Észak-Magyarország, 1981. október (37. évfolyam, 230-256. szám)

1981-10-31 / 256. szám

19S1. október 31., szombat ESZAK-MAGYARORSZAG 5 / A Miskolci Megyei Bíróság büntetőtanácsa tárgyalja Az egri éf ipari vezetik Hitre Az ünnepség részvevői A takarékessáii viláinap országos záréiiitnepsége Hat és fél millió forintos hűtlen kezelés ügyét tárgyal­ja Egerben a Miskolci Me­gyei Bíróság dr. Balta Mik­lós büntetőtanácsa. A vád­lottak a Heves megyei Taná­csi Építőipari Vállalat volt vezető beosztású szakembe­rei, akik bűncselekményeik­kel különösen nagy vagyoni hátrányt, azaz veszteséget okoztak vállalatuknak, s így a népgazdaságnak is. A He­ves megyei Főügyészség harminchat oldalas vádirat­ban ismerteti a több mint 6 évre. visszanyúló panama •részleteit, s a számos szak­értő mellett másfél száz tanú meghallgatását indítványoz­ta a bíróságnak. Már az eddig felsoroltak is jelzik: szerteágazó bűncse­lekmény-sorozatról van szó, amelyben Varga Lajos, a HTÉV igazgatója és társai — beosztásukkal, hivatali hatal­mukkal visszaélve — sajná­latosan hosszú ideig, csáki szalmájának tekintették a köztulajdont. A vádirat sze­rint a vállalat és az igazga­tó, Varga Lajos, vitathatat­lan érdemeket szerzett az úgynevezett „Ongropat”-aj- tók és -ablakok alkalmazá­sában. A Borsodi Vegyi Kom­bináttal kifejlesztett nyílás­zárók korszerűbbek, ám jó­val drágábbak voltak a ha­gyományosnál. Az új termék megkedveltetésére, elterjesz­tésére a vállalatnak lehető­sége nyílott a „behatoló” ár alkalmazására, amely jog­szabály szerint maximum 15 százalékos kedvezményt je­lenthetett. Varga Lajos idő­vel kisajátította magának a kedvezményes eladás lebo­nyolítására szolgáló jogkört, és 1977—1980 között ismerő­seinek, barátainak, s a vál­lalatnál dolgozó „jó emberei­nek” 25—70 százalékig ter­jedő kedvezményt biztosított, sőt volt rá példa, hogy el­lenszolgáltatás nélkül, in­gyen szállíttatta a nagy ér­tékű anyagokat. Ez összesen H30 ezer forintjába került a HTÉV-nek. A következő vádpontban részletezett visszaélések mi­att már 3,5 millió forintos bevételtől esett el a vállalat. Ilyen értékű munkát végzett el ugyanis a HTÉV az Eöt­vös Loránd Lakásépítő és Fenntartó Szövetkezet szá­mára, amely 1975-ben ala­kult meg Egerben. A szövet­kezet elnöke Varga Lajos volt, míg a 16 luxuslakásos sorház megépítésének műsza­ki vezetője Lukács László, a HTÉV műszaki fejlesztési osztályának akkori vezetője lett. Bár a munkát a verpe­léti Dózsa Termelőszövetke­zet építési részlegének egyik brigádja kezdte meg, de 1977-tól már a vállalat két építésvezetőségének szakem­berei és toborzott nyugdíjas bányászok dolgoztak a há­zon. Először munkaidő után, később már munkaidőben is. A vállalat a „jóságos nagy­bácsi” szerepét játszotta a szövetkezet mellett, az épít­kezéshez a rendeletben elő­írt kedvezményeket jóval túlhaladó mértékben szállí­tást, anyagot és gépeket biz­tosított. Ekkor keveredett a bűncselekményekbe Mohai Lajos, a HTÉV műszaki osz­tályának volt vezetője, aki behunyta szemét a jogtala­nul megváltoztatott felméré­si naplók, a kiadott és csak részben, vagy egyáltalán nem számlázott anyagok és mun­kák bizonylatai fölött. (Fel­(Folytatás az 1. oldalról) szintén elejét kell venni. Esetleg már az engedélyek kiadásánál, azaz ki nem adá­sánál. Sok szó esett a tegnapi ülésen a sörgyár szennyvízé­ről, melyet korábban a helyi tsz ösztönzésre használt fel, most pedig a víz egy kis ka­pacitású szűrőmezőbe — föld­tételezhetően nem véletlenül, hiszen az így felépült szövet­kezeti lakásokba együtt köl­tözött be Vai'ga Lajossal és Lukács Lászlóval.) A bűnlajstrom folytatódik: a vállalat 1978 őszén Lukács László tudomásával — aki akkor már mélyépítési fő­mérnök volt — egyszerűen becsapta Eger város Taná­csát. A Varga és hat társa által feltalált, úgynevezett homokiszap tömedékelés he­lyett közönséges homokot juttattak a felszámolandó eg­ri pincékbe, a számla másfél millióval magasabbra rúgott az elvégzett munka értéké­nél. Kárt szenvedett a vállalat a káli vadászház építésénél, egy egri borpin-e és borház felújításánál, s egy budapesti lakásépítkezésnél is. Az első tárgyaláson az ügyész a vádirat ismertetése után Varga Lajost és 8 tár­sát folytatólagosan elköve­tett, különösen nagy. illetve jelentős anyagi hátrányt oko­zó hűtlen kezelés miatt in­dítványozta elítélni. A bíró­ság a következő tárgyaláson megkezdi a vádlottak kihall­gatását. majd a tanúvallo­másokra kerül sor. A nagy port kavaró ügy végére vár­hatóan csak a jövő év tava­szán kerül pont. re — kerül. Így pangóvizek keletkeznek, posványok, elő­fordult már halpusztulás is emiatt. A gyár és a tsz kap­csolatát, a kialakult, áldat­lan helyzet okait az ellen­őrök természetesen nem vizsgálták, de elképzelhető, hogy mások majd megteszik. Nyilvánvalóan a segítés szán­dékával, környezetünk védel­méért. (Folytatás az 1. oldalról) takarékpénztárak nemzetközi intézetét, amelynek központ­ja Géniben van. E kongresz- szus határozata volt az is, hogy október utolsó munka­napján évről évre megrende­zik a takarékossági világna­pot. A továbbiakban arról szólt, hogy hazánkban 1965 óta az OTP, a posta és a takarék - szövetkezetek számvetést ké­szítenek, amit minden alka­lommal a nyilvánosság elé tárnak. Mint mondotta: ha­zánkban a takarékosság esz­méje széles társadalmi-gaz­dasági alapokon nyugszik. A takarékosságnak ugyanis — amely az okos, ésszerű gaz­dálkodás követelménye — át kell hatnia egész tevékeny­ségünket, a gazdálkodás szer­ves részévé, életünk általá­nos normájává kell válnia. A takarékosság gyarapodá­sunk egyik forrása, a pazar­lás ellenben a fejlődés egyik akadálya lehet. Ezért van szükség a társadalmi élet minden területén ésszerűen gazdálkodni .anyaggal, ener­giával, munkaerővel és pénz­zel. Mi ugyanis — hangsú­lyozta az előadó — csakis a lehetőségeinkkel összhang­ban levő életmódnak lehe­tünk a hívei, hirdetői. Ennek az életmódnak a része ma már hazánkban a két és fel millió tévékészülék, a 800 000 magánautó, a több százezer hétvégi ház, s az a tény, hogy a lakosságnak több mint a fele külföldön tölti szabadságát. Eddig minden esztendőben sor került a takarékossági világnap megünneplésére — az utóbbi két esztendőben — azzal a lényeges különbség­gel. hogy nemcsak a hónap utolsó munkanapja jelenti az ünnepet, mert az egész hó­napot a takarékosság hónap­jának tekintjük. Ez a válto­zás is a takarékosság állandó jellegét, folyamatosságát fe­jezi ki. A takarékosság — folytat­ta az előadó — nem csupán a pénz kamatoztatását jelen­ti, hanem azt is kifejezésre juttatja, hogy az elmúlt év­tizedben rohamosan emelke­dett hazánkban a betétállo­mány. A három lakossági bank. az OTP. a posta es a takarékszövetkezetek adatai tanúsítják, tíz évvel ezelőtt a betétállomány mindössze 42 milliárd forint volt. Ebből 25 milliárdnyi hitelt folyósí­tottak öt évvel később. 1975- ben a betétállomány már 81 milliárd forint, az engedélye­zett hitelek összege pedig el­érte az 52 milliárdot. Az or­szág összes betétállománya jelenleg megközelíti a 166 milliárd forintot, amelynek 32 százalékát a postahivata­lok tartják nyilván. Az országos takarékpénztá­rak megyei és járási szervei igen sokféle és kedvelt for­mában adnak segítséget a be­téttulajdonosoknak és nyúj­tanak különféle szolgáltatást a lakosságnak. Mind népsze­rűbbé válik egv új szolgál­tatás, az átutalási betétszám­la, valamint a családot ala­pító fiatalok körében a szá­mukra rendszeresített ked­vezményes hitelkonstrukció. Egyre növekszik a takarék- levél, illetve a nyeremény­betétek száma és összege. De jelentős mértékben gyarapo­dik az ifjúsági takarékbeté­tek száma is. A takarékossági világnap a takarékos emberek ünnepe. Azoké az embereké, akik be­osztással élnek, ésszerűen gazdálkodnak jövedelmükkel, szorgalmasan munkálkodnak családjuk boldogulásán és körültekintő alapossággal gazdálkodnak munkahelyükön is a rájuk bízott anyagokkal, gépekkel, szerszámokkal. Kí­vánjuk, hogy . hazánk minden családjában váljék valóra a takarékossági világnap jel­szava: „Takarékosság, gond­talanabb élet!” — fejezte be ünnepi beszédét Koczka An­tal. Ezután kitüntetésele, jutal­mak átadására került sor. Az Országos Takarékpénztár ve­zérigazgatója, dr. Szirmai Jenő pénzjutalmat adott át a lyukóbányai Bláthy Ottó szo­cialista brigádnak, a Centrum Áruház Május 1. szocialista brigádjának, a Fáy András Közgazdasági Szakközépisko­la KISZ-szervezetének, a Miskolci 1. sz. Postahivatal Miskolcon lista brigádjának, a Miskolci 10. sz. P.oslahivatal Kilián György nevét viselő szocialis­ta brigádjának, az 1. számú Postahivatal Béke szocialista brigádjának, a postaigazgató­ság ellenőrzési osztályán dol­gozó IX. Pártkongresszus MHSZ szocialista brigádjá­nak, valamint az ugyanitt dolgozó Felszabadulás MHSZ szocialista brigádnak. Az OTP vezérigazgatói dicsére­tében részesült Koczka An­tal, a Miskolci Postaigazgató­ság vezetője. Juhari István­ná, a Magyar Posta vezér­igazgató-helyettese jutalmat adott át Jávorkúti Andor­nak, az OTP megyei igazga­tóhelyettesének, aki miniszte­ri dicséretben részesült. A takarékszövetkezeti mun­kában élenjáróknak Szu- nyogh János, a MÉSZÖV el­nöke adta át a kitüntetése­ket és jutalmakat. Kiváló Szövetkezeti Munkáért ki­tüntetésben részesült Áll Andrásné, a Sajókazai Taka­rékszövetkezet főkönyvelője, Dóri Béla, a Ricsei Takarék- szövetkezet elnöke és Kalo­csai Nándor, a Gönci Taka­rékszövetkezet elnöke. A leg­jobb takarékszövetkezetnek járó vándorserleget és okle­velet a Pálháza és Vidéke Takarékszövetkezet kapta. A kitüntetések és jutalmak átadása után a „Takarékos­ság és pénz a bélyegeken” című kiállítás megnyitására került sor. A takarékossági világnap, illetve a takaré­kossági hónap országos záró- ünnepsége a Bodrog tánc- együttes és zenekar műsorá­val ért véget. Ezekben az években, ami­kor Hollywoodban éltünk, szenvedte a házasságunk az első törést. Néha, mikor ha­zamentünk egy partyról, Petter azt mondta nekem, nem kellett volna annyit be­szélnem. „Nagyon intelli­gensen nézel ki” — mondta —, „hagyd meg az embere­ket abban a hitükben, hogy az is vagy. Amikor elkez­desz mesélni, egy csomó ér­telmetlenséget beszélsz.” Meg volt győződve arról, hogy dolgom volt a partne­reimmel. Mindannyian túl jól néztek ki. Néhányat kö­zülük valóban nagyon ked­vesnek tartottam, néhánytól el voltam ragadtatva, és azt hiszem, némelyik tőlem. De egyikkel sem volt kapcso­latom. Amit Petter egyáltalán nem értett, az a körülmény volt. hogy minden diéta el­lenére alig veszítettem a sú­lyomból. Amit, nem tudott, az az volt, hogy bár az ét­kezéseknél szigorúan be­tartottam a diétát, csak sa­látát ettem és gyümölcslét ittam, azonban a hálószo­bám tele volt édességgel, amit vacsora után el is pusz­títottam. Ezenkívül éjszaka is felkeltem, odamentem a hűtőszekrényhez, és min­dent megettem, ami benne volt, hogy megnyugtassam korgó gyomromat. „Fogyok” — magyaráztam neki, „csak az hosszabb időt vesz igény­be ” Erre vásárolt egy mér­leget. elém állította, és azt követelte, hogy a jelenlété­ben mérjem meg magam. Egyik nap egy veszekedés után azt mondtam neki: „Na jó. ismét elkövettem egy hibát. Mindenki hibázik. Te is csinálsz hibákat, én is csinálok hibákat.” Kérdően nézett rám: „Csinálok hi­bákat?” Válaszoltam: „Igen, Természetesen.” Erre azt mondta: „Nem. miért csi­nálnék? Gondolkodom, pon- 1osan megvizsgálok minden körülményt, és azután dön­tök.” Ekkor azt mondtam magamnak: Nem élhetek együtt egy olyan emberrel, aki azt hiszi, hogy soha nem csinált hibát az életben, és nem is fog, Játszottam a gondolattal, hogy elválok Pettertől, és elmegyek valahová, ahol nem kell félnem. Milyen ér­dekesen is hangzik. Ponto­san ahhoz az egyetlen em­berhez mentem feleségül, altitól féltem. Felajánlottam Petter nek a válást. Nagyon meglepődött. Miért kellene elválnunk, kérdezte. Nem veszekszünk, nincsenek kö­zöttünk nézeteltérések. „Nincs” — mondtam —, „mert nem látom értelmét, hogy veled vitatkozzam. El akarok menni.” Mégsem tettem meg, mert ostobaságnak találtam, hogy összecsomagoljak, nagy ve­szekedést szítsak, Piáért harcoljak, és egyedül üljek egy házban, míg ő egy má­sikban ül egyedül. Tehát maradtam. De azt hiszem, csak vártam valakire, aló kisegít ebből a házasság­ból. mert egyedül nem volt hozzá erőm. Következik: CAPA, A MAGYAR Bergman Spencer Tracyvel a „Doktor Jekyll és Mister Hyde" cimü filmben Rákóczi nevét viselő szoeia­J ogászunk válaszol KI LEHET TAGJA MEZŐGAZDASÁGI SZAKCSOPORTNAK? — kérdezik F. I. encsi és B. J. szerencsi olvasóink. A mezőgazdasági szakcso­port az áfészek, valamint a mezőgazdasági termelőszó­vetkezet. szakszövetkezet es halászati termelőszövetkezet keretében működő, a háztá­ji gazdaságon kívül a kister­melők legszervezettebb for­mája. A szakcsoport valami- Íven, a tagok érdekeinek megfelelő gazdasági cél (ter­melés, közös beszerzés, érté­kesítés stb) érdekében ala­kul. Ennek megfelelően a szakcsoportnak tagja lehet minden 18-ik életévét betöl­tött állampolgár. A mezőgaz­dasági termelőszövetkezetek keretében működő szakcso­portnál a 16 éven aluli kis­korú belépéséhez szükséges a törvényes képviselőiének az írásbeli hozzájárulása is. A tagként való felvételt — a már működő szakcsoportba — az intéző bizottságnál kell kérni. A felvételről az inté­ző bizottság dönt. s erről a kérelmezőt értesíti. Az áfé­szek keretében működő szak­csoportokban tae csak az e- het. aki egyben az áfésznek is tagja. A mezőgazdasági termelőszövetkezetet' szak­csoportjainál ilye” fe'téttfl nincs. A tagsági viszony a felvételről szóló határozat időpontjával jön létre. (udvardy) Q mískoEci HEB napirendjén

Next

/
Thumbnails
Contents