Észak-Magyarország, 1981. október (37. évfolyam, 230-256. szám)
1981-10-11 / 239. szám
ÉSZAK-MAGYARORSZAG 2 1981. október 11., vasárnap 1 hé! eseményei képekben Kairóban rendkívüli biztonsági intézkedéseket tettek Szadat temetésére. Képünkön: a héten merénylet áldozatává vált egyiptomi elnök koporsója a Maadi katonai kórházból indult utolsó útjára. Szőjed Ali Khamenei hodzsato- leszlámot, az Iszlám Köztársasági Párt főtitkárát választották Irán új elnökévé A héten tartotta első kongresszusát a tavasszal alakult Brit Szociáldemokrata Párt. Képünkön: az egyik alapítótag, Roy Jenkins beszél a tanácskozáson. Spanyolországban még mindig felkavarja a kedélyeket az étolajmérgezési botrány, amely több mint 140 ember halálát okozta. Az üggyel a madridi parlament is foglalkozni kényszerült. Képünkön: a mérgezett olajat tartalmazó palackok tömege gyűlt össze egy kórház raktárában. Aczé! György Moszkvába utazott AczéJ György, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja. a Minisztertanács, elnökhelyettese — Piotr Gyemi- csévnek, az SZKP KB Politikai Bizottsága póttagjának, a Szovjetunió kulturális miniszterének meghívására — szombaton Moszkvába utazott. Megérkezésekor, a Sere- metyevói repülőtéren, vendéglátója. Pjotr Gyemicsev fogadta. Jelen volt Szűrös Mátyás, hazánk moszkvai nagykövete. Eltemették Szadatot Szombat délben Kairóban eltemették a négy nappal korábban merénylet áldozatául esett Anvar Szadat, egyiptomi elnököt. A katonai pompával végbement temetésen, mintegy nyolcvan ország, illetve nemzetközi szervezet küldöttsége vett részt, többet közülük államfők, miniszterelnökök vezettek. A rendkívül nagy létszámú biztonsági erők által védett gyászmenetben csak a hivatalosan meghívott vendégek vehettek részt, a tömegek spontán megnyilat- kozásánák nem hagytak teret a hatóságok. Az egyiptomi államfőt a keddi merénylet színhelyének közelében temették el, szemben azzal a tribünnel, ahonnan a katonai díszszemlét nézte, és ahol a parádén résztvevő egyik egység — hivatalos közlések szerint —, négy katonája (pontosabban egy tiszt és három katonaruhába öltözött társa) lelőtte. Szadat temetése, mint arról beszámoltunk, politikai érintkezésekre adott alkalmat- a Kairóba érkezett delegációk között. Alexander Haig külügyminiszter, az amerikai delegáció vezetője, aki pénteken Hoszni Mubarak egyiptomi elnökjelölttel folytatott eszmecserét, szombaton Begin izraeli miniszterelnökkel tárgyalt. Ugyancsak szombaton megbeszélést folytatott az egyiptomi—izraeli különbéke ellenére Kairóval jó kapcsolatot ápoló három arab ország delegációinak vezetőivel: a szudáni és a Szomáliái elnökkel, valamint Omán miniszterelnök-helyettesével. flz NSZK történetének legnagyobb béketiintetése Bonnién (Folytatás as 1. oldalról) A központi nagygyűlésen a mintegy tucatnyi szónok sorát Heinrich Albertz evangélikus lelkész, Nyugat-Berlin volt szociáldemokrata polgár- mestere nyitotta meg. Albertz kijelentette: az ország lakosságának joga van beleszólni saját sorsa alakításába, azok a képviselők azonban, akik a lakosság félelmét akarják felvetni. egyre kevésbé jutnak szóhoz a nyugatnémet parlamentben. Albertz bírálta a fegyverkezési versenyt, elsősorban a NATO 1979-es határozatát és a neutronbomba gyártására vonatkozó amerikai döntést. A kommunista-; ellenes kirohanásokra célozva Albertz leszögezte: mint hívő nem tart a jóakaratú emberek széles békefrontjától. Az evangélikus lelkész felfoghalatlannak nevezte, hogy a bi kemozgalmat „egyoldalúsáf, gal, Amerika-ellenességgel kormány elleni fellépéssel' ( vádolják. ; ] Erhard Eppler, a SzociáH demokrata Párt elnökségén«] tagja, akinek állásfoglalásáig korábban élesen támadt]] Helmut Schmidt kaneelláW beszédében rámutatott: ’ Nyugat az amerikai közé] hatótávolságú rakéták telep1' tése nélkül is „túl erős nukleáris fegyverek területéi a Kelettel szemben. Eppl^j* ugyanakkor „eltúlzottnál^ nevezte a szovjet középhat^ távolságú rakéták modem1'! zálását. Wg William Borm, a Szabadj demokrata Párt elnöksé% tagja azt vetette a bonni koiV mány szemére, hogy egyedit-; kíván dönteni a békével öszv^ szefüggő kérdésekről. A fi ^ éves politikus óvott attóljj hogy az SPD és az FDP szét ^ vétségé „rakéta-koalícióvá változzék. jnn At tüntetésen egyébként , Szociáldemokrata Párt és Szakszervezeti Szövetség vC'töl zetőségének tilalma ellenérvül a két szervezet tagjai sok heY 1 lyen csoportosan „SPD” #L( „DGB” feliratú táblákkal vo'h^ nultak fel. A megmozdulásoíliá gf, tízezer holland vendeg is ,ru len volt. íri A tüntetés a kedvezőtlené időjárás ellenére rendkívül légkörben zajlott le, az énekig lő-táncoló csoportok helyen'ta ként karneváli hangulatod árasztottak. a A bonni rendőrség köziéi H; szerint a demonstrációt mind* b végig a legnagyobb f egy el ért1 6f jellemezte, késő délutánit ^ egyetlen komoly incidensrőlhj sem érkezett jelentés. A tűn*1?' tetők kora este szétoszlotlaK '* és mintegy félszáz különvo' ' mattal, 3500 különbusszal. va-|| lamint több ezer személygép' kocsival elindultak haza, ország minden tája felé. i ________________ \ *t hajlamosabb lesz a betegség' F re. Valóban nem csodálatos •? megöregedni. B: Most 65 eves. !á ti I. B.: öt év óta már nem 1] ünneplem meg a születésna- ti pomat. fr ki B: Miért? 7. B.: A korom már nem 4 érdekes többé. Az 50-et még 4 el lehet viselni, a 60-at mái j, sokkal kevésbé. Érdekes lehet i 75 évesnek lenni. B: Hetvenöt éves korban még ^ nehezebb lenne Önnek szerepet { találni. j 7. B.: Talán nem. EljátsZ' l hatnék egy boszorkányt. Bt Szfvcsen eljátszott volna t olyan szerepet, amit nem Ját- ■ szott cl? t í. B.: Anna Kareninát szí' í vesen alakítottam volna. De \ nem akartam Greta Garbóval j konkurrálni. B: 1979 novemberében a „Va- | fiety Clubs of America”, egy te- ; leviziós show tiszteletbeli vendé- 1 gc volt. amit a nyomorék gj-erc- kék megsegítésére Jótékonyság* ] célból rendeztek. A dekoráció a „Kick’s Café American” volt, a ] „Casablanca” című film kávéhá- | za. És ott állt ön, körülvéve arakkor! szereplőkkel — csak 38 évvel idősebben. í. B.: Aggasztott, milyen szomorúvá tesz az, ha a régi filmjeimet látom. Vegyük a ..Casablancát”. Mindannyian olyan fiatalok voltunk. Azután megnézem magam, milyen vagyok ma. Ez fájdalmat okoz. B: Bergman asszony, fél a haláltól? 7. B.: Nem. Számomra kai land a halai. Sátoraljaújhelyen és a járásban Eliadásek, filmek a közlekedésről Az elmúlt években a korszerű segédeszközök „bevetésével” tovább javította közlekedési oktató-nevelő tevékenységét a Sátoraljaújhelyi városi és járási Közlekedés- biztonsági Tanács. Az iskolákkal, a TIT-tel, a szakszervezetek munkavédelmi felelősével gazdag programot dolgoztak ki: tovább nőtt a közlekedéssel kapcsolatos előadások száma. Ügyeltek arra is, hogy ne csak a gépjárművezetők körében frissítsék fel a közlekedési ismereteket, a gyalogosok oktatását is szem előtt tartották az előadások témaválasztásakor. ‘Az óvodákban és az általános iskolákban az elméleti anyagok ismertetése mellett nagy figyelmet fordítottak a gyakorlati érzéket javító versenyek, vetélkedők megszervezésére, lebonyolítására. A gyerekek, a fiatalok mellett nem feledkeztek meg az idősebbekről sem, akik úgyszintén nem nélkülözhetik a közlekedés alapismereteit. A szociális otthonokban, az öregek napközi otthonaiban rendszeresen végeznek ismeretterjesztő munkát. Előadások, filmvetítések témája a helyes közlekedés, a területi KBT közlekedési oktató munkáját igyekszik a legaktuálisabb feladatokhoz igazítani. Értékelik és elemzik a balesetek területi, időbeni megoszlását, vizsgálják a baleseti okok alakulását és propaganda tevékenységüket a megelőzés érdekében, ennek alapján végzik. A kisvasút megszűnése óta Sátoraljaújhelyen az útépítési munkák miatt jelentős forgalomelterelésekre került sor. a városban lelassult a közlekedés, a közlekedés biztonsága érdekében több tennivaló vár a területi KBT aktivistáira, mint máskor. A baleset-megelőző munka hatékonyságát növelik az ellenőrzések, a jól szervezett akciók. Ezekből kiveszik részüket, a rendőrség mellett, a közlekedés társadalmi segítői is. A „Vezess baleset nélkül” elnevezésű versenyben a különböző járműkategóriákban sok üzem, gazdaság, intézmény dolgozói, járművezetői vettek részt az idén is. Többek közt erről adott számot a Sátoraljaújhelyi városi-járási KBT elnöke az MKBT legutóbbi elnökségi ülésén, ahol a területi Közlekedésbiztonsági Tanács baleset-megelőző munkáját több esztendőre visszatekintve is eredményesnek ítélték. (nagy) ! tní 1- h) Ingrid Bergman: W TT Wf W ifia „ILiiE, 1 Ma Keddi számunktól folytatásokban közöljük Ingrid Bergman kitűnő svéd származású színésznő nemrég megjelent visszaemlékezéseit. kiűzetésként közreadunk egy rövidített interjút, amelyben Ingrid Bergman válaszol a Bunte nyugatnémet magazin kérdéseire. B: Fiatalon tartja a munka? 7. B.: Ma? Nem. Nagyon fáradt vagyok. B: ön egy nagyon beteg asz- szony. 1. B.: Igen. De nem félek. B: sokat jelentett önnek a dicsőség és a pénz? 7. B.: Nem. Szegényen is boldog lehettem volna. B: Akkor miért hajszolta magát agyon? A harmadik házassága megszenvedte ezt, és tönkre is ment ezért. 1. B.: Egyszerűen nagyon szerettem a munkámat. És a férjem mindig erősítette a munkához fűződő vágyamat. Azt mondta: „Olyan boldog vagy, ha dolgozhatsz, tehát dolgozzál.” A férfiak azt szeretik, ha fontosabbak az asz- szony számára, mint a munka. Lars Schmidt nem volt ilyen. B: Ki fedezte fel Hollywood számára? 7. B.: Egy liftesfiú. A fiú svéd volt, iés New Yorkban abban a házban dolgozott, amelyben David O. Selznik- nek volt az irodája. A szüleivel látta a svéd filmemet, az „Intermezzó”-t, és a liftben mesélt rólam Selznik egyik munkatársának. Megnézte a filmet, és erre kaptam az ajánlatot, hogy Hollywoodban dolgozzam. B: Fél az öregségtől? 7. B.: Természetesen. Végül is az ember nem lesz szebb, B: Bergman asszony, a memoárjából kiderül, hogy egész életében félénk volt. Ma is az? I. B.: Kevésbé. Azt hiszem, az életkorom miatt. De még ma is félek a nyilvánosság előtt. Ha bemegyek egy étterembe, félek. Félek, hogy felismernek. Mindig örülök, ha nem ismernek fel. Az szép. Bevásárolni, sétálni, anélkül, hogy bárki is figyelne. Ha valamilyen városban vagyok, és az újságok nem írnak róla, az emberek azt hiszik, egy olyan nő vagyok, aki hasonlít Ingrid Bergmanra. Vannak, akik megszólítanak, és azt mondják: „Tudja, hogy hasonlít Ingrid Bergmanra?” Ilyenkor azt válaszolom: „Ó igen, tényleg? örülök neki.” B: Most is fél? I. B.: Nem,-csak ideges vagyok. B: Mit becsül leginkább az emberekben? r. B.: Ez nehéz kérdés. Engedjen gondolkodni. Azt hiszem, azonnal felismerem, milyen ember áll előttem. Belenézek valaki' szemébe, és tudom: Ez egy jó ember, vagy egy olyan ember, aki — mondjuk — engem nem érdekel. B: Hisz abban, hogy van első látásra szerelem? 7. B.: Igen. Átéltem. Második férjembe. Roberto Rossellinibe, azt hiszem, szerelmes voltam, mielőtt megismertem. Láttam a „Róma, nyílt város” című filmet, ezt a pompás filmet, és beleszerettem a rendezőbe. B: De néha eltart egy ideig, amíg feilobban a szikra. 7. B.: Valóban. Amikor Lars SQhroftitet,’a harmadig férjemet észrevett,®1!1! rpár tulajdonképpen másodszor latiam, anélkül, hogy tudtam volna. B: ön milliók kedvence, csodálják, tisztelik. Mit gondol, miért tisztelik az emberek? 7. B.: Remélem, jó színésznő vagyok. Es remélem, érzik az emberek, hogy becsületes vagyok. B: Van életfilozófiája? 7. B.: Munka, munka, munka. Néha sok is. De jó dolgpz- ni. Felkelni reggel, és tudni, hogy semmit nem kell tenni, az borzalmas. B: És ha valóban nincs semmi tennivalója, akkor mit csinál? 7. B.: Kitakarítom a lakásomat. Nem szívesen főzök, de szívesen takarítok. Egy jó barátom egyszer azt mondta: „Miért lettél te csak színésznő. amikor megvolt rá a lehetőséged. hogy te legyél a világ legjobb takarítónője?” hk «0 ?«i h ik h ht; Üg hy hn
