Észak-Magyarország, 1981. november (37. évfolyam, 257-280. szám)

1981-11-22 / 274. szám

1981. november 22., vasárnap ESZAK-MAGYARORSZAG 3 Munka közben a nagybarcai műszerészek. Kézügyesség, figyelem, a műszerészi munka elengedhetetlen feltételei. Válint Irént, az üzem egyik fiatal dolgozóját telexgépek ellenőr­zése közben kaptuk lencsevégre. Mivel a „gazda” a • nagybarcai Bánvölgye Tsz, ezért írtam a cím­ben, hogy nagybarcai mű­szerészek. Ugyanis varrnak itt máshonnan is, a környe­ző települések szinte mind­egyikéből. Összesen 80 lány, asszony foglalatoskodik a műszerészi munkával itt, eb­ben a régi. kastélyszerű, be­lül igazán barátságos éoü- letben. Elektrotechnikai üzem. így határozta meg az üzem nevét, profilját a vezető Sze- mán hászlóné. aki maga is irányítástechnikai műsze­rész. — Két éve, 1979. szeptem­ber 1-én indultunk, 20 dol­gozóval. Kezdetben akkumu­látortöltő berendezéseket és diszpécser berendezéseket gyártottunk. Azóta, ahogy a létszám nőtt. úgy bővült a termékválaszték is ... . A korábban háztartásban dolgozó, mezei munkával fog­lalatoskodó nők ma — mint betanít nti munkások — ko­moly értékű elektrotechni­kai berendezések nélkülöz­hetetlen részegységeit szere­lik. Fő megrendelőik a Buda­pesti Rádiótechnikai Gyár és a Posta Központi Távíróhi­vatala. Tőlük kapják az al­katrészeket, a dokumentá­ciókat. Itt a szövetkezet mel­léküzemágában ezekből és ezek alapján készülnek el a fontos részegységek. — .Jelenleg például URH és különböző távközlő beren­dezések részegységeit gyárt­juk. Emellett tekercselünk különféle transzformátoro­kat. A telexgépek, valamint a postaközpontoknál alkal­mazott, úgynevezett emelővá­lasztó gépek felújítása szin­tén a mi profilunk. A Bánvölgye Tsz ezen mel­léküzemága — a többi meg­levőhöz hasonlóan — nyere­séget biztosít az alaptevé­kenységeit vizsgálva nem ép­pen ideális természeti, ég­hajlati körülmények között gazdálkodó szövetkezetnek. S ezen túl azzal, hogy 80, fa­lun élő nőnek teremt mun­kaalkalmat, a gyakorlatban példázza — mégpedig jól — azt a központi elvárást, amely hangsúlyozza, hogy nö­velni kell a falvak lakosság- megtartó erejét. Nos, ezt — sok egyéb más mellett — pél­dául ilyen értékeket előállí­tó munkaalkalmakkal lehet elérni. (ha) Fotó: Lacző József Prügyön fejlesztették ki Hazai dohánytörő gép Most áll szabadalmi be­jegyzés alatt az az új. kétso­ros, automata dohánytörő gép, amelyet a prügyi Tisza- triente Termelőszövetkezet­ben fejlesztettek ki az idén. A három feltaláló által szer­kesztett gép ötvenhektáros területen képes elvégezni a betakarítást. A gépnek két­ségkívül ez a legnagyobb elő­nye. mert a dohánytermesz­tés utolsó műveletében is niegszünteti a kézi munkát, összehasonlítva a külföldön gyártott típusokkal, állja a Versenyt, hiszen a törés mi­nősége semmivel nem rosz- szabb mint az importált gé­peké. Ára viszont lényegesen kedvezőbb az előzetes becs­lések alapján kétszázezer fo­rintba kerül. Az idén kipró­bált kombájn jól vizsgázott, segítségével 140 ezer forintot takarítottak meg. Az új típus szakaszos pa­lántázást igényel. Lén vegé­ben április vénétől május vé­géig több részletben ültetik a dohánvt amelyet háromszor teletelnek. A leveleket kü­lönböző mopassécokhán tá- Vo'fUék el fgv az eltérő érés- időnpk köszönhetően jól összeért egy időben betaka­rítható álloménvt kapnak. A kombájn speciális törőrudak Segítségéve! húzza le a szár­ról a leveleket amel veket ékszíjak terelnek össze, s vé gül a gép alján elhelyezett konténer ládákba gyűjti. A nyáron bemutatott gépre azonnal felfigyeltek a szak­emberek. A Nyíregyházi Do­hányfermentáló Vállalat már megrendelt a szövetkezettől tíz darab gépet, amelyet a Nyírség legnagyobb dohány- termesztő gazdaságainál a jövő évben próbálnak ki. A A mátraaljai történelmi borvidéken csütörtökön be­fejezték a tá.i egyik jellegze­tes nagy munkáját, a szőlő- oltványok betakarítását. A hagyományos oltványkészítő termelőszövetkezetek A basá- ron. Nagyrétjén és Markazon az idén mintegy ötmillió gyökeres vesszőt adnak új te­lepítésekhez. A zirci Bakony Tsz-ben megkezdték az idei második burgonyatermés felszedését. A Georgikon intenzív bur- gonyatermesztési társulás gesztora a zirci szövetkezet az évi kétszeri termesztéssel arra törekszik, hogy az új burgonyafajták vetőgumójá­ból mielőbb, s minél többet adjon nagyüzemi termelésre a gazdaságoknak. nagyüzemi kísérlet lehetővé teszi, hogy az esetleges hibá­kat a tervezők még helyes­bítsék. s ezek után a gép a hazai dohánytermesztés szol­gálatába állhat. A szakemberek véleménye szerint ebben az évben az időjárás mindvégig kedvezett az oltványok gyökereztetésé- hez és megerősödéséhez, így a szaporítóanyag minősége minden tekintetben megfelel a várakozásnak. Ez azért, is nagyon fontos, mert a Mátraalján állítják elő a ha­zai felhasználásra és az ex­portra szánt oltványok jó ré­szét. Az új fajtákat fóliasátrak­ban szaporítják. Az első ter­mést már májusban felszed­ték. A júliusban másodszor ültetett burgonya november végéig kerül raktárakba. A legjobb fajtákat Vas, Veszp­rém és Zala megye közös gazdaságaiban szaporítják to­vább; ezeknek az idén ezer hektárra elegendő vetőgu- mót adnak. ut. tu Epv iv alatt Síi! terpnalermés Nevelődik az utánpótlás az üzem tanműhelyében az évben mintegy tizennégy százalékkal növekedett az átlagbér, de emellett nagy gondot fordítottunk a szo­ciális, kommunális, ellátás biztosítására; korszerű öl­töző, fürdő, üzemi konyha áll dolgozóink rendelkezé­sére. Sárost János, a pártalap- szervezat titkára a beszá­moló taggyűlésre készül, s mint mondja, a beszámoló­ban fellétlenül szó esik azokról az erőfeszítésekről, amelyek biztosították, hogy ez az új termelőegység ma­radéktalanul teljesíteni tud­ja feladatát. Pedig az év egyáltalán nem volt köny- nyü, hiszen az üzemcsar­nok és a létesítmények át­alakításával egyidőben kel­lett teljesíteni az előírt ten­nivalókat is. A tenniakarás, a fiatalok helytállása révén már májusban száz százalé­kos teljesítményt értek el, s azóta folyamatosan túltel­jesíti tervét a kollektíva. És jók a minőségi eredmények is. Az eddig megjavított, felújított nyolcvan targon­cával elégedettek azok, akik ideküldték javítani. Minő­ségi reklamáció eddig nem érkezett az üzemhez. — A sikeres munkában döntő részük van a fiata­loknak — mondja a párt- alapszervezet titkára. — ök jelentik a jelent, s ha a fia­tal tanulókat nézem, akkor a jövőt. is. Ennek megfele­lően, a pártalapszervezet vezetősége nagyon körülte­kintően gondoskodik arról, hogy az itt dolgozó ifjú nemzedék mindenképpen megtalálja számítását. — A fejlődést, a válto­zást csak akkor értékelhet­jük igazán, ha visszagon­dolunk az elméit év no­vemberére. Akkor szűnt meg a kisvasút, akkor volt a legnagyobb a bizonyta­lanság. Nemcsak elhanya­golt épületeket és berende­zéseket örököltünk, hanem egy meglehetősen bizonyta­lan és zilált szemléletet is — mondja Bodó István. — A legfontosabb feladatunk a nyugalom helyreállítása, a szemlélet megváltoztatása volt. Nagyon örülünk an­nak, hogy ez sikerült. Per­sze vannak gondjaink, né­hány üzemrész!ee! még fel­újításra vár. s lassan kinő­jük a javítócsarnokot. A jö­vő évben több mint két­száz targoncát kell felújí­tanunk s gondok van­nak néhány targoncatípus anyag- és alkatrészellátásá­val. ? emelőberende7.éseink már nem felelnek meg a kö­vetelményeknek. Am ezek merőben más gondok. A megoldás rajtunk múlik, s a dolgozók segítőkészsége, a fiatalok lendülete segít a megoldásban is. (szarvas—fojtán) A sárospataki targonca­javító üzem akkor született, amikor megszűnt a bodrog­közi kisvasút. A hajdani járműjavító szakmunkások azt a feladatot kapták, hogy a jlataki íűtőházban teremt­sék meg a villamostargon­cák javításának, felújításá­nak feltételeit. Az átszer­vezésről szóló határozat egy esztendővel ezelőtt látott napvilágot, s az emberek lassan-lassan elfelejtik a kisvasutak amihez nem is olyan régen még olyannyi­ra erősen kötődtek. A vas­út nyomai valamelyest még látszanak, bár a síneket már felszedték, szépülnek, csino­sainak, az épületek, most Is.jtart a rekonstrukció, a területbetonozás, a felújí­tás. Szorgalmas munka .fo­lyik az üzemcsarnokokban is. Nagyértékű, ám ugyan­csak elhasználódott villa­mos és motoros targoncák érkeznek ide az ország szin­te minden részéből, s a javí­tásba küldött roncsokat is újjávarázsolják az ügyes­kezű szakmunkások, akik egy esztendő alatt az új követelményekhez, az új feladatokhoz igazodva, meg­tanultak targoncát javítani. A megfiatalodott üzem­csarnokokban sok fiatal ar­cot látunk. Az itt dolgozók ’ örülnek annak, hogy a kis­vasút megszűnte után is vasutasok maradhattak, ott dolgozhatnak, ahol tanulták a szakmát. Nemcsak sza­vakkal. de munkával-is bi­zonyítják: erősen kötődnek a vasutasok nagy családjá­hoz. Bodó István üzemve­zetőtől megtudtuk, hogy eb­ben az évben száz elhasz­nálódott targoncát újítanak fel, ami jóval több az ere­deti tervben előírtnál. — Nagy érték az itt dol­gozó fiatalokban rejlő len­dület, a tenniakarás, az új iránti fogékonyság — mond­ja. — Egy esztendő tapasz­talatai alapján elmondha­tom: eredményeink forrása elsősorban az, hogy a fia­tal járműjavító szakmunká­sok bizonyítani akarták, hogy erre az üzemre szük­ség van, hogy igenis meg lehet, tanulni targoncát ja­vítani. Legutóbb, az ifjúsá­gi parlamenten, ha némi át­tétellel is, de szó esett er­ről. S nekem, aki' már a hatvan felé közeledik, nagy­szerű érzés nap mint nap tapasztalni a segítőkészsé- pet, a tenniakarást, ami biztosítékul szolgál az üzem jövőjét tekintve is. Persze, nem könnyű targoncajavító szakmunkásokat nevelni. Ilyen képzés nem folyik a szakmunkásképző intézetek­ben, ezért az utánpótlásról nekünk kell gondoskodni. Az utánpótlás pedig ne­velődik, formálódik az üzem tanműhelyében. Szvitil György szakoktató: — A műhelyben jelenleg tizenöt elsőéves szakmun­kás tanuló gyakorolja nagy szorgalommal a szakma alapfogásait, de ugyaneny- nyien vannak kint a terme­lőcsoportoknál, ahol ismer­kednek a targoncajavítás mesterfogásaival. A fiatalok nagy része a szakmunkás- vizsga után itt marad, ezért nem lesz gondunk az után­pótlással. — És szükség is lesz rá­juk — veszi át a szót Bo­dó István, hiszen a felada­tok ellátásához a jelenlegi­nél nagyobb létszámra lesz szükség. Ebben az évben harminc villanyszerelő szak­munkást vettünk fel, akiket megtanítottunk a targonca­javítás speciális ismeretéi­re. Amint az eredmények bizonyítják, teljes sikerrel. Igaz, szívesen jönnek hoz­zánk a szakmunkások. Fő­ként a fiatalabbak. Nem­csak a véleményem szerint jó munkahelyi légkör mi­att, hanem azért is, mert a végzett, munkát anyagilag is el tudjuk ismerni. Ebben Bálint István motorszerelő a targonca hátsó futóművét javítja

Next

/
Thumbnails
Contents