Észak-Magyarország, 1981. október (37. évfolyam, 230-256. szám)

1981-10-14 / 241. szám

1981. október 14., szerda ESZAK-MAGYARORSZAG 3 A Szikszói Állami Gazdaság betoniizemében Ma már alig van „tiszta profilú" állami gazdaság és termelőszövet­kezet, olyan, amelyik csak növénytermesztéssel és állattenyésztéssel foglalkozna. így van ez a Szikszói Állami Gazdaságban is. Az idén beindított betonüzemükben kútgyűrüket és járdalapokat gyártanak, évi hatmillió forint értékben. A későbbiek folyamán szeretnék ezt az értéket megduplázni. . Fotó: Laczó József Hogyan tehet milliókat megtakarítani ? Munkában a magsokszorositók. Pillanatkép a vetőgépek töltése közben. Magsokszorosilók ' fFolytatás az 1. oldalról) általuk kifejlesztett infrale- levíziós készüléket és az op­tikai hőmérsékletmérő be­rendezést, s az infravörös mérések elemzését is ismer­tette. Szóba került természe­tesen az infratelevíziós vizs­gálat hazai fejlesztésének le­hetősége is. Ebben a kérdés­ben a Hő- és Rendszertech­nikai Intézet képviselője tar­tott előadást. Lakásdíszek, tetszetős hasz­nálati tárgyak, kedves mü­tyürök — feltétlen ezek jut­nak az ember eszébe, ha a bodrogkeresztúri Kerámia Ipari Szövetkezet nevét hall­ja. A szövetkezet elnökének, Ullrich Józsefnek irodájában a látogató képet kaphat a termékstruktúráról, mégpe­dig úgy, hogy a termékek vi­szonylagos koráról is infor­málódhat: az új mindenkor a legszembetűnőbb helyre kerül. Legutóbbi látogatá­sunk óta. jócskán megvál­toztak a „főhely” tárgyai, a formás kis figurákat, furcsa megielenésű idomok váltot­ták föl. — 1968 óta foglalkozunk oxid kerámia gyártásával To­kajban, tehát nem új keletű az ipari részvételünk. Évente 6—8 millió forint értékű árut gyártunk ott, de az igények ettől háromszor nagyobbak. Az ipar az utóbbi időben nagy érdeklődést mutat a kerámia iránt — mondja Ullrich József. — A textil­ipar és a kábelgyártás szá­mára készítünk kopásálló gépalkatrészeket. Legnagyobb megrendelőnk a Diósgyőri Gépgyár és újabban a Lenin Kohászati Művek. Az LKM- nek mágneses tapadószámot készítünk minőség jelzésnek. Minden évben többet rendel­nek tőlünk. A megrendeléseknek a be­rendezések elöregedése és a szűkös égetőkapacitás miatt sem tud teljes mértékben eleget tenni a szövetkezet. — Annál is inkább, mivel hagyományos termékeinket, a díszkerámiát is kedveli • hazai és a határokon túli Hasznos volt tehát az an­két. s nem kevésbé magas színvonalú. Most már csak az kell, hogy az elhangzot­takat, az ismereteket haszno­sítsák a maguk területén a szakemberek. Érdemes ko­molyan foglalkozni ezekkel a módszerekkel, lehetőségekkel, hiszen általuk energiát lehet megtakarítani. Olyan energi­át. amely népgazdaságunknak sok-sok millió forintjába ke­rül !... Korszerűbb és olcsóbb A hazai vegyipar —, s ezen belül is elsősorban az Eszak- magyarországi Vegyiművek — mind jelentősebb szerepel játszik a nagyüzemi mező- gazdaság növényvédőszer-el- látásában. Kezdetben még csak az volt a cél, hogy a sajóbá bonyi kemikáliákkal, elsősorban a gyomirtószerek­kel pótolják, „kiváltsák” a tőkés piacokról nehezen, csak valutáért beszerezhető, igen drága növényvédő szereket. Amióta azonban az ÉMV nagymértékben korszerűsítet­te a szerek gyártását, új nö­vényvédő szerei egyenérté­kűik a legkorszerűbb külföl­di készítményekkel. A mezőgazdasági nagyüze­mekben számos növény si­keres termesztése ma már el­képzelhetetlen a sajóbá bonyi. jól bevált növényvédő sze­rek nélkül. Legfontosabb ab­raknövényünk, a kukorica vetésterületének például mintegy 40 százalékán sajó- bábonvi vegyszerek segítsé­gével végzik eredményesen a gyomirtást. Az Eszakmagyarországi Vegyiművek ez év elejétől szeptember végéig, különbö­ző növényvédő szerekből már 6044 tonnát bocsátott a ma­gyar mezőgazdaság rendelke­zésére, ami több az egész előző évi értékesítésnél. Az év végéig a hazai mezőgaz­daság számára gyártott ke­mikáliák mennyisége el fogja érni a nyolcezer tonnát, ör­vendetes. hogy az egyik leg­keresettebb sajóbábonyi ké­szítményt, a kukorica gyom­irtásához használt ALIROX 80—EC gyomirtószert októ­ber 1-től, 9 százalékkal ol­csóbban hozza forgalomba az AGROKER vállalatok útján az ÉMV. Vezetékes ivóvízellátás A miskolci járás közsé­geinek 58 százaléka napja­inkra már vezetékes ivóvíz­zel ellátott. Az elmúlt öt év során több mint 33 kilométer hosszú vezeték épült meg, a hálózat hossza meghaladja a 240 kilométert. Ennek a látványnak az ér­dekességét, izgalmát, talán nem túlzás: ámulni valóját is, mindenkor az ellentétek adták, adják, Az elmúlás és a születés kontrasztja, ami egyben oly szerves része a természet harmóniájának. Mert hiszen minden vég ma­gában hordozza a kezdet, az új, a következő születését. S ez fordítva is igaz. Itt és most sincs ez. más­képpen! A természet feje — nem csoda, októbert írunk — őszbe csavarodott. A táblá­kat kísérő erdősávban nap­ról napra fogyatkozik a zöld. Vörösödnek, bámulnák s mi több; hullanak a falevelek. És ebben az „elmúlásos”, búcsúzkodó hangulatban, a nyugovóra készülő fák sorá­val kísért táblákban életet indít, magot vet az ember ... ... A mag pedig a gépek erejének, ügyességének, az ember értelmének, igyekeze­tének, eredményeként földbe került. Sok milliónyi, milli­árdnyi szem. S ott, a föld nedve, „étke” nyomán új éle­tek születnek. Születnek, majd nőnek és sokszorozód- nak. Ahogy múlik az idő. a az inarban hogy túllépjünk a mai gyár­tási kereteken. Mivelhogy igen nagy lehetőséget látunk az ipari kerámiában, úgy döntöttünk, hogy megteremt­jük a jobb gyártási feltétele­ket. Ezzel egyidejűleg fejlőd­het a díszkerámia-gyártás is .. . Lipták András műszaki ve­zető a közeli, a már biztosan megvalósuló és a távolabbi, a még kérdőjeles műszaki tervekről beszél: — Remél­hetően decemberben meg­tartjuk az üzemi próbát és januártól már termelünk az új. kétcsöves elektromos ke­mencénkkel. Egy regi kemen­ce munkáját veszi át, de a kapacitása 10 százalékkal na­gyobb lesz. Ettől is fontosabb azonban, hogy évente 350 tonna olajat tudunk így meg­takarítani. az éves olajigé­nyünk 500 tonnáról 150 ton­nára, csökken. — Az elektromos áram sem olcsó ... — Kiszámítottuk, fél és 1 millió forint között lesz az évi költségmegtakarítás. De ennél is imponálóbb a másik tervünk. Tokajban szeret­nénk telepíteni egy 9 millió forint értékű, igen gazdasá­gosan üzemeltethető, nagy kapacitású kemencét. Pályá­zatunkat az energiaraciona­lizálás diktálta, de hozzáfűz­hetem, hogy az importmegta­napok, az évszakok. Mindez pedig történik a természet törvényei szerint. És az em­ber munkája nyomán! A ve­tők, s a még korábbi föld­művesek, a talajelőkészítők munkája nyomán. Mert töb­ben. sokan vannak. Ma már a zsákot vállán keresztbe ve­tő, s a magot kézzel szóró magányos magvető emlékét csupán szobor őrzi. A mezőkövesdi határban is sokan vetnek. Gépek és em­berek. Riczkó Attilának, a Matyó Termelőszövetkezet termelési elnökhelyettesének szavai, adatai is közvetve az előbbi állítást erősítik meg: — Ezen az őszön 2900 hek­tár őszi búza vetését tervez­zük. Szeptember 18-án kezd­tünk hozzá, s jelenleg a fél­időnél tartunk. Nyolc-tíz géppel vetünk. Naponta 150— 200 hektárral nő a bevetett terület nagysága . .. Mindez pedig történik, tör­ténhet összehangolt, szerve­zett csapatmunka eredmé­nyeként. Igaz, ne felejtsük ki az időjárást sem! — Szép őszünk van — mondják a kövesdi magsokszorosítók. A kantás is meghatározó ebben a témában. Miről van szó? Azoknak a nagyméretű, üreges, tehát jól hőszigetelő tégláknak a gyár­tásába segítenének be a bod­rogkeresztúri keramikusok, amelyek igen közkedveltek manapság a kislakásépítők körében. A téglaprések száj­nyílását jelenleg acéldugó zárja le, amely ennél a tech­nológiánál nem a legmegfe­lelőbb, mert gyorsan elkopik. Ezt helyettesítené a kerámia­dugó. amely sokszorosan ko- pásállóbb. tartosabb. — Szövetkezetünket ennél a pályázatnál szak vélemény­nyel támogatja a Tégla- és Cserépipari Tröszt. A szak- vélemény több milliós évi megtakarítással számol. Mi pedig ismét a leggazdaságo­sabban üzemeltethető kemen­cetípust választjuk, olyat, amely a szövetkezet gazdál­kodására ugyancsak jó hatás­sal lesz — magyarázza a műszaki vezető. Az elnök, a szövetkezet alapítója hozzá­fűzi: — Harmincháromezer forint a tagság évi átlagos keresete. A szabályozók nem kedveznek most nekünk. Ezért is sokat várunk a oá- lvázattól. illetve az új ter­mékstruktúrától. Kétszázhet­venen dolgozunk itt. megér­tésben. Akik elmennek, azok a jobb megélhetés reményé­ben keresnek másutt mun­kát. Él még az apám. aki 1930-ban létesítette ezt az üzemet, én 29 éve szervez­tem meg itt a szövetkezetét Jó volna, ha még- apám is láthatná a föllendülést, egy­kori manufakturális üzemé­nek virágkorát. lény Györgyi traktorosok, s még inkább a vetőgépek ellenőrei: a faro­sok. Ok, akik az évszakra jel­lemző gyakori szeszélyesség miatt, sokszor sárban, szél­ben. hóban juttatták földbe a következő év kenyérnek valóját, ök igazán tudják ér­tékelni, az elmúlt hetek, na­pok őszi kellemét. Itt a B—4-es táblában dol­gozókra most jó idő jár. A nap tüze. igaz, már koránt­sem augusztusi, de akár a parázsból, ebből is érződik még a meleg. De abban, hogy szépen és gyorsan haladnak ebben a Bogács alatt véget érő, több mint ezerhektáros tömbben, elsősorban mégis a saját munkájuk játssza a döntő szerepet. Mert például szemre is na­gyon szép ez a magágy. Hát még a célszerűségét tekint­ve! A tsz egyébként is egyik legjobb minőségű földjének előkészítése, valóban dicsére­tes. Bár lehet, hogy az a traktoros, aki itt tárcsázott, simítózott korábban, mindezt természetesnek mondaná. — Ebbe a kiváló területbe idén MV—8-as fajtát vetünk — mondja Répási Vince, a tsz tő „gabonása”, s az indo­ka ugyancsak természetes. — Idén nyáron, a nem éppen re­kordokat produkáló évben is ez a fajta egytized híján 50 mázsás átlagterméssel fize­tett . . Ugyancsak természetesnek mondható —, hiszen a ko­rábbi években is hasonlóan csinálták —. hogy egy MTZ- traktor két összekapcsolt ve­tőgépet húz. lev kevesebt az energiaköltség, kisebb a fa- la.itiprás. s kevesebb munka­erő szükséges. — Hát az a traktor, ame­lyiknek szinte csak a füstje látszik a távolban? — Az is ebben a tömbben dolgozik — hallom. — \z azonban nem vet. hanem a magtakarást végzi. Gviirüs- hengerrel és közéonehéz • fo­gassal ... Szóval így szaporodnak a barázdák, akarom mondani a maggal bevetett sorok me­zőkövesdi határban. Lantos Nándor Zelei József. Papp József. Tóth István traktoro­sok. Nagy Gv. János. Kása Imre. Paczók Emil. Papo Márton farosok és a töbhiek —, akiknek a nevét ugyan­csak felsorolhatnánk — mimi­kája nyomán. Hajdu Imre tr Uj kemencékkel az energiatakarékosságért Keramikussk részvétele Egy kemence átlagosan 10-12 évig birja. Ezért is csoda ez a húsz­éves, amely ma is „ifjúkori hévvel” működik. A szomszédot lebont­ják, ez marad. Morvái Lajos esetenként 500 kerámiát rak a torkába. Kilenc óra múlva exportképes a termék. közönség. Termelésünk 59 százalékát a díszkerámia ad­ja. Évente több millió forint értékű dísz- és használati tárgyat exportálunk a Szov­jetunióba, Lengyelországba és az NDK-ba. Különösen a fonott áruink kelendőek. A mainál sokkal többet tud­nánk exportálni... A díszkerámia sikere is ab­ban rejlik, hogy nem pihen babérjain a szövetkezet. Az utóbbi időben 134 új tárgyat zsüriztettek. ennyivel bővül a választék. Ebből mintegy 40 tárgyat az idén kezdtek gyár­tani, A régieket, a mai kor emberének már kissé szokat­lan külsejű figurákat pedig fokozatosan megszüntetik. — Az elavult kemencék és az új piaci igények, egyaránt arra sarkallnak bennünket,

Next

/
Thumbnails
Contents