Észak-Magyarország, 1981. november (37. évfolyam, 257-280. szám)

1981-11-07 / 262. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXXVII. évfolyam 262. szám Ara: 1.80 Ft Szombat. 1981. november 7. A Nagy Október évfordulóján Méhes Lajos rádió-televízió beszéde Hatvannégy évvel ezelőtt a novemberben megszokott, napfény nélküli borús reg­gelre ébredt Oroszország né­pe. „Már reggel hat óra fe­lé járt az idő — írta John Reed, a hűséges krónikás —. de még mindig sötét volt és hideg. A csendes utcák fö­lött csak valamiféle különös, sápadt fény derengett, az Oroszországra virradó nehéz nap előhírnöke”. Azon a szerdai napon, az első világháború poklában még mindig ezrek és ezrek haltak meg a frontokon. De a népekre kény szeri tett im­perialista háború tengernyi szenvedése a hadviselő or­szágokban napról napra fo­kozta a munkások, parasztok harcát elnyomóikkal szem­ben is. A Budapesten megjelenő lapok azon a napon a vá­lasztójogi törvényről polemi­záltak. A nyomdákban győz­tes hadijelentéseket szedtek, alattuk a szűkszavú kérdés: mi lesz a hadisegélyekkel? Az oroszországi helyzetről mindössze annyit írtak: Le­nint ismét keresik. Aznap az obszervatórium­fa hivatkozva az újságok földrengést jósoltak a követ­kező hétfőre. Akkor még nem tudták itthon, hogy Oroszországban már azon a hajnalon elkezdődött az egész világot megrázó társadalmi rengés, amelynek eredmé­nyeként az emberiség törté­netében először lett egy or­szágban véglegesen a hata­lom birtokosa a dolgozó nép. A burzsoázia azt harsogta, hogy ami Oroszországban történt, az csak átmeneti, mindenképpen egyedi meg­ismételhetetlen esemény. A történelem azóta bebizonyí­totta ezeknek a jóslatoknak az alaptalanságát. És amit akkor átmenetinek, egyedi­nek és megismételhetetlen- nek mondtak az végleges­nek. sőt más népek számára is vonzónak követendő pél­dának bizonyult. Az orosz proletáriátus ke­mény harcokban vívta ki magának a jogot arra. hogy saját akarata szerint alakít­sa. rendezze sorsát. Péter- vár. Moszkva utcáin mun­kásvér öntözte kockakövek jelzik az emberhez méltó élethez, a nép alkotó tehet­ségének kibontakozásához ve­zető út kezdetét. Később is mérhetetlen akadályok le­küzdésével. a nemzetközi re­akció ismétlődő támadásai közepette jutott előre a szovjet nép. Az első proletárállam ere­jét többször is próbára tette az osztályellenség, a forrada­lom győzelmét követően a kapitalista országok inter­venciója majd a II. világhá­borúban a hitleri Német­ország agressziója. De akik kezet emeltek rá. tapasztal­hatták a hazáját védő nép elszántságát, és erejét, vert seregeikkel távozni kénysze­rültek földjéről. A szovjet nép ma pártja vezetésével békés alkotó-y munkát folytat. Azon mun­kálkodik. hogy a gazdaság még hatékonyabban szolgál­ja a népjólét emelését, mind magasabb színvonalon tölt­se be a szovjethatalom anya­gi bázisának szerepét. A Szov­jetunió Kommunista Pártjá­nak kongresszusain kidolgo­zott elvi politikának és ha­tározatoknak megfelelően, a termelő-, alkotómunka min­den területén nagy figyelmet fordítanak az intenzív fejlő­dés tényezőire. a termelés és a tudomány integrációjára a munka hatékonyságának nö­velésére, a minőség javítá­sára. A tennivalókat részlete­sen meghatározta a Szovjet­unió Kommunista Pártjának XXVI. kongresszusa, amely távolabbra is tekintett. Ki­munkálta azokat a feladato­kat, amelyek megoldásától függ a szovjet haza arculata a XX. század végén, a har­madik évezred küszöbén. Az emberi társadalom fej­lődésében a huszadik század hozta a legnagyobb változá­sokat ezekhez meghatározó­an járult hozzá a Nagy Ok­tóber hazája, a győztes szo­cializmus első országa. (Folytatás a 2. oldalon) Kitüntetési ünnepség az Országházban Losonczi Pál mondott beszédet A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa a Nagy Ok­tóberi Szocialista Forradalom 64. évfordulója alkalmából ki tüntetéseket adományozott párt-, társadalmi é« tömeg- szervezeti tisztségviselőknek, aktivistáknak, a fizikai és szellemi alkotómunkában élenjáró dolgozóknak ered­megtöltöttékf a meghívott vendégek, majd 19 órától kezdetét vette a megemléke­zés. A magyar és a szovjet himnusz elhangzása után Németh Tibor, a művelődési központ igazgatója köszön­tötte a résztvevőket: a párt-, állami és társadalmi szervek, a tömegszervezetek, a fegyve­res erők és testületek, a Ma­gyar—Szovjet Baráti Társa­ság tascsoportjai, a különbö­ző vállalatok, intézmények vezetőit, képviselőit, a mun­kásmozgalom veteránjait, a munkában élenjáró kollektí­vák képviselőit és a Nagy Október ünnepén kitüntetés­ben részesült dolgozókat. A művelődési központ igazga­tója rövid ünnepi köszöntő­jében méltatta az évforduló történelmi jelentőségét. A díszünnepség résztvevői a Nagv Októbert idéző szép és gazdag műsorban gyö­nyörködtek. amelyen közre­működött a miskolci