Észak-Magyarország, 1981. október (37. évfolyam, 230-256. szám)

1981-10-06 / 234. szám

1981. október 6., kedd ÉSZAK-MAGYARORSZAG 3 A bőség zavara Gotidok az Staa­ts iyrpnyatermés elhelyezése körül Talán egy láncszem hiányzik?! Losonczi Sándor eredeti szakmája erősáramú berenderésszerelö, most azonban esztergályosként dolgozik. Háromszáz darab kabelbevezetö tölcsért készít műszakonként. Iskolamühelyek Nigériába li az ediert, emelkedik az Életszínvonal Tavaly az volt a gond, hogy kevés alma és burgonya ter­mett, s gyenge volt a minő­ség is. Most viszont a mező- gazdasági üzemek vezetői szinte egymásnak adják a ki­lincset a megyei ZÖLDÉRT Vállalatnál: felkínálják el­adásra a szerződésben lekö­tött mennyiségen felüli ter­mést. Igen ám, de a vállalat nem tud mit kezdeni a fölös­leggel, mert tavasszal, a szer­ződések idején a gazdaságok több mint ezervagonnyi ter­vezett mennyiséget nem vál­laltak. így a ZÖLDÉRT a társmegyéktöl és -vállalatok­tól igényelte, velük szerződ­te le a hiányzó mennyisé­get. Azt át kell venni, vagy kötbért, kártérítést fizetni. Ha lenne miből!... Azonban mi legyen a termés fölösleggel? ... * A ZÖLDÉRT Vállalat igaz­gatója, Matlák Zoltán irodá­jában már a kora reggeli órákban partner vitázik: Nemkin Antal, a kesznyéteni tsz elnöke: — Végül is adjatok vala­milyen választ: átveszitek-e szerződésen felül a burgonya­termést, vagy sem. Emlékszel, Matlák elvtárs, tavaly, ami­kor kevés volt, minden má­zsát nektek adtunk. Nem ér­tékesítettük másutt, maga­sabb áron. — No, azért valamennyire adtunk beleegyezést. —, s most csak azt tudom monda­ni : még tízvagonnyit átve­szünk tőletek, a többivel kap­csolatban a jövő hét elején adunk választ. Talán a sza­bad kategória keretén belül át tudjuk venni. Ha Sza­bolccsal, vagy másokkal meg tudunk egyezni, hogy ne szál­lítsák a szerződött mennyisé­get. A kesznyéteni elnök csak félig-meddig elégedetlen ve­szi , tudomásul és megjegyzi: — Most jobban járnánk, ha Műszaki és gazdasági okok­ból a közeljövőben össze­vonják a rudoll'telepi és az alberlielepi aknákat. Az al- berttelepi akna eredetileg ki­jelölt szánvagyona ugyanis már elfogyott, s a távolabbi szénmezők művelése, a ter- melvénynek a jelenlegi füg­gőleges aknában való kiszál­lítása egyre gazdaságtala- nabb. A két akna összevo­nása után a nemrégiben ki­hajtott rudolftelepi lejtősak­nán szállítják ki majd a sze­net, melynek költsége évente több millió forinttal csök­ken. A szakemberek kiszá­mították, hogy a széntelepek lefejtésének időtartama alatt így mintegy £00 millió fo­rintos megtakarítás érhető el. A két bánya összevonásá­nak természetesen vannak műszaki feltételei, melyek megteremtésén második éve munkálkodnak. Szükség van vágatok kihajtására a két akna szénmezejének össze­kapcsolásához. ezekben új szállítási rendszert kell ki­építeni. A legfontosabb, il­letve a legnagyobb munkát au. új lejtősakna lemélyítése a burgonya egy része föld­ben maradna. Mert a felsze­déssel, szállítással, tárolással úgy megugrik a rezsi, hogy megnézhetik magukat... * — Neki is igaza van — mondja Matlák Zoltán. — Fáj az ember szive, de tehetetle­nek vagyunk. Régi és állan­dó jó partnerek, kár lenne kedvüket szegni. Azonban most szorult helyzetben va­gyunk. A központunktól olyan választ kaptam: nem kell át­venni. Csakhogy a dolog nem ilyen egyszerű. Ostromolnak bennünket. S ha saját szakál- lunkra átvennénk, esetleg be­lebuknánk az üzletbe anya­gilag. Csődbe kerülnénk, mint a Hajdú megyeiek. A helyzet valóban nehéz, s több vonatkozásban ellent­mondásos is. A nehézséget az okozza, hogy a vállalat nem képes a gazdaságokban meg­termelt fölösleget átvenni. Valóban nincs miből, s őket is szorítja a gazdálkodási fe­gyelem. Ha viszont nem ve­szik át, a tsz-ek eladhatják olyan területen, ahol ezzel ele­ve megakadályozzák a válla­lat értékesítését, A ZÖLDÉRT megtehetné, hogy a társme­gyékkel és .