Észak-Magyarország, 1981. október (37. évfolyam, 230-256. szám)
1981-10-31 / 256. szám
ÉSZAK-MAGYARORSZAG 4 T981. október 31., szombat A művészet sajátos eszközeivel A társadalmi haladás segítése Fő feladatunk: a művészet sajátos eszközeivel segíteni a társadalmi haladást — hang- sí" tt el a Magyar Képző- és Iparművészek Szövetsége Észak-magyarországi területi Szervezete minapi értekezletén a művészeti titkár beszámolójában. Ebben a mondatban tömören megfogalmazódott a szövetség célja, teendője, hivatása. Ugyanakkor a beszámoló azt is megállapította, hogy művészeink sokat tettek a művészeti élet kiszélesítéséért, térhódításáért; hogy ugrásszerűen megnőtt a képző- és iparművészeti kultúra iránti igény, abban a művészek munkája is benne van. Ehhez a munkához az észak-magyarországi terület művészei általában minden segítséget megkapnak a párt-, állami és társadalmi szervektőL. Az értekezleten hangot kapott az a gondolat és néhány felszólalás is ezt erősítette (még ha borsodiak nem is nyilvánítottak külön véleményt, hanem a beszámoló elfogadásával egyetértésüket íejézték ki), hogy a fejlődés jelenlegi szakasza új helytál-- lást és gondolkodást diktál minden területen, és ezt az újfajta gondolkodást kell hogy segítsék a megyei tanácsok által megalakított művészeti tanácsok. Ezeknek elsősorban a szaktanácsadás a feladatuk, például, hogy a vásárlásra szánt pénzt jó művekre használják fel, hogy igazságosabb legyen a murá- lis és egyéb megbízások elosztása, általában, hogy mindinkább szűnjön meg az a hátrányos helyzet, amelyben a megbízásos munkák terén a vidéken élő művészek voltak, és jelenleg is még vannak; a művészeti tanácsok gondja lesz még az is, hogy jól felkészítse a kiállításokkal foglalkozó intézményeket a kiállítási anyagok tisztességes fogadására, a megfelelő propagandára -stb. Szükségessé vált különböző új lehetőségek keresése, mert a művészeknek növekedtek az egzisztenciális gondjai, ezt pedig elsősorban a szocialista szerződések rendszerével lehet megoldani. Borsodban a korábbi években teljesen gyermekcipőben járt a mecenatúra, szinte nem is lehetett róla szólni, ebben az évben viszont a megyei és a városi pártbizottságok segítségével örvendetes előrelépésről adhatott számot az értekezlet- A művészekkel való szocialista szerződéskötésekről lapunkban korábban számot adtunk, és most az év végéhez közeledve, a területi szervezetértekezlet azt állapíthatta meg. hogy a Borsodban élő szövetségi tagoknak, — természetesen azoknak, akik erre igényt tartanak — már van szerződésük üzemekkel és termelőszövetkezetekkel. Ezek a szerződések jól szolgálják a célt, a művész állandó kapcsolatban van a dolgozókkal, kapja az impulzusokat és jelenlétével is segíti a közművelődési munkátÉrdemes itt tekintetünket a megyehatáron kívülre is vetni, mert például a Heves megyei titkár elmondta, hogy a megbízások igen vékonyan csörgedeznek, kevés a vásárlás és a korábbiakhoz képest kevesebb a szerződés is. A Heves megyei tanácsi szervek képviselői viszont arról szóltak, hogy most három művésznek adtak jelentős, összesen mintegy 500 ezer forint értékű megbízást, ugyanakkor felülvizsgálták a közterületi képzőművészeti alkotások telepítésének tervét a hatodik ötéves terv időszakára, amire tanácsi keretből négymillió forintot biztosítanak, de a helyi gazdálkodó szervek segítségével ezt az összeget már eddig megduplázták és még további emelés várható. Ezt a Heves megyei példát érdemes lenne közelebbről megismerni és Borsodban is honosítani, föltételezve persze, hogy a nagyarányú közterületi megbízások zömmel a területen élő képzőművészeknek jussanak. Szóba került természetesen a képzőművészek értekezletén a vásárlások, a nagyobb kiállítások díjainak kérdése is és örömmel regisztrálták — többek között, amiről már lapunkban írtunk — az országos grafikai biennálé díjainak megemelését. A testvérvárosi kapcsolatokról is szóltak. Mint beszámoltunk róla korábban, négy volog- dai művész töltött egy hónapot a miskolci művésztelepen, ezt a miskolciak jövőre viszonozzák, majd közös kiállításra is sor kerül. Jó a kapcsolat a katowicei, a kassai és a bulgáriai képzőművészeti szervekkel, illetve telepekkel. A salgótarjáni nemzetközi művészteleppel kapcsolatban viszont kifogásolták a helybeliek, hogy nógrádiak nem érzik a kölcsönösséget. Összegezték feladataikat is az értekezleten megjelent művészek, amelyek között legelsőként azt fogalmazták meg, hogy társadalmi haladásunkat, örömeinket, gondjainkat, az élet bonyolult ösz- szefüggéseit magas művészi fokon ábrázolják alkotásaikban. És ebben a szövetség kell, hogy segítse a művészeket; tovább kell keresni a szocialista szerződések lehetőségeit; segíteni a közületi vásárlások összegének emelését; egyéni kiállításoknál differenciáltabb válogatást kell ajánlani az intézményeknek; támogatni kell az amatőrmozgalmat; . szoros együttműködést kell a szövetségnek tartania a párt-, az állami és a társadalmi szervekkel, és ahol erre igény van. szaktanáccsal szolgálni; végül igen fontos feladata a szövetségnek a művészek ideológiai továbbképzése. Mindezek a részfeladatok hozzájárulnak a bevezetőben említett fő feladat teljesítéséhez, azaz. hogy a művészet sajátos eszközeivel segítsék a társadalmi haladást. (bcnedek) Ifi-sorozat a könyvtárban A Borsod megyei II. Rákóczi Ferenc Könyvtár folytatja a korábbi évadban igen nagy sikerű Kaleidoszkóp-sorozatát. a XX. század nagy zeneműveinek és azok irodalmi és képzőművészeti kapcsolódásainak ismertetés sét.. A hat előadásból álló sorozat első rendezvénye november 3-án. kedden este hat órakor lesz, témája pedig Gustav Mahler Dal a földről című műve,, illetve Robert i Musil A tulajdonságok néküli ember és Oskar Kokoschka Életem című munkája. Az est előadója november 3-án és minden alkalommal Turcsá- nyi Emil zeneművészeti főiskolai tanár. A sorozat — az előzőhöz hasonlóan — kortárs írók és képzőművészek örök értékű műveinek illusztrálásával kívánja segíteni a zeneművek jobb megértését, befogadását. Szaknyelvoktatás Dinamikus [fills, nigalitias alkalmazkodás — Ifjúsági parlament a Miskolci Üveggyárban — Tegnap, október 30-án tartották meg a Miskolci Üveggyárban az ifjúsági parlamentet. Kopcsek Imre, a gyár igazgatója számolt be az ifjúsági törvény végrehajtásának helyi eredményeiről, a tennivalókról, és elfogadásra terjesztette az 1982—1984. évi ifjúsági intézkedési tervet. A Miskolci Üveggyár termelése az' elmúlt esztendőkben dinamikusan fejlődött és a gazdálkodás rugalmasan alkalmazkodott a piachoz. 1978-ban 1697 négyzetméter üveget termeltek 209 840 ezer forint] értékben, 1981- ben várhatóan 2109 négyzetmétert teljesítenek 318 512 ezer forint értékben. Az exportértékesítés erőteljesen megnövekedett. Amíg 1978-ban egy fő 497 023 forint értékű terméket állított elő, addig 1981- ben várhatóan 721 300 forint lesz az eredmény. Mindezekben benne van az üveggyári fiatalok fáradságos munkája, a műszakiak alkotó tevékenysége. a fizikaiak szorgalmas helytállása. A gyár összes dolgozóinak majdnem 40 százaléka fiatal. Az igazgatói beszámoló részletesen elemezte a gyári ifjúságpolitikai intézkedési terv realizálásának eredményes folyamatát. A gazdaságvezetés nemcsak biztosítja, de igényli és ösztönzi az ifjúság képviselőit, hogy érdemben vegyenek rész az üzemi demokrácia fórumain a gyárat érintő kérdések eldöntésében. A lehetőséghez képest támogatják a fiatalok lakásHoz juttatását. Kamatmentes kölcsönt kapott két fiatal. 3 esetben közreműködtek. hogy OTP-kölcsönt kapjanak. A magánerős építkezéshez gépjárművet biztosítanak. Figyelemmel kísérik a gyesen levő édesanyák sorsát, közülük egy fiatal mérlegképes könyvelői tanfolyamra jár, egy pedig gimnáziumban tanul. Biztosított a politikai, szakmai képzés. Kihelyezett általános iskolai tagozat működik a gyárban. Évente 8— 10 fő ifjú szakmunkást fogadnak. Az ..Alkotó Ifjúság” pályázaton az Üvegipari Művek szintjén a műszakiak első. a közgazdászok harmadik helyezést értek el. Az ifjúság művelődése és sportolása is biztosított. Van könyvtár, színház- és mozibérlet, A tö- megsportmozgalom fejlesztése érdekében társadalmi ösz- szefogással sportpályát építettek. amelynek átadására Miskolc város felszabadulásának 37. évfordulóján kerül sor. A fiatalok szervezeti élete mozgalmas, eleven, a kollektív szerződés határozza meg a KISZ-szervezet anyagi támogatásának mértékét. A kiemelkedő munkát végzettek jutalma biztosított. A KISZ-szervezet magas színvonalú munkát fejt ki, amelyet több kitüntetés is fémjelez. A beszámoló a feladatok között megemlítette a kemencefelújításokat és kérte, hogy a KISZ vállaljon védnökséget az V. számú kemence felújítása felett. Szükség van arra, hogy a fogyasztói igények kielégítése érdekében bővüljön az üvegipari termékek szín- és mintaválasztéka. Várják a szocialista brigádokban dolgozó fiatalok aktivitását is. A vitában sokan kértek szót, s különösen kitűnt az üveggyári fiatalok a témához kapcsolódó szakszerű, kritikus és önkritikus vélemény- nyilvánítása, előremutató javaslatai. B. I. A szaknyelvkutatás és a szaknyelvoktatás kérdéseiről volt szó tegnap, október 30- án azon a miskolci felolvasó ülésen, amelyet az MTA alkalmazott nyelvészeti munka- bizottsága, a MAB nyelvtudományi munkabizottsága és a TIT megyei idegen nyelvi szakosztálya szervezett — többek között. A hazai felső- oktatási intézmények idegen nyelvi lektorátusait több mint hatvanon képviselték az egész napos tanácskozáson, amelyen tíz előadás hangzott el. Gárdus János — a felolvasó ülés egyik szervezője — elmondotta egyébként; a felsőoktatási intézmények idegen nyelvi lektorátusain arra törekednek, hogy a nyelvoktatás és ezen belül a szaknyelvoktatás tudományos alapokon történjék. Ez pedig csak akkor lehetséges, ha a szaktanárok, a nyelvtanárok maguk is kísérleteznek. A Miskolci Akadémiai Bizottság nyelvtudományi munka- bizottsága és az MTA alkalmazott nyelvészeti munkabizottsága is megkülönböztetett figyelmet fordít a szaknyelv- dktatásra. A miskolci Nehézipari Műszaki Egyetemen ez egyébként már csak azért is fontos, mert — mint ismeretes — szakfordítói képzés is van itt, most már nem csak orosz, hanem német nyelvből is. Így egyfajta (Folytatás az 1. oldalról) Délután Miskolcon, az MSZMP megyei bizottsága oktatási igazgatóságán Vaszil Bajev előadást tartott a Bolgár Kommunista Párt megalakulásának kilencvenedik, a bolgár szocialista forradalom. 37. évfordulójáról. Az előadást követően dr. Vancza János, az oktatási igazgatóság vezetőhelyettese adott tájékoztatót a béke-barátsági munkáról és a pártoktatásról. folyamatos program részét is képezte ez a tegnapi felolvasó ülés. Januárban egyébként a jogi szaknyelv tanításáról szeretnének tanácskozást rendezni, s májusban pedig egy háromnapos konferenciát tartanak a szaknyelvoktatás és az idegennyelv-oktatás kérdéseiről. Többek között így teremtik meg a lehetőségét annak, hogy a lektorátusokon felhalmozódott tapasztalatokat is kicseréljék egymás között. Az előadásokon, de a vitákban is megfogalmazódott egyébként; a felsőoktatásban — nem idegennyelv-szakosok- ról van szó! — a legnagyobb gondot az jelenti, hogy a hallgatók előképzettsége igen különböző szintű. A szaknyelvoktatásban természetszerűleg a képzéshez kell igazítani a tanítandó szövegeket De, s ez adja a nagyobb gondot — a szakszókincs különbözőségéből nem következhet az oktatás szintjének különbözősége. A mai gyakorlatban pedig nincsenek — vagy csak nagyon kis számban — egységes követelményekre támaszkodó jegyzetek. (cs. a.) Kazincbarcikán a délutáni órákban folytatódott a magyar—bolgár barátsági nap: az Egressy Béni Művelődési Központban Dimiter Kolarov tartott előadást a bolgár nép életében meghatározó jelentőségű történelmi eseménvek- ről az évfordulók kapcsán. A művelődési központban tegnap kiállítás nyílt meg, amely a bolgár nép művészeti életét mutatja be. Az előadás után a városi vezetői tájékoztatást adtak Kazincbarcika életéről. 17. Hemingway Mariája Mindegyik kollégám, akivel együtt dolgoztam a „Casablancában", kiváló színész volt, de a forgatás tisztázatlansága miatt alig tudtuk megismerni egymást. Az biztos, hogy megcsókoltam Humphrey Bogartot, de alig ismertem meg. Barátságos volt és udvarias, de mindig bizonyos távolságot éreztem közöttünk. Megfélemlített Éppen a „Sólyom nyomában” című filmjét adták a mozikban, amit a „Casablanca” forgatása alatt többször is megriéztem. Azt reméltem. hogy ezen a módon jobban megismerhetem Bogartot. Mialatt a „Casablanca” állóképeit készítettem, csöngött a telefon. David O. Selznik volt a készüléknél, és azt mondta: „Halló, Maria!” Megvan a szerep: én voltam Hemingway Mariája! Az „Akiért a harang szól” külső felvételeit a Sierra Névadóban forgatták. Mikor hosszú autóút után elértem a filmes csapat táborát, odajött hozzám Gary Cooper, aki a férfi főszerepet alakította, ram nevetett és azt mondta; „Jó napot, Maria!” Elpirultam zavaromban. Szerettem Mariát. Mindent elolvastam, amit Hemingway erről a lányról irt. Napokra bezárkóztam, hogy eggyé váljak Mariával. Mariának Robert Jordánba, az amerikaiba kellett beleszeretnie. És azon vettem eszi-e magamat, hogy a forgatási szünetekben Gary Coopert figyelem, akiben azt a férfit láttam, akibe Mariának bele kell szeretnie. Nem tudtam levenni róla a szemem. Mikor Hemingway visszajött Kínából, megkérdeztem. látta-e már a filmet? „Igen” — mondta meglepetésemre —, „ötször”. Nagyon boldog vagyok, válaszoltam, hogy ennyire tetszett. „Nem” — mon'dta. „Bementem. hogy megnézzem, de az első öt perc után már kint is voltam. Kihagyták az elejéről a legjobb jeleneteimet. Később ismét bementem. mert azt mondtam magamnak, meg kell néznem az egész filmet, mielőtt ítélek. Megint láttam vala- lamit. megint kimentem és így tovább, öt fájdalmas látogatásba került, míg az egész filmet megnéztem. Most már tudja, mennyire tetszett a film!” A „New York Times” azt írta: „Hemingway könyvét meggyőzően vitték filmre." Charles Boyer-val 1943- ban játszottam a „Ladv Alquist házában”. Az első forgatási napon a szerelmi jelenetek nagyon komikusak voltak. Meg kellett érkeznem egy pályaudvarra, Boyer-hoz futni, odaadóan a karjaiba omlani és megcsókolni. Valójában egy ládán állt, mert kisebb volt. mint én. És vigyáznom kellett arra, hogy a nagy izgalomban meg ne lökjem a ládát. Charles Boyer volt a ieg- intelligensebb színész akivel valaha is együtt dolgoztam, legkedvesebb partnereim egyike. Egy evvel később ezért a szerepért kaptam az első Oscar-dijamat. Bergman Gary Cooperrel ai „Akiért a harang siót1’ című Hemingway-regény alapjan készített filmben 13. Válaszúton Ugyanebben az időben forgattam Bing Crosbyval a „St. Marién harangjait”. Egy apácát játszottam, amiért David O. Selznik nagyon megrémült. Ügy vélte, ez romba fogja dönteni a karrieremet. De amikor a film siker lett, a legszívesebben csak apácákat játszottam volna.
