Észak-Magyarország, 1981. október (37. évfolyam, 230-256. szám)
1981-10-11 / 239. szám
1981. október 11., vasárnap ESZAK-MAGYARORSZAG 3 j bi isiíí el '■ sb4 gázbeton és az energia Megújul a bereiste: Százezer családi ház Cb A gyár Keresett építőanyag etc ePj energiafogyasztást, a lo-^jsználást tekintve az épí- •fP.P a vegyiparral együtt a Hindik-harmadik helyen : iparágak közötti hizeijlog rangsorban. A szá- •ePJ szerint az építőipar iaköltsége 1980-ban dta az 5 milliárd fo- • s ebből következően "íaHnergiaköltségek csupán iatjplen százaléknyi mérsék- •'f .őO millió forint megta- , tást eredményezhet. A -oí^nti Bizottság 1978. ok- az építő- és építö- k”ii*g-iparról szóló határolj egyértelműen megjelöli ü^parág előtt álló feladato- mind az energiatakaré- t-ttjág, mind pedig az épílö- sza| további fejlesztését, fej- jvaleél tekintve: s minden iányal előtérbe kerülnek t a kutatási, fejlesztési ■s álatok, amelyek az ener- vétöltségek csökkentését ^ríSniényezhetik. he) számítások szerint az hnan épülő lakóépületek ^ozottabb hőszigetelésével venként 500—700 ezer tonna is0itljal egyenértékű energia .^takarítása várható, de ] toottevően mérsékelhető Energiafelhasználás a már i jelit levő lakóépületek utóla- ' jij1 hőszigetelésével is. Mindje konkrét, pontosan köriil- ek'taroit tenniv'alók, s megkö- efl'Uö pontossággal kiszámít- jtolfn a megvalósítás révén el- ! eredmény is. Nem szánható ki viszont az az ered- é^Py, ami a beruházások nd-|h és gazdaságosabb megvalósításával lenne elérhető. c.(lf például nem kis jelen- n'jfge lenne annak, ha a be- ■X^Fdzók energiatakarékos ■lir-Holdasok készítésére ösztö- az épületek, létesít- ‘ ínyek tervezőit. J0\ Riadta önmagát ismert és hazánkban alti mázott építőanyagok szé- s skálájában szerényen hú- idik meg a gázszili kát, vagy hiertebb nevén a könnyű- hon. ügy tűnik, bogy az *ei Siutakarékos gaz.dasá- o$ ín^an az építők, az építte- r. újra felfedezik. A köny- yübeton több mint fél év- lazada ismert és kiváló hő- hgelelő tulajdonsága révén, 1’ Oágszerte alkalmazott építő- i' °yag. Hazánkban 1984-től Irnerik, amikor is Berentén havatták a Borsodi Hőerö- 1U Pernyéiének hasznosító-1 11 a*.a felépült könnyűbeton- á varat. A könnyübeton azóta ' h---------------------------------------i ! mind,en különösebb reklám és propaganda nélkül, figyelemre méltó karriert csinált: 1980-ban a százezredik családi ház épült fel belőle. A családi házak építőivel nem kellett felfedeztetni, a könnyűbeton eladta önmagát. S bár a berentei gyár termelési kapacitása az átadás évétől számítva napjainkig megkétszereződött, a hazai keresletet korántsem tudják kielégíteni. Nemcsak az igény, a kereslet, hanem a könnyűbetongyártás rendkívül alacsony energiaköltsége is indokolja a berentei * gyár fejlesztését, korszerűsítését; hiszen hazánk egyetlen működő köny- nyűbetongyára meglehetősen korszerűtlen technológiát képvisel. Közúton, vasúton utazik a gázszilikát. Ebben az évben több mint eddig bármikor. Az idén ugyanis várhatóan csúcsteljesítményt ér el a gyár. Az eddig elmúlt kilenc hónap eredményei legalábbis ezt bizonyítják. A berentei gyárból összesen 243 ezer 500 köbméter építőanyagot szállítottak szerte az országba; s a gyárkapu elölt sorakozó, rakodásra váró teherautók igazolják: nem lanyhult a kereslet, ami ugyan, nagy erőfeszítést követel az ott dolgozóki ól, de a többletmunka többleteredményt is jelent. Ebben az esztendőben eddig 7 millió forintot. Rekonstrukció 250 millióért — Eddig nem érzékeltük az építőanyagok iránt ‘mutatkozó kereslethiányt — mondja Primász Ferenc gyárvezető. — Ez bizonyára annak is tulajdonítható, hogy az építéseket engedélyező szervek manapság jobban számonké- rik a jó hőszigetelési tulajdonságokat, s ezeket leginkább a mi gyárunk terméke elégíti ki. Az is tapasztalat, hogy amiből nincs, vagy csak kevés kapható, azt keresik és veszik. A mi készletünk pedig jelenleg minimális. Éppen csak arra elegendő, hogy szállítási kötelezettségeinket teljesíteni tudjuk. Teljes kapacitással termelünk, de ez is kevés .. Vevő van. áru nics. Ha van is, de kevés. Gyakori jelenség ez nemcsak az építkezési anyagok piacán, máshol is. A kereslet növekedése egyértelműen meghatározza a tennivalókat. A képlet nagyon egyszerű: ha több köny- nyűbelon kell, akkor többet kell gyártani. Érdeke ez a gyárnak is, az építtetőknek is. Van-e lehetőség a gyár bővítésére, fejlesztésére? — A jövő év végére befejezzük a Borsodi Hőerőmű környezetvédelmi célokat is szolgáló. új porleválasztó rendszeréhez csatlakozó pernyekinyerő rendázerünk rekonstrukcióját, s ezzel egy időben belső kapacitásnövelő munkálatokat is végzünk gyárunkban. A jelenlegi gépkocsikkal történő pernyeszállítást csővezeték váltja fel. A korszerű szállítás lehetőséget ad a jelenleginél nagyobb mennyiségű pernye kinyerésére és más célú hasznosítására is. Évenként 400 000 köbméter — Milyen más célú hasznosításról van szó? — A kutatók és gyakorlati szakemberek a hőerőművekben keletkező pernye fel- használásának mintegy húszféle lehetőségét dolgozták ki. Az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság koncepciója értelmében, Kapolyi László államtitkár vezetésével egy pernyehasznosítási albizottság alakult, s e bizottság programot dolgozott ki. Jó lehetőség van a pernye hasznosítására az útépítésben, a vízépítésben, a kohászatban, a mezőgazdaságban, hogy csak a legfontosabbakat említsem. Tervek készültek az ország második, a berenteinél korszerűbb pernyebeton-gyárának építésére is. Az elképzelések szerint az új gyár a Gagarin Hőerőműben Valósul meg. — Az új gyár nyilván versenyképes konkurrenciát jelent . .. — Igen. De úgy vélem, mi itt Berentén, hogy úgy mondjam, lépéselőnyben vagyunk. Számos jó elképzelést dajkálunk. Elsősorban a méretpontosság növelése, a jelenleginél jobb termékminőség a fejlesztés célja. Sportnyelven szólva, jövőre „csúcsformába“ kerülünk. A mintegy 250 millió forintba * kerülő rekonstrukció biztosítja a gyártókapacitás növelését, évenként 400 ezer köbméter könnyübeton előállítására lesz alkalmas gyárunk. Szarvas Dezső Készül a sllótakarmány Az év elején egy furcsa • í2ig«t” veteti horgonyt a he- 1 “keresztúri bányatavon. Mathias piros-kék bójákra a ^h'ton szerelték fel az össze- ptő vázelemeket, majd viz- í* bocsátva látták el a háló- pf Lényegében tizenkét ket- í®c keletkezett így, a melyek- ?* hamarosan megérkeztek a ÍKÜvásváradon nevelt piszt- £úngivadékok. Ezzel egy ér- ““kes kísérlet tette kezdetét, Amely azt volt hivatott eldön- hmi, hogy a hegyi patakok, kvak jellegzetes halfaja meg- ÉcU'ad-e a bányatóban, s [mennyire lehet intenzív térvesztésbe fogni? Nos, a próbálkozás értékelése meglehessen nehéz. Ugyaniij nyereggel nem hozott. Viszont fol^an kérdéseket vetett fel, amelyeknek megoldása azt epclményezhetné. hogy a Pisztráng árát sokkal olcsóbbá lehelne tenni. Vagyis legjelesebb húsú Italunk elfogadható áron a háztartások sütőjébe kerülhetne. A hejőkeresztúri Hejőmenti Termelőszövetkezet egy halászati társulás keretében — amelynek gesztora a geleji tsz — kezdett foglalkozni a Szivárványos pisztráng kelre? tartásával. A taoaszfala- tok egyértelmű képet vetítenek a szakemberek elé. A bányatavakban is jól érzi magát a pisztráng, ha a víz állandó «seréjét meg tudják oldani. Megyénk mezőgazdasági üzemeinek egyik legfontosabb tömegtakarmánya a kukoricából készített, jó minőségű siló. A mezökeresz- íesi Aranykalász Tsz-ben, csak a mezönagymiháiyi kerületben, közel ötszáz vagon silótakarmányt készítenek a hizómarha-állomány és a juhászat számára. A jó minőségű siló egyik „titka”, hogy alaposan megtapossák a „silóhegyet". A képen: három lánctalpas is „tapossa”, tömöríti a valóságos hegyet képező téli tartalékot. (Fotó: Fojtán László) Borászati előadás Az elmúlt két évben a miskolci kertbarátok, kistermelők körében nagy népszerűségnek örvendett szakmai előadásaival, rendezvényeivel a kertszövetkezetek akadémiája. A rendező szervek — a MÉSZÖV, az UNIÓ Áfész, a Vasas Művelődési Központ és a kert.hasz.nositusi szakcsoportok vezetősége ezért idén ősszel ismét beindítja az akadémiát. Immáron a harmadik évfolyamot, melynek előadásaira, gyakorlati bemutatóira minden régi és új kertbarátot szívesen várnak. A harmadik évfolyam megnyitójára — amelyet Szunyogh János. a MÉSZÖV elnöke tart — október 11-én, vasárnap délelőtt 10 órai kezdettel kerül sor a Vasas Művelődési Központban (Marx tér). Ezt követően Amit a borról tudni kell címmel Szabó András kertészmérnök tart időszerű szakmai előadást. Jövedelmező tevékenység Bőrdíszmű Tiszal&riánbftl A liszakeszi Tiszamenti Termel ős zö vet kezet n ő d o 1 goz.ó i - nak egész éves foglalkoztatása sokáig okozott fejtörést a termelőszövetkezet vezetőinek. Az asszonyok eddig a mezőgazdasági munkák befejezése után kákaót csomagoltak a Szerencsi Csokoládégyárnak. vagy a dohányfel-, dolgozásban tevékenykedtek, ám ezek a munkák nem voltaic jól jövedelmezőek. A termelőszövetkezel vezetői az idén . tavasszal vették fel a kapcsolatot a Budapesti Bőrdíszműipari Szövetkezettel annak érdekében, hogy egy melléküzemági tevékenység folytatására alkalmas épületben vállalnának bőrdíszműipari munkákat. A kapcsolutlelvélel eredményes volt. Tóth Imre, a termelőszövetkezet: elnökhelyettese elmondta. hogy a megállapodások értelmében hamarosan ű.i egységgel bővül a Tiszamenti Mezőgazdasági Termelőszövetkezet. Tiszatar- jánban már a befejező munkálatokat végzik azon az épületen, amelyben a közeli napokban tizenöt asszony kezdi meg a munkát a Bőrdíszműipari Szövetkezet részére. A termelőszövetkezet a speciális munkákhoz szükséges 20 varrógép vásárlását vállalta. A budapestiek vállalásában szerepel, hogy az itt dolgozó nőket betanítják; két hétig a tővárosban vesznek részt tanfolyamon, majd egy hétig az üzemben gyakorolják az ott elsajátított ismereteket. Az ipari szövetkezet először kisebb szaktudást igénylő bőráruk gyártásával bízza meg a Tiszatarjánban dolgozó asszonyokat, öt-tízezres szériákban gyártanak majd különféle bőrdiszműveket] öv- díszeket, kulcstartókat, kesztyűket, nadrágszíjat. A melléküzemági tevékenységet folytató asszonyok anyagilag is jobban járnak a bőr- díszműáruk gyártásával. A tervek szerint a későbbiekben a termelőszövetkezet egy bedolgozói hálózatot is létrehoz a környéken, munkát biztosítva így azoknak az asszonyoknak. akik elsősorban otthon kívánnak munkát vállalni. Új üzemrész a Miyárban A miskolci December 4. Drótművek egy új üzemrészt hozott létre, amelyben évente mintegy ötezer tonna kiváló minőségű sodrott, acélszálból készülő betonpószmát lehet majd gyártani. Ha a hagyományos aeélszálak helyett ezeket alkalmazzák a feszttel t vasbetonszerkezetek ben. kevesebb acél felhasználásával építhetnek nagyobb teherbírású hidakat és felüljárókat. Az autópályák fölött átívelő hidakat évek óta sodrott acélszáfakkal készítik, de a felhasznált betonpászmát eddig importból szerezték be. Hamarosan szükségtelenné válik a behozatal, a miskolci húzóból, sodróműből és hőkezelőből álló üzemrészben hozzáfogtak a berendezések kipróbálásához. Az új üzemrész építésére kiadott ötvenmillió forint a vasbetonszerkezetek gyártásakor térül meg — a megtakarított acél értékét számítva —, alig egy év alatt. Bányatavak haszna Pisztráng és kérdőjelek 4M» Ez csuk látszatra nehéz tej- adat, hiszen nem elvezetéséről, hanem csak keveréséről szükséges gondoskodni. A kotrás során megemelkedik a partszegély, amely megakadályozza a szél szabad áramlását. így ezeknek a tavaknak vize könnyen felmelegszik. A felszín hőmérséklete 10—1? Celsius-fokkal is melegebb lehet a másfél méteres mélységtől, ahol a pisztráng igazán jól érzi magát. Etetéskor a hal a felszín közelébe úszik, s a hőmérsékletkülönb- ség pusztulásukhoz vezethet Viszont egy egyszerű levegőztető berendezéssel, a víz keverésével. ezt a gondot meg tudják szüntetni. Vagyis akiadott technológiát — mégha drága is — be kell tartani! A társulásnak jelentőségét abban lehetne a legjobban lemérni, hogy mennyire tudja ivadékkal ellátni gazdaságait, s tud-e olyan tápot keríteni. amely a tenyésztést gazdaságossá teszi? Ezekre a kérdésekre ma még nem lehet megnyugtató feleletet adni, s mjjjen ezert az ágazat nagyarányú fejlesztését sem lehet megoldani. Az ivadékokat Szilvásváradról szerzi be a termelőszövelkezet. Szóba kerülhetne még a garadnai szaporítótelep is, de még akkor sem lehetne a ketrecek kihasználását megoldani. A pisztrángivádék két és fél hónap alatt hízik lel huszonöt dekagrammos súlyra. A kereskedelem az ilyen méretű halat keresi. Lehetővé válna a ketrecek évenként kétszeri hasznosítása. Ehhez 144 ezer ivadék kellene, de a szövetkezet már annak is örülni fog. ha a telét valamilyen úton be ’tudja szerezni. Talán jó ötlet lenne a szaporító gazdaságokat bevonni a társulásba, mert akkor az egyenletes' iva- dékellátást meg lehet oldani. Ugyanis saját szaporító medencék híján ez. az egyetlen megoldás kínálkozik. A tápellátásnál hasonlóan nem rózsás a kép. liehet speciális pisztrángtápot kapni, amelytől kitűnően hízik ugyan a hal, de mázsánként! két‘ ezer tói unos ara kissé túl magas költség a gazdaságos tenyésztéshez. A tsz. egy húsdaráló közbeiktatásával, saját takarmány előállításába kezdett, amelynek egyik fő alkotója a vérliszt. Az árat sikerült i.s ezer forintra csökkenteni. de ezt a keveréket a hal már nem eszi szívesen. A tapasztalatok szerint fehérjében gazdag, szénhidrátban szegény tápok jöhetnének szóba. Ilyen pedig — legalábbis kedvező árban — még nincs. A gazdaság ezért más irányban próbálkozott. Kisebb vá- góhidakon beszerzett főzött belsőségekkel, elkobzott tüdő? vei, s felfőzött vérrel. Ez utóbbiról érdemes megjegyezni, hogy lényegesen olcsóbb takarmánnyá válik, mint a vérliszt, amely energiaigényes termék. A szövetkezet így elérte. hogy a vágóhídi hulladékokra alapozott takarmány mázsája nem kerül többe hatszáz forintnál. Dániában még jobban sikerült megoldani a melléktermékek hasznosítását, mert a hal kilogrammját a mi árainknál olcsóbban adják. Ezt a szintet elérni majdnem lehetetlen. De a takarmányköltségek további csökkentésével, az ivadékok megfelelő biztosításával, a nyolcvan forintos kilogrammonkénti költség nem elérhetetlen. A pisztráng ketreces tenyésztése gazdaságosabbnak tűnik a fenéklakó halak, a ponty és a harcsa tartásánál. A kétmillió forintos árbevétel. amelyet célul tűztek, a jövőben megtermelhető, s a nyereség is elérheti a tíz százalékot. Ezért vásároltak újabb tizenkét ketrecet, s vezették be a villanyt, oldották meg a hűtőtárolást. A társulásra támaszkodva a bányatavaknak kettős kihasználása biztosítható. És mivel megyénkben bányató sok van. a hal pedig kevés, a ketreces tartásra feltétlenül nagy szükség van. Csak a hejokeresztú- riak taván 150 tizenkét ketreces sziget férne el. Es ma már bebizonyosodott, hogy a tenyésztés sikere sok mindentől függ. de nem a pisztrángtól. amely könnyen hízik, <= valóban úgy érzi magát a bányatavakban, mint hal a vízben ... — kármán — Rövidített exportútvonal Befejezéséhez közeledik az almaszüret a Bodrogközi Állami Gazdaságban. Megyénk legnagyobb gyümölcstermesztő üzemében, ahol 527 hektár almát, s 116 hektár körtét tartanak számon, mérsékelten termett a gyümölcs. Az. árbevétel-kiesés ellensúlyozására a gazdaság vezetői több olyan intézkedést hoztak, amelyek az önköltség csökkentését, s egyben az exportfeltételek javítását is magukba foglalták. A zemplénagárdi tanács segítségével — amely kiépítette a révhez vezető ■ utat — a közeli ültetvények termését a Tiszán át szállították Tu- zsérre. Így 130 kilométert si- . került megtakarítani, de ehhez meg kellett oldani a gyümölcs helyben válogatását is. Egy házilag kialakított. 300 ezer forintba kerülő válogató- szalag segítségével ötven asz- szony osztályozta a gyümölcsösben az almát. Az itt dolgozók 85 sz.ázalékos exportarányt értek el, így ennek többletjövedelme és a szállítási út lerövidítése kétmillió forint megtakarításhoz juttatta a gazdaságot. A jól szervezett munka eredményeként a termés nagy része már túljutott az országhatáron. A szovjet export mellett, Csehszlovákiába is irányítottak több vagon gyümölcsöt, s a körszedés eredményeként RO0 tonnányi alma nyugati exportra is kerül. A minőségi szüret eredményeként várhatóan a termés mintegy “O százalékát tudják exportálni.