-vállalatokkal fel­mondaná a szerződést. Csak­hogy akkor többmilliós köt­bért és kártérítést kellene fi­zetnie. (így is megpróbálnak egyezkedni a kényszertervek szerint!) A termelőszövetkeze­tekben viszont ráfizetésessé válna a termelés, betakarítás, ha nem értékesítenék, ami megtermett... A kör tehát bezárult, A helyzet, az élet 'követeli ét' megoldást. Ügy is lehet fogalmazni: hiányzik egy olyan szem a láncból, amely képes volna biztosíta­ni a megfelelő kapcsolatot a termelés—értékesítés—fo­gyasztás láncolatban. A megyei ZÖLDÉRT Vál­lalat vezetői egyelőre annyit tehettek és tettek, hogy a le­hetőségen belül jó néhány száz vagonnyi plusz burgo- nyamennyiséget már átvettek saját szakállukra, és a fo­gyasztói árat a központilag jelentette, melynek napi szállítási teljesítménye 8600 tonna lesz. A föld mélyében nagy termelékenységű fron­tokat helyeznek majd üzem­be, ezek teljes mértékben gépesítettek lesznek, s így lehetőség nyílik a tervezett évi mintegy 800 ezer tonnás termelési terv teljesítésére. Vagyis az intézkedés ered­ményeként a jelenlegihez ké­pest növekszik a felszínre kerülő szén mennyisége az üzemben. A szén Rudolfteiep felé való kiszállításának megkez­Fennállása óta szeptem­berben "érte el a legjobb ter­melési eredményt a Lenin Kohászati Művek nemesacél­hengerművének középsora. Az itt dolgozók az elmúlt hó­napban 22 ezer 246 tonnát hengereltek, amely 972 ton­nával több a korábbi, még 1979 júniusában elért hen- gerlési csúcseredménynél. A szabályozott kilónkénti 5.40 forintról 5 forintra csökken­tették. — Ezért is esik rosszul pél­dául a gönci termelőszövet­kezet elnökének panaszkodá­sa — mondja Matlák Zoltán (a lapunk egyik számában is megjelent. A szerk.). Azt pa­naszolják, nem vesszük át, ami megtermett és a zsák is kevés. Nos: a tsz elnökét én magam vettem rá tavasszal, hogy ne hetven, hanem száz vagon értékesítésére szerződ­jön. Amikor látták, hogy nagy a termés, jöttek módosítani. Még 120 vagonnyira megkö­töttük a szerződést. Újra jött az elnök, ismét emeltünk 50 vagonnal. Ügy hiszem, ezzel bizonyítottam: amit tehet­tünk. megtettük. Azonban a továbbiakban mi már valóban tehetetlenek vagyunk. Adott helyzetben csak az illetékes megyei, illelve minisztériumi szervek segíthetnek... ,* Hasonló a helyzet az almá­val is. Itt az a baj. hogy az exportot szállító vagon ke­vés. Naponta csak egyetlen vagont kap a vállalat. A gaz­daságokban viszont gyűlik, s minőségileg romolhat az al­ma. Nem nehéz kiszámítani: ilyen vagonbiztosítás, ilyen ütem mellett hány nap kell a 250 vagonnyi export elszál­lításához. Itt, az almánál is bőséges a termés. Éppen ezért a fogyasztásnál csak két ár­kategóriát alkalmaznak. Ház­tartási almaként 4,40 forin­tért .adják a nem válogatott, gyenge minőségű alma ki ló­ját , s a B—2-es minőségű gyümölcs fogyasztói ára 7 fo­rint lesz. Ez a helyzet ma megyénkr ben a burgonya- és alma- „fronton”. Azaz: volna mit tenni, min változtatni, a ter­melő gazdaságok és a fogyasz­tók érdekében. S ami a me­gye lakosságának téli ellátá­sát illeti: burgonyából, almá­ból — amint az ábra mutat­ja — nem lesz hiány, de lesz elegendő hagyma, s .gyökérfé­leség is az előrejelzések sze­rint. Ezt viszont a fogyasztó szemszögéből nézve jó tudni és hallani ... Barcsa S. szénbányát dése 1982 harmadik negyed­évében várható. Az átszer­vezés után a fenntartó mun­kások és az iparosok még ott maradnak az alberttelepi ak­nánál, az ö feladatuk lesz a hasznosítható anyagok visz- szanyerése. az akna végle­ges bezárása. A folyamatban levő beruházások az ezred­fordulóig biztosítják a ru­dolftelepi bánya termelését, de amennyiben a mostani­nál nagyobb mértékben szük­ség lesz a szénre, a bezárt szuhakállói akna felhagyott szén vagyonát is lefejtik. kimagasló munkasikerben je­lentős szerepe van az „A”- műszakban dolgozó, a ko­rábbiakban már a Magyar Népköztársaság Kiváló Bri­gádja címmel kitüntetett Szi­lágyi László által irányított kollektívának, valamint a „D”-műszakban tevékenyke­dő Tóth Miklós vezette kö­zösségnek. Mondhatnánk, milyen ki­csi a világ: egy afrikai or­szág, Nigéria dinamikus fej­lődésének kedvező hatásai „begyűrűznek” a Tokaji Vas­es Fémipari Szövetkezet gaz­dálkodásába. Szó sincs per­sze véletlenről, a szövetke­zetnek bizonyítania kellett először ahhoz, hogy a nigé­riai export zöld utat kapjon. Tavaly zajlott a bemutatko­zás: a tokajiak 2 és fél millió forint értékű árut exportál­tak a távoli országba. Satu­asztalokat, hegesztőasztalo­kat, ezenkívül még 10—lá­tóié egyedi termékei, olyan eszközöket, amelyeket az újonnan épülő nigériai szak­munkásképzőkben. középis­kolákban és felsőfokú mű­szaki iskolákban használnak a szakismeretek elsajátítása­kor. Nigériában a gazdasági fellendülést nagyfokú kultu­rális fejlődés követi, egvre- másra épülnek az iskolák, tanintézetek az ország vala- ■ mennyi részén, tehát távoli perspektívái is vannak a to­kaji szövetkezetnek. A nigériaiak szemében kü­lönösen akkor vált igazán kedvessé a magyar partner, amikor bemutatta azokat a kis betonkeverő gépeket, ame­lyeket nem elektromos áram, hanem benzinmotor működ­tet. Az építkezések helyszí­nén nincs még villany, hiá­ba vásárolták volna meg a legkorszerűbb konstrukció­kat. A benzinmotoros beton­keverőt a tokajiak kísérle­tezték ki és — úgy tűnik — nyertek is vele. Az idei évre már kétszer annvi exportot terveztek, mint tavaly. .Ed­dig 7 millió forint értéket sü került exportálniuk és meg­Kívánni sem lehetne jobb időt a mezőgazdaság számá­ra a mostaninál. Szorgalmas munkával ki is használnak minden percet a sátoraljaúj­helyi és a szerencsi járás ál­lami és szövetkezeti gazda­ságai. hogy a mintegy jó két­hetes előnnyel élve, mennél előbb végezhessenek a beta­karítással és a jövő évi ke­nyérnek való elvetésével. A Bodrogközben és a tar- cali kerületben együttvéve mintegy 700 hektárnyi terü­leten a tervezett ütemnek megleieiően folyik a szüret az állami gazdaság, illetve a borkombinát almáskertjei- ben. A termés jó közepes, a minőséggel sincs baj, amit a tetemes mennyiségű export is bizonyít. Szedik az almát;. van a remény arra, hogy az év v égéig további egy-más- íél millió forinttal növelhe­tik. összességében tehát nyolc-nyolc és tél millió fo­rint 'exportárbevételt köny­velhetnek e). A jövő évtől sem várnak» rosszabb eredményeket, fo­lyamatban van egy szerző­dés. melynek értelmében jö­vőre légtechnikai berendezé­seket gyártanak Tokajban a nigériai iskolák számára. Ezek is egyedi, komplett be­rendezések lesznek. Beszere­lésüket tokaji szakemberek végzik a helyszínen. Az export ilyen alakulása jó hatással van a szövetke­zet gazdálkodására. A 180 fős kollektíva háromnegyed­éves tervét közel 10 száza­lékkal túlteljesítette, s igen jók a nyereség kilátásai is. Hárommillió 900 ezer forint nyereséget terveztek. ám mint Zahuczky József elnök elmondta, több mint 5 millió forint; nyereséget tudnak év végéig realizálni. Ugyancsak az exportra vezethető vissza a bérszínvonal emelkedése is. Tavaly nyolcszázalékos, az idén — a hatékonyság ja­vulásával — 9 százalékos béremelést, tudnak végre­hajtani. Ez annyit jelent, hogy az év végére közei 46 ezer forintra emelkedik a szövetkezet bérszínvonala. Az említett exporttermé­kek mellett további négy termékcsaládot gyártanak. A különböző méretű porlevá­lasztó készülékből az idén tízet adtak el. Tűzvédelmi berendezéseket; gyártanak to­vábbá a MÜART számára. Robbanásbiztos lámpateste­ket. a VBKM részére — ko­besztercei szilvát a háztáji kertekben és a hegyaljai szőlótöldek gyümölcsfáiról is. A határban egymást köve­tik Szerencs felé a cukorré- pával megrakott tehergépko­csik. A répa betakarítását a cukorgyár ütemezése szerint végzik a gazdaságok. A ked­vező időjárás következtében a répa egészséges, cukort u- talma a tavalyinál lényege­sen magasabb. Javában tart az igen fontos ipari növé­nyünknek. a napraforgónak továbbá a silókukoricának a betakarítása. De helyenként a kukorica is beérett már. így megkezdődött a kombáj- nolása. A betakarítással egyidejű­leg nemcsak a magágyat ké­szítik, hanem a vetéssel is operációban. Ebben az üzem­ben többnyire nők dolgoz­nak, tiszta, rendes környe­zetben — ez az első ideális női munkahely a vasipari szövetkezetben. A VBKM és a TOVAFÉM is elégedett ez­zel a munkával, ezért elha­tározták, hogy jövőre több típusú lámpatestet gyárta­nak, természetesen nagyobb mennyiségben. Egy hónappal ezelőtt meg is kezdték há­rom új típusnak a kísérleti gyártását. A ma már gazda­ságtalan kerítéskapukból jó­val kevesebbet kívánnák elő­állítani. Amit gyártanak, azt a szegedi Vídia Nagykeres­kedelmi Vállalatnak adják át: a Vídia pedig a kishalár- menti árucsere-forgalom ke­retében Jugoszláviában érté­kesíti. Ily módon is bizo­nyos exportbevételhez jut­nak a tokajiak. A növekvő termelést csak megfelelő műszaki háttérrel és a mainál több szakember­rel tudja ellátni a szövetke­zet. Az idén csak átmeneti fejlesztési alapmegelőlegező hitelt kaptak gépek vásárlá­sára, jövőre megpróbálnak nagyobb összegű hitelhez jut­ni. Kevés a vasipari festő, a hegesztő és a lakatos is. Ko­rábban nem volt ilyen gond­juk. mert: tanulóképzéssel is foglalkoztak. A jól felszerelt tanműhely immár második éve üresen áll. az illetékes, a Szerencsi Ipari Szakmunkás- képző Intézet másüvé, na­gyobb vállalathoz irányítja a tanulókat. Pedig sok köztük a tokaji fiatal is. — lévay — Fotó: Fojtán jól haladnak a gazdaságok. Számottevő már a búzával es árpával bevetett terület. Ki­tűnően megmunkált, hatal­mas táblák dicsérik a Sze­rencsi Állami Gazdaság, a szerencsi Lenin, a taktahar- kányi Petőfi, a bekecsi Hegy­alja. az olaszliszkai Gazdász Tsz. a Bodrogközben pedig a sárospataki Kossuth, a vaj­dácskái Petőfi, a tiszakarádi Űj Élet. a karosai Dózsa, a bodroghalmi Szabad Föld Tsz ideiében végzett ősz* mun­káját. Egyes helyeken, ahol a mag korábban földbe ke­rült. a közben lehullott lan- gvos eső és az ezt követő meleg nanfém es időiárá" tv - fására már zöide'ini is kez­denek az egyenletesen soroló vetések Ennek igen na?'’ a ieientöséee Bőven • esz ugvanis idő a megerősödé­sükre. így a tél beálltával jobban bírják majd a kemé­nyebb időjárást. Nagyobb, gazdaságosabb lesz a termelés OsszeviHsak két mákvolgyi Hengerlési csúcs Ziläsllo vetések ZsipiéÉeo

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents