Észak-Magyarország, 1981. október (37. évfolyam, 230-256. szám)
1981-10-07 / 235. szám
ESZAKMAGYARORSZAG 4 1981. október 7., szerda Sátoraljaújhelyi beszélgetés: A nyár közepén és a végén egy új óvodát és egy új általános iskolát adtak át Sátoraljaújhelyen. Ez adta az apropót, hogy a város oktatásügyi eredményeiről és gondjairól beszélgessünk Da- ragó Ferenccel, Sátoraljaújhely város Tanácsának művelődési osztályvezetőjével. — Kezdjük az óvodaellátással. Mit jelentett a 100 férőhelyes óvoda belépése? Csökkent a zsúfoltság? — Egyelőre nem. Az új óvodával tulajdonképpen egy régi, elavult óvodánkat váltottuk ki. Készül még egy óvoda a városban. Ha az is belép, akkor csökkenteni tudjuk majd a csoportokban a gyerekek számát, ami most nagyon magas, s egyáltalán nem vagyunk rá büszkék, hogy a megyében is az egyik legmagasabb. Jelenleg a 625 óvodai helyre 946 gyereket vettünk fel. A felvételi bizottságok csak 31 • kérelmet utasítottak el. De hadd tegyem rögtön hozzá: az állandósult zsúfoltság ellenére úgy érezzük, az óvónők mindent megtesznek az óvodai nevelési program megvalósításáért. Minden elismerést megérdemelnek a végzett munkáért. — Az általános iskolában mi a helyzet? — Az első osztályban 392 gyerek kezdett, ötvenkilenccel többen, mint tavaly. Az idén a legmagasabb az elsőosztályosok száma a városban, most értünk a demográfiai hullám csúcsára. Az összes tanulói létszámunk 2788. — Átadták a szlovák iskolát. Ha jól tudom, ez szervezeti változásokat is hozott. — Valóban. Nem pusztán arról van' szó, hogy a régi épületből átköltözött az újba a szlovák iskola. ) Az éssze- tűbb tanterem-kihasználás érdekében az új iskola fokozatosan átveszi a Kazinczy Általános Iskolától a körzeti feladatokat. De ez különben ésszerű is, hiszen a körzeti iskola tanulói többségükben olyan községekből jönnek, ahol szlovák nemzetiségiek is élnek. Fakultative így a szlovák nyelvet is tanulhatják. — Ebben az ötéves tervben métg egy nyolc tantermes iskola építését tervezik. — A hely kijelölése már megtörtént. Reméljük, el is készül majd az iskola. Már csak azért is, mert jelenleg nagyon nehéz körülmények között működik az ötös számú általános iskolánk. Jelenleg még a közgazdasági szakközépiskolának is helyet kell adnia, s több, egymástól elég távol levő épületben tanítanak. De ez csak az egyik ' gondunk. A másik, hogy tanulócsooortjaink csak papíron elfogadható, nagyságúak. Ha ugyanis nem számoljuk az átlagba a korrekciós és a szlovák nyelvű osztályokat, az átlaglétszám 35. .Rgves alsós osztályainkban" pedig még a negyvenet is eléri a számuk. Mondanom sem kell talán, hogy ilyen zsúfolt, nagy létszámú osztályokban igen nehéz a pedagógus, de a gyerek helyzete is. — A tárgyi feltételek fontosak. És a személyi ellátottság? — — A szakos ellátottságunk talán soha sem volt még ilyen jó, mint az idén; 98.8 százalékos. Mindössze egy hegedűszakos tanári állásunk nincs betöltve a zeneiskolában, s a középiskolákban hiányzanak nyelvszakosok. Persze a valóság sokkal bonyolultabb, mint amit a statisztika tükrözhet. Például az óvónőink 54 százaléka 30 éven aluli. Sokan vannak közülük gyesen. Az állományban levő pe- dagógusnőkböl is... Így szerződéssel. nyugdíjasok foglalkoztatásával, tagozatváltással próbáljuk megoldani helyettesítésüket. Az óvodákban ez egyszerűbb: a szakközép- iskolát végzetteket fogadjuk. Végül is csak két abszolút képesítés nélküli fiatalt foglalkoztatunk jelenleg. S ;z, úgy hiszem, nem rossz arány. — Említette, hogy nyelvszakosok hiányoznak. — Igen. A gimnáziumban német, a mezőgazdasági, a közgazdasági szakközépiskolákban orosz, illetve a Zó]a Kollégiumban is orosz szakos pedagógusra lenne szükségünk. Egyelőre helyettesítéssel megoldjuk. De hosz- szabb távon nyilván nem ez a megoldás. Azért hadd tegyem hozzá: sokat javult a helyzet. Tavaly például még öt betöltetlen állásunk volt a gimnáziumban a mostani eggyel szemben. — Ha már a középiskoláknál tartunk; mi a helyzet a közgazdasági szakközépiskolával? — Eléggé ismert, hogy évekkel ezelőtt életveszélyesnek nyilvánították az épületet. A felújítás jó ütemben halad, a tervek szerint a jövő tanévet már biztosan ott kezdik megint. S ha már építkezésnél vagyunk; a város arra törekszik, l.ogy legalább komfortosabbá tegye az iskolaépületeket. így például a fűtés, a világítás korszerűsítésére sort .terítettünk, vagy kerítünk. Most például a Kossuth Gimnázium fűtésének korszerűsítését végezzük, és tervezzük, hogy új diákotthont építünk a mezőgazdasági szakközépiskolának. Vizsgáljuk a lehetőségeket. Mindenesetre ezzel megszüntethető lenne ennek az intézménynek a széttagoltsága is. Sajnos, még így sem lesz tornaterme. — És a többi intézménynek? — Tornaterme vagy tornaszobája van intézményeinknek. Szorgalmazzuk a sportudvarok építését. Télen a korcsolyapályák kialakítását. Sajnos, tornaterme kevés iskolánknak van. A szlovák nyelvű iskolának viszont épül. — A tanévkezdés okozott-e gondokat? — A tanévkezdés tárgyi feltételeinek biztosításához, azt hiszem, a város mindig igyekszik biztosítani az anyagi feltételeket. Most például a mezőgazdasági szakközép- iskola gépműhelyének felszereléséhez adtunk 200 ezer forintot. A gimnázium 90 ezret kapott a technika tantárgy taneszközeinek beszerzésére. Persze igaz, és gond: a TANÉRT nem mindig tud akkor szállítani, amikor arra szükség van. Monopol- helyzetben van, és ilyenkor mi sem tudunk mit csinálni. Vannak más gondok is. így például zökkenőket okozott, hogy a gimnázium fakultációs tankönyvei nem érkeztek meg időben. Vagy például oda kell figyelnünk: a tanulónak egy-egy napon hét órája is van. máskor viszont csak 9-kor kezdődik számára a tanítás. Rendszeres látogatásokkal az ilyen gondokat persze ki lehet szűrni... — Milyen a tantestületek légköre? — Nálunk is, akárcsak máshol, feszített munkatempót diktál az új tantervek fokozatos bevezetése. Ennek ellenére: nincsenek konfliktusok a tantestületekben, jó a légkör. Azt hiszem, pedagógusaink megértették, a tantestületek tekintélye az iskolai munka pillére. És tudnak élni demokratikus jogaikkal. Csntorás Annamária Ma este a képernyőn: Zokogó Majisn Az eddigiekben két folytatást ismerhettünk meg a Bálint Tibor regénye nyomán készült Zokogó Majom című ötrészes tévéjátékból. Ma este 20.00 órakor az egyes műsoron jelentkezik az izgalmas, (ordu. latos történet harmadik folytatása, a Vincte-család életének újabb epizódja. Képünkön középen Hámori Ildikó, Vinczéné alakítója. Miszaki könyvnapok Az idei műszaki és közgaz dasági könyvnapok országos megnyitója ma délelőtt 11 órakor kezdődik Budapesten a Technika Házának kupolatermében, Hetényi István pénzügyminiszter ünnepi megnyitójával. Ezzel egyidejűleg kerül sor a miskolci, illetve a borsodi megnyitóra is Miskolcon, az MÍ’ESZ-szék- házban, a Szemere utca 4 szám alatt ma fél 4-kor dr. Horváth Béla városi főépítész nyitja meg az MTESZ Borsod megyei Szervezete és a Mű veit Nép Könyvterjesztő Vállalat közös rendezésében a műszaki és közgazdasági könyvnapokat és az ahhoz kapcsolódó kiállítást. A Bor sodi Szénbányák Szuhavölgvi Bányaüzeme és a Művelt Nép Könyvterjesztő Vállalat rendezésében ugyancsak ma délután 2 órakor, a kurityá- ni művelődési házban tartják a megyei megnyitót. Világnap — túl szerényen Az elmúlt héten Budapesten tartotta közgyűlését és tudományos kongresszusát az UNESCO Nemzetközi Zenei Tanácsa, megnyílt a zenei világhét ünnepségsorozata, hazánkban járt Yehudi Menuhin, aki 1975-ben a zenei világnap ideáját felvetette . . . egyszóval: a Bartók-évforduló kapcsán amúgy is „magas fordulatra” állított zenei közéletünk az elmúlt napokban, ha lehet, még nagyobb intenzitással tükrözte a muzsika iránt megnyilvánuló társadalmi érdeklődést. Világhét, világnap — ízlelgetem a szavakat, találgatom a célt, latolgatom megvalósulásának esélyeit. Tudom, hogy most tetszetős dolog lenne, ha az egyetemes zene- történet valamelyik kiválóságát invitálnám meg a kérdések megválaszolásához, legalábbis egy remekbe szabott idézet erejéig, hogy segítségével zavartalanul gyönyörködhessünk a muzsika — legalább — szavakkal kifejezhető nagyszerűségében. Ám abban is biztos vagyok, hogy a magasztos eszmék aurájába minduntalan belopakodna a kételkedés felhője, az ünnepek valódi őszinteségét számon kérő óhaj. Köztudomású, hogy zenei életünk fejlődése — a művészeti ág egyetemessége és a magyar komponisták. előadóművészek tevékenysége révén — sohasem nélkülözte az élő nemzetköziség vonzatait. Aligha gondolhatná tehát bárki is, hogy jelenlétünk egy olyan, kontinenseket átfogó ünnepi aktusban. mint a világnap, nem volna elég mély és elég természetes. A zene iránti megkülönböztetett figyelem ilyesfajta „beütemezhetőségének” eszméje olykor mégis irracionálisnak tűnik, hiszen az ünnepi hangulatot szeretnénk tetten érni a saját, eszmeileg ugyan kitágított, térben azonban mégiscsak behatárolt valóságunkban. Ezt az atmoszférát kerestem október 1-én a Bartók-terem falai között. Itt, a Zenepalotában került megrendezésre a világnap miskolci hangversenye — kerestem, de nem jártam szerencsével. Kétségtelen, hogy az iskolai énekkarok nem néhány héttel a tanítás kezdete után mutatják legjobb formáikat (a koncert első részében az Egressy Béni Zeneiskola kórusa és a Zrínyi Ilona Gimnázium leánykara lépett fel, dr. Farbaky Gézáné, illetve Homródiné Engi Zsuzsa vezetésével), de azt sem állíthatjuk, hogy az ő kvalitásukon múlott volna a dolog. A program is kellően érdekes volt, megfűszerezve egy magyarországi ősbemutatóval (az Oj Miskolci Vonósnégyes Lu- bos Fiser Test is című kompozícióját mutatta be), és kellő feszültség maradt a hangverseny befejezéséig (a Miskolci Bartók Kórust Reményi János vezényelte). Szakmai értelemben beszélhetünk hiányérzetről: nem volt olyan izgalmas, ha úgy tetszik, fontos ez a világnapi koncert, mint például egy-egy jól sikerült filharmóniai est a színházban, hiányzott a hangversenylátogatók őszinte érdeklődése, nem volt jelen koncerttermeink törzsközönsége, nem volt jelen — tisztelet a kivételnek — Miskolc zenésztársadalma ... mintha nem lett volna meg az igazi rangja ennek a hangversenynek. Vajon miért? Ezzel a koncerttel csaknem egy időben a Miskolci Szimfonikus Zenekar kamaraegyüttese adott hangversenyt az Ifjúsági Házban, Johann Sebastian Bach III. és VI. Brandenburgi versenyét Kováts Zoltán vezényelte. Talán a két programot össze kellett volna vonni? Esetleg nagyobb propagandával. vagy más helyszínen kellett volna lebonyolítani az ünnepi koncertet? Lehet, hogy néhány „nagy név” segített volna az ügyön ? ... Lehet, hogy olykor-olykor túl hétköznapi a vállalkozó kedvünk egy világnaphoz képest? D. Szabó Ede Fórum után... F A Magyar Rádió miskolci stúdiója, mint arról e hasábokon már beszámoltunk, legutóbbi Fórum-műsorában kulturális kérdéseket tűzött napirendre. „A kultúra nem áru ...” — mondta a közkedvelt műsor címe, ám az előzetesen beérkezett hallgatói kérdések már sejtették: az utóbbi időben mind sűrűbben felbukkanó „áru, vagy nem áru” kérdés megválaszolására nem vállalkozhatott e rádiós fórum. Az adás sem cáfolt rá erre. Sok kérdés, sok válasz elhangzott. Találgatható, az utóbbiak mennyire nyugtatták meg a kérdezőket. Megmondom. voltak percek, bőven, amikor nem is irigyeltem a válaszolókat. Mert a „legszebb formájukban” sem adhattak néhány kérdésre megnyugtató választ. Olyan kérdésekről van itt szó, amelyek évek óta kísérletként jelennek meg minden közművelődési fórumon. S évek óla — feneketlen kútként nyelik, csak nyelik a válaszokat. Néha már az az érzete támadt, az embernek, hogy csak a népművelők, a közművelődésben dolgozók meddő „agytornájáró!” van itt szó; a miskolci fórum résztvevőihez érkezett levelek és telefonhívások azonban azt bizonyították, hogy „a közönség” körében is eleven problémát hordoznak ezek a témák. Mint például a „haknizás" ... Három levélből idézünk: „ ... csak feltételezem, hogy a vidéki művelődési intézmények háttérbe szorulnak a varosok mellett... talán az anyagi támogatás is kevesebb, ezért gyak.ran vállaljak a hakni- zók fellépését" — véli egy gibárti lakos. sokszor úgy érezzük, hogy a kultúra mögött anyagi érdekek húzódnak" — írja egy hallgató Sárospatakról. Sejtések, rosszallások, kérdések. Nincs fórum, hol ne lennének tapasztalhatók. Amikor két esztendővel ezelőtt a megyei közművelődési bizottság művelődési intézményeink szórakoztató tevékenységének ügyét tárgyalta, szintén megfogalmazódott a gond: „A különb ző — működési engedéllyel is rendelkező — haknibrigádok, vándorcirkuszok egy ténylegesen meglevő igény kihasználói, rendkívül színvonaltalanul és művelődéspolitikai céljainkkal merőben ellentétesen. Működésük néhányszor már rendőri beavatkozást is igényelt Nehéz tetten érni őket, már csak produkcióik és távozásuk után jut el hírük az igazgatási szervekhez”. A mostani fórumon — h» nem is ilyen élesen fogai'; mazva — szintén hallhat-j tünk hasonló véleményt. Ha*! ladásról igv hát nehéz lenne beszélni. Igaz, elhangzott aZ< is: vannak olyan magánszer vezök, akik színvonalas mii' sort ajánlanalc-visznek, s rájuk szükségük is van a nép' művelőknek. (Ez elsősorban az irodalmi estek rc-műso' rokra vonatkozik). Az encs( művelődési központ igazgató' jának véleménye ezt tükröz' te; ugyanakkor megfogalmaz'1 ta azt az ugyancsak többször hangoztatott gondot: aí Országos Rendező Iroda mú' sorajánlatai anyagilag alij megfizethetők; a kapcsolat' tartáson javíthatna, ha > Filharmónia példájára helyi kirendeltségeket működtetni a megyében az ŐRI . . . Hak' niügyben ez évek óta a t egyetlen újnak mondhat^ momentum, ez utóbbi javas- lat. (S ide számítható a mis-1 kolci színház bejelentés«* hogy művészei csak engedéllyel vállalhatnak fellépést) ... E témához kapcsolódva nem előszűr vetődik fel at amatőr művészeti csoportok működésének kérdése. A megyei művelődési központ el év elején már lépett egyeb a valóban működő és fellépést vállalni tudók listájá* elkészítette és eljuttatta 9 megye közművelődési intézményeihez. Nagyobb mozgást azonban mind ez ideig nein hozott még ez az „ötlet’’* Mint ahogyan nincs általában változás abban az üg>- ben sem, amiről mi magunk is többször szóltunk már* Most egy hallgató kérdezte meg: miután az. amatőr művészeti mozgalomban is országos minősítési rendszer van; miért nem lehet elérni* hogy az élcsoportok tagjai* a sportolókhoz hasonlóan, kedvezményben részesüljenek? Magyarán: a „kikérésekről” van szó. Arról, hogf ha egy együttes tagjai külföldön képviselik ..színeinket”, vagy több napos haza* fesz.tiválon szerepelnek, akkor ne kelljen ezt „saját zsebre” tenniük, ne kelljen fizetetten szabadságot kivenniük. A téma országosan rendezetten, a Munka Törvénykönyve a munkahelyt vezetőkre ruházza az „adható” és a „lehet" realizálását És tudjuk: nem egyszer társadalmi és pártszervek képviselőinek is közben kellett járniuk az „igenért”. Ezért „robbant bombaként”: a* ÓKÜ kollektív szerződésben szabályozta ezt a kérdést: a tánccsoport tagjainak javára... (t. n. j.) A VIZDOK 'MAGYAR VÍZÜGYI MÜZEUM megvételre keres a magyar vízgazdálkodás múltjával kapcsolatos tervrajzokat, iratokat, térképeket, könyveket, szerszámokat, személyes emlékeket, okmányokat, képeket, fényképeket. Cím: VIZDOK Magyar Vízügyi Múzeum Esztergom, Kölcsey u. 2. 2500 Tel.: 325 Telex: 22 6558 / i
