Észak-Magyarország, 1981. október (37. évfolyam, 230-256. szám)
1981-10-30 / 255. szám
ÉSZAK-MAGYARQRSZAG 4 1931. október 30., péntek Kazificzv FereRC-bibliográfia November 3—19: Szovjet fiEmek fesztiválja Borsodban Harmincegyedszer kerül sor hazánkban a szovjet filmek fesztiváljának megrendezésére. A már hagyományossá lett őszi filmünnep keretében megismerkedhetnek a moZiláíogatók a szovjet filmművészet legújabb alkotásaival, újra találkozhatnak a korábbi évek legsikeresebb darabjaival, s módjuk nyílik személyes találkozásra és gondolatcserére a szovjet filmművészet jeles képviselőivel. Hazánkban az idei szovjet filmek fesztiválja november 5-én kezdődik hivatalosan, ami az új bemutatókat illeti, ám a gyakorlatban már november 5-án útjára indul a sorozat. Az országos vidéki megnyitót — Budapestet megelőzve — Miskolcon rendezik meg, ahol november 3-án a Béke moziban lesz a díszünnepség. Ezen Csótai János, Miskolc város Tanácsának elnökhelyettese mond köszöntőt, majd Drótos László, a városi pártbizottság első titkára megnyitja a fesztivált. A nyitó ünnepségen részt vesz a fesztiválra hazánkba látogató szovjet filmművész- delegáció is. Ugyanott és Az utóbbi években kialakult szokás szerint ez év novemberében is megsűrűsödnek a közművelődési, kulturális programok a miskolci járás településeinek e célokat szolgáló intézményeiben. Hogy miért éppen novemberben? Nos. erről a szervezők, a rendezők — a kezdeményező járási hivatal gazdai figyelmétől támogatottan — úgy vélekednek, hogy „azért is esett a választás november hónapra, mert az egyes rendezvények összekapcsolhatók november 7-ével. a politikai könyvnapokkal, a szovjet könyv és film ünnepével, a községek felszabadulásának évfordulójával . A számok talán lem sokat árulnak el. de érdemes feljegyezni, hogy az eseménysorozat mintegy hatvan különböző formájú és tematikájú rendezvényt kínál a miskolci járás településein élőknek: e programok- egyaránt szolgálni kívánják az általános és szakmai ismeretek elmélyítését. kiegészítését, valamint a politikai, világnézeti feladatok megoldásához való hozzájárulást. A szervezők és rendezők nagy szerepet szánnak az ifjúságnak szóló, a hozzájuk közelítő közművelődési rendezvényeknek: ,-,... a társadalom más rétegeihez viszonyítva az ifjúság mutatja a legnagyobb közművelődési aktivitást.. De a közművelődési hónap azt a célt is szolgálja, hogy az ifjúság mellett a felnőttek is egyre nagyobb mértékben válasszák a köz- művelődési intézmények programkínálatait,, a tudományos ismeretet, a művészi élményt nyújtó rendezvényeket és más egyéb, igényesebb művelődési értékeket hordozó tevékenységtartalmakat” — vallják a rendezők. Hogy mi mindent kínál az ajánlat, azt nagyon nehéz lenne felsorolni: amatőr művészeti csoportok műsoraitól kezdve kiállításokon át. az alkotó—közönség találkozókig roppant gazdag a választék. ugyanakkor szovjet filmpla- kát-kiállítás nyílik, majd bemutatják a Moszkva nem hisz a könnyeknek című. kétrészes, Oscar-díjas szovjet filmet. A november 19-ig tartó fesztivál keretében öt új film kerül a közönség elé. Miskolcon és a megyében mintegy harminc helyen lesznek ünnepi bemutatók, s közel hetven film kerül a közönség elé. A bemutatókon kívül több kiállítás várja a közönséget. valamint Ivan Iva- novics Behun, a budapesti Szovjet Tudomány és Kultúra Házának osztályvezetője öt helyen vesz részt filmvetítéssel egybekötött rendhagyó irodalomórán, illetve baráti beszélgetésen, továbbá több helyen mutatnak be szovjet olimpiai filmösszeállításokat. A záró ünnepséget Lenin- városban tartják november 19-én, ahol Az élet szép című szovjet—olasz filmet, Grigorij Csuhraj új filmjét mutatják majd be díszelőadás keretében. A miskolci járás közművelődési hónapja eseményeinek megnyitója 1-én. Bocs községben lesz, ahol a helyi díszítőművészeti kör munkáiból kiállítás nyílik, majd dr. Bíró György, a járási,hi vatal elnökhelyettese „indítja útjára” a hónapos programsorozatot. Kazinczy Ferenc halálának 150. évfordulóján a munkásságának és munkásságáról öss zeá Ili to 11 i roda 1 om történeti bibliográfiával tiszteleg emléke előtt a Borsod megyei II. Rákóczi Ferenc Könyvtár és a Herman Ottó Múzeum. V. Busa Margit állította össze a közel három és léi száz oldalas bibliográfiát, amelyet Veres László szerkesztett és Fried István, valamint Kozo- csa Sándor lektorált. A kötethez Fried István írt előszót, s annak bevezetőjében arról szól, hogy aligha akad Kazinczynál vilatotlabb alakja a magyar irodalomnak, rendkívül sokan írtak róla, csak éppen monográfia, teljes pályaképet adó életrajz nem született még meg. Ugyanakkor, mert igen sok publikáció jelent meg róla, fontps és kevéssé fontos, sokakat talán vissza is rettent attól, hogy nekifogjanak a nagyon-nagyon kívánatos monográf ikus feldolgozásnak. Ki választhatja el a feltétlenül elolvasandót az elhagy- hatótól? Ki mondja meg, mi az, amit fel kell dolgozni és amit épp csak tudomásul kell venni, és mi az, amit még kézbe sem érdemes fogni? Ezeknek a kérdéseknek a megválaszolásában segít ez a bibliográfia, amelynek nem több és nem kevesebb a célja, mint az, hogy viszonylagos rendet teremtsen a Kazinczy- ról megjelent dolgozatok áttekinthetetlenségében, méghozzá a kezdetektől az 1980- as esztendőig bezárólag. SeBács-Kiskun. Csongrád, Szolnok és Veszprém megyében már fényképezik, felmérik'a történelmi emlékhelyeket, s az év végéig az ország valamennyi megyéjéből megérkeznek az adatok a „Magyarországi történelmi emlékhelyek 1832—1962” cígítség a kutatóknak, a hírlapíróknak és az olvasóknak. A bibliográfia öt csoportba szerkesztette a Kazinczy - ra vonatkozó adatokat: kötetben megjelent saját műveinek szövegközlése és ismertetése; periódiumokban megjelent saját műveinek szöveg- közlése és ismertetése, a kor- társai műveinek sajtó alá rendezése, az általa írt bevezetések és ismertetések; kötetben és periódiumokban megjelent Kazinczy-fordítások szövegközlése; saját, műveiről. fordításairól és személyéről kötetben és periódiumokban megjelent irodalom; társszerzős művei, saját műveinek és fordításainak mások által történt átdolgozása és a családra vonatkozó adatok. A Kazinczy Ferenc által és a halála után sajtó alá rendezett műveiről és mindezek irodalmáról szóló adatokat a megjelenés éve szerint tartották nyilván, hogy így egy-egy éven belül lássuk munkásságát az életben és műveinek hatását napjainkban. A kötet első közlése 1775-ből való. A Kazinczy Ferenc-bibli- og rá fia a Documentatio Bor- sodiensis II. köteteként jelent meg, s bizonyára sok haszonnal forgatják majd mindazok, akik Kazinczy munkásságát kutatják, vagy azzal bármilyen formában foglalkozni kívánnak. (bm) mű országos kataszter összeállításához. A Magyar- Munkásmozgalmi Múzeum irányítja és fogja össze az új- és legújabbkori muzeológia VI. ötéves tervidőszakának egyik fő munkáját, történelmi emlékhelyeink központi nyilvántartását. Nyolcvanegyen jelentkeztek a miskolci Nehézipari Műszaki Egyetemen tegnap, október '29-én megtartott alapfokú állami nyelvvizsgára. A legtöbben németből, negyvenen. Angol nyelvből 20-an. oroszból tízen, franciából kilencen. olaszból ketten vágtak neki a vizsgának. A legtöbbjüknek sikerült. Az alapfokú állami nyelvvizsga jelentőségéről. illetve a „vidéki” vizsgáztatás új rendszeréről beszélgettünk dr. Si- pőczy Győzővel, az Állami Nyelvvizsga Bizottság elnökével. — Budapesten kívül először itt és most tehetnek nyelvvizsgát a jelentkezők. Milyen megfontolások alapján döntöttek arról, hogy ne csak Budapesten kerüljön sor vizsgáztatásra ? — Mindenekelőtt gyorsan tisztáznám: a vizsgáztatás joga változatlanul az Állami Nyelvvizsga Bizottság kezében marad — mi adjuk ki a bizonyítványt is —, de kibővülnek a bizottságok a helyi nyelvtanárokkal. Miskolc mellett a jövőben Veszprémben és Szegeden, tehát egyetemi városokra, egyetemekre épülve szeretnénk megteremteni az állami nyelvvizsgázás lehetőségeit. — Az első alkalommal csak alapfokú vizsgát tehettek a jelentkezők ... — Praktikus okok miatt. A közép- és felsőfokú nyelvvizsga megszervezése már sokkal több követelményt támaszt. A későbbiekben azonban természetesen közép- és felsőfokú nyelvvizsgáztatásra is lesz lehetőség. — Maradjunk az alapfokú nyelvvizsgánál. Ez új, hiszen 1981 januárjától lépett életbe. Mi indokolta bevezelését? — Az alapfokú állami nyelvvizsga bevezetésének teljes egészében praktikus célja volt. Egy sor munkakörben elengedhetetlenül szükség van arra, hogy közhasznú ismereteket idegen nyelven is el tudjanak mondani. Gondolok például a hálókocsikalauzokra. vagy a portásokra a szállodákban. Másreszt igen sokan vállalnaK külföldön munkát. Ilyenkor kívánatos. hogy az adott ország nyelvében valami tájékozottsága legyen a munkavállalónak. Közép- és felsőfokon természetesen már egészen mások a kívánalmak. — Tapasztalataik szerint kik jelentkeznek nyelvvizsgára? — Az alapfokú nyelvvizsgára elsősorban azok a fizikai dolgozók, akik szervezett keretekben külföldre mennek dolgozni. Egyelőre kevés a diák. Pedig hasznos lehetne, ha például oroszból már az általános iskola befejezésekor letennék az alapfokú nyelvvizsgát. Az érettségi előtt vagy után pedig a középfokút. A nyelvi ismereteik gyakorlatilag elegendőek hozzá. Csak az iskolai képzés iránya más .... Nem eléggé épül a gyakorlatra. Ez a lehetőség tulajdonképpen ezt is befolyásolhatná. Akár tantervileg, akár szakköri formában lel tudnának készülni a tanulók. A középfokú nyelvvizsgára 15 éves kortól, az alapfokúra pedig gyakorlatilag korhatár nélkül lehet jelentkezni. — Milyen gyakorisággal lesznek e vizsgák? — Budapesten évente öt alkalommal lehet alapfokú nyelvvizsgát, tenni, közép- és felsőfokút háromszor. Vidéki vizsgáztatóhelyeinken is ilyen rendszert szeretnénk kiépíteni. — Milyenek a felkészültséggel a tapasztalataik? — Alapfokú nyelvvizsgán a jelöltek 70—75 százaléka sikerrel szerepel. Általában a TIT és az MSZBT szervezett és irányított tanfolyamai segítenek sokat. (cs. a.) 16. A Casablanca és Bogart Petter elhatározta, hogy mégis átjön Amerikába. 1940 karácsonyán érkezett Hollywoodba. 1941 elején néhány nap szabadságot Sun Valley-ben töltöttünk, mikor David O. Selznik felhívott és közölte, hogy Hemingway San Franciscóban tartózkodik. Feleségével a kínai utazását készíti elő. és nagyon örülne, ha megismerhetne engem. Petter és én San Franciscóban, egy étteremben találkoztunk Hemingway-vel és a feleségével. Martha Gellhornnal. Az első. amit Hemingway mondott, az volt. hogy nem lennének gondjai, ha én játszhatnárn el Mariát. Akkor kezdték előkészíteni Hemingway regényének. az „Akiért a harang szóF’-nak a megfilmesítését. Azt mondtam neki, nagyon meglepne, ha engem javasolna a szerepre, mert én északról jöttem, és Maria déli . asszony. „Láttam spanyol nőket, akik ugyanolyan szőkék és magasak voltak, mint ön” — mondta. És hozzátette, hogy biztos benne, hogy megkapnám a szerepet. Azonban én nem voltam olyan biztos ebben, mert a filmet a Paramount-társaság forgatta, és ők döntöttek. Az teljesen közömbös volt, hogy a szerző helyesnek találja-e. És tudlam, hogy már más színésznőkkel készítenek próbafelvételeket. És Hemingway Kínában lenne. . . Eltelt az év. Nem kaptam egy szerepet sem. Petter orvosként dolgozott, és én megpróbáltam jó háziasz- szony és anya lenni. De ez nem volt elég nekem. 1942 februárjában írtam Selznik- nek: „Ügy érzem, végem ... Nem bírom tovább.” Májusban egészen váratlanul ajánlatot kaptam a „Casablanca” című filmre, és rögtön meg is kezdtük a forgatást. Teljesen bolond dolog volt. Michael Curtiz, a rendező nem tudta, hogyan folytatódik a történet. Mindennap új utasításokat kaptunk, Humphrey Bogart savanyú volt. mert nem tudta, mit kell csinálnia, és én nem tudtam, hogy a forgatókönyv szerint kibe kell beleszeretnem — Bogartba vagy Paul Henreidbe. Michael Curtiz azt mondta, ö sem tudja, játsszam úgy, hogy mind a két lehetőség nyitva maradjon. Végül a filmet két befejezéssel forgattuk, mert nem tudták eldönteni, kivel történjen a happy endem. Tehát az első változatban Bo- gartnak isten veledet mondtam, és elrepültem Heru-eid- del. Utána Claude Rains és Bogart együtt mentek el, és Rains azt mondta, mialatt eltűntek a ködben: „GondoIngricl Bergman Humphrey B ogarttal a „Casablanca” cimii filmben lom. ez egy csodálatos barátság kezdete.” Mindenki kiabált: „Állj, ez az! Nem kell leforgatnunk a második változatot. Pontosan ez a jó mondat a film végére.” Senki sem gyanította, hegy a filmből klasszikus lesz, és a forgatókönyvírók és a rendező Oscar-díiat kapnak. Következik: HEMINGWAY MARIÁJA November — közművelődési hónap A miskolci járás településein Történelmi emlékhelyek Színes telex dzió-bemute itó és -vásár BORSOD/ A RAVILL ELEKTRON SZAKUZLETUNKBEN Miskolc, Széchenyi út 56. sz. alatt i! i fi j^g OTP-ÜGYINTÉZÉS A BOLTBAN vállalat*
