Észak-Magyarország, 1981. november (37. évfolyam, 257-280. szám)

1981-11-29 / 280. szám

1981. november 29., vasárnap ÉSZAK-MAGYARORSZAG 5 Egy élhetetlen család Válóper — nyugdíj előtt. Mindenki megdöbben. A fér­fi munkahelye: — Az az asszony nem nor­mális. Mit akar, ha eddig jó volt. A férfi pontos, rendes. Szocialista brigádban dolgo­suk. — Az asszonyt ismerik? — Igen, levelet is írt már ide, de személyesen is volt bent a vállalatnál. Még hogy ez az ember goromba... olyan szelíd, mint a kezes bá­rány. — Nem hallottak még olyat, hogy valaki más a munkahelyén, s egészen más » családi körben? — Lehet, hogy van ilyen, de mi akkor is igen rendes­nek tartjuk ezt az embert. AZ ASSZONY mm—nm — Huszonöt éven át a rabszolgája voltam. Most már elég. Súlyos szívbeteg vagyok, élek néhány évet, de azt békességben akarom töl­teni. — Bántja magát a férje? — Nem, azt nem mondhat­nám. Lehet zsarnoknak lenni verekedés nélkül is. Mindig szerettem volna kulturáltabb körülmények között élni... Mind a két gyermekemet kö- »épiskolába járattam. — Akkor mégis mi a baj? — Á fiam elzüllött. Be sem fejezte az iskolát. Az volt a mindene, a fia, csak a fia. Amikor a lányt is iskoláztat­ni akartam, hallani sem akart róla. A nő az ő szemében nem való másra, csak a ház körüli munkára. Ami egy ilyen falusi portán adódik. De én magam is mindig többre vágytam. Kulturált életmódra. Szép otthonra, de nem, neki csak a föld kellett. Munka mellett a föld, ahol mi asszonyok, anyám, én, meg a lányom dolgozzunk. Már annyi pénze van, hogy nem is tud vele mit kezdeni. Igazi munkásdzsentri. Ül a pénzén, minket dolgoztat, de rendesen fel sem tudunk öl­tözni, pedig lenne miből. Mi­ért kell ilyen alacsony szín­vonalon élni, ilyen igénytele­nül, amikor nem indokolt, »■mikor lenne mód a szebb­re, a jobbra is. ALANY mmmmmm—M Valamiért nem tetszik ne­kem ez a lány. Kemény, kö­vetelőző vonást látok az ar­cán. ICitárja a gondolatait, azaz nem, a gondolatait nem tárja ki, csak közli, amit akar: — Az én apám egy lehetet­len, ostoba ember. Elnyom minket, nőket. Azt akarja, hogy neki dolgozzunk. Fel­építették a szép házat, de se egy rádió, se egy televízió nincs benne. Hűtőgépünk sincs. Hogy lehet ma már anélkül élni __Nekem min­d ig az ócskapiacról vettek ruhát. — Most mit csinálsz? — Tanulok a főiskolán. Mégiscsak sikerült. De jobb, ha anyám elválik attól az igénytelen, zsugori embertől. Még abba is bele akar szól­ni, hogy kivel járjak. — Mióta akar édesanyád elválni? — Most már végre. — A te ösztönzésedre, ugye? — Kinyílik végre a szeme, ö mindig fogékony volt a- szépre, a kultúrára. Apám maradi. Apám zsarnok. AZ ELNÖK nmammmmm — Válnak? Ezt nem tudtam. Lehetetlen egy család. Nem tudom, mi baja annak az asz- szonynak. Felépítették a szép új házat, s mindig a prob­léma. A múltkor vasárnap az ebéd mellől állítottak fel, hogy menjek ki, mert baj van náluk, randalírozik az ember. Kimentem, s a férfi a legjámborabban fogadott. Én egyszerűen nem értem, mi a bajuk. Nem értem__ Ped ig azt hittem, hogy a családokról sokkal többet megtudhatok a helyi taná­cson. A nők szerkesztőségi látogatásaiból nem lehetett mást kiérezni, csak valami rettenetes erőfeszítést egy primitív életformából való ki­törésre. Az egyik fél őrzi a hagyományt, a másik, az asz- szony generációkat akar át­lépni. Érdekes asszony. Egy­szerű, fejkendős falusi öltö­zék, s néha olyan szófűzései vannak, amilyeneket csak so­kat olvasott ember használ. Ezt a furcsaságot elmondtam a tanácselnöknek. — Igen. Ez nékem is fel­tűnt. így ahogy mondja, meg különösen... No de mégis, mit akarhat most már? Lát­ta már a házukat? Nézze meg, érdemes. A LAKÁS Az asszony és az anyja te­relgeti el a kutyákat. A fér­fi dolgozik. CSak a szalma­tetős viskó ablakán tudunk benézni: — Nézze meg, itt lakik, ebben a mocsokban ... Nem kell ennek semmi. Mondom jöjjön az új házba, de nem, ő nem. Áz új ház a porta végén áll. Szép, modern, építészeti­leg is érdekes. De belül? Be­lül olyan mint ez a szeren­csétlen asszony. Rideg, ko­pár, rendetlen, de van fürdő­szoba, igaz használhatatlan. Teakonyha. A manzárdra egy falétra vezet. Az egyik szoba közepén hatalmas íróasztal terpeszkedik. A leány stá­tusszimbóluma. Rajta és kö­rülötte lomok. A szekrényen szétszedett magnetofon, egy kis asztalon kibelezett televí­zió, rossz rádió. Nehéz leírni ezt a lakást. Végül kiharcoltak mindent, de tönkretettek mindent. A függöny, a tisztaság, a rend nem fér az igények közé. Kimaradt egy lépcső az életükből. A legaljáról egyből a jólét közepébe. Ha másnak is van, nekünk is kijár! Kul­turáltan akarunk élni ... Kul­turáltan élni, de hogyan kell azt csinálni? Ki tanít meg rá? A kellékek nem elégsé­gesek ... nem mindenkinek elég. Ezt a kislányt elrontotta az iskola, azaz nem segítette. Lentről ]ött, s csak az igé­nyeket szedte össze. Most pe­dig szétveri a családot. Ilyeneket éreztem a lakás­ban, amelyik életem legször­nyűbb látványa volt. Most és itt éreztem igazán, nem elég azt mondani az embereknek, hogy szocialista módon élni, mert nem minden szinten egyformán értik a szó je­lentését, tartalmát. Nem be­szélünk a fokozatokról, az átmeneti problémákról. És lám, egy főiskolai oktatás is tud torz igényeket kelteni. Az a hatalmas, drága író­asztal a modern, új, szemét­domb lakásban elborzasztó! A FÉRJ mnaaamtmams — Hallottam, hogy nálunk tetszett járni. Sajnálom, hogy nem voltam otthon, azért jöt­tem el. — Válnak? — Igen, most már biztos .'. A lányom csinálta az egészet. Megbolondította az anyja, most meg ő bolondítja az anyját. — Durva ember Maga? — Durva? Hát ha Iáhoznak a sodromból. De már nem bánom, akármit csinálnak. Ami a durvaságot illeti, nem örültem, amikor a lányom egy majd’ húsz évvel idősebb férfival udvaroltatott magá­nak. Meg is lett a baj... me­lyik apa viselkedik ilyenkor „finoman” ? — Azt mondják, sok pénze ran, de nem ad a családnak. — Van pénzem, igénytelen ▼agyők. És az ő igényük? Ha nálunk járt, láthatta, hogy összevásárolnak mindent, s tönkre is teszik. Ott a szép ház, sok pénzem és munkám van benne... de engem las­san be se engednek. Igaz, nem is kívánkozom. — A családja szerint Maga „nem szocialista ember”. — Nem tudom, kérem. Én munkás ember vagyok, dol­gozom, felépítettem egy há­zat, s most gondolkodhatom, hol és hogy szerzek egy ren­des hajlékot magamnak — ha elválunk. Nekem is mond­ták, nem tudok szocialista módon élni, pedig most azt kell. Ha az az összehordott technikai szemétdomb jelenti, akkor tényleg nem tudok. Nekem jó a rádióm, meg a nyugalom a munka után ... Furcsa história. Ennek az élhetetlen családnak minde­ne meglehetne, nem esne szét, ha a szocialista módon élést és a szocialista ember­típus fogalmát nemcsak szó­lamokban zúdítanánk az egyszerű emberek nyakába. Adiwnovics Ilona Huszonhatezer új otthon Az év első tíz hónapjában •— az ÉVM gyorsjelentése szerint — az építőipari kivi­telező vállalatok és szövetke­zetek 26 000 új lakást adtak át, idei tervüknek 60 száza­lékát, tehát ezúttal is az év végére torlódtak a munkák: novemberben és decemberben 17 400 új otthon építését kell befejezni, hogy teljesíthessék idei tervüket. Az ÉVM-vállalatok közül a Komárom megyeiek már azt jelenthették, hogy elsőként teljesítették idei tervüket az előirányzott 1104 új otthon átadásával. Egyes feladatá­nak több mint 70 százalékát váltotta valóra az Alba Re­gia Állami Építőipari Válla­lat, a Győr, a Hajdú és több más megyei ÉVM-vállalat is. A legtöbb helyen mégis na­gyobb hajrára van szükség, mint múlt év végén, különö­sen sok átadás maradt hátra Budapesten, ahol a lakásépí­tési program teljesítését 13 megyei ÉVM-vállalat dolgo­zói is segítik. Ezeken a mun­kahelyeken sem tavaly, ha­nem lényegében az év