Észak-Magyarország, 1981. október (37. évfolyam, 230-256. szám)

1981-10-29 / 254. szám

ESZAK-MAGYARORSZAG 4 t981. október 29., csütörtök Pi lm levél OéÉígeSelE keávenceiok Könyv a megyében M ■ fi film fiú főszereplője: Ringer Péter szerencsi diók Nem először esik szó la­punk hasábjain a Dédelgetett kedvenceink című magyar filmről. Irtunk róla, amikor Szalui Györgyi a mi me­gyénkben. Boldogkőváralján forgatta, s írtunk, amikor ez év tavaszán ugyanott ősbe­mutató keretében találkozha­tott a közönség a már elké­szült filmmel. A Dédelgetett kedvenceink rendezője Szalai Györgyi, aki korábban Dárday István film­jeinél forgatókönyvíró és társ­rendező minőségben műkö­dött közre. Most íróként Dár­day szerepel, s így tulajdon­képpen első önálló játékfilm rendezésével jelentkezik Sza­lai Györgyi. Az operatőr Pap Ferenc, aki oly sok dokumen­tum, illetve dokumentarista módszerekkel készült játék­film társalkotója volt. Ez az alkotópáros, illetve -hármas a gyakorlottabb mozi látogató előtt már jelzi, hogy nem szokványos játékfilmtörténet­ről van szó, hanem a magyar filmalkotók egy sajátos utat járó csoportjának munkáját láthatjuk. Azét a csoportét, amelynek éppen Dárday és Szalai a legmeghatározóbb egyénisége. Ha visszaemléke­zünk azokra a nagy dokumen­tumfilmekre. amelyeknek al­kotóstábjában ők jelen voltak — például a pedagógiai soro­zat — vagy a Jutalomutazás, a Filmregény, a Harcmodor című nagyszabású dokumen- tumiátékfilmekre, úgy felfo­kozott elvárással ülünk be a mozi nézőterére. Elöljáróban el kell mondani a sainálatos tényt: ez a film nem illeszke­dik az alkotópáros korábbi műveinek sorába, nem fej­leszti tovább, nem gazdagítja érdemben azt a sort. legfel­jebb számszerűleg szaDorftja és korábbi munkáik halvá­nyabb visszfényének hat. Míg a korábbi Szalai — Dárday filmekben a valóság­elemek domináltak, s azokra épült a natúrszereplőkkel el­játszatott játék, addig a Dé­delgetett kedvenceinkben na­gyobb szerepet kapott a fik­tív történet, a „sztori”, amely lehet, hogy ugyancsak tartal­maz valóságelemeket, ám sok­kal inkább érződik valami­lyen tézis illusztrációjának, semmint valóságos drámai esetnek. Két életformát üt­köztet ez a történet. A fővá­rosban, mondhatni, luxus kö­rülmények között élő és ne­velkedő, napjaink minden szellemi, technikái áldását él­vező ti zen négy-ti zenöt évesés el is kényeztetett, szép kis­lány és a meglehetősen elma­radt falusi körülmények kö­zött élő. félárva. falusi fiú kamaszszerelmét, egy véletlen nyári találkozás, egy néhány hetes nyaralás keretében A történet szerint Szentesi Or­solya egy zempléni faluban tölt néhány hetet kisöccsével, ott ismerkedik össze Boros Jóskával, hogy néhány derűs hét után újra elváljon élet­útjuk, mindkettő járja a ma­ga útját. Azaz a lány vissza­tér megszokott, kulturált kö­rülményei közé, Jóska pedig szakmunkástanuló lesz Pes­ten, de Orsi már nem létezhet a számára. Erre a románcra, illetve en­nek vékony történeti szálára fűzte fel az alkotópáros mind­azt. amit a két életforma kü­lönbözőségéről el akart mon­dani, vagy amit a mai átala­kuló és sok tekintetben fele­más jellegű faluban fontos­nak vél. Az epizódok azonban igen nehezen tapadnak az alapszálhoz, a történeten át­érződik a didaktikus szándék . a natúr gyermekszereplők mozgatása sem sikerült úgy, mint az a korábbi filmjeik­ben a felnőtteknél, nemegy­szer színészi szinten megva­lósult. A magyar faluról ka­pott kép suta, Boldogkővár­aljának semmi köze hozzá, az alkotói szándék szerint is csak a vidék vonzása, a tájék szép­sége miatt lett ez a falu a környezeti háttér. A gyermekszereplők, a pesti Járay Csilla és a szerencsi Finger Péter életkoruknak megfelelően, kedvesen sutára formálták ezt a szerelmes ka- maszpárost. ám a többi fiatal játéka csikorgóit, nagyrészt a felnőtteké is. Pap Ferenc fényképezése most is ragyo­gó. Ám a történet messze nem tudja magát olvan hitelesként elfogadtatni, mint Szalaiék említett korábbi filmjeiben. Kár. VILÁGOT TEREMTÖK Nem először üdvözöljük örömmel, hogy a MOKÉP összeállításokat készít magyar rövidfilmalkotók műveiből, azokat önálló műsorként mu­tatja be. Így került most sor György István népszerű-tu­dományos filmjeinek váloga­tására Világot teremtök cím­mel. György István 1964 óta a miskolci filmfesztiválok igazgatója is, s azóta tevé­kenysége igen sok szállal kö­tődik Miskolchoz. Sajnálatos, hogy éppen ez a már-már meghatározó jellegű vonulat hiányzik az összeállításból. Egyébként hat kisfilm pereg előttünk, valamennyi művé­szeti témájú, illetve ahhoz kapcsolódó. György István népszerű-tudományos filmjei­nek — a miskolci kötődésű munkástémák, társadalmi gondolkodások mellett — ez a másik fő vonulata. A most látott, illetve felújított hat filmje, tizennyolc alkotói esz­tendőt ölel ót. érzékletesen mutatva a rendező követke­zetes érdeklődését a művé­szeti témák iránt, precizitását, a művészeti ismeretterjesztő anyagot művészeti látvánnyá átfogalmazni tudó képességét Benedek Miklós Borsod megyében október 21-én kezdődtek meg az őszi megyei könyvhetek. Az a puszta tény, hogy a megnyi­tót Kazincbarcikán, egy ki­fejezetten ipari jellegű szo­cialista városban tartották, már jelzi, hogy az őszi me­gyei könyvhetek nem valami­féle speciálisan parasztembe­reknek szánt könyvterjesztési akció, nem rossz értelemben vett falusi kampány. Az őszi megyei könyvhetek a munká­soknak, a termelőszövetkezeti parasztoknak, a bérből és fi­zetésből élőknek, a fiatalok­nak kíván segíteni olvasási kultúrájuk továbbfejlesztése, önképzésük és szakmai to­vábbképzésük megsegítése te­rén. Ma már szükségtelen bi­zonygatni. mennyire elvá­laszthatatlan a társadalmi fej­lődéstől, a haladástól az ol­vasás, a szakműveltség és az általános műveltség, és mi­lyen szolgálatot tesz ebben a könyv. Országosan 176 áfész köny­vesbolt szolgálja azoknak a kis települési lakosoknak az ellátását, akiknek lakóhelye közelében nincs a Művelt Nép Könyvterjesztő Vállalatnak boltja, de ezen a 176 bolton kívül szinte megszámlálhatat­lan a könyvárusító helyek­nek a száma. Még a városi áfész-boltokban is találko­zunk könyvespolcokkal, for­gatható, tehát a válogatást megkönnyítő széles kínálatú könyvállványokkal, a kis te­lepüljek szövetkezeti bolt­jaiban szinte mindenütt ott van a kisebb-nagyobb könyv­választék, hogy eljusson az új megjelenésű könyv is a távoli községek olvasni kívánó la­kosaihoz. S itt érdemes megállni egy pillanatra. Mert ötezernél több társadalmi aktíva is csatlakozik ehhez a könyv­terjesztési hálózathoz és ezen a csatornán keresztül az el­múlt esztendőben — mint a Könyvvilág című lapban ol­vasható — az elmúlt eszten­dőben több mint 400 millió forint értékű könyv jutott el az olvasókhoz, Ez pedig, igen nagy hányadát tekintve, már jóval több mint könyveladás, ez már közművelődési agitá­ció, rendkívül intenzív nevelő munka. Ugyanis, ha több ezer bizományos házhoz viszi ajánlja a könyveket, ajánlja is a gazdálkodáshoz szükséges szakirodalmat, a különböző ismeretterjesztő műveket és természetesen a szépirodal­mat. Az őszi megyei könyvhe­tek idején, amely november 6-ig tart az idén. ez a munka felerősödik, ölelkezik ez az időszak a műszaki és közgaz­dasági könyvnapokkal, a po­litikai könvvnapokkal, a szov­jet könyv ünnepi hetével és így szinte körül -em határolható pontosan azoknak a könyvek­nek a milyensége, amelyeket a szövetkezeti kön yvterjes ztés hivatásos, szakértő dolgozói és lelkes aktivistái eljuttatnak minden faluba, szinte minden emberhez. Ezzel a szinte minden emberhez eljutással lesz az őszi megyei könyvhe­tek munkája az egyetemes magyar közművelődés igen ér­tékes összetevője, eredményes segítője szerte az országban, s itt nálunk Borsodban is. (benedek) Borsodi est Pesleo A Sárospataki Diákok bu­dapesti Baráti Köre, a fővá­ros I. kerületi népfrontbi­zottsága és megyénk taná­csának művelődésügyi osztá­lya Borsod-abaűj-zempléni est címmel műsoros rendez­vényt szervezett. Az Állami Népi Együttes székházában,, október 30-án, pénteken este 6 órakor kezdődő műsorban először filmet vetítenek me­gyénk életéről, majd művé­szeti bemutatkozók következ­nek, ennek keretében pódi­umra lép az Űj Miskolci Vo­nósnégyes, irodalmi összeál­lítást mutatnak be borsodi írók műveiből a Miskolci Nemzeti Színház művészei, fellép a sátoraljaújhelyi Hegyalja Néptáncegyüttes és az emődi—leninvárosi Szeder- inda népzenei együttes. A műsoros est bevezetéseként kamarakiállításon tekinthe­tők majd meg dr. Szilágyi István képeslevelezőlap-gyűj- teményének darabjai. Tömörkény lánya A házat ™°st zak, az utcai frontot állványerdő borítja. A lakás ajtajára névjegykártyát ragasztottak: Dr. Kőszegi Dé- nesné Tömörkény Erzsébet. Toporgok, bizonytalanko­dom. Nyolcvannégy éves né­ni ... Csöngessek vajon? Vagy inkább kopogjak? Meg­ijeszthetem! Nem hallja meg1 Középutas megoldás: nagyon rövidet csengetek. — Máskor, ha jössz, erő­sebben. hosszabban csöngess, csak azért hallottam meg. mert vártalak! Erre paran­csolj ! Hebegtem valamit, a meg­lepetéstől szó is. mozdulat is belém ragadt: öregasszonyra számítottam, s bár hófehér hajú. de magas, csinos, élénk- nevetős szemű, friss arcú és pergő beszédű. határozott mozdulatú. szálfa tartású nő nyitott ajtót. Egyedül tartja rendben a nagy lakást, bevásárol, főz, vendégeket fogad. Üt újságot és folyóiratot járat, este tévét néz. ' Nappal mindig szól a rádió. — Védekezem a csönd el­len. Évtizede élek egyedül. Sokat kínlódtam, míg sike­rült berendezkednem a ma­gányra. A férjem vegyészpro­fesszor volt, Kolozsvárról ke­rült ide az egyetemre. A vázáról egy alacsony asz­talkára siklik a tekintete. Üjsághalom van rajta. — Régen is a kisasztalon gyűjtöttük a lapokat, hetente raktam csak el. Minden új- ságszél tele volt firkálva kép­letekkel! A férjemet a mun­kája egészen elfoglalta, olva­sás, beszélgetés, zenehallga­tás közben is az járt az eszé­ben. Amit fontosnak talált, gyorsan lejegyezte. Sok tekin­tetben hasonlított apámhoz. Ebben például, hogy igazá­ból csak a mestersége érde­kelte. Hallgatag emberek vol­tak mind a ketten, és híjával mindenfajta gyakorlati ér­zéknek, praktikus hajlandó­ságnak. Sokszor gondoltam, ha nem Tömörkény István lá­nya lennék, talán Kőszegi Dénesné sem tudtam volna lenni. Itt van például — a csönd. Nálunk általában csönd volt, gondolkodtunk, dolgoztunk. Megszoktam, hi­szen gyerekkoromban anyám folyton az ajka elé emelt uj­jal járt-kelt. pisszegett: aná- tok dolgozik! Nem is emlék­szem, hogy mást is csinált volna otthon ... Későn kelt, tízre bement a múzeumba, déli egy órára hazajött, rossz evő volt. még föl sem állt az asztaltól, már húzta elő a zsebéből a kutyanyelvel. — Ebéd után kisvártatva elindult az „irodába”. ‘ tgy hívta a halászcsárda belső, fehér abroszos termét, ahol aztán délután fél négyig irt. Ez a kocsma a mostani Sel- lö-ház helyén állt. a külső, piros abroszos helyiségbe járt inni a tiszai nép. olvan foe- lalkozású emberek, amilyenek ma már csak Tömörkény­könyvekben léteznek. Ott kö­töttek ki az uszályok, deszká­kon. talicskán hordták róluk a homokot. Be-betértek az ivóba, beszélgettek, az apám meg hallgatta. Sok szavukat azon melegében leírta. A no­vellái persze nem az „irodá­ban” születtek igazából, ami­kor odament, a fejében már megvolt, mit akar írni. Estén­ként. éjszakánként.' otthon gondolta ki. Délelőtt tíztől egyig, délután négytől hétig volt nyitva a múzeum. Ami­kor apám este hazajött, el­kezdett járkálni. Folyvást jött-ment, föl-alá sétálva gondolkodott, közben egy-eey szót, mondatot hangosan is elmormolt. Anyám minden este egy vászonszőnyeget te­rített az útjára, hiszen kikop­tatta volna a rendes szőnye­geket. így dolgozott. — ötvenkét éves koromban rokkantnyugdíjasként hagy­tam ott az iskolát, ahol ta­nítottam. Az alsóvárosi taní­tóképzőben végeztem. Elemi­be, meg a hat felsőbb osztály­ba az állami fölsőbb lányis­kolába jártam, a mai Tömör­kény gimnázium épületébe. Nem annyira apám fizetésé­ből, inkább az újsághonorá- riumokból éltünk. Akkoriban sok pesti lapnak is dolgozott, itthon meg, a Szegedi Nap­lóban, hetente háromszor ő írta a vezércikket, háromszor Móra. Húszéves voltam, amikor meghalt szegény. Az ötvenedik évfordulón .kitett magáért a város, ünnepsége­ket rendeztek, emlékszem. Nagy ritkán a rádióban olvas­nak föl Tömörkény-novellá­kat, amúgy csönd van körü­lötte. Én holnap megyek a te­metőbe, csak azt nem tudom, ha ilyen szél lesz, mikor ho­zom be a kertből a virágo­kat ... S. E. 15. Újra Amerikában Alig került a felvétel a dobozba, már rohantam is ki a stúdióból, még jelmez­ben, a munkatársaknak hangos viszontlátásrát kiál­tottam, és már be is vetet­tem magamat a kocsiba ami az utolsp pillanatban ért velem a New York-i vonathoz. Az „Intermezzo” sikere megért minden izgalmat. Graham Green akkoriban filmkritikus volt a „Specta- tor”-nál, ezt írta 1940 janu­árjában: „Feltétlenül meg kell nézni ezt a filmet, hogy megismerjük Ingrid Berg- mant, az új sztárt, aki olyan természetes, mint a neve.” Több mint három hónap­ja utaztam el. Petter na­gyon örült, hogy visszaér­keztem. Amit Piáról már nem mondhatnék el. Csak rám nézett, és már torka szakadtából kiabált. Nem akart tudni rólam, de egy idő múlva ismét megszo­kott engem. Úgy folytattuk az életünkét, mint koráb­ban. Petter fogorvosként dolgozott, és tovább képezte magát az orvostudomány­ban. Én ismét filmeket for­gattam Svédországban — és a nácik belehajszolták a vi­lágot egy nagy háborúba. Nem tartott sokáig, és is­mét hallottam Selznikről. Azt írta, vigyem á gyereke­met és a férjemet, és a le­hető leggyorsabban hagyjam el Európát, amíg lehel. Nem tudta pontosan, mit kezdjen velem Hollywoodban, de biztonságban akart tudni. Négy hónanpal a visszatéré­sem után. ismét az elutazá­somat készítettem elő. Pet­ter úgv döntött, hoay egye­dül utazzam Piával. Ö or­vos, és ezenk/vül esetleg katonai, szolgálatot is kell teljesítenie. Nem futhat el. ha szüksége van rá a hazá­jának. Nem akartam, de hagy­tam meegvőzni masam. Pet­ter kikísért minket a vo­nathoz, ami keresztülhaladt egész Európán. A francia és az angol kikötőket már le­zárták az utasszállító hajók előtt. Itálióig kellett utaz­nunk a vonattal. Olasz ha­jók még indultak New Yorkba Berlinen is keresz­tülutaztunk. Az egész vá­rosban .elsötétítés volt, az emberek, mint a szellemek futottak át a sötétségen, mindenki félt. Petter Geno­váig kísért bennünket. On­nan hajóval indultunk New Yorkba. Hollywoodban nem volt mit csinálnom. Selznik ja­vaslatára lehát New York­ban maradtam. Nem voltam boