Észak-Magyarország, 1981. október (37. évfolyam, 230-256. szám)

1981-10-31 / 256. szám

T981. október 31., siombot ÉSZAK-MAGYARORSZAG 3 Műszaki konferencia az ÚKÜ-ben A gazdálkodás feltételei ebben az évben is tovább ne­hezedtek. A tőkés piacon erősödött a recesszió, csök­kent a kohászati termékek iránti kereslet. Olyan alapve­tő változások következtek be a közgazdasági szabályozók­ban is, amelyek tovább szi­gorították a 'gazdálkodás fel­tételeit. A külső körülmények kedvezőtlen változásának, valamint a beruházások kor­látozásának hatására vevő­ink kevesebb hengerelt kész­árut igényeltek, ugyanakkor a kooperációs partnerek vá­sárlásai is minimálisra csök­kentek — hallottuk tegnap délelőtt az Ózdi Kohászati Üzemekben megtartott mű- sz.aki konferencián, amelyen Horogh Lajos vezérigazgató­helyettes összegezte az eltelt háromnegyedév munkájának eredményeit, a további fel­adatokat. Elmondotta, hogy a megváltozott körülmények az OKU kollektíváját racionáli­sabb gazdálkodásra, az érté­kesebb és jó minőségű, s eb­ből következően a piacon kedvezően értékesíthető ter­mékek gyártásának növelésé­re ösztönözte. A gazdálkodás középpontjába egyre inkább a hatékonyság növelése ke­rült, s a megváltozott piaci körülményekhez igazodva komplex intézkedéseket dol­goztak ki a kedvezőtlen ha­tások mérséklésére. Ezen in­tézkedések és feladalok közé sorolható a piaci viszonyok­hoz való rugalmas alkalmaz­kodás, a hatékonyság javítása, ezáltal a vállalat jövedelme­zőségének növelje. Nagy erőfeszítéseket tettek a tőkés import csökkentésére, az anyagokkal és energiával va­ló takarékosságra, valamint a hosszú távú gazdasági stabi­litást eredményező beruházá­sok és fejlesztések előkészí­tésére. A rugalmas gazdálkodás eredményeként megvalósu 1- tak a tervezett célkitűzések az esztendő eddig eltelt idő­szakában. A termelő mun­kára jellemző volt a piaci igényeknek megfelelő meny- nyiségű és minőségű kész­áru előállítása és ezen belül is a tőkés export fokozása. E feladatokat következetesen hajtották végre a termelő egységekben, ahol az opera­tív termelési tervek elkészí­tését részletes helyzetelemzés, a feladalok konkrét megha­tározása előzte meg. Sikere­sen teljesítették feladataikat a kohászati gyáregység, a hengermű gyáregység, vala­mint a rúd-dróthengermű dolgozói. A munka teltétele­it a követelményeknek meg­felelően teremtették meg a szállítási és szolgáltató gyár­egységekben. és tevékenysé­gükkel nagyban hozzájárul­tak a sikeres munkához. Az értékesítésről, a piac­kutató munkáról szólva, a vezérigazgató-helyettes meg­említette, hogy a belföldi igé­nyek kielégítése mellett nö­velték a nem rubel elszámo­lású exportot is. A harmadik negyedévben a követelmé­nyeknek megfelelően bőví­tették a melegen hengerelt készáru termék összetételét, ami a termelőkapacitás jobb kihasználását tette lehetővé. Hangsúlyozta az anyag- és energiatakarékossági intéz­kedési terv megvalósításának fontosságát valamennyi gyár­egységben. Bár az eddig el­múlt hónapokban e területen jó eredményeket értek el, hiszen az intézkedések kö­vetkezetes végrehajtásával csaknem minden termelőegy­ségben javultak a műszaki­gazdasági mutatók. Külön is kiemelkedik a hengerelt kész­áru fajlagos acélbetétjének csökkenése, valamint az acélnyersvas-gyártás során felhasznált koksz mennyisége. Erősödött a takarékossági szemlélet, s ennek eredmé­nyeként több mint 107 mil­lió forinttal mérséklődtek a termelési költségek. A következő időszakban különös jelentősége van an­nak. hogy eredményesen va­lósuljanak meg a gazdasági stabilitást biztosító műszaki fejlesztések és beruházások. A fejlesztési elképzeléseket az intenzív gazdálkodás szel­lemében dolgozták ki. Több fejlesztési elképzelés megva­lósítása jó hatással lesz a ter­melési költségek csökkenté­séré, míg néhány fejlesztés az önköltség csökkentése mel­lett a nagyobb nyereséget biztosító, mind a külföldi, mind pedig a belföldi piacon jobban értékesíthető termé­kek gyártását teszi lehetővé. A vezérigazgató-helyettes a továbbiakban a készletgaz­dálkodás, a munka- és üzem- szervezés, a személyzeti, ok­tatást munka, a szociális el­látás eredményeit, feladatait összegezte, majd a szocialista munkaverseny-mozgalomról szólva elmondotta, hogy a szocialista brigádok vala­mennyi munkahelyen hatha­tósan segítették a feladatok mind eredményesebb megol­dását és munkájuk közép­pontjába az exportfeladatok teljesítése, az anyaggal és az energiával való takarékosság, a hatékonyság fokozása és a minőség javítása került. En­nek köszönhető, hogy összes­ségében az Ózdi Kohászati Üzemek mintegy 60 millió forint nyereséggel zárta az I—III. negyedévet. (Sz. D.) Ózdi kezdeményezés Gyapjúmosók a Piti-tanyán * Újszerű vállalkozás Újszerű vállalkozásba kez­dett a közelmúltban a Bod­rogközi Állami Gazdaság. A gazdaságos termelési szerke­zet kialakítása során sok ál­lattartó épület szabadult fel, amelyet ipari tevékenységgel kívánnak hasznosítani. Ezek egyike a Piti-tanyán — Ke­nézlő előtt — van, ahová az átalakítás után megérkeztek azok a magyar gyártmányú mosógépek, amelyekkel a A BOOVINA Gazdasági Társaság, amely ez év augusztus 1-től a Taurina SZKV gesztorságával a Szik­szói Állami Gazdaság köz­pontjából végzi koordináló tevékenységét, megyénk szá­mos állattenyésztő nagyüze­mi gazdaságának nyújt segít­ségei. sokoldalú szolgáltatáso­kat. Munkavégzése a gazda­ságos szántóföldi művelésre alkalmatlan. valamint az olyan gyepterületekre terjed ki, ahol az eredményes szán­tóföldi termelés gazdaságo­san nem folytatható. Tevé­kenységük fő célja, hogy a húsmarha ágazatban és a ju­hászaiban minél kisebb be­ruházással és a lehető leg­alacsonyabb termelési költ­séggel exportképes állati ter­méket állítsanak elő. Biz­tonságosan alkalmazható tech­nológiájukat mind több üzem tudja alkalmazni mindkét ál­latfajnál. A termelési rend­szerhez. jelenleg 95 ezer da­rab anyajuh és 7000 darab, főleg húshasznú tehén tarto­zik. Tevékenységi körüket most TEMAFORG Vállalat meg­rendelésére gyapjúfonalat fognak mosni. Évi három­millió kilogramm fonal érke­zik ide. amely a vegyszeres mosás után megtisztulva ke­rül a könnyűipari üzemekbe. A kétmillió forintos beruhá­zás gyorsan visszatérül, mert nyereséges, s a felmérések szerint erre a termékre hosz- sz.ú távon igény van. novembertűi önálló műszaki üzemegység beindításával bő­vítik. Az észak-magyarorszá­gi taggazdaságok számára, al­sóvadászi központtal, a szik­szói tsz kerületi műhelyének területén, korszerű szerviz­üzemet nyitottak. Itt a tag­gazdaságok részére biztosít­ják különböző technológiai berendezések legyártását, be­szerelését és karbantartását. A szerviztevékenység kiter­jed az Alfa—Laval juhfejőgé- pek, a tehenészeti fejőgépek beszerzésére, beszerelésére és karbantartására, alkatrészel­látására is. Vállalják majd különböző típusú hűtőgépek szervizellátását, fejő- és vá­kuumtechnikai berendezések rekonstrukcióját, felújítását, valamint a tankos gépi-tejési technológia gyakorlati meg valósítását. A kisüzemek, a háztáji gazdaságok részére is nyújtanak segítségei. így például Taurina rendszerű háztáji fejőgépeket biztosíta­nak számukra, s elvégzik azok karbantartását, gondos­kodnak az alkatrész-utánpót­lásról. Az utóbbi időben nem egy kezdeményezés látott napvi­lágot, amely a fiatal szak­emberek : közgazdászok és műszakiak aktivizálását, kö­zős tennivalóink megoldásá­ban való fokozottabb részvé­telüket célozta. A Magyar Köz-gazdasági Társaság Bor­sod megyei Szervezete is el­érkezettnek látta az időt, hogy létrehozzanak a nagy múltú kohászvárosban egy olyan csoportot, amely a fia­tal szakembereket összefogja. A szervezet neve: Magyár Közgazdasági Társaság ózdi ifjúsági csoportja, melynek alakuló ülésére ezen a héten került sor a KORELL mun- kásiíjúsági klubban. Az ÖKÜ üzemi KISZ-bizottsága és a Fiatal Műszakiak é{t Közgaz­dászok Tanácsa, valamint a Magyar Közgazdasági Társa­ság Borsod megyei ifjúsági bizottsága a kohász-szakem­bereken kívül meghívta a rendezvényre a Borsodnádas- di Lemezgyár, az Ózdi Vá­rosgazdálkodási Vállalat, s több más intézmény közgaz­dászait. mérnökeit is. Mint azt az alakuló ülésen elmond­ták. a helyi csoportnak ket­tős célja van. Egyrészről, se­gítséget nyújtani a pályakez­dő fiatal közgazdászoknak és műszakiaknak a gyakorlati munka elsajátításában és a munkahelyi beilleszkedésben, másrészről változatos klub- foglalkozások keretében a fiatalok tovább gyarapíthat­ják szakmai ismereteiket, jobban kibontakoztathatják alkotó készségüket. Bonus Rókus, a Magyar Köz-gazda­sági Társaság megyei szerve­zetének titkára a szervezet messzemenő támogatásáról biztosította az ifjúsági cso­portot, melynek elnökévé dr Almássy Józsefei, az ÓKÜ gazdasági igazgatóját, titká­rává pedig Bamóczki Ist.ván- nél választották meg. Sokoldalú szolgáltatás Vastámegyengetés A vastómok évtizedek óta biztonsági célokat szolgálnak a bányák­ban. A nagy tehertől azonban gyakran előfordul, hogy meghibá­sodnak, elgörbülnek. Ilyenkor fontos a mielőbbi kijavításuk. Ez látható képünkön is, amelyen Gergely János és Lőj Attila, a Mis­kolci Bányaüzem dolgozói vastámegyengetést végeznek. Fotó: T. L. Bővülő határmenti árucsere Árukínálatunkat egyre több olyan cikk gazdagítja, amely a szomszédos országokkal ki­alakított határmenti árucsere keretében érkezik az ország­ba. Északi szomszédunkkal, Csehszlovákiával az idén vár­hatóan több mint 18 millió rubel értékű árut cserélnek a határmenti kereskedelmi vállalataink. Miskolcon, a Centrum Áruházban ezekben a napokban tartották a cseh­szlovák áruk hetét. Több mint 1 millió forint értékű különböző cikket, cipőket, ágyneműket. konzerveket, kempingfelszereléseket kínál­tak a vásárlóknak. Hasonló áruházi hetet tart rendszere­sen. minden^ évben a mező­kövesdi Matyó Áruház is. el­sősorban a kelet-szlovákiai Prior Áruház részvételével. A borsodiak természetesen saját, áruik bemutatásával viszonozzák mindezt szom­szédaiknak. Romániával el­sősorban a határmenti áru­cserében az áruháziak bizo­nyultak a legsikeresebbek­nek. Déli szomszédunkkal, Jugoszláviával mondható a legszélesebb körűnek a határ­menti árucsere-együttműkö­dés. Az árucsere-kapcsolatok kialakítása a nyugati határ­részen Ausztriával is meg­kezdődött. Szik-szigetek Száz évben egyszer Utólag visszatapozva ennek a beszélgetésnek a történetét, noteszomban ilyen következ­tetéseket találtam aláhúzva: a növénytermesztést, a szikes területek aránya, a kedvezőt­len időjárás, s az elavult géppark határozza meg; en­nek ellenére eredményes. Az állattenyésztésben rosszabb a kép. A tehenészet állomány- cseréje eddig ráfizetéses ter­melést jelentett. A juhászá­tól a düledező, öreg akiok, s az „elfeledett" selejtezés ered­ményeként, a kiöregedett anyaállatok jellemzik. A veszteség nagy. A gyümölcsös területe kicsi, munkaerő hí­ján aligha fejleszthető. A szövetkezet az elmúlt évek vásárlásai miatt tíz évre elő­re van láblázva. Ez röviden annyit jelent, hogy a hitel­törlesztések lekötik a közös gazdaság anyagi erejét. És végül: az elmúlt évet tizen­egymillió forintos veszteség­gel zárta a szövetkezet alap- tevékenysége. Ha ezeket a tényeket ösz- szegeznénk, nem sok jót jó­solnánk a mezőcsáti Augusz­tus 20. Termelőszövetkezet­nek. És mégis, a beszélgetés közben egy pillanatig sem éreztem, hogy a szövetkezet­ben feladták volna a reményt egy ütőképes gazdaság kiala­kítására. Tihanyi Ákos, a szövetkezet főagronómusa: — Egy térképészt szerin­tem kiborítana az a feladat, hogy rajzolja meg gazdasá­gunk talajtípusait. Nos, egy táblában nálunk megtalálha­tó a futóhomok, az öntés­talajokkal keverve, s olyan szikfoltokkal, amelyekre, ha tavasszal véletlenül rámegy az erőgép, markolóval áshat­juk ki. A 2800 hektárnyi szántónk negyven százaléka az elfogadható minőségű, a többi melioráció nélkül ráfi­zetésesen terem. Készült rá terv — harmincmilliós kivi­telezésben —, de nem hi­szem. hogy valaha is lesz rá pénzünk. A magasabb részek­ről a laposokba kellene vin­nünk a földet, mert a szik­szigetek eltüntetése ezt írná elő A gyenge, rossz talajok el­lenére a szövetkezet pár év­vel ezelőtt elég költséges technológiát választott. Meg­kérdeztem a főagronómustól, milyen termésátlagokkal gaz­daságos a KITE termelési rendszer magasabb szerve­zettséget igénylő termelési folyamata, s a válasz eléggé meglepő volt. A gazdaság idén őszi búzából 28, kuko­ricából 50. napraforgóból 8 mázsás hektáronkénti hoza­mot éri el. Ha a rendszer technológiáját betartják, ak­kor kenyérgabonából 40. ku­koricából 60, s napraforgóból 20 mázsás átlag kellene a gazdaságossághoz. A növény- termesztés viszont így is nyereséges. Erre csak egy magyarázat lehet, amit a lö- agronómus mondott is: — Nem tartjuk be a tech­nológiát, Az olcsóságra törek­szünk, mind a talajmunkák­ban, mind a növényvédelem­ben. így még szinten tudjuk tartani magunkat, Az új köz­gazdasági szabályozórendszer­nek köszönhetően nyeresé­günk pedig csak yiőni fog. Mivel a gazdaságosság s hatékonyság érdeke azt kí­vánja, hogy a technológiától, ahol tudnak térjenek el (esz­mei értékű gépek, olcsóbb, kevésbé hatékony vegyszerek, kisebb műtrágya-felhaszná­lás) — fölöslegessé válik a magasabb termelési színvo­nal. Megkérdőjelezhető a költséges technológia szüksé­ge, hiszen a főagronómus szavai szerint száz évben egy­szer tudnak olyan hozamo­kat minden növénynél elérni, amely a termelési rendszer keretei között hatékony ter­melést sejtet. Viszont a to­vábbiakban egyetlen szó nem hangzott el arról, hogy eb­ben a kérdésben döntött-e a vezetőség ? — Mindenesetre, számítá­saink szerint az új ösztönző rendszer nekünk feltétlen hasznos. A búzánál például mázsánként nyolcvan forint­tal magasabb árbevételt ér­hetünk el. Ha most sikerül egy jó szerkezetet kialakíta­ni. amely a támogatást veszi figyelembe, akkor az ágazat megerősödhet. Nagy lehető­ség előtt állunk. Az állattenyésztésben is ha­sonlóak a kilátások. A tehe­nészetben 250 állatot vásá­roltak, amelyeknek magasabb íermelése az elkövetkező években várható. Felszámol­ták a korszerűtlen sertéste­lepet. a juhágazatot három­millió forintos ráfordítással 1200 anya elhelyezésére al­kalmas akiokkal fejlesztik. Az egyedi tervezésű, beton­paneles épületek egyel i en hátránya a magas költség, hi­szen egy négyzetméter 2500 forintba kerül, s így érthe­tően nehéz lesz kigazdálkod­ni. A későbbiekben egy fejő- ház létesítését is tervezik, amellyel az ágazat jöve­delmezőségét javíthatják. De mindezekből a tervekből ki­tűnik, hogy — ha még ol­csók is — a szövetkezet anya­gi erejét túlhaladják, hiszen annak hitellehetőségei elég­gé meg vannak kötve. — Ezért fejlesztettük gyors ütemben a melléküzemágun­kat, Mint sok borsodi üzem, mi is a fővárosban építettük ki szolgáltató részlegünket. Ismert, hogy ott a jövedel­mezőség az átlagostól na­gyobb, s ugyanakkor keve­sebbet kell fejlesztésre fordí­tani. Napjainkban 300—400 főt foglalkoztatunk. A park­építéstől kezdve, a lomtala­nításon át egészen a szolno­ki Tisza-hid festéséig, ren­geteg helyen dolgoznak mun­kásaink. Jelenleg a mellék­üzemág a szövetkezetnek 50 millió forint termelési érte­ket jelent de a biztonságos alaptevékenység érdekében ezt meg kellene kétszerezni althoz, hogy a mezőgazda­ságot hathatósan fejleszteni tudjuk. És erre törekszünk. Őszintéit megmondva, a szövetkezetnek más lehetősé­ge nincs. A közeli két nagy gyümölcsös, az igrici szövet­kezeté. s a Hejőmenti Állami Gazdaságé, megállította sa­ját meggyesük fejlesztését. A huszonnyolc hektáros terület nem ' bővíthető, hiszen az ilyen munkára alkalmas mun­kaerő le van kötve. Viszont a szövetkezet sok olyan ki­használatlanul. üresen álló épülettel rendelkezik, mint a hajdani üveggyár (vajon mi­ért vették meg?), amelvben az ipari tevékenység helyben is kiépíthető. És erre nem is ártana törekedni. — kármán —;

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents