Észak-Magyarország, 1981. október (37. évfolyam, 230-256. szám)

1981-10-31 / 256. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZAG 4 T981. október 31., szombat A művészet sajátos eszközeivel A társadalmi haladás segítése Fő feladatunk: a művészet sajátos eszközeivel segíteni a társadalmi haladást — hang- sí" tt el a Magyar Képző- és Iparművészek Szövetsége Észak-magyarországi területi Szervezete minapi értekezle­tén a művészeti titkár be­számolójában. Ebben a mon­datban tömören megfogal­mazódott a szövetség célja, teendője, hivatása. Ugyanak­kor a beszámoló azt is meg­állapította, hogy művészeink sokat tettek a művészeti élet kiszélesítéséért, térhódításá­ért; hogy ugrásszerűen meg­nőtt a képző- és iparművé­szeti kultúra iránti igény, abban a művészek munkája is benne van. Ehhez a mun­kához az észak-magyarorszá­gi terület művészei általában minden segítséget megkap­nak a párt-, állami és társa­dalmi szervektőL. Az értekezleten hangot ka­pott az a gondolat és néhány felszólalás is ezt erősítette (még ha borsodiak nem is nyilvánítottak külön véle­ményt, hanem a beszámoló elfogadásával egyetértésüket íejézték ki), hogy a fejlődés jelenlegi szakasza új helytál-- lást és gondolkodást diktál minden területen, és ezt az újfajta gondolkodást kell hogy segítsék a megyei ta­nácsok által megalakított mű­vészeti tanácsok. Ezeknek el­sősorban a szaktanácsadás a feladatuk, például, hogy a vá­sárlásra szánt pénzt jó mű­vekre használják fel, hogy igazságosabb legyen a murá- lis és egyéb megbízások el­osztása, általában, hogy mindinkább szűnjön meg az a hátrányos helyzet, amely­ben a megbízásos munkák terén a vidéken élő művé­szek voltak, és jelenleg is még vannak; a művészeti tanácsok gondja lesz még az is, hogy jól felkészítse a ki­állításokkal foglalkozó intéz­ményeket a kiállítási anya­gok tisztességes fogadására, a megfelelő propagandára -stb. Szükségessé vált különböző új lehetőségek keresése, mert a művészeknek növekedtek az egzisztenciális gondjai, ezt pedig elsősorban a szocialis­ta szerződések rendszerével lehet megoldani. Borsodban a korábbi években teljesen gyermekcipőben járt a mece­natúra, szinte nem is lehetett róla szólni, ebben az évben viszont a megyei és a városi pártbizottságok segítségével örvendetes előrelépésről ad­hatott számot az értekezlet- A művészekkel való szocia­lista szerződéskötésekről la­punkban korábban számot adtunk, és most az év végé­hez közeledve, a területi szervezetértekezlet azt álla­píthatta meg. hogy a Borsod­ban élő szövetségi tagoknak, — természetesen azoknak, akik erre igényt tartanak — már van szerződésük üze­mekkel és termelőszövetkeze­tekkel. Ezek a szerződések jól szolgálják a célt, a mű­vész állandó kapcsolatban van a dolgozókkal, kapja az impulzusokat és jelenlétével is segíti a közművelődési munkát­Érdemes itt tekintetünket a megyehatáron kívülre is vetni, mert például a Heves megyei titkár elmondta, hogy a megbízások igen vé­konyan csörgedeznek, kevés a vásárlás és a korábbiakhoz képest kevesebb a szerződés is. A Heves megyei tanácsi szervek képviselői viszont ar­ról szóltak, hogy most három művésznek adtak jelentős, összesen mintegy 500 ezer fo­rint értékű megbízást, ugyan­akkor felülvizsgálták a köz­területi képzőművészeti al­kotások telepítésének tervét a hatodik ötéves terv idősza­kára, amire tanácsi keretből négymillió forintot biztosíta­nak, de a helyi gazdálkodó szervek segítségével ezt az összeget már eddig megdup­lázták és még további eme­lés várható. Ezt a Heves me­gyei példát érdemes lenne közelebbről megismerni és Borsodban is honosítani, föl­tételezve persze, hogy a nagy­arányú közterületi megbízá­sok zömmel a területen élő képzőművészeknek jussanak. Szóba került természetesen a képzőművészek értekezle­tén a vásárlások, a nagyobb kiállítások díjainak kérdése is és örömmel regisztrálták — többek között, amiről már lapunkban írtunk — az or­szágos grafikai biennálé dí­jainak megemelését. A test­vérvárosi kapcsolatokról is szóltak. Mint beszámoltunk róla korábban, négy volog- dai művész töltött egy hóna­pot a miskolci művésztele­pen, ezt a miskolciak jövő­re viszonozzák, majd közös kiállításra is sor kerül. Jó a kapcsolat a katowicei, a kas­sai és a bulgáriai képzőmű­vészeti szervekkel, illetve te­lepekkel. A salgótarjáni nem­zetközi művészteleppel kap­csolatban viszont kifogásol­ták a helybeliek, hogy nóg­rádiak nem érzik a kölcsö­nösséget. Összegezték feladataikat is az értekezleten megjelent művészek, amelyek között legelsőként azt fogalmazták meg, hogy társadalmi hala­dásunkat, örömeinket, gond­jainkat, az élet bonyolult ösz- szefüggéseit magas művészi fokon ábrázolják alkotásaik­ban. És ebben a szövetség kell, hogy segítse a művésze­ket; tovább kell keresni a szocialista szerződések lehe­tőségeit; segíteni a közületi vásárlások összegének eme­lését; egyéni kiállításoknál differenciáltabb válogatást kell ajánlani az intézmé­nyeknek; támogatni kell az amatőrmozgalmat; . szoros együttműködést kell a szövet­ségnek tartania a párt-, az állami és a társadalmi szer­vekkel, és ahol erre igény van. szaktanáccsal szolgálni; végül igen fontos feladata a szövetségnek a művészek ideológiai továbbképzése. Mindezek a részfeladatok hozzájárulnak a bevezetőben említett fő feladat teljesítésé­hez, azaz. hogy a művészet sajátos eszközeivel segítsék a társadalmi haladást. (bcnedek) Ifi-sorozat a könyvtárban A Borsod megyei II. Rá­kóczi Ferenc Könyvtár foly­tatja a korábbi évadban igen nagy sikerű Kaleidoszkóp-so­rozatát. a XX. század nagy zeneműveinek és azok iro­dalmi és képzőművészeti kapcsolódásainak ismertetés sét.. A hat előadásból álló so­rozat első rendezvénye no­vember 3-án. kedden este hat órakor lesz, témája pedig Gustav Mahler Dal a földről című műve,, illetve Robert i Musil A tulajdonságok néküli ember és Oskar Kokoschka Életem című munkája. Az est előadója november 3-án és minden alkalommal Turcsá- nyi Emil zeneművészeti fő­iskolai tanár. A sorozat — az előzőhöz hasonlóan — kortárs írók és képzőművészek örök értékű műveinek illusztrálásával kí­vánja segíteni a zeneművek jobb megértését, befogadá­sát. Szaknyelvoktatás Dinamikus [fills, nigalitias alkalmazkodás — Ifjúsági parlament a Miskolci Üveggyárban — Tegnap, október 30-án tar­tották meg a Miskolci Üveg­gyárban az ifjúsági parla­mentet. Kopcsek Imre, a gyár igazgatója számolt be az if­júsági törvény végrehajtásá­nak helyi eredményeiről, a tennivalókról, és elfogadásra terjesztette az 1982—1984. évi ifjúsági intézkedési tervet. A Miskolci Üveggyár ter­melése az' elmúlt esztendők­ben dinamikusan fejlődött és a gazdálkodás rugalmasan alkalmazkodott a piachoz. 1978-ban 1697 négyzetméter üveget termeltek 209 840 ezer forint] értékben, 1981- ben vár­hatóan 2109 négyzetmétert teljesítenek 318 512 ezer forint értékben. Az exportértékesí­tés erőteljesen megnöveke­dett. Amíg 1978-ban egy fő 497 023 forint értékű termé­ket állított elő, addig 1981- ben várhatóan 721 300 forint lesz az eredmény. Mindezek­ben benne van az üveggyári fiatalok fáradságos munkája, a műszakiak alkotó tevékeny­sége. a fizikaiak szorgalmas helytállása. A gyár összes dolgozóinak majdnem 40 szá­zaléka fiatal. Az igazgatói beszámoló részletesen elemez­te a gyári ifjúságpolitikai in­tézkedési terv realizálásának eredményes folyamatát. A gazdaságvezetés nemcsak biz­tosítja, de igényli és ösztönzi az ifjúság képviselőit, hogy érdemben vegyenek rész az üzemi demokrácia fórumain a gyárat érintő kérdések el­döntésében. A lehetőséghez képest támogatják a fiatalok lakásHoz juttatását. Kamat­mentes kölcsönt kapott két fiatal. 3 esetben közreműköd­tek. hogy OTP-kölcsönt kap­janak. A magánerős építke­zéshez gépjárművet biztosí­tanak. Figyelemmel kísérik a gyesen levő édesanyák sorsát, közülük egy fiatal mérleg­képes könyvelői tanfolyamra jár, egy pedig gimnáziumban tanul. Biztosított a politikai, szakmai képzés. Kihelyezett általános iskolai tagozat mű­ködik a gyárban. Évente 8— 10 fő ifjú szakmunkást fogad­nak. Az ..Alkotó Ifjúság” pá­lyázaton az Üvegipari Művek szintjén a műszakiak első. a közgazdászok harmadik he­lyezést értek el. Az ifjúság művelődése és sportolása is biztosított. Van könyvtár, színház- és mozibérlet, A tö- megsportmozgalom fejleszté­se érdekében társadalmi ösz- szefogással sportpályát épí­tettek. amelynek átadására Miskolc város felszabadulá­sának 37. évfordulóján kerül sor. A fiatalok szervezeti éle­te mozgalmas, eleven, a kol­lektív szerződés határozza meg a KISZ-szervezet anyagi támogatásának mértékét. A kiemelkedő munkát végzet­tek jutalma biztosított. A KISZ-szervezet magas szín­vonalú munkát fejt ki, ame­lyet több kitüntetés is fém­jelez. A beszámoló a feladatok között megemlítette a ke­mencefelújításokat és kérte, hogy a KISZ vállaljon véd­nökséget az V. számú ke­mence felújítása felett. Szük­ség van arra, hogy a fogyasz­tói igények kielégítése érde­kében bővüljön az üvegipari termékek szín- és mintavá­lasztéka. Várják a szocialista brigádokban dolgozó fiatalok aktivitását is. A vitában sokan kértek szót, s különösen kitűnt az üveggyári fiatalok a témához kapcsolódó szakszerű, kriti­kus és önkritikus vélemény- nyilvánítása, előremutató ja­vaslatai. B. I. A szaknyelvkutatás és a szaknyelvoktatás kérdéseiről volt szó tegnap, október 30- án azon a miskolci felolvasó ülésen, amelyet az MTA al­kalmazott nyelvészeti munka- bizottsága, a MAB nyelvtu­dományi munkabizottsága és a TIT megyei idegen nyelvi szakosztálya szervezett — többek között. A hazai felső- oktatási intézmények idegen nyelvi lektorátusait több mint hatvanon képviselték az egész napos tanácskozáson, amelyen tíz előadás hangzott el. Gárdus János — a felolva­só ülés egyik szervezője — elmondotta egyébként; a fel­sőoktatási intézmények ide­gen nyelvi lektorátusain arra törekednek, hogy a nyelvok­tatás és ezen belül a szak­nyelvoktatás tudományos ala­pokon történjék. Ez pedig csak akkor lehetséges, ha a szaktanárok, a nyelvtanárok maguk is kísérleteznek. A Miskolci Akadémiai Bizott­ság nyelvtudományi munka- bizottsága és az MTA alkal­mazott nyelvészeti munkabi­zottsága is megkülönböztetett figyelmet fordít a szaknyelv- dktatásra. A miskolci Ne­hézipari Műszaki Egyetemen ez egyébként már csak azért is fontos, mert — mint is­meretes — szakfordítói kép­zés is van itt, most már nem csak orosz, hanem né­met nyelvből is. Így egyfajta (Folytatás az 1. oldalról) Délután Miskolcon, az MSZMP megyei bizottsága oktatási igazgatóságán Vaszil Bajev előadást tartott a Bol­gár Kommunista Párt meg­alakulásának kilencvenedik, a bolgár szocialista forrada­lom. 37. évfordulójáról. Az előadást követően dr. Vancza János, az oktatási igazgatóság vezetőhelyettese adott tájékoztatót a béke-ba­rátsági munkáról és a párt­oktatásról. folyamatos program részét is képezte ez a tegnapi felolva­só ülés. Januárban egyébként a jogi szaknyelv tanításáról szeretnének tanácskozást ren­dezni, s májusban pedig egy háromnapos konferenciát tar­tanak a szaknyelvoktatás és az idegennyelv-oktatás kér­déseiről. Többek között így teremtik meg a lehetőségét annak, hogy a lektorátuso­kon felhalmozódott tapaszta­latokat is kicseréljék egymás között. Az előadásokon, de a vi­tákban is megfogalmazódott egyébként; a felsőoktatásban — nem idegennyelv-szakosok- ról van szó! — a legnagyobb gondot az jelenti, hogy a hallgatók előképzettsége igen különböző szintű. A szak­nyelvoktatásban természet­szerűleg a képzéshez kell iga­zítani a tanítandó szövegeket De, s ez adja a nagyobb gon­dot — a szakszókincs külön­bözőségéből nem következhet az oktatás szintjének külön­bözősége. A mai gyakorlat­ban pedig nincsenek — vagy csak nagyon kis számban — egységes követelményekre tá­maszkodó jegyzetek. (cs. a.) Kazincbarcikán a délutáni órákban folytatódott a ma­gyar—bolgár barátsági nap: az Egressy Béni Művelődési Központban Dimiter Kolarov tartott előadást a bolgár nép életében meghatározó jelen­tőségű történelmi eseménvek- ről az évfordulók kapcsán. A művelődési központban tegnap kiállítás nyílt meg, amely a bolgár nép művé­szeti életét mutatja be. Az előadás után a városi vezetői tájékoztatást adtak Kazincbarcika életéről. 17. Hemingway Mariája Mindegyik kollégám, aki­vel együtt dolgoztam a „Ca­sablancában", kiváló színész volt, de a forgatás tisztázat­lansága miatt alig tudtuk megismerni egymást. Az biz­tos, hogy megcsókoltam Humphrey Bogartot, de alig ismertem meg. Barátságos volt és udvarias, de mindig bizonyos távolságot éreztem közöttünk. Megfélemlített Éppen a „Sólyom nyomá­ban” című filmjét adták a mozikban, amit a „Casab­lanca” forgatása alatt több­ször is megriéztem. Azt re­méltem. hogy ezen a módon jobban megismerhetem Bo­gartot. Mialatt a „Casablanca” állóképeit készítettem, csön­gött a telefon. David O. Selznik volt a készüléknél, és azt mondta: „Halló, Ma­ria!” Megvan a szerep: én voltam Hemingway Mariá­ja! Az „Akiért a harang szól” külső felvételeit a Sierra Névadóban forgatták. Mi­kor hosszú autóút után el­értem a filmes csapat tá­borát, odajött hozzám Gary Cooper, aki a férfi főszere­pet alakította, ram nevetett és azt mondta; „Jó napot, Maria!” Elpirultam zava­romban. Szerettem Mariát. Min­dent elolvastam, amit He­mingway erről a lányról irt. Napokra bezárkóztam, hogy eggyé váljak Mariával. Ma­riának Robert Jordánba, az amerikaiba kellett belesze­retnie. És azon vettem eszi-e magamat, hogy a forgatási szünetekben Gary Coopert figyelem, akiben azt a fér­fit láttam, akibe Mariának bele kell szeretnie. Nem tudtam levenni róla a sze­mem. Mikor Hemingway vissza­jött Kínából, megkérdez­tem. látta-e már a filmet? „Igen” — mondta meglepe­tésemre —, „ötször”. Na­gyon boldog vagyok, vála­szoltam, hogy ennyire tet­szett. „Nem” — mon'dta. „Be­mentem. hogy megnézzem, de az első öt perc után már kint is voltam. Kihagyták az elejéről a legjobb jelene­teimet. Később ismét be­mentem. mert azt mondtam magamnak, meg kell néz­nem az egész filmet, mielőtt ítélek. Megint láttam vala- lamit. megint kimentem és így tovább, öt fájdalmas látogatásba került, míg az egész filmet megnéztem. Most már tudja, mennyire tetszett a film!” A „New York Times” azt írta: „Hemingway könyvét meggyőzően vitték filmre." Charles Boyer-val 1943- ban játszottam a „Ladv Alquist házában”. Az első forgatási napon a szerelmi jelenetek nagyon komikusak voltak. Meg kellett érkez­nem egy pályaudvarra, Boyer-hoz futni, odaadóan a karjaiba omlani és megcsó­kolni. Valójában egy ládán állt, mert kisebb volt. mint én. És vigyáznom kellett arra, hogy a nagy izgalom­ban meg ne lökjem a ládát. Charles Boyer volt a ieg- intelligensebb színész aki­vel valaha is együtt dolgoz­tam, legkedvesebb partne­reim egyike. Egy evvel később ezért a szerepért kaptam az első Oscar-dijamat. Bergman Gary Cooperrel ai „Akiért a harang siót1’ című Hemingway-regény alapjan készített filmben 13. Válaszúton Ugyanebben az időben forgattam Bing Crosbyval a „St. Marién harangjait”. Egy apácát játszottam, ami­ért David O. Selznik nagyon megrémült. Ügy vélte, ez romba fogja dönteni a kar­rieremet. De amikor a film siker lett, a legszívesebben csak apácákat játszottam volna.

Next

/
Thumbnails
Contents