Észak-Magyarország, 1981. október (37. évfolyam, 230-256. szám)

1981-10-30 / 255. szám

1981. október 30., péntek ESZAK-MAGYARORSZAG 3 Október 31: Takarékossági világnap GazdáEkedás a készletekkel A vállalati anyag- és kész­letgazdálkodás időszerű kér­déseiről tanácskoztak csütör­tökön az MTESZ anyagi-mű­szaki ellátás szakosztályának közgazdasági ankétjén. Évek óta gondot okoz a központi irányító szerveknek és a szakembereknek egy­aránt a vállalatoknál felhal­mozott készletek olykor in­dokolatlan nagysága. Noha a készletnövekedés üteme év­ről évre csökken, tíz éve vál­tozatlanul a bruttó hazai ter­mék 3.7 százalékát — 1980- ban például 519 milliárd fo­rintot — teszi ki a felhalmo­zott készletek értéke. A fej­lett és közepesen fejlett tő­kés országokban ez az arány 1,8 százalék. A készletfelhalmozás külö­nösen a felhasználóknál je­lentős, ezen belül is az ipar­vállalatoknál. ahol a készle­tek értéke az elmúlt évben 183 milliárd forint volt. Az iparvállalatok adatai, ame­lyek tükrözik a népgazdasági helyzetei is. főként a készle­tek megoszlásában mutatnak meglehetősen kedvezőtlen képet. Eszerint a megvásárolt, de felhasználatlan anyagok és eszközök 71 százalékot, a be­felezel len termelés 17.4 szá­zalékot. az eladásra váró késztermék 11 .fi százalékot képvisel. A kereslet túlsú­lya. az ipar kis készter­mékkészlete. valamint a TEK-vállalatok elégtelen mennyiségű készleteinek kö­vetkeztében állandóan újra­termelődnek a vállalatok fel­használatlan készletei, hol­ott a cél éppen ezek arányá­nak csökkentése, s ennek ér­dekében szinte évenként szü­letnek különféle központi in­tézkedések. Adminisztratív eszközökkel azonban, mint ezt a csütörtöki tanácskozá­son elhangzott előadások és hozzászólások is hangsúlyoz­ták. nem befolyásolható je­lentősen a vállalatok készlet- sjír/flűlköririsa. Tarlós'- ered- - niény eléréséhez a termelés és termékstruktúra átalakí­tására. a kereslet—kínálat egyensúlyának megteremté­sére és az exportlehetőségek rugalmasabb kihasználására van szükség. < Ói autójav iíó Kazificisrci'íiío Az autójavító és szerviz­kapacitás az utóbbi évek­ben alaposan lemaradt a gépkocsik számának emel­kedése mögött. A közben épült; kisebb üzemek, illet­ve a meglevők bővítése csak enyhíteni tudott a gondo­kon. Most. hogy elkészült Ka­zincbarcikán az. AF1T 11-es számú, korszerű üzemegy­sége. a javításon, a műszaki vizsgákra .való felkészítések vállalási ideje várhatóan rövidebb lesz. Annál is in­kább. mert az új üzemegy­ség 115 000 munkaórát for­díthat egy év alatt a jár­művek javítására, szerviz­munkáinak elvégzésére, ami egy esztendő alatt körülbe­lül 4500 gépkocsi karbantar­tásának felel meg. Azok az autósok, akik az átadást kö­vető napokban keresik majd fel az új üzemegységet, meggyőződhetnek arról, hogy a kazincbarcikai javí­tóban minden korszerű be­rendezés megtalálható, ami ma a gépkocsik javításához szükséges. Motördiagnőszti - kai és fogyasztásmérők, mo­dern kéziszerszámok állnak rendelkezésre a napi mun­kához. Az országban máso­dikként itt szereltek fel ro­bot alsómosót, ami a felső- mosás ideje alatt megtisztít­ja a jármű alsó részét isi A vegyszeres szennyvizet egymillió forintot érő víz­cserélő berendezés tisztítja és teszi újra felhasználható­vá. így az állomás alig szo­rul újabii vízmennyiségre, másrészt az üzemegység nem szennyezi a környeze­tet a mosáshoz használt vegyi anyagokkal. A 15 kocsi hellyel rendel­kező. nagy szerelőcsarnokot, üvegfal választja el a várakozó helyiségtől. Meg­néztük a helytakarékos, emeletes alkatrészrak tárat. ■ a .