Észak-Magyarország, 1981. október (37. évfolyam, 230-256. szám)

1981-10-06 / 234. szám

VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJ ETEK! AZ MSZMI* BORSOD-AB AŰJ-ZEMPLÉN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXXVII. évfolyam, 234. szám Ara: 1.40 Ft Kedd. 1981. október 8. r Kádár Jánosnak, a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottsága első titkárá­nak és Losonczi Pálnak, az Elnöki Tanács elnökének meg­hívására Jósé Eduardo dos Santosnak, az MPLA-Mun- kapárt és az Angolai Népi Köztársaság elnökének veze­tésével október 6-án, kedden, angolai' párt- és állami kül­döttség érkezik hazánkba hi­vatalos, baráti látogatásra. * Jósé Eduardo dos Santos, az MPLA-Munkapárt és az Angolai Népi Köztársaság el­nöke, az országos népi gyűlés elnöke, a fegyveres erők fö- I parancsnoka 1942. augusztus 28-án született Luandában. 1961-ben csatlakozott az Angolai Népi Felszabadítást Mozgalomhoz, az MPLA-hoz. ■ Illegális politikai tevékenysé­get fejlett ki Luandában, a I diákok körében. 1961—62-ben a második katonai-politikai körzetben, az egyik felszaba­dított területen tevékenyke­dett. Az MPLA ifjúsági szer­vezetének. elnökhelyettese lett Leopoldville-ben, majd Jósé Eduardo dos Santos, az Angolai Népi Köztársaság el­nöke. az MPLA első képviselője Brazzaville-ben. Az angolai népi felszabadí- tási hadsereg tagja 1962-töl. Egy MPLÁ-ösztöndíjas cso­port tagjaiként 1963 novembe­rében a Szovjetunióba uta­zott, ahol 1969 júniusában olajmérnöki diplomát szerzett. 1970-től 1973-ig a második katonai-politikai körzet rá­dió- és hírközlési felelősének helyettese volt. 1974-ben a Központi Bizottság és a Poli­tikai Bizottság tagjává válasz­tották, A függetlenséget meg­előzően az MPLA nemzetközi osztályának koordinátora volt. A függetlenség kikiáltását követően az Angolai Népi Köztársaság külügyminiszte­re lett, majd később első mi­niszterelnök-helyettese. 1977- ben az MPLA-Munkapárt l. kongresszusán a Központi Bi­zottság és a Politikai Bizott­ság tagjává választották. 1979. szeptember 20-án az MPLA-Munkapárt Központi Bizottsága megválasztotta a párt elnökévé, s egyúttal meg­bízta az államfői tisztség és a fegyveres erők föparancs- noki teendői ellátásával, 1980. november 11-én az akkor megalakult országos népi gyű­lés elnökévé választották. Az MPLA-Munkapárt 1980 de­cemberében megrendezett rendkívüli .kongresszusán a küldöttek közfelkiáltással megerősítették Jósé Eduardo dos Santost párt- és állam- elnöki. valamint a fegyveres erők főparancsnoka tisztségé­ben. A szervizben Korszerű műszerek segítik a szerelők munkáját az AFIT sze­rencsi szerviztelepén. Egy magyar gyártmányú készülék se­gítségével bepillantást nyernek a motor belsejébe. A diag­nosztikai vizsgálat teszi lehetővé a motor beállítását, besza­bályozását. Erdélyi András szerelő egy iiyen vizsgálatot ké­szít elő. Mai számunkból* (3. oldal) I! bőség zmn (3. oldal) Mérlegen az ÉgeÉria'ü (5. oldal) (5., 7. oldal) Kitüntetések, díjátadások m hsnspa! Borsodban | ' A Magyar Szocialista Mun­1 káspárt Központi Bizettságá­• nak meghívására október 1— 4-e között látogatást tett ha­zánkban a Portugál Kommu­1 nista Párt. küldöttsége, Alvaro Cunhalnak, a párt főtitkárá­nak vezetésével. Kíséretében volt Albano Hunes, a PKP • külügyi osztályának vezetője ’ és Francisco Lopes, a lissza­\ boni pártbizottság tagja, mindketten a Központi Bi- 1 zottság tagjai. Kádár János, az MSZMP ' Központi Bizottságának első ' titkára megbeszéléseket foly­' tatott a küldöttséggel. A kül­1 döttscggel találkozott Németh 1 Károly, a Politikai Bizottság I,: tagja, a Központi Bizottság , titkára és Gyenes András, a KB titkára. A tárgyalásokon részt vett Berecz János, a 1 Központi Bizottság tagja, a KB külügyi osztályának ve­zetője. A megbeszéléseken a részt­vevők kölcsönösen tájékoz­tatták egymást pártjaik hely­zetéről, tevékenységéről és az előttük álló feladatokról. Vé­leményt cseréltek országaik és a két párt kapcsolatairól, valamint a nemzetközi élet, a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom időszerű kérdéseiről. A tárgyalások az MSZMP és a PKP kapcsola­taira hagyományosan jellem­ző meleg, elvtársi légkörben és a teljes egyetértés szelle­mében folytak. Kádár János kifejezte a magyar kommunisták és dol­gozók szolidaritását azzal az áldozatkész, következetes és nehéz harccal, amelyet a por­tugál kommunisták más de­mokratikus, haladó és haza­fias erőkkel együtt a dolgo­zók jogainak és érdekeinek védelmében, az ország alkot­mányában is szentesített ha­ladó demokratikus rendszer és a forradalmi vívmányok megvédéséért folytatnak. Alvaro Cunhal, a portugál kommunisták nevében kö­szönetét mondott azért a szo­lidaritásért, amelyet, az MSZMP, a magyar nép ta-1 núsított és tanúsít a Portu­gál Kommunista Párt és a portugál nép harcával. Hang­súlyozta, hogy a portugál testvérpárt nagyra értékeli azokat az eredményeket, amelyeket Magyarországon a szocializmus építésében, kü­lönösen pedig az elmúlt ne­gyedszázadban az MSZMP vezetésével elértek. Az MSZMP és a PKP ve­zetői nagyra értékelték a vi­lág népeinek és dolgozóinak a demokráciáért, a nemzeti függetlenségért, a szocializ­musért és a kommunizmu­sért vívott harcában elért történelmi győzelmeit, s ugyanakkor aggodalmukat fe­jezték ki a nemzetközi hely­zetnek a legagresszívabb im­perialista körök tevékenysé­ge nybmán bekövetkezett romlása miatt. Határozottan elítélték a fegyverkezési haj­sza fokozására, a katonai fö­lény megszerzésére, a nem­zetközi feszültség növelésére és a hidegháború újjáéleszté­sére irányuló törekvéseket. Rámutattak arra a veszélyre, amit az amerikai középható­távolságú nukleáris rakéták néhány nyugat-európai or­szágban történő elhelyezésére vonatkozó NATO-döntés je­lent, és aláhúzták, hogy az új tömegpusztító fegyver, a neut­ronbomba gyártásának meg­kezdésével az amerikai ad­minisztrációt komoly felelős­ség terheli a nemzetközi lég­kör megromlásáért, s ez újabb súlyos fenyegetés a vi­lág békéjére. Elítélték az imperializmus beavatkozásait és agresszív cselekményeit, amelyek azt célozzák, hogy feltartóztas­sák, s visszavessék a dolgo­zók és a népek szabadság­küzdelmét. Felhívták a fi­gyelmet azokra a veszélyek­re, amelyek az USA és a kí­nai vezetők szövetségéből fa­kadnak. Hangsúlyozták, ho^y a jelenlegi nemzetközi hely­zetben különösen fontosnak tartják minden békeszerető, haladói erő összefogását, köl­csönös szolidaritását és kö­zös fellépését a háborús ve­szély leküzdése, a fegyver­kezési hajsza megfékezése, a nemzetközi biztonság meg­erősítése és a világ különbö­ző részein fennálló feszült­séggócok problémáinak igaz­ságos rendezése, az imperia­lista tervek megakadályozása érdekében. Kádár János és Alvaro Cunhal megerősítette az. MSZMP és a PKP eltökélt­ségét, hogy továbbra is ha­tározottan fellép az enyhü­lés megőrzéséért, elmélyíté­séért és annak katonai terü­letre való kiterjesztéséért. (Folytatás a 2. oldalon) A hagyományosan októ­berben jelentkező múzeumi és műemléki hónap néhány vidéki eseménye tulajdon­képpen megelőzte a hivata­los nyitást, mégis a tegnapi ünnepség tekintendő az ün­nepi rendezvénysorozat bor­sodi nyitányának. A Herman Ottó Múzeum előadótermében dr. Szabad­falvi József, megyei múze­umigazgató köszöntötte a nyitóünnepség résztvevőit, a megye és a város közéleté­nek képviselőit, az Istvánffy Gyula néprajzi és honisme­reti gyűjtőpályázat díjazott­jait. Ezt követően dr. Vj- váry Zoltán tanszékvezető 'egyetemi tanár tartott elő­adást. Elmondotta többek kö­zött, hogy országosan mint­egy 200 múzeum kapui tá­rulnak szélesre az érdeklődő közönség\ előtt, s az elmúlt évben 16 millió látogató ke­reste fel ezeket az intézmé­nyeket. Kiemelte, hogy a múzeumi hónapban a mú­zeumi munkának az isme- r etter jdsztö-n ép művelő jelle­ge került előtérbe, majd méltatta a honismereti mun­ka és mozgalom 20 éves fej­lődését, s kiemelte a Borsod megyei Múzeumi Szervezet ez irányú, országosan is meg­különböztetett figyelmet ér­demlő tevékenységét. Igen részletesen szólt Istvánffy Gyula, a sokáig Miskolcon működött kiváló néprajztu­dós életéről és munkásságá­ról, az ő nevével jelzett me­gyei néprajzi és helytörténe­ti gyűj tőpályázatról, amelyet ez évben huszadik alkalom­mal írtak ki. Ezt követően értékelte a pályázatra be­érkezett munkákat. Megálla­pította, hogy egészen ki­emelkedők is akadtak szép számmal, olyanok, amelye­ket kis csiszolással publikál­ni is lehetne. Egyébként, a Borsod megyei XX. Istvánffy Gyula néprajzi és helytörté­neti gyűjtőpályázatra őse? szesen 63 pályamunka érke­zett, a felnőttek kategóriájá­ban 30, az ifjúságiakban 33, és igen nagy érdeklődés mu­tatkozott például a termelő­szövetkezeti történetírás iránt, ugyanakkor kevés a szociális kultúrával, társada­lomnéprajzi kérdésekkel fog­lalkozó munka. Öröm vi­szont, hogy a már ismert gyűjtők-pályázók mellett több új fiatal is jelentkezett, a fiatalok körében több közös­ség vett részt a pályázaton. Az előadás után Borsos Árpád, a megyei tanács mű­velődésügyi osztályának ve­zetője a művelődési minisz­ter kitüntetéseit adta át négy (Folytatás a 4 oldalon) Pápán, a Petőfi Gimnázi­umban vasárnap befejeződött — a jogelőd intézmény — a történelmi múltú kollégium alapításának 450. évfordulója alkalmából rendezett jubileu­mi ünnepi hét. Az alma matert egy hét alatt sok ezer öregdiák ke­reste fel. Vasárnap az öreg kollégium terme zsúfolásig megtelt; a kintrekedteknek az udvaron, hangszórón közvetí­tették az ünnepi beszédet és a köszöntők szavait. A jubileumi ünnepség részt­vevőit Németh Zoltán, a Pá­pai városi Tanács elnöke üd­vözölte. Ezután Pozsgai Imre mű­velődési miniszter emelkedett szólásra, köszöntötte az isko­la hallgatóit, a papai öreg­diákokat. s felelevenítette a nagy hírű alma mater 450 esztendős történetét, melynek során az 1531-ben alapíthatott (Folytatás a 2. oldalon) j A csokoládégyárban Kézre! csomagolják a körkedvelt desszertet a Szerencsi Csokoládégyárban. A díszdobozt lassan viszi a szalag, amibe női kezek adagolják, rakják a különböző izű és alakú csokoládészelete­ket. Mire a doboz a szalag végére ér, addigra minden rekesz megtelik édességgel.

Next

/
Thumbnails
Contents