Észak-Magyarország, 1981. november (37. évfolyam, 257-280. szám)
1981-11-29 / 280. szám
1981. november 29., vasárnap ÉSZAK-MAGYARORSZAG 3 Á közélet Iskolái E zekben a hetekben a vállalatok gazdasági vezetői ifjúsági parlamenteken adnak számot a fiatalok küldötteinek arról, hogy az elmúlt két évben mit tettek az ifjúsági törvény végrehajtásáért. A .szeptemberben kezdődött, és jövő év áprilisában befejeződő — felmenő rendszerben szervezett — parlamentek nemcsak értékelnek, hanem megvitatják és elfogadják a következő tanácskozásokig terjedő időszakra szóló új intézkedési terveket, az elmúlt ötéves tervidőszak tapasztalatainak és az új terv célkitűzéseinek ismertetésével mozgósítanak a gazdasági feladatok végrehajtására, segítve a fiatalok öntevékeny kezdeményezéseinek a megvalósítását. Az eddig megtartott parlamentek felszólalói a legkülönbözőbb kérdésekről szóltak: elemezték a munkáshivatás fokozottabb megbecsülésének problémakörét, beszéltek a felső és középszintű oktatás gondjairól, szorgalmazták az egészséges testedzés, a tömegsport lehetőségeinek bővítését. Szó esett arról a megtisztelő feladatról, amely a haza védelméből a dolgok természeténél fogva a fiatalokra hárul. A teljesség igénye nélkül utaltunk néhány fontos dologra, de a parlamentek helyi sajátosságaiból adódó különbözőségek ellenére a fiatalok egységesek annak megítélésében, hogy társadalmunk a társadalmi és politikai egyenlőség, a létbiztonság, a demokrácia és az öntevékeny, emberi közösségi lét társadalma, A szocialista demokrácia fontos fórumaiként funkcionáló parlamenteken elhangzott véleményekből is kitűnt, hogy a legkülönbözőbb munkahelyeken dolgozó és különböző munkakörökre készülő fiatalokat összeköti a szocialista erkölcsünk legfőbb parancsolata, a munka szeretető, becsülete, egyedül üdvözítő voltának tudata. Az elmúlt években jelentős szemléletváltozás következett be a fiatalok megítélésében, de még napjainkban is sokféle ellentmondásos nézettel találkozunk. De nem ez utóbbi jellemző, mint ahogy Korom Mihály, a Politikai Bizottság tagja, az MSZMP Központi Bizottságának titkára is elmondotta, amikor a közelmúltban megyénkben járva, részt vett é6 felszólalt a Diósgyőri Gépgyár egyik gyáregységének ifjúsági parlamentjén. „ __A fiatalok döntő többsége helytáll a munkában, a tanulásban és a haza védelmében. Igaz, hogy a mai fiataloknak nincs lehetőségük olyan forradalmi tettekre, mint a szocializmus alapjait lerakó generációnak, de a mai béké? építőmunka körülményei között a jó tanulás, a jól elvégzett munka, a tisztességes emberi magatartás jelenti a for- radalmiságot” — mondotta. Megyénkben az eddig megtartott ifjúsági parlamenteken az üzemek, intézmények társadalmi, politikai vezetői aktívan részt vesznek a fórumok munkájában. A KISZ-szervezetek vezetése véleményt mond, állást foglal, betölti érdekvédelmi, érdekképviseleti funkcióját. A termelőüzemek és az oktatási intézmények parlamentjei sajátosságaiknak megfelelően foglalkoztak a munka és a tanulás különböző kérdéseivel. Például a Lenin Kohászati Művekben három fő téma uralta az eddigi tanácskozásokat: a lakás, a bér és a munkahelyi körülmények. Sokan tettek javaslatot a lakáskérdés megoldásának különböző lehetőségeire és több helyen megemlítették azokat a törekvéseket, amelyeket a KISZ Központi Bizottsága és a szövetség megyei bizottsága is megfogalmazott; meg téve a kezdő lépéseket a fiatalok lakásgondjainak enyhítése érdekében. A kohászat fiataljai a bérezés problémakörét elemezve, nem követelőztek, hanem azt a kívánságukat mondták el, hogy mindenki munkája, teljesítménye szerint kapjon fizetést. ami még nem mindenhol létezik. A munkakörülmények javítására pedig több gyáregységben társadalmi munkát is felajánlottak. A miskolci Nehézipari Műszaki Egyetem ifjúsági parlamentjének beszámolója többek között megfogalmazta, hogy a megnövekedett óraszámok akadályozhatják a folyamatos tanulást, ezért az új tantervek elkészítése során a heti óraszám csökkentésére van szükség. Azt is megállapították, hogy az egyetemen a diákszociális ügyekben illetékes három szervezet: a tanulmányi osztály, a diákjóléti bizottságok és a KISZ-szervezet' között jó és eredményes munka- kapcsolat alakult ki. Az egyetemi KISZ-szervezet állásfoglalása az elmúlt ifjúsági parlament intézkedési tervének végrehajtásáról szóló beszámolót őszinte hangvételű, az eredményeket és a hiányosságokat számba vevő reális számvetésnek tartotta. A közélet iskoláinak is nevezhető ifjúsági parlamentek többsége betöltötte funkcióját, de az eddig megtartott tanácskozások néhány kedvezőtlen tapasztalata árnyaltabbá teszi az összképet. Például a Borsodi Vegyi Kombinátban rendezett parlamentek többsége is eredményes volt, de volt olyan gyáregység, ahonnan nagyon kevesen mentek el a Radnóti Miklós Művelődési Házba, jószerivel többen voltak a meghívottak, mint a résztvevő fiatalok. Mi taszíthatja a fiatalok egy részét ettől a demokratikus fórumtól? A távolmaradók egy részének bizonyára alapos indoka van, más részüknél a távolmaradás és a távolságtartás oka egyfajta csalódottság is lehet; régebbi javaslataikra nem kaptak időben és megfelelő választ. A z is biztos, hogy a BVK-ban és máshol is felvetett javaslatok egy része a legfelsőbb és a megyei állami és társadalmi szervek döntéseiben már megfogalmazódott. Ha egyes fiatalok több figyelmet fordítanának gazdasági szabályozó rendszerünk változásaira, a KISZ-kongresszus határozataira, akkor saját ötleteiket ismerősként üdvözölnék az egyes határozatokban. Persze ebből adódik a feladat is: a javaslattevő, az ország és a szűkebb környezet gondjaiból felelős társként részt vállaló fiatalokat hatékonyabban kell tájékoztatni véleményük sorsáról, figyelembevételéről. Petra József Terüle^hasznositás környezetvédelem Eritslepíiés a Taktaközben A mezőgazdaságilag nem hasznosítható területeken, a taktaközi ár-, illetve hullámtereken a napokban fejeződött be mintegy százhúsz hektáron új erdő telepítése. A Borsod megyei TESZÖV szó'"áltató ágazatának erdészeti csoportja Pirity Csaba szakmérnök és Szedrák Béla erdész irányításával a múlt év nyarán indult meg a tervek elkészítésével a munka. Az érintett közös Razdaságok saját kivitelezését az állam anyagilag támogatta. A taktabáji Taktaközi Tsz 20. a tarcali To- kaj-hegyaljai Tsz 22, a bod- rogkeresztúri Béke Szakszövetkezet 16, az olaszliszkai Gazdász Tsz 29 hektárnyi területen telepített új erdőt, ezenkívül a Hemád menti Hernádvölgye Tsz 8,5 hektáron végzett erdőfelújítást, összesen 110 ezer óriásnyár, OP—229 jelű nemesnyár és úgynevezett Bédai egyenes, fűz félsuhángot, suhángot ültettek el. A kivitelezési