‘karosszéria,javító műhelyt, a fényezőt, a korszerű üreg- és alvázvédelmi munkákat végző üzemrészeket. Az ál­lomáson önálló alkatrész- árusító is működik, ahol a iiflilBM A kazincbarcikai új autójavító épületei előtt kpesik sora­koznak a szerviz bejáratánál. Átadás előtti főpróba a mosó—száritó berendezéseknél Fotó: LaCzó Józset polcok már megteltek, a vá­sárlókat várják. A 26-os főút. mellett, a benzintöltő állomás mögött megnyílt új autójavító meg­közelítőleg ötvenmillió fo­rintos költséggel épült, rész­ben az AF1T Tröszt, részben pedig a megyei tanács szol­gáltatásfejlesztési alapjának forintjaiból. A mintegy száz dolgozót foglalkoztató, új üzemegység a Lada. a Wartburg, a Skoda, a Tra­bant típusú kocsik javításá­ra alaposan felkészült, ugyanígy a Zsuk, a Barkas és a Multicar jármüvek ja­vítási. karbantartási mun­káinak elvégzésére is. Vezető gépész a miskolci höközpontban Ünnep nélküli szolgálat Török Imre: „Rendkívül összetett o feladatunk.' ötvenhét évvel ezelőtt, 1924-ben rendezték meg Mi­lánóban a takarékpénztárak első nemzetközi kongresszu­sát. E tanácskozás résztvevői síkraszálltak a takarékosság eszméjének terjesztése, u ta­karékosságra való nevelés mellett. Itt alakult meg a Takarékpénztárak Nemzetkö­zi Intézete, amelynek köz­pontja Genfben található. Ennek az intézménynek sze­repére, jelentőségére utal, hogy képviselője az ENSZ- ben is részt vesz tanácsko­zási joggal. A kongresszuson született meg a határozat, hogy októ­ber utolsó munkanapján, minden esztendőben megren­dezik a takarékossági világ­napot. Hazánkban 1965. óla minden évben sor kerül er­re. Ez alkalommal Miskol­con, a Diósgyőri Vasas Műve­lődési Központban kerül sor az országos ünnepségre, ahol az OTP, a posta és a takarék- szövetkezetek összegzik az eddig elért eredményeket hangsúlyozva; Magyarorszá­gon a takarékosság eszméje széles társadalmi és gazda­sági alapokon nyugszik. Eddig minden esztendőben sor került a takarékossági világnap megünneplésére, amely jó alkalom a számve­tésre, de még inkább árrá, hogy ráirányítsuk a közvéle­mény figyelmét a takarékos­ság jelentőségére, hasznossá­gára. Persze, nemcsak erről van szó, hanem mindenek­előtt arról, hogy a takaré­kosság nem egyszerűen csak a pénz kamatoztatását jelen­ti annak ellenére, hogy ha­zánkban az elmúlt évtized­ben rohamosan növekedett a betétállomány. Az Országos Takarékpénz­tárt, a postát es a takarék- szövetkezeteket úgy is emle­getik: a lakosság bankjai. Hogy mennyire így igaz, azt, néhány adat is tanúsítja. Tíz évvel ezelőtt a betétállomány mindössze 42 milliárd forint, volt. Eböl hitelként 25 mil- liárdot folyósítottak. Öt év­Ma, pénteken érkezik öt­venedik napjához a Szeren­csi Cukorgyár immár 93-ik répafeldolgozás! kampánya. A percnyi leállás nélkül el­telt 150 műszak rendkívül eredményes volt. Míg az el­múlt esztendőkben kiugró naDi teljesítménynek számi tott az, ha sikerült 380 va gon körüli cukorrépát feldol­gozni, most 388 vagonnál tart a napi átlagos teljesítmény A kiugró napokon 410—415 vagon cukorrépából sikerül jó minőségű cukrot gyártani A gyárban eddig 195 ezer tonna nyersanyagot dolgoztak fel. s ebből 21 500 tonna cuk­rot gyártottak. A feldolgozási idény felé­hez közeledve (a terv mint­A Magyar Újságírók Orszá­gos Szövetsége szövetkezet­politikai szakosztályának tag­jai tegnap egész napos tanul­mányúfon jártak Mezőköves­den. A matyó fővárosban a szövetkezeti újságírók a szö­vetkezeti mozgalom eredmé­nyeivel ismerkedtek, s a me­zőgazdasági. ipari fogyasztá­si szövetkezetek kapcsolatát tanulmányozták. ■\ városi-járási pártbizott­ság székházában Makó Jó- zsel. a pártbizottság titkára adott tájékoztatót a járás, a város gazdálkodásáról, az itt működő szövetkezetek há­rom évtizedes fejlődéséről, te­vékenységéről, majd ezt kö­vei később, 1975-ben már 81, illetve 52 milliárd forintról tanúskodnak az adatok. Ma hazánkban a betétállomány országosan megközelíti u ICO milliárd forintot, amelynek 32 százalékát a postahivata­lok tartják nyilván. Kiszá­mították: ma minden 15 évesnél idősebb állampolgár­ra jul valamilyen betét­könyv. Közismert az is. hogy a hitel forrása a betét. Mi­nél nagyobb betétállomány­nyal rendelkezünk. annál több és nagyobb a lehetőség a különféle hitelek folyósítá­sára. Az elmúlt évek, évtizedek alatt, a növekvő betétállo­mány lehetőségeivel élve, bő­vüllek azok a hitelezési for­mák is, amelyeket a lakos­ság igénybe vehet. Mind nép­szerűbb például az átutalási betétszámla, a takaréklevél, a tartósan lekötött betét­könyv, és az ifjúság számára biztosított sokféle lehetőség — többek között — a család- alapító hitel. Azt is hangsú­lyozni kell. hogy a lakosság bankjai, mint gazdálkodó szervek, a lakosság közvet­len támogatását, céljaik meg­oldását sikeresen szolgálják. Abban pedig, hogy évről év­re emelkedik az egy lakosra jutó betétállomány összege, valamennyi betétgyűjtő szerv eredményes munkája tükrö­ződik. Egyetlen adat: ma Borsodban minden lakosra 9755 megtakarított forint jut. Mindezekről szó esik ma a Diósgyőri Vasas Művelődési Központban megtartandó, ün­nepségen. ahol nemcsak a számvetés hangzik el. de meg­jutalmazzák azokat is, akik a takarékosság gondolatának a népszerűsítésében, a betétál­lomány növelésében, általá­ban a lakossági szolgáltatá­sok maradéktalan kielégíté­sében élen jártak. egy 410 ezer tonna cukorré­pa feldolgozása), elmondhat­ják a gyárban, hogy igen kedvezően alakulnak a mű­szaki paraméterek is. Az el- múlt évinél jobb minőségű eddig átlagosan 15.1 százalé­kos „édességtartalmú” répá­ból jó a cukorki hozatal. Kü­lönösen örvendetes, hogy az előző évekhez viszonyítva, jelentős energiamegtakarítást sikerült elérniök a feldolgo­zás során. Eddig minden má- zsányi cukorrépa feldolgozá­sánál átlagosan 4 kiló, úgy­nevezett „normál-gőzt” sike­rült megtakarítani, ami több. mint 3 millió forint értékű fűtőolaj megtakarítását je­lenti. vetően a Matyó Népművésze­ti és Háziipari Szövetkezet munkájával ismerkedtek meg az újságírók. Ütjük innen a Mezőkövesd és Vidéke Afész húsfeldolgozó üzemébe veze­tett, ahol az üzem eredmé­nyeiről, s a térség áruellá­tásában betöltött szerepéről Far mos i, Imre, az áfész elnö­ke adott tájékoztatót. Ezután az áfész felvásárlótelepét, .sa­vanyítóüzemét. központi fó­liatelepéi. majd Molnár Ist­vánná zöldségtermesztő és Takács Pál sertéstenyésztő szakcsoport i tag háztáji gaz­daságát tekintették meg. A sikeres program a Matyó Mú­zeum megtekintésével zárvt^ Miközben írom ezt a ripor­tot. nem egészen plusz két fokot mutat a Győri kapui la­kásunk külső falán levő hő­mérő. Hiába, közeleg a tel! Fűteni kell tehát, egyre erő­teljesebben, hiszen mind na­gyobb igényünk van a meleg­re. Lakásunk túloldali ablaká­ból két kéményóriás látszik. Különösen az egyik ijesztően magas, kereken 150 méter. Ezek a hatalmas kémények a miskolci városi kőközpont­hoz tartoznak. Ez a létesít­mény biztosítja számunkra, továbbá az Avas-déli és a belvárosi lakók számára a fűtést és a meleg vizet. Ezen a délelőttöt! hatan tel­jesítenek szolgálatot: három nő és három férfi, vfalameny- nvien gépészek, gépkezelők. A csoportvezető, Török Imre mindössze 33 éves fiatalem­ber, de komolyabbnak, meg- fontoltabbnak néz ki a korá­nál. Érthető is ez. hiszen rop­pant felelősségteljes a beosz­tása. Jelenleg is mintegy 17 ezer lakás, intézmény hőigé­nyét elégíti ki a fűtőmű, s miután befejeződik az egy- milliárd forint költségű épít­kezés. csaknem a kétszeresé­re. 30 ezerre emelkedik ez a szám. — Rendkívül összetett a feladatunk — harsogja a fü­lembe. Fülsiketítőén erős a zaj, a decibelek tucatjai fá­iban feszítik a dobhártyát — Röviden szólva: felügyelünk a rendszerre, biztosítjuk a za­vartalan üzemelést. Ehhez természetesen rendszeres kar torán tartásokra van szükség. Közben óránkénl tizenötféle adatot mérünk, s vezetünk be a naplóba. — őszintén: előfordult mái a mulasztásukból eredő meg­hibásodás? — Az egyik szelep egyszer szétszakadt, de arról egyi­künk sem tehetett, l-lanyar. nemtörődöm ember, aki miatt baj történhetne, nem dolgoz­hat a hőközpontban. Vissza­térve az említett hibára: kél óra alatt kijavítottuk, a vá­roslakók észre sem vették a üzemzavart. Járjuk a fél futballpályá- nyi alapterületű fűtőművel, s szinte törpének tűnünk a há­romemeletnyi magas kazá­nok mellett. A két üzemelő t üzelőberendezés egyenkén t 208 gigazsul teljesítményű, s niég további két hasonlót építenek. Pontosabban mar csak egyet, mert az elkészült harmadik kazánt jövő szep­temberben kapcsolják be a városi fűtési és mélegvi/ellá­tási rendszerbe. A negyedik átadásai a lakásépítés üte- néhez igazítják. Szóval ki­sebbségi érzése van az em­bernek ebben a gigantikus építményben, alibi a külön­féle átmérőjű*csövek hosszát valószínűleg csak kilométe­rekben lehetne kifejezni. A vezető gépész és társai vi­szont meglehetősen otthono­san mozognak terebélyes bi irodalmukban. — Amióta csak létezik'vá­rosi távhőel látás, ebben a szakmában dolgozom — ad­ja a magyarázatot Török Im­re.. — Igaz, eredetileg vas­utasnak készültem, mivel az apám mozdonyvezető. Aztán különböző okokból a Lenin Kohászati Művekben kötöttem ki. ennek tizenkét esztendeje. Kezdetben a keleti erőmű­ben voltam gépész, s 1977 szeptembere, az itteni indulás óta itt vagyok hasonló be­osztásban. Esztergályos és la­katos a szakmám, érettségiz­tem. s letettem a szükséges speciá 1 i.s lanfolya mókát. A vezető gépész elnézést kér, el kell vegezme a szo­kásos ellenőrzéseket Méri többek között a víz hőfokát, a viz nyomását: ezek tartá­sa a leglenyegesebb. Nemcsak a hőszolgáltatás szempontjá­ból. hanem ettől függ a pré­miuma is Az döjáráshoz igazit iák a kazánokban üze­melő villamos égők számát, s ez a két tüzelőberendezésben összesen huszonnégy lehet. Ebben az esetben 24 ezer köbméter a kazánok földgaz- fogvasztása óránként. Mérni kell továbbá a belépő és a kimenő víz mennyiségét, ami úgyszintén változó. Minden­esetre a rendszerben kerin­getett víz. nagyjából 15 ezer köbméterre tehető. És merni kell a víz oxigéntartalmát, keménységét, a gépek áram­felvételét. villamos fogyasz­tását es így tovább. Vége az ellenőrzésnek, is­mét beszélgethetünk — Mi folvamatos munka­rendben dolgozunk — feieli kérdésünkre. — Három mű­szak után jár egy szabad­nap. Nálunk a húsvét a ka­rácsony gyakran ugyanazt ;e- lenti. mint a hétköznap: mun­kát. Egymás között úgy mondiuk: ünnep nélküli a szolgálatunk Olykor bizony nem örül neki az asszony, a két gyermekke5 is többet fog­lalkozhatnék. De hát ezt vál­laltam. ezt kel' csinálni... Kola.i László Fotó: Fojlán László Sikeres ötven nap Szövetkezeti üjspk Mezőkövesden

Next

/
Thumbnails
Contents