elején kezdődött az építkezés, s ezért a befejezésre sem ke­rülhet sor korábban, mint az év utolsó heteiben. Az időjá­rás most enyhe, kedvez az építőknek, de a legtöbb épü­letben már üzembe helyez­ték a fűtőberendezéseket is, s a festést, a mázolást, a ta­pétázást, és más befejező munkálatokat akkor is foly­tathatják. ha hidegebbre for­dul az idő. Nem kevés helyen túlórá­zással, szombat—vasárnapi munkával, az erők átszerve­zésével gyorsítják az építést. Nagy gondot fordítanak arra, hogy a sietség ne menjen a minőség rovására, amit anyagilag is ösztönöznek, a munka átvételénél szigorú­an megkövetelnek. A vállala­tok és szövetkezetek jelenleg több mint 50 000 lakás építé­sén dolgoznak, és ennek nagy része már a jövő évi üteme­sebb átadások előkészítését szolgálja. Növelik a decem­ber végéig tető alá kerülő épületek számát, hogy 1082 közepéig egyenletesebb mun­kával, az éves átadási feladat­nak legalább 40—45 százalé­kát teljesítsék, és így lénye­gesen- csökkentsék az év végi torlódást Virágok nyelvén Hosszú, száraz ősz lesz az idén — állapítottuk meg egy októberben elhangzott rádióhir kapcsán, miszerint Baranya megyében ismét kinyílt a pipacs. Vége a télnek — mondják, ha a hegyoldalon „kibújta” fejét az első hóvirág. És itt a tavasz, amikor megjelenik az első kikerics. Üj évsza­kok érkezését jelzik, üzenik a virágok. És üzennek máskor is __ H iszen a nóta is azt mond­ja: „Égj' rózsaszál szebben beszél...” Üzennek a nap­lók, kedvelt olvasmányok lapjai közé egykoron lepré­selt bodzavirágok, pitypan­gok, vagy akár egyetlen, megsárgult hóvirág is. Jól­lehet, nem a legdrágább legértékesebb orchideák, gerberák és más különle­ges virágfajták közül valók, őrzőik számára mégis a legkedvesebbek. Szép emlé­kek, féltve óvott titkok hordozói. Mára a csokréták össze­állításában, megválasztásá­ban is megváltozrtak a sza­bályok. A régmúlt idők vő­legénye kizárólag hófehér csokrot vihetett menyasszo­nyának. Ma viszont? ... Felsorolni is nehéz lenne azt a színben és virágfaj­tákban gazdag választékot, amelyekkel kezükben a menyasszonyok esküdnek. Üzennek a virágokkal, üzennek a virágok színei­vel. A piros színnel szere- tetet, a rózsaszínnel a sze­relmet, a fehérrel a tiszta­ságot, a zölddel a remény­séget. Üzennek a május­kosarakkal, amelynek hor­tenziái a férfiak figyel­mességét jelzik asszonyaik, kedveseik iránt. Különösen a borsodiak és a nógrádiak körében dívik ma is ez a szokás. Virágokkal köszön­tik a nőket névnapjuk, szü­letésük napján, az anyákat májusban, anyák napján. Örök érvényű üzenetek hordozói ők. A szeretet, a hála, a megbecsülés jelei, tolmócsolói. Szöveg: Monos Kép: Laczó 3 egészségház Izsóíalván Izsófalva. A település köz­pontjában kétszintes, modern épület magasodik. Hatalmas üvegajtók, utcára néző te­rasz, széles lépcsősor a bejá­ratig. A tetszetős külsejű ház Izsófalva új orvosi ren­delője, kétezerkétszáz ember egészségháza. Egészen friss még, november 7. alkalmából adták át. Az építkezés történetéről így szól Bibliák István ta­nácselnök: — Az elmúlt év júniusában volt az első „kapavágás”. A kivitelező, az Edelényi Ve­gyesipari Szövetkezet mellett azonban igen sokan kivették részüket a munkából. Tavaly augusztus 20-án szerveztük az első társadalmi munka­napot. Több- mint nyolcvanan jöttek el; a helybeli intéz­mények dolgozói, itteni lako­sok, nyugdíjasok. A későbbi­ekben sokat segítettéit a kör­nyékbeli bányaüzemeit dolgo­zói, szocialista brigádjai. Meg kell mondani, nem voltköny- nyű munka. A tereprendezés­nél több mint 900 köbméter földet hordtak el azok, akik vállalták a társadalmi mun­kát. — Végül is, mennyi idő alatt épült meg az egészség­ház? — Nem egészen másfél év kellett hozzá, ötmillió forint­ba került a létesítmény, eb­ből 2 millió 700 ezer forint társadalmi munkában szüle­tett meg. Bejárjuk az új, festéltsza- gú épületet. A földszinten tá­gas váróterem, jó időben a teraszon várhatják ki soru­kat a betegek. Az orvosi ren­delő felszerelései már megér­keztek, s ugyancsak megvan a kötözőhelyiség minden be­rendezése is. Az új egészség- házban kap helyet az anya- és csecsemővédő is: tanács­adó és várakozó helyiségévé) együtt. A második szinten két orvosi lakást alakítottak ki, a háromszobás, teraszos, für­dőszobás otthonok igazán minden igényt kielégítőek. Az egészségházban a dolgozók­nak szociális helyiségeket, ga­rázst alakítottak ki, elkészült a központi fűtés berendezése is." S hogy mit jelent Izsófalva egészségügyi ellátásában az új intézmény? Többet is, mint gondolnánk. Ugyanis az új egészségház átadásával megoldották a fogorvosi ellá­tást: egyrészt a községbeliek, másrészt Ormosbánya és Ru- dolftelep lakói részére. A fogorvosi rendelőt a régi anya- és csecsemővédő helyén alakították ki. — Közel hatezer ember rendszeres fogorvosi ellátá­sát tudjuk ily módon biztosí­tani, — mondja dr. Csipkay Péter fogorvos. — Amit igen fontos feladatnak tartunk: egy csapásra három község gyermekeinek biztosítjuk a rendszeres szűrését, gyógyí­tását. Minden hónap első he­tében gyermekfogászati ren­delés lesz, Ormosbányáról, Rudolftelepről mikrobusszal hozzák majd az iskolásokat. Természetesen ez idő alatt a felnőtteknek meghatározott rendelési időt szentelünk, sürgős esetben azonnali ellá­tásban részesülnek. A tárgyi feltételekkel elégedettek va­gyunk, igazán korszerű be­rendezéssel szerelték fel a fogorvosi rendelőt... A lakosság szolgáltatási igényeinek ma már mintegy 50 százalékát kisiparosok elé­gítik ki. Létszámuk — a ko­rábbi esztendőkben tapasz­talt csökkenés után — ismét emelkedik, jelenleg megha­ladja a 102 ezret. Az elmúlt öt esztendőben bekövetkezett 21 százalékos létszámnöveke­dést nagymértékben elősegí­tették a kisipari tevékenység jogi és gazdasági szabályo­zásának kedvező változásai egyebek közt az ipar.jogosít­ványok kiadásának egyszerű­sítése, a mestervizsgákhoz kötött szakmák számának csökkentése, a bér- és jövede­lemszabályozás új rendszere A kisiparosok száma a fő­városban kisebb mértékben vidéken viszont erőteljesen Izsófalva egészségügyi el­látásában tehát nagy lépést tettek. A központi támogatás mellett a társadalmi összefo­gás szép példájával találkoz­hattunk, Ára a település lakói mással is dicsekedhetnek. Az elmúlt évben az edelényi já­rás településfejlesztési ver­senyében a második helyezést érték el. Ügy számítanak, hogy az idén elérik az egy főre jutó ezerforintos társa­dalmi munkaértéket. A közös községi tanácson a további tervekről is hallot­tunk. A VI. ötéves terv idő­szakában húsz lakást építe­nek meg Izsóíalván, amelyre több mint 9 millió forintot szánnak. A régi, elavult bá­nyászkolóniát hamarosan mór bontják is, hogy a he­lyébe új, kétszintes épülete­ket emeljenek. A következő években Ormosbányár. két, Rudolítelepen négy célcso­portos lakás építését terve­zik. Jövőre új intézménnyel gyarapodik Ormosbánya: mintegy négymillió forintért ötvenszemélyes óvodát építe­nek, két év múlva pedig új tornateremmel bővül az álta­lános iskola. (mikes) nőtt. Ennek köszönhetően csökkentek a megyékben a kisebb települések szolgálta­tási fehér foltjai, de javult a városi új lakótelepek ellátása is. Az elmúlt öt évben 72 ez­ren váltottak iparjogosít­ványt, s 54 ezren szüntették; meg tevékenységüket. Jelen­tős azoknak a száma, akik főfoglalkozású kisiparosságu­kat nyugdíj mellettire cserél­ték fel. Ezzel együtt is csök­kent azonban a kisiparosok átlagéletkora, különösen az elmúlt két-három esztendő­ben váltotta ki egyre több fiatal az ipart. Tíz esztendő­vel ezelőtt a 40 év alatti kor­osztály a kisiparosok táborá­nak csupán 22 százalékát tet­te ki, ma már ez több mint 40 százalék. Több a fiatal kisiparos

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents