Észak-Magyarország, 1981. október (37. évfolyam, 230-256. szám)
1981-10-31 / 256. szám
ESZAK-MAGYARORSZAG 2 1931. október 31., szombat 25 éve alakult meg a forradalmi munkás-paraszt kormány Sorsfordító évtizedek Program Magyarország demokratikus átalakítására Ezekben a napokban a politikai eseménynaptár jelentős évfordulóira emlékezünk: — 1956. november 4-re, amikor Kádár János rádióbeszédében bejelentette a forradalmi munkás-paraszt kormány megalakulását; — 1956. november 7-re, amikor a Magyar Szocialista Munkáspárt Ideiglenes Központi Bizottsága felhívást intézett a magyar kommunistákhoz, összefogásra szólítva fel őket, közölve a párt nevének megváltoztatását, ismertetve az újonnan létrehozott párt elvi alapjait és feladatait. A két, huszonöt évvel ezelőtti dátum történelmi jelentőségű: A magyar nép legjobb fiai e napokhoz kap- csolhatóan olyan hősies, nagy erőfeszítéseket igénylő cselekedeteket tudtak végrehajtani, amellyel sikerült úrrá lenniük az 1956-os fegyveres ellenforradalmon, s újra elindítani hazánkat a szocializmus építésének útján. Manapság sok szó esik az 1956-os belpolitikai válságról és az ellenforradalom vérgőzös napjairól. Huszonöt év távlatából is sokan kérdezik, hogyan alakulhatott ki olyan helyzet egy szocialista országban, mely végül ellen- forradalomhoz vezetett. Hogy ezt megértsük, hazánk legutóbbi huszonöt, illetve harminchat esztendejét kell áttekinteni. LETT MAGYAR ÚJJÁSZÜLETÉS A szovjet hadsereg csapatai 1944. szeptember végén lépték át a magyar határt és 1945. április ‘í-ve. az ország egész területét felsza-. ■■ badították. Ez a félesztendős időszak sorsdöntő fordulatot hozott hazánk életében, új korszakot nyitott a magyar nemzet történetében. A szovjet hadsereg Magyarország területére lépve nemcsak a hazánkat megszálló német fasiszta csapatokat verte szét, hanem megsemmisítő csapást mért a hitleri Németországgal szövetséges magyar uralkodó osztályok fegyveres erőire is. A szovjet csapatok hadműveleteinek eredményeként a fasiszta államgépezet döntő része, a hadsereg, a rendőrség teljesen megsemmisült, az uralkodó osztályok politikai pártjai és szervezetei szétestek, az államigazgatás reakciós tisztikarának egy része nyugatra menekült. A népi demokratikus forradalom erőinek szervezkedését és tevékenységét a fasiszta államgépezet most már nem gátolta. A felszabadult Tiszántúlon és a Duna—Tisza közén indult meg az ország nemzeti és társadalmi újjászületése. A felszabadulás, a fasizmus veresége mélyreható társadalmi, politikai és gazdasági átalakulásnak lett a nyitánya. Népünk történelmének legválságosabb napjaiban vállalta a munkásosztály, vállalták a kommunisták, hogy napfényre vezetik az országot. Mohács óta nem volt olyan súlyos helyzetben Magyarország, mint 1944 végén. Mindennek tudatában, mindennek ellenére hirdette a Kommunista Párt, hogy lesz magyar újjászületés, és fogalmazták meg a kommunisták Magyarország demokratikus újjáépítésének és fel- emelkedésének programját. Az a párt, amely a Horthy- ellenforradalom idején két és fél évtizeden át a létéért küzdött, már a szabadság első óráiban képes volt arra, hogy egy országnak fogalmazzon programot, hogy milliók vágyát fejezze ki, megjelölve az ország újjáépítésének útját. Ezt a kezdeményező szerepet akkor vállalta a párt, amikor elpusztult a nemzeti vagyon 40 százaléka, megrongálódott vagy megsemmisült a gyáriparnak több mint a fele, elpusztult a mezőgazdaság állat- és igaerő állományának több mint fele. A felemelkedésért vívott harcnak sorsdöntő állomásai voltak. Olyanok, mint az Ideiglenes Nemzetgyűlés és az Ideiglenes Kormány megalakulása, a németek elleni hadüzenet, a parasztságnak tett igazságtevés, a földreform, a köztársaság kikiáltása, a forint megteremtése, az államosítások megkezdése, vagy az első népgazdasági terv megszületése. NEMZETI EGYSEGFRONT-POLITIKA A kommunisták a felszabadulás első pillanatától kezdve arra törekedtek, hogy a nemzeti egységfront-politikában a munkásosztály együtt haladjon a parasztsággal, a városi kispolgársággal és az értelmiség legszélesebb rétegeivel a társadalmi megújmim beszéde a sztim ülésén e» (Folytatás az 1. oldalról) fellépésről, és bejelentette, hogy a jövő év első negyedében felemelik a legalacsonyabb béreket, nyugdíjakat, ismét emelik a családi pótlékot. Az ország jelenlegi helyzetében döntő jelentőségű a Szovjetunió segítsége, változatlan jóindulata — mondotta Jaruzelski. A kormányfő ezután arról szólt, hogy a Szolidaritásnak, amelynek egyébként tartós helye van a társadalom életében, együtt kellene működnie a helyi államigazgatási szervekkel, a szervezetben működő szélsőségesek azonban politikai hazárdjátékra használják fel a több milliós tagságot. E tevékenységben nagy, s egyben tűrhetetlen szerepet játszik a szovjetellenes propaganda, a sztrájkok, különféle tiltakozó akciók sorozatának szervezése. Mint Jaruzelski mondta, van lehetőség a tragédia elhárítására, s a kormány tagjai egyre több olyan levelet, üzenetet kapnak, amelyeknek szerzői határozott intézkedéseket sürgetnek. A kormányfő bejelentette, hogy törvénytervezetet nyújtott be az állampolgárok és az állam védelméről szóló rendkívüli intézkedésekről. Rámutatott: „A képviselők előtt van az a törvényjavaslat -is, amely a sztrájkakciók haladéktalan beszüntetését helyezi kilátásba, és hivatott véget vetni a közrendet sértő cselekményeknek. Ha ezt nem hagyják jóvá, akkor — mondotta Jaruzelski — a rendkívüli intézkedéseket tartalmazó javaslatok gyorsított törvénybe iktatását kezdeményezi a kormány”. Ugyancsak javasolta a nemzeti egyetértés tanácsának létrehozását, amelyben a pártok, szakszervezetek és társadalmi szervezetek képviselői vennének részt. Számítanak továbbá a katolikus egyház támogatására is. Ugyancsak törvénytervezet készült el a Minisztertanács mellett működő társadalmi konzultatív tanács megalakításáról. hodás útján, összefogást hirdetett a párt az újjáépítésért, de egyben harcot is indított a nagytőke politikai és gazdasági hatalmának korlátozásáért, a burzsoázia fokozatos elszigeteléséért, a munkás-paraszt érdekek következetes érvényesítéséért. A kommunisták a harc minden szakaszában tudták, hogy a politikai küzdelmek elválaszthatatlanok a gazdasági építéstől. Az újjáépítésnek és a stabilizációnak döntő jelentősége volt a munkásosztály és a burzsoázia közötti hatalmi harc kimenetele szempontjából. A lerombolt ország helyreállítása, a gazdasági élet normalizálása a legszélesebb néptömegek törekvéseit fejezte ki, ezért volt igen nagy a Kommunista Párt politikai hitele is, s ezért nem maradt csupán kommunista célkitűzés a népi demokratikus fejlődés sem. A száz munkáson felüli üzemek államosítása, majd a két munkáspárt egyesülése a marxizmus—leninizmus alapján 1948-ban lezárta a hatalomért folytatott harc időszakát. Megszületett a népi hatalom, a nép alkotmánya, amely kimondta, hogy e hazában minden hatalom a dolgozó népé. A párt feladata ekkor a hatalom megszilárdítása, védelme, a proletár- diktatúra társadalmi, állami rendszerének kiépítése, a szocialista építés lett. Lehetővé vált, hogy népünk a társadalom átalakítására, a szocialista társadalom megvalósítására összpontosítsa figyelmét. Arra törekedtünk, hogy a szocialista fejlődés oldja meg társadalmunk fő problémait, s hazánk egyben járuljon hozzá a nemzetközi haladás erőinek növekedéséhez is. Magyarország ebben a korszakban vált elmaradott, agrár-ipari országból ipari-agrár országgá. S ez akkor is népünk visszavonhatatlan, nagy vívmánya, ha a párt vezetése a szocialista építés néhány esztendejében olyan hibákat is elkövetett, amelyek végső soron a politika eltorzulására vezettek, és veszélybe sodorták a szocialista rendszer létét Magyar- országon. Mik voltak azok a hibák, amelyek a párt politikájának torzulásához vezettek? Erre a kérdésre a holnapi lapszámunkban adunk választ. (Folytatjuk) Jaruzelski közölte a parlamenttel, hogy a LEMP KB első titkári tiszte mellett kész a miniszterelnöki és a nemzetvédelmi miniszteri funkciók ellátására is, ha ehhez a szejm hozzájárul. Ezután javasolta, hogy a kormány négy tagja (eddigi funkciójának megőrzése mellett) a jövőben a következő területekkel foglalkozzék: Janusz Obodowski miniszterelnök-helyettes a gazdasági tevékenység koordinálásával; Mieczyslaw Rakowski miniszterelnök-helyettes a szakszervezetügyi és társadalom- politikai intézkedések összehangolásával; Zbigniew Madej miniszterelnök-helyettes, a tervbizottság elnöke a hosszú távú tervezéssel és Florian Siwicki vezérezredes a nemzetvédelmi tárca folyó ügyeinek intézésével. Jaruzelski végül indítványozta, hogy — részben saját kérésükre — mentsék fel tisztségükből Stanislaw Mach miniszterelnök-helyettest, vaÜlést Mii az Elnöki Tanács A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa pénteken ülést tartott. Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke tájékoztatta a testületet Jósé Eduardo dos Santos, az Angolai Népi Köztársaság és az MPLA-Munkapárt elnöke által vezetett angolai párt- és állami delegáció közelmúltban hazánkban tett hivatalos, baráti látogatásáról. Az Elnöki Tanács megállapította, hogy a nemzetközi politika alapvető kérdéseiben a felek azonos nézeteket vallanak. Megelégedéssel vette tudomásul, hogy a tárgyalások, a látogatás során aláírt barátsági és együttműködési szerződés megerősítette internacionalista barátságunkat, kifejezte a magyar nép szolidaritását az országa szuverenitásáért, területi integritásáért harcoló angolai néppel, határozott irányt mutatott sokoldalú együttműködésünk továbbfejlesztéséhez. Az Elnöki Tanács a jelentést jóváhagyólag tudomásul vette. Időközi képviselőválasztást tűzött ki az Elnöki Tanács 1982. január 24-re — az elhalálozás miatt megüresedett — Fejér megyei 1. számú országgyűlési képviselői választókerületben. Az Elnöki Tanács határozatot hozott a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 64. évfordulója alkalmából adományozandó kitüntetésekről; kiváló munkájuk elismeréseként 1932-en részesülnek magas kitüntetésben. Az Elnöki Tanács ezután bírákat választott meg és mentett fel, továbbá egyéb, folyamatban levő ügyeket tárgyalt. Mairi találkozó (Folytatás az 2. oldalról) kezdettől fogva két álláspont és magatartás áll egymással szemben. Az egyik a Szovjetunió és a szocialista országok által képviselt építő jellegű álláspont, amelyet a csehszlovák küldöttség is támogat. Ez arra irányul, hogy a legnehezebb kérdéseket is, mint például a katonai bizalomerősítő övezet problémája, egyenjogú alapokon oldják meg. Ezzel szemben a másik álláspont demagóg, propagandisztikus hangnemben egyoldalú előnyökre törekedett. Az európai biztonság és együttműködés kérdéseivel foglalkozó madridi találkozó legközelebbi teljes ülését kedden tartja. lamint a kormány öt miniszterét. Kinevezésre javasolta Edward Kowalczykot, a Demokrata Párt elnökét miniszterelnök-helyettessé és javaslatot tett az öt miniszteri tárca betöltésére is. Jaruzelski miniszterelnök után — második napirendi pontként — az idei népgazdasági és költségvetési terv végrehajtásáról, valamint a több változatban elkészített jövő évi tervről Zbigniew Madej miniszterelnök-helyettes számolt be. * Gdanskban ülést tartott a Szolidaritás országos bizottsága, és a szakszervezeti fegyelemre hivatkozva felhívást intézett összes regionális szervezetéhez, hogy hagyják abba a jelenlegi sztrájkakciókat. Mint a PAP lengyel hírügynökség a Szolidaritás tájékoztatási irodájának közleményére hivatkozva jelentette, a „vadsztrájkok” „a szakszervezet széthullásának és tömegbázisa elvesztésének veszélyével fenyegetnek” aminek nyomán a Szolidaritás elnevezés „üres frázissá válhat”. Sarlós István kisziBlése A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa Sarlós Istvánt, a Hazafias Népfront Országos Tanácsa főtitkárát a Magyar Népköztársaság Érdemrendjével tüntette ki. A képen: a kitüntetés átadása után (balról jobbra) Losonczi Pál, Kádár János és Sarlós István Sarlós Istvánt, az MSZMP Politikai Bizottságának tagját, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkárát több évtizedes munkásmozgalmi tevékenységének és a szocialista társadalom építésében szerzett kiemelkedő érdemeinek elismeréseként — hatvanadik születésnapja alkalmából — az Elnöki Tanács a Magyar Népköztársaság Érdemrendjével tüntette ki. A kitüntetést pénteken a Parlamentben Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke adta át. Jelen volt Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára és Németh Károly, a Központi Bizottság titkára, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai. A kitüntetés átadása után az MSZMP Politikai Bizottsága Sarlós István tiszteletére ebédet adott, amelyen részt vettek a Politikai Bizottság és a titkárság tagjai. A Központi Bizottság nevében Kádár János köszöntötte Sarlós Istvánt. Leonyid Brezsnyev levelet intézett az egészségi állapota miatt nyugállományba vonult Urho Kekkonen finn köztársasági elnökhöz. Az SZKP KB főtitkárának, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnöksége elnökének levele többek között megállapítja, hogy a finn politikusnak több mint húsz éven át népe javára, a szilárd béke és a nemzetközi együttműködés érdekében végzett államfői tevékenysége kivívta a szovjet nép tiszteletét. „Finnország demokratikus erőinek, a finn nép túlnyomó többségének támogatásával ön sokat tett a Szovjetunió és Finnország közötti jószomszédi kapcsolatok, a két ország barátsága és együttműködése fejlesztéséért. Nagyra értékeljük, hogy mindig megkülönböztetett figyelmet szentelt a szovjet— finn barátsági, együttműködési és kölcsönös segítség- nyújtási szerződésnek, amely szilárd alapja az államaink közötti kapcsolatoknak. Nagyon elégedettek vagyunk a hosszú évek során Önnel kialakított személyes kapcsolatokkal, baráti viszonnyal és együttműködéssel, s rendkívül melegen emlékszem vissza találkozóinkra és megbeszéléseinkre. Ezeket mindig a bizalom, a nagy felelősségérzet és a kölcsönös megértés jellemezte, és hozzájárultak az országaink közötti kölcsönösen előnyös kapcsolatok továbbfejlődéséhez és megerősödéséhez” — állapítja meg levelében Leonyid Brezsnyev. Az SZKP KB főtitkára, a Legfelsőbb Tanács Elnökségének elnöke végezetül méltatja azt a kiemelkedő szerepet, amelyet Finnország Urho Kekkonen vezetésével a béke és a biztonság megszilárdításában játszott Európában, s kifejezésre juttatja meggyőződését, hogy a Szovjetunió és Finnország között a bizalmon alapuló baráti kapcsolatok a jövőben is tovább fejlődnek. Leonyid Brezsnyev levelében mielőbbi gyógyulást kívánt Urho Kekkonennek. Illést tartott a TESZÖV elnöksége A közelmúltban történt új- jáválasztása óta tegnap, pénteken tartotta meg első ülését Miskolcon, a Borsod megyei Mezőgazdasági Szövetkezetek Szövetségének elnöksége. Hartman Bálint, a TE- SZÖV elnöke megnyitójában üdvözölte a szövetség új tisztségviselőit, majd dr. Németh Pál, a TESZÖV titkára adott részletes tájékoztatást a sokirányú érdekképviseleti munkáról, a soron levő legfontosabb feladatokról. Ezt követően sor került a három elnökségi bizottság tagjainak megválasztására. A Pisák János, bekecsi tsz-elnök elnökletével működő termelésfejlesztési és közgazdasági bizottságba tizenkét, a Riczlcó Attila mezőkövesdi tsz-elnök- helyettes vezetésével működő szövetkezetpolitikai és munkaügyi bizottságba tíz, a Czingula Sándor hernádvécsei tsz-elnökhelyettes elnökletével működő ifjúsági bizottságba pedig tíz tagot választottak. A TESZÖV elnöksége ezután a megye szövetkezeteinek munkavédelmi és újítási helyzetét elemző, a tennivalókat összegező jelentést, majd a szövetség szolgáltató ágazatának tevékenységéről és a szövetkezetekben dolgozó szakmunkások helyzetéről szóló jelentéseket vitatta meg.
