Észak-Magyarország, 1981. október (37. évfolyam, 230-256. szám)
1981-10-11 / 239. szám
1981. október If., vasárnap ESZAK-MAGYARORSZAG 5 Bitesek a méiyken A Bükk déli részén bóklá- I izünk, kisebb csoportban, I íagyobbrészt borsodiak, te- iát helybéliek. Ennek ellenére, mármint a helybéliség I illenére úgy csodálkozunk | -á meg-megállva a tájra, mintha sohasem láttuk vol- | na. Valószínű, hogy nem is ; láttuk. Ezt a részt még nem. | Magasból szerpentinezgetünk : lefelé, Csipkéskút lcömyéké- S fői. Az út azokon a részeken kanyarog, melyek nem különösebben látogattak, nem keresettek. Szinte az érintetlen Bükkben járunk, talán, ha nagyon figyelnénk, muflont is látnánk, vagy vadmacskát, vagy bajszos sármányt, virágok, csigák érdekességének sokaságát. Mindenesetre csend van itt, nemigen találkozunk senkivel. Nem is egészen véletlenül. Mert akik tehetnék a hírverést, még nem teszik. Maradjon egyelőre a tájék olyan, amilyen. A népek nagy része ma még a felkapott Bánkúira, Hollóstetőre, Bükkszentkeresztre és sok más, ugyancsak szép kiránduló-, üdülőhelyre megy százával, ezrével, mikor hogy. Itt, a déli részen, még csendes a táj, nyilván, hogy később majd — ki tudja mikor — megtelik turistákkal, kirándulókkal, nézelődőkkel, csalingázókkal. Lehetséges persze, hogy nem csupán ez a ma még szinte érintetlen terület népesül be, hanem valójában az egész Bükk megtelik egyszer az eddiginél is jobban. Nem tudjuk még pontosan, mit rejt, milyen kincseket takar a mélység, a hegyek belseje. Egyelőre tudjuk például, hogy a ma ismert barlangok száma a Bükkben: 312 (!) Bizony, 312. Ezek közül kettő látogatható. A lillafüredi mésztufa és a cseppkő. Elképzelhető az is, hogy a barlangok valahol összekapcsolódnak. Némelyike. Vagy majd: összekapcsolják ezeket a barlangászok. Érdekes, különleges világ lenne ez, ha sikerülne mindezt feltárni, láthatóvá, járhatóvá tenni! Akkor pedig nem csupán helyi jelentősége lenne a Bükknek, hanem igencsak szélesebb. Országunk határán túlra is kiszélesedő. Aggtelek mellett elférne még bizony itt is néhány látogató, néhány szén, járható barlang! Okulva is persze az aggteleki tapasztalatokon. Szeny- nyeződéstől mentve, megóvva a Bükk ma mindenképpen kézzelfoghatóbb, láthatóbb, érezhetőbb kincsét: a karszt- források vizét. Ebből körülbelül 40 millió köbméternyi tárolódik, azaz forog, cserélődik a hegyek belsejében, rejtett barlangok pormentes, hűvös levegőjében, melynek kisebb részét, mintegy 14 millió köbméternyit hasznosítunk. Egyelőre ennyit. Később föltehetően maid többet is kell, többre is szükségünk lesz. Miként a Bükk mélyének más kincseire. (priska) Takarítás, kártevőirtás iHatás Miska: Űj szolgáltatással bővült a Miskolcon lakók ellátása. A borsodsziráki termelőszövetkezet a megyeszékhelyen takarító és kártevőirtó szolgáltató részleget hozott létre. A József Attila úti telephelyen kerestük fel az új szolgáltató egységet. Váradi Gyuláné, részleg- vezető : — Ez év júliusában kezdtük meg a munkát. Harminc dolgozónk vállal takarítást, ablaktisztítást, portáltisztí- túst; magánmegrendeiők és közületiek részére is. Egyelőre hagyományos tisztítószerekkel dolgozunk, ám ha a megbízónk úgy kívánja, alkalmazzuk a korszerűbb takarítószereket is. — Milyen határidőre tudják vállalni a munkát? — Kaptunk már megrendelést egy hónappal előtte is, de telefonbejelentésre akár másnap kimennek a helyszínre dolgozóink. Az árajánlatunk némileg alacsonyabb az országosan érvényben levő áraknál. Pél• dúuí ablaktisztítást négyzetméterenként 24 fillértől 7 forintig vállalunk. A magánlakásokban óránként 29 forintért takarítanak dolgozóink, az intézményekben GO forint az egységár. Szolgáltatásaikat kibővítik Például a kazánházak tisztításával, a tízemeletnyi magas házak külső „mosdatá- sával”. Tervezik, hogy megfelelő állványokat, emelő- szerkezeteket szereznek be ilyen célra. A későbbiekbe a padló-utánfényezést is vállalnak, magánlakásokban, közületeknél egyaránt. Üj-' szerű dolog megyénkben az az elképzelés is, amely szerint egy szolgáltató egység rendszeres bérmunkában végzi el egy-egy vállalat, intézmény épületének takarítását. Nos, a borsodszirákiak már megkötötték a szerződést e munkára több vállalattal. — Ha igény van rá, akár száz dolgozót is tudunk biztosítani részlegünknél — mondja Váradi Gyuláné. — Ilyen létszámmal az úgynevezett durva és finom takarítás mellett, a közterületek tisztán tartását szintén vállalhatjuk. A takarítórészleg mellett eddig már több megrendelést kaptak a kártevőirtók is. Az érvényben levő KÖJÁL- engedélyek alapján, korszerű eljárással végzik munkájukat. Vegyszeres, gázosító és fertőtlenítő módszert egyaránt alkalmaznak, természetesen garanciával. A miskolci telephelyen több helyiséget alakítottak ki erre a célra: a dolgozók itt készítik a hathatós vegyszereket, fürdő, öltöző is rendelkezésükre áll. A borsodsziráki tsz e szolgáltatását is bővíti a jövőben: rágcsálóirtást, fertőtlenítést végeznek a megye állami gazdaságaiban, termelőszövetkezeteiben, s vállalják a Miskolc környéki üdülők megrendeléseit is a kártevők elleni védekezésre. (mikcs) Nemzetiségi kulturális estek Háromnapos bemutatót tart október 16—17—18-án a pilisszentkereszti szlovák táncegyüttes, a három szlovák nemzetiségű bükki községben; Bükkszentlászlón, Bíikkszentkereszten és Ré- páshután. A bemutatót, amelyet a Hazafias Népfront. Borsod megyei Bizottsága, a Magyar- országi Szlovákok Demokratikus Szövetsége és a három község HNF-bizottsága szervezett, a nemzetiségi kulturális estek keretén belül tartják, a korábban kialakult kapcsolat folytatásaként. Utoljára 1978-ban vendégeskedett itt a szlovák együttes, jövőre pedig megyénk együttesei tesznek hasonló látogatást az ország más településein levő nemzetiségi községeiben. Úgy mondják, hogy a folyóparti ember nem is tud másutt élni, mint a víz mellett... Talán ez is oka, hogy ha nem is nagy falu Alsóbe- recki, lakóinak nagy többségé őslakos; akiknek a vérében van, hogyan kell együtt élni a folyóval, amely aztán lehet haragos, félelmetes és lehet, simogató és lágy is. Mint most, októberben. A falu nyolcszáz lakója szeret itt élni, és csodálkozik, furcsának tartja a kérdést: vajon miért? — Egyre többen építkeznek a régi portákon, az elbontott öreg házak helyén — mondja Nagy Miklós pedagógus, aki egyben társadalmi tanácselnöke a falunak. — Közös tanács van Felsőbereckivel. Így több mint ezerkétszázan tartoznak ide. Persze egyik sem falu már az igazi, régi értelemben. A városközelség, az ipar elszívó hatása elért bennünket is. A keresőképes lakosság szinte kilencven százaléka Sátoraljaújhelybe jár be dolgozni. Munkalehetőséget idehaza a tsz ad, régebben volt egy szabó-ktsz, ide is bedolgoztak. Ez megszűnt. — És a tsz... meg a háztáji? — A faluban összesen tizennyolc tehén van, ló pedig kettő, a tsz udvarán. Sertést is csak vágásra tartanak, már aki tart, pedig korábban anyadisz- nókkai is foglalkoztak..; — Milyen itt élni, alig huszonhét lépésre a Bodrogtól? — .Véd minket a gát. az árvízzel pedig együtt élünk. Bár már csak egy halászunk van ... Milyen falu tehát Aisó- berecki? A következő év januárjától varos környéki települése lesz Sátoraljaújhelynek. Szinte zöldövezet. Idősebb Janecz Józsefék az őszi munkák közepén örömmel mutatják kis majorságukat. Ezekben a hordókban új bor van már ... itt a három jókora disznó, karácsonyi vágásra hizlalják őket... Van itthon munka bőven, törni kell még a kukoricát is. Idősebb Janecz József a tsz- ből ment nyugdíjba. — Ha sokat is kell dolgozni. elérünk mindent —• mondja, miközben végigjárjuk az udvart. — Csak az a kár, hogy a jobb világban éltünk kevesebbet ... Én még az uradalomban kezdtem dolgozni, aztán folytattam a tsz-ben, legtöbbet a lovakkal foglalkoztam, most is én gondozom ezt a kettőt is. Ha kell, meg is patkolom őket... — Sok munka van velük? Add ide a lábad, Betyár! Szép lett az idei kukoricatermés... — Még csak a szüret (elénél vagyunk... Aisóberecki Huszonhét lépésre a Bodrogtól getni sem érünk rá. az egyik lányunk most költözött el, nagytakarítást keli csinálni, ha már megváltozott a ház rendje, elköltöztek az unokák is ... Azt mondják, az ezer leiken aluli községeket az elnéptelenedés veszélye fenyegeti. Alsóbereckiben örömmel mondták, hogy negyven gyesen levő kismama van a faluban, és az iskola első osztályában is tizenkilencen vannak. Igaz, idehaza csak az alsó tagozatosok tanulnak, ugyanúgy, mint a társközségben. Felsőbereckiben. Felsőberecki neve valamivel ismertebb, hiszen a Bodrog felső szakaszán levő társközség neve naponta elhangzik a rádió vízállásjelentésében „ ... a Bodrog Felsőbereckinél árad, máshol apad .. — Milyen most a folyó vízállása? — Apad. Kétszáztizenöt volt most, ahogy mértem — tájékoztat Sütő Gyula gátőr, akinek tisztéhez a napi jelentés is hozzátartozik. — Kellemes környezetben dolgozik ... — Szó se róla, jó a levegő, kint vagyok a tt.- vnészetben, de amikor árad a folyó ... — Most nem tűnik félelmetesnek __ — Csendes. Ha árad, emelkedik a belvíz is, akkor „észnél kell lenni”. Az új gát sokat segit, a víz pedig most tiszta, elmúlt szerencsére a fertőzés is. — Gyerekei vannak? — Két nagyfiú. mindketten szerelők. Bent dolgoznak Sátoraljaújhelyen. A fiúkat, fiatalokat már a városi munkahely viszi el, építkezni viszont mindkét faluban odahaza építkeznek. — Idén felújítjuk a művelődési házat is Alsóbereckiben — mondja Nagy Ernő vb-titkár. — Készül a belvízrendezési terv is ... fejlesztjük a villanyhálózatot ... Ügy mondják, hogy a folyóparti ember nem is tud másutt élni, mint a víz mellett... Köpöczi Edit— Fojt án László — Ez a kettő mostanában sokat pihen, azért ilyen elevenek. Érdekes, bogy a ló iránti érdeklődés előtérbe került a faluban; mint hírlik, patkolásukhoz ért egy dízelmozdony-szerelő is Józsi bácsin kívül... Az állattartás is keveseket érint Alsóbereckiben, majdnem úgy, mint a kertészkedés, a szépen gondozott udvarok legtöbbje mögött csak kis háztáji kert van. Többre idő sincs, kevés az itthon töltött idő a városi munkahely mellett... Az újonnan épült házak körül is csak a portát őrző öregeket látni. A mozgalmasabb időszak akkor következik, amikor az első, diákokat szállító autóbusz megérkezik. Bodnár Albertéit éppen pihennek az egész hapos munka után. Finom hús sül a tűzhelyen, odacsalogatva illatával az idegenre acsarkodó házőrzőt is. Bodnárék kertje az egyetlen a faluban, ahol nagyobb kertészkedést sejtető fóliasátrak látszanak. — A múltkor kérdezte valaki, megéri-e, amit csinálok, az egész éves munka? Mondom neki, ha hiszed, ha nem, a kertem 300 mázsa búza értéket adott... — nevet a házigazda. — Most, egyébként még a szüret is itt van, van pár szőlőtőkém is ... — Ügy látszik, egyedül csinálják a faluban ... — Most lett egy követőm. Kedvet kapott hozzá. Hát csak bírják is a munkát, úgy mint mi, a feleségemmel. Decemberben már magot kell csíráztatni, táplálni a földet, mert nem lehet kizsigerelni, aztán terem egész évben a paprika és a paradicsom ... Bodnár Albert két mély kútját is megmutatja. A büszkeség teljesen indokolt, mert a falu vízellátása ásott kutakkal biztosított, és hh nem mély a kút, árvíz idején ihatatlan a vize; akkor tartálykocsikkal hozzák a faluba az ivóvizet. Most azonban a medrében kanyarog a Bodrog, a belvíz sem fenyeget. — Szárítjuk a kukoricát is, annyi van, hogy nem fér a padlásra — mutatja a szép csöveket Bodnárné. — Itt meg járnak rá a madarak... Nagyon hesse... a Bodrog vízállása Felsőbereckinél...