gimná­ziumok egyesített leánykára, akik Kara József: Novembe­ri dal című művét énekelték. a„Miskolci Szimfonikus Ze­nekar Csajkovszkij IV. szimfóniája 4. tételét adta elő Mura Péter vezényletével. A Miskolci Nemzeti Színház művészei: Mihályi Gvőző. Bregván Péter. Molnár Zsu­zsa és Rudas István „Óda a forradalomhoz” címmel iro­dalmi összeállítással szere­peltek. A műsor az Avas Táncegyüttes nagy sikerű fel­lépésével zárult ményes munkájuk elismeré­seként. A kitüntetettek egy cso­portjának Losonczi Pál, a Népköztársaság Elnöki Ta­nácsának elnöke, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja péntek délben az Ország­ház kupolacsarnokában nyúj­totta át a magas kitünteté­seket. Az ünnepségen jelen volt Lázár György, a Minisz­tertanács elnöke, Németh Károly, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, a Po­litikai Bizottság tagjai és Ka­tona Imre, az. Elnöki Tanács titkára. — A jelenkori történelem legnagyobb fordulópontja, a Nagy Októberi Szocialista Forradalom ereje, tanulsága és üzenete ma élőbb, mint valaha — hangsúlyozta. Ko­runkban a szocializmus esz­méi mind mélyebb gyökeret eresztenek az öt világrész­ben. A reménység, amely a dolgozó emberekben 1917 őszén támadt, napjainkig ha­talmas politikai és gazdasá­gi erővé nőtt, szocialista vi­lágrendszerré tágasodott a haladó emberek, a felszabadu­lásukért, a függetlenségükért és nemzeti felemelkedésükért küzdő népek támaszává vált, A Szovjetunió ma a világ leghaladóbb vezető ereje, a világpolitika egyik meghatá­rozója. — A mi népünk éle­te eltéphetetlen szálakkal kö­tődik a Nagv Októberi Szo­cialista Forradalomhoz. Pél­dája nyomán rázta le magá­ról az évszázados elnvomó rendet kikiáltva a Tanács- köztársaságot, a Szovjet- Oroszország testvérállamát. Október üzenete, az igaz üev győzelmébe vetett hit a le­vert és mégis diadalmas 133 nap példája adott erőt leg- jobbjainknak az elszánt küz­delemhez. hogy a fehérter­ror, majd a fasizmus évei­ben is ébren tartsák a re­ményt. felkészítsék népünket az újabb erőpróbára. És vé­gül. a Nagy Október fiainak a fasizmussal vívott elszánt küzdelme árán nyerte el ha­zánk. népünk szabadságát, azt a lehetőséget, hogy a nagy ország baráti támogatá­sával. nemzeti hagyománya­inkat tiszteletben tartva épít­hessük fel országunkban a kizsákmányolástól mentes társadalmat. — Egy percre sem felejt­hetjük el Október másik üze-J netét: a világ népei csak egymást megértve, tisztelve, egymás kölcsönös megbecsü­lése révén élhetnek békés-, ségben. És csakis így biztosíts hatják az emberiség nyugodt,1 békés életét, életkörülmé­nyeinek javítását. Erre az üzenetre ma különösen oda kell figyelni, hiszen a világ tele van nyugtalansággal. A háború imperialista hívei a világbékét, s egyben a sok munkával, gonddal megte­remtett vívmányaikat fenye­getik. Gazdasági fejlődésün­ket is megnehezítik a világ- gazdaság egyenetlenségei, a tapasztalható kedvezőtlen változások. A béke tábora méltósággal utasítja vissza a fenyegetéseket, igaza, ereje, felkészültsége biztos tudatá­ban keresi a béke megőrzé­sének módjait. Ahogyan ezt Október szelleme parancsol­ja. — Az ünnep legszebb ha­gyományai közé tartozik,' hogy ezen a naron kitüntet­jük azok közül a legjobba­kat. akik a közös nagy mun­kában. a szocializmusért a hazáért a legtöbbet nyújtot­ták. a legsikeresebben fára­doztak — mondta Losonczi Pál. s az MSZMP Központi Bizottsága, a Népköztársaság Elnöki Tanácsa és a kormány nevében jókívánságait fejezte ki a munkával kiérdemelt állami kitüntetésekhez. (Folytatás a 4. oldalon) November 7. tiszteletére Mnen i ta liiS ipta Ünnepség Moszkvában (Folytatás a 2. oldalon) AZ MSZMP BORSOD-AB AŰJ-ZEMPLEN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA X Nagy Októberi Szocia­lista Forradalom 64. évfor­dulója tiszteletére a Magyar Szocialista Munkáspárt Bor­sod-Abaúj-Zemplén megyei és Miskolc városi Bizottsága tegnap díszünnepséget rende­zett Miskolcon, a Diósgyőri Vasas Művelődési Központ­ban. A fellobogózott műve­lődési központ előcsarnokát már jóval a kezdés előtt A Nagy Októberi Szocia­lista Forradalom 64. évfor­dulójának előestéjén, pénte­ken ünnepi gyűlést rendez­tek Moszkvában, a Kreml Kongresszusi palotájában. Az ünnepség szónoka Dmitrij Usztyinov marsall, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, a Szovjetunió honvé­delmi minisztere volt. A gyűlés elnökségében he­lyet foglaltak az SZKP és a szovjet állam vezetői, élükön Lconyid Bressnyevvel, az SZKP KB főtitkárával, a Legfelsőbb Tanács Elnök­ségének elnökével. Részt vett az ünnepi gyűlésen a for­radalmi harcok néhány ve­teránja, a Nagy Honvédő Háború több olyan hőse, aki négy évtizeddel ezelőtt, 1941 novemberében a Moszkva A diszünnepség műsorából. Ellen a Hagy Októberi Szocialista Forradalom 64. évfordulója!

Next

/
Thumbnails
Contents