Észak-Magyarország, 1981. október (37. évfolyam, 230-256. szám)
1981-10-11 / 239. szám
ESZAK-MAGYARORSZAG 4 1981. október 11., vasárnap A pályairányítás esélyei A felzárkóztatástól a fakultációig. Őszintén szólva — mondta Vodilla Barnáné, az edelényi gimnázium igazgatónője — még nem nagyon ment át a köztudatba, hogy megváltozik a pontszámítás rendszere a felsőfokú felvételiknél. Tudnak róla a tanulók és a szülők is — ismertették több alkalommal is —, csakhogy hatása még nem eléggé érződik a tanulási fegyelem erősödésében. A pedagógusok körében azonban érthetően jó visszhangra talált a követelmények felemelése. Mint ismeretes: ezentúl nemcsak a két felvételi tárgy érdemjegyeit viszik magukkal a diákok. Összesen hat, középiskolai tantárgy harmadikos és negyedikes év végi érdemjegyéből számítják ki a hozott pontszámokat. A reális jelentkezési esélyek felméréséhez tehát jobban szükség lesz a tanulók önismeretére, saját képességeik felismerésére. Ez pedig már kapcsolatot „teremt” a gimnázium másik^ nagy változásával, a fakultációs rendszer bevezetésével. Az előkészítésről itt is jók a tapasztalatok. A pályaorientációs órák bevezetéséről különösen kedvezőek. Moldo- vácsi László, a gimnázium pályaválasztási felelőse elsősorban azt emelte ki, hogy ezeket az órákat kötelezően megtartják az osztályfőnökök. A tanulók kezébe adják a különböző tájékoztató füzeteket, az ismertetőket. Petróczy Gábor KISZ tanácsadó tanár osztályfőnöki tapasztalatait összegezve így fogalmazott: — A különböző pszichológiai, szociológiai felméréseket nemcsak szívesen csinálták a tanulók, úgy ,is nyj-, latkoztak, hogy segített nekik képességeik felmérésében. Ezt nagyon fontosnak tartottam. Különben valóban igen sokféle információhoz juthatnak: nemcsak a felsőfokú tanintézetek árasztottak el bennünket anyagokkal, az üzemek is a gyerekek elé tárták a lehetőségeket. Éltünk és élni fogunk a nyílt napokkal is. A pályairányítás egyiK eszköze egyébként maga a fakultáció is, sőt, a második osztályban az úgynevezett „szabadsávos” óra is. Bizonyos tantárgyakat ugyanis már — nem kötelező jelleggel — .ebben az osztályban is választhatnak. Az edelényi gimnáziumban a biológiát, a matematikát és a németet jelölték meg ilyen nem kötelezően választható tárgyként. A tanulók több mint hetven százaléka él ezzel a lehetőséggel. Munkaintenzitásuk nagyon jó ezeken a foglalkozásokon, hiányzás nincs. A pedagógusok véleménye szerint már ez a választás is erősítheti a pályaorientációt. S mintegy előkészíti a harmadikbán belépő fakultációt. Ahógyan az iskola igazgatója elmondta: gyakorlatilag minden elméleti tárgyat, tanulhatnak fakultációban a gimnázium diákjai. A gyakorlati jellegű fakultációs tárgyak közül könyvtárismeretet, gépírást, illetve fényképészetet választhatnak. Ezek egyrészt közvetlen elhelyezkedésüket segíthetik, másrészt összevághat továbbtanulási szándékukkal. Az elmúlt évek tapasztalatai szerint ugyanis, végzett hallgatóik közül sokan választják a pedagógushivatást. (Most gyűjtik ki egyébként, hogy a járás oktatási intézményeiben dolgozó óvónők, tanítók és tanárok közül kik voltak a gimnázium növendékei.) A tanítóként továbbtanulók pedig tanulmányaik, s majdani ■ munkájuk során is hasznosíthatják a könyvtárosi ismereteket! Magáról a fakultációról még természetesen nincsenek tapasztalataik. De ahogyan az igazgatónő mondta: törekedtek kis csoportok kialakítására. Ez ugyanis feltétele annak, hogy valóban intenzív munka folyjék az órákon. Igaz viszont, s ezt, a helybeli pedagógusok is megerősítették: különböző színvonalúak a fakultációs tankönyvek. Győri Béla németet tanít. A harmadik osztálytól gyakorlatilag csak ily módon tanulnak második idegen nyelvet a gimnazisták. — A szabadsávos német foglalkozásokon részt vevők gyakorlatilag egy jegyet tudtak javítani. Főként a beszédkészségük ugrott meg a tanulóknak, ami Idegen nyelvről lévén szó, igen fontos. Először sikerült nálunk németórán bontani az osztályt. Három csoportban, ki- lenc-kilenc fő tanul németül. Valóban lehet intenzív nyelv- tanulásról és -tanításról szó. A tankönyv pedig összehasonlíthatatlanul jobb a réginél. A gimnáziumban idén három első osztályt indítottak. Kilencvenhárom elsősük van: reális osztálylétszámokat sikerült kialakítaniuk. Az előzetes felmérések szerint egy- harmaduk szorul felzárkóztatásra. Az igazgatónő szerint jobb a helyzet, mint tavaly. S ez akkor is igaz, ha az anyanyelv és az orosz nyelv ismeretében képzésbeli hiányosságokat is tapasztaltak. A nyelvtantudás gyenge. Javult viszont a tanulók helyesírási készsége ... Mindezek ismerete fontos. S nemcsak a gimnáziumi tanároknak. A mai gimnáziumi oktatás viszont az első évben a felzárkóztatásra fordít nagy figyelmet. Mert csak az esélyegyenlőség megteremtésével valósulhat meg a gimnázium kettős célja: előkészítsen a felsőfokú tanulásra (s az iskola készítsen elő!) és a munkába állásra is. Csutorás Annamária Magyar napok Kassán Hétfőn utaznak a szakemberek az előkészületekre és a !j jövő héten csütörtökön kezdetét veszi a kassai Interhotel Szlovánban az a gasztronómiai rendezvénysorozat, t amely már hagyományosnak mondható a szlovák nagyvárosban. A kassai vendéglátó- ipari szakemberek is eddig négyszer jártak Miskolcon hasonló céllal: hogy megismertessék a magyar közönséget a szlovák vendéglátó- ipar hagyományaival és újdonságaival. A Hungarho- tels miskolci önelszámoló egysége Samkó István étteremigazgató vezetésével huszonegy fős csapatot „delegál”. A szakácsok vezetője Kiss József, az Avas konyhafőnök-helyettese lesz, aki nemrégiben érkezett haza egyéves rotterdami szakmai tanulmány útiéról. Bográcsgulyást, Üjházi tyúklevest, palóc levest, továbbá paprikás csirkét, lra- periál módra készült borjúszeletet. borjúpaprikást, borsodi toros káposztát, fűszeres vajjal készült marhahátszínt szerepeltetnek állandóan az étlapon és természetesen az elmaradhatatlan réteseket, a borsodi galuskát és a dobostortát is megkóstolhatják a Szlován-szálló vendégei. S hogy hamisítatlanok legyenek a magyar ízek, egy sor kiegészítő alapanyagot is visznek magukkal a miskolci szakácsok. Így csemegepaprikát, csípős paprikát, ételízesítőt és tejfölt. A zenét tíz napot, át Oláh Viktor és népi zenekara szolgáltatja. Rejlvényíejtő verseny Rejtvényfejtő versenyt rendeznek ma Encsen, a művelődési központban. Az ifjúsági napok keretében meghirdetett játékos vetélkedőn bárkit szívesen látnak. A rendezvény délután fél 3 órakor kezdődik. Pótzay Pál szobi1 Közgazdászok társasága * I * Városi csoport alakolt Dihelyei! A változó, formálódó, s mind újabb és nagyobb követelményeket támasztó gazdasági környezetünkben közgazdaságilag megalapozottabb döntésekre van szükség. A véleménycserét, az összehangoltabb, körültekintőbb döntéshozatalt elősegítendő, a városi pártbizottság kezdeményezésére megalakult Sátoraljaújhelyen a Borsod megyei Közgazdasági Társaság városi csoportja. Amint arról az alakuló ülésen Vavrek István, a pártbizottság első titkára beszélt: a különböző területeken dolgozó közgazdászok véleményére, a közgazdasági elemzésre, a különböző pektivikus tervek vő nyezésére fokozottabb ség van a városban '• Az alakuló ülésen Rókus, a megyei közi' sági társaság titkára & tette a társaság muF eredményeit, a városi alapszabályát, a működd helőségeit. feltételeit. A jelenlevők a esopb1 nőkévé Fleskó Lászlót, 1 rává dr. Gecse Ferenci; lasztották, majd dr. Imre, a megyei közgázt társaság alelnöke akj közgazdasági kérdésekre1 tott előadást. Nem' kampányok x j £ 1 XÖi <x. .fi. w A napokban szakmunkás- tanulókkal beszélgetve kérdezték tőlem, vajon mi teszi szükségessé az éppen most folyó munkásfilmnapok megrendezését, mire való egy ilyen akció, vagy kam-“ pány. Hosszan beszélgettünk a fiatalokkal, s abban állapodtunk meg, hogy szó sincs kampányról, vagy akcióról, legfeljebb a magyar film és a közönség találkozásának egy olyan időszakáról, amelyben a néző bizonyos csoportosításban sűrítettebben találkozhat azokkal a művekkel, amelyekkel folyamatosan az egész év során is módja nyílik az ismerkedésre. Fiatal beszélgető partnerem kérdése nem egészen oktalan és nagyon sűrűn felvetődik kulturális, közművelődési, művészeti életünk " sok területén és sok időszakában. Miért kell az ünnepi könyvhét? — kérdezik, hiszen a könyvesboltok forgalma nagyjából az egész év során egyenletes, részben az új kiadások megjelenésének függvényé is, és ráadásul az ünnepi könyvhéten kívül egy sor egyéb rendezvény is van. mint a téli könyvvásár, vagy a minap kezdődött műszaki és közgazdasági könyvnapok időszaka, a közeljövőben sorra kerülő őszi könyvhetek, a különböző politikai könyvhetek, ifjúsági könyvhetek, mezőgazdasági könyvhónap és így tovább. Nemrégen rendezték meg a képzőművészeti világhetet, most folyik a múzeumi hónap és alig ér majcf véget a következő napokban a munkásfilmnapok sorozata, kezdődik a szovjet filmek fesztiválja. Februárban jönnek a falusi filmnápok és így tovább. És alighanem a művelődési élet más területeiről is sorra lehetne hozni a példákat a különböző napok, hetek, hónapok megrendezéséről. Visszatérve a bevezetőben említett beszélgetéshez: valóban akciók ezek a sorozatok, kampányok? Semmiképpen sem. A könyyforgalom- ról már szóltam, hogy az egyenletes az évek során. Nagyjából egyenletes a múzeumok látogatottsága is. Éppen a múzeumi hónap megnyitásakor hallhattuk hogy tavaly 16 millió látogató fordult meg a magyar múzeumokban, ami azt jelenti, hogy minden maip'ar állampolgárra, csecsemőtől az aggastyánig, a fővárositól a tanyasiig, több mint másfél múzeumlátogatás jutott, és ebben a számban még aligha vannak benne azok, akik a belépődíj nélküli szombatokon csoportosan keresik fel a múzeumokat, illetve múzeum jellegű intézményeket. A múzeum és a közönség kapcsolata tehát egy folyamat, amelyben csak egy sű- rítettebb időszakot jelent a múzeumi hónap és mint az utóbbi években tapasztaljuk, szerencsére nem is gyűjtögetik nagyón erre az időszakra a programokat, sokkal inkább törekszenek a számszerűség helyett a tartalmi értékekre. A képző- művészeti világhét alkalmán ból számos kiállítás nyílt többféle rendezvény voll Borsodban is. De ha áttekintjük a megye egész éves kiállítási programját, a többi 51 hé^re elosztva azokat, éves szinten nagyjából kiegyenlített képet kapunk Még a mozik nyári látogatottsága sem esik annyira J vissza, mint korábban, mert a filmforgalmazás bizonyos fajta „nyári”, kasszasikeres filmek csatarendbe állításával áthidalta a közönségkiesést. Színházi és zenei programok nyáron természetszerűen ritkábbak, de a művészeti évadot tekintve, ott is valami egyenletesebb eloszlásról beszélhetünk. Tehát semmiképpen sem kampányokról van szó. Mégis, miért kellenek akkor ezek az ünnepi jellegű időszakok? És egyáltalán kellenek-e? Egyiknél-másik- nál elgondolkodtató, kellenek-e és az is elgondolkodtató, vajon egy-egy soroza Ion belül kell-e annyi ren clezvény, kell-e bizonyos patikamérlegen mérés — hogy jusson a munkásnak, jusson a falusi lakosnak, jusson az értelmiségi fiatalnak, jusson a szakmunkástanulónak —, mert a helyi rendezők ilyenkor óhatatlanul a számszerűséget helyezik előtérbe (kénytelenek is bizonyos mértékig élni vele) és olyankor bizony valóban van valami kis kampány szaga a szervezésnek. De nem ez a jellemző. Munkakörömnél fogva igen gyakran veszek részt ilyen ünnepi találkozásokon, a különböző ünnepi időszakok bemutatóin, egyéb' alkalmain. Vitán felül áll. hogy a közönség nem jelentékeny hányada — elsősorban azokból tevődik ez ki; akik a nagyobb kulturális centrumoktól távolabb élnek .és személyes találkozási alkalmaik, vagy az új művekkel való frissebb ismerkedési lehetőségeik szűkebbek — igenis igényli, hogy annak a művészeti ágnak, amellyel egész évben kap csolata van, legyen valami kiemelt találkozási-ismerke dési-közelebbkerülési lehetősége, legyen mód találkozm például filmek alkotóivá1 gondolatot cserélni kritiku sokkal, megismerni egy-eg\ könyv íróját, esetleg vitázni vele, találkozni egy kiállító művésszel, nemcsak a művet megismerni és így. tovább. Művelődési életünk szinte minden ágazatában folyamatos. A művészetekkel való találkozás a televízió K* jöttével valósággal ■** datlan. Az alkotókkal személyes kapcsolatiéi' vagy az egy-egy műről, vészről, életműről való 1 dolatcsere azonban ibe vánja a ritkább, ünnepig kalmakal. Ezért nem jí pányokról nem akciókra szélhetünk, hanem egy e folyamatról, amelynek ' nak kiemelkedőbb, nőé-',1 figyelmet kívánó idős^ és amelyek ilyenkor érdemlik a közfigyelmet lük ésszerűbben gazdák ni viszonf. mint fentebb, történt rá utalás, elengr 1 tetlen. mert ha egyik n1' iődési ünnep a másikba ha eluralkodik ezeken tokolláris szellem, ha ví közönség előtt zajlana’1' események, értéküket. ví erejüket vesztik és vaM| sokkal Inkább köze)ítenet. lamiféle indokolatlan al* hoz, mintsem a folyan1® kapcsolatra épülő indo1“' közönségiaény kiélés!'* hez. A folyamatos nií',f dést esetleg ritkább, de f, (ékesebb ünnepi alkalP1* kai kell még vonzóbbá tc,|f Bcne.dc). Miki** iskolák, figyelem? MEGKEZDTÜK AZ 1982. ÉVI ISKOLAI TANULMÁNYI KIRÁNDULÁSOK SZERVEZÉSÉT! EGY- ÉS TÖBB NAPOS UTAKAT AZ ORSZÁG BÁRMELY TERÜLETÉRE BIZTOSÍTUNK! '/ARJUK SZIVES ÉRDEKLŐDÉSÜKÉI i UTAZÁSI IRODA Miskolc. Zsolcai kapu 18 r«Mnn: 33-572. Telex: 62-204.