munkáitokat két hét alatt végezték el. a suhángot a szikszói Béke Tsz termeltette a Szabolcs megyei Eperjcs- ke község Alkotmány Tsz csemeteker tjében gazdasági társulás keretében, mint ezt Petőcz Sándor, a szikszói tsz kereskedelmi csoportjának vezetője elmondotta. A szakemberek húszéves vágás fordulót terveznek. Ez azt jelenti, hogy hektáronként 400—500 köbméter jó minőségű faanyagra számíthatnak a gazdaságok. Egy köbméternyi ilyen fa a jelenlegi árakon 2 ezer forint, tehát egy hektár új erdő vá- eásérett korában egymilllió forint hasznot hozhat. Ezenkívül azonban ár- és belviz- védelmi szereoe is lesz. Nem elhanyagolható a környezet- védelmi és tájformáló hatása sem ezeknek az új erdőknek. A taktabáji Taktaközi Tsz telepített a legtöbb, 28 hektárnyi új erdőt. Kiss Bálint elnökhelyettes elmondotta, hogy egy heklár új erdő telepítési költsége salát kivitelezésben 16 ezer forint Ez azonban megéri, hiszen ezeket a területeket nem lehet mezőgazdaságilag hasznosítani. Ügy tervezik, hogy évenként újabb 30 hektáron telepítenek új erdőt, összesen 300 hektárnyi területen. A tarcali Tokaj-hegyaljai Tsz szőlészeti és erdészet ágazati vezetője. Szabó András összesen 250 hektár új erdő telepítésének terveit ismertette 1985 végéig, elsősorban a belvizes Takta és a csatornák térségében. A 37-es út mellett két oldalt több mint 350 méter hosszúságban is új erdősáv lesz, ami azt jelenti, hogy nemcsak gazdasági okok miatt szorgalmazzák az erdőtelepítést, hanem a tájfásítás is előtérbe került. A szakemberek szerint a Taktaközben, a Bodrogközben és a dél-borsodi ár- és belvizes területeken jelenleg 6400 hektárnyi nemesnyár erdő van. A már említett okok miatt — területhaszno- sítás, ár- és belvízvédelem — az lenne ideális, ha ezt meg lehetne duplázni. O. J. r Uj beruházás a miskolci fonodában Beszélgetés Eitler György vezérigazgató-helyettessel ■ Képünkön a Schlafhorst Autocoro elnevezésű fonógép fona- lat előállító szerkezeti része látható. Felvételünk a szereléskor történt. A Pamutfonóipari Vállalathoz tartozik a miskolci fonoda is, a lőrinci, az újpesti, a kaposvári, a nagyatádi, a váci gyárral együtt. Eitler György, a vállalat vezérigazgató-helyettese a napokban Miskolcon járt és ez alkalommal megkértük, hogy válaszoljon néhány kérdésünkre. — Ismeretes, hogy a miskolci fonodában ezekben a hetekben új beruházás valósul meg, ebben az üzemben korszerű gépekkel másodlagos anyagot, pamuthulladékot dolgoznak fel értékes fonallá. Az első kérdésünk az lenne, milyen meggondolásból került ez az új beruházás Miskolcra? — A műszaki fejlesztésre rendelkezésre álló anyagi és szellemi erők ésszerű fel- használásával arra törekszünk vállalatunknál, hogy a népgazdaság adottságaival összhangban álló területeken a technikai haladás élvonalába kerüljünk. Az úgynevezett hulladékot feldolgozó miskolci üzem létesítésével a tudományos-technikai forradalom vívmányainak átgondolt, következetes alkalmazásával lehet találkozni. Ezenkívül a nehezebb alapanyag-beszerzési feltételek miatt fokozott gondot kell fordítani a takarékosságra, a másodlagos anyagok feldolgozására. Fonodáinkban a termelés folyamán sok hulladék keletkezik, amelyek feldolgozhatok. — Milyen gépekkel valósítják meg elgondolásaikat? — Elöljáróban még any- nyit, hogy a miskolci gyár kiérdemelte, hogy modem technológiát bízzunk a vezetőkre, a műszakiakra, a dolgozókra. A beruházás közel 110 millió forintba kerül. Ez nagyon hamar megtérül. Világszínvonalú gépi berendezés dolgozik tehát itt, remélhetőleg már január elsejétől. Ennél korszerűbbet jelenleg nem ismerünk. — Milyen minőségű lesz az itt előállított fonal, és lesz-e piaca? — Napjainkban újból van létjogosultsága az úgynevezett vigone-fonalnak. Az ebből készült termék jól bolyhozható, meleg ruházkodásra alkalmas, flanell és nyírott velúr anyagok állíthatók elő, kiváló minőségben. Ezenkívül még sok más termék gyártható ebből a fonalból. Például a farmer- anyagok egyik összetevőjeként is alkalmazzák. A gépek olyan sebességgel dolgoznak, hogy menet közben az elszakadt, fonalszálakat a fonónő már megkötözni nem tudja. A gép ezt is maga oldja meg. A fonónőnek elsődleges feladata a felügyelet. Ezt az egész üzemet egy- egy műszakban három fonónő fogja üzemeltetni. Rajta kívül még néhány műszakitechnikus tevékenykedik Folyamatos munkarendben dolgoznak majd, s évente 1800 tonna első osztályú, kitűnő minőségű fonalat állítanak elő. összehasonlításként szabad legyen megemlíteni, hogy a régi gépeken 500 fonónő évente 7100 tonna fonalat fon. — Hol találkoztak először ezekkel a modem gépi berendezésekkel ? — A hannoveri kiállításon láttuk meg őket. Miután alaposan megismerkedtünk az angol, svéd, nyugatnémet gyártmányú géptípusokkal, a Pamutfonóipari Vállalat műszaki tanácsadó testületé elhatározta, hogy ilyen világszínvonalú gépekkel új üzemet létesít Miskolcon. Vállalatunk évente 25 ezer tonna pamut alapanyagot használ fel, a fonalgyártás során jelentős mennyiségű hulladék származik, s ez a berendezés képes világszínvonalon termelni, és origi- nált I. osztályú fonalminő- ségű terméket előállítani. Az üzem megvalósítása a döntéstől az üzem beindításáig alig egy esztendőt vesz igénybe. Ehhez jelentősen hozzájárul a miskolci gyár kollektívájának tevékenysége. A szakemberek nagy szorgalommal végzik a beruházást, a külföldiekkel egyetemben, amiért ezúton is köszönetemet fejezem ki valamennyiüknek. A beruházásnál a gépszállítók hibája miatt mintegy öthetes lemaradás keletkezett, de ezt a miskolciak már be is hozták. Ez is egyfajta garancia, hogy jó kezekbe kerül az üzem. Örömünkre szolgál, hogy az új beruházás felett a miskolci gyári KISZ-szervezet és a fiatalok védnökséget vállaltak, ezt szerződésben rögzítették és tudomásom szerint az üzem működtetését is a KISZ-fia talokra bízzák. — Mi a véleménye a miskolci fonoda ez évi munkájáról? — Nehéz esztendőt zárnak a miskolciak. 1981-ben sok problémát kellett megoldaniuk, de ez az összeforrott gárda sikerrel vette az akadályokat. A tervhez viszonyítva, amely igen feszített volt, lesz némi lemaradásuk, de 1980-hoz képest 6—7 százalékos fejlődést tudnak felmutatni, fogalmazhatnánk úgy is, hogy ebben az esztendőben rekordmennyiségű fonalat termeltek. 1982- ben a követelmények még magasabbak lesznek, de erre biztosíték á miskolciak szorgalma és a több mint 10 éve folyó rekonstrukciós corszerűsítés is. Boda István Több mini 20 méter hosszú fonógép látható ezen a képen nyugatnémet gyártmányú. Itt nem kell kézzel kötözni a gyártás közben elszakadt (onalszálnkal mert automatikusan gépi úton történik ez a munkafázis. A szerelők a beállításokat végzik. Fotó: Laczó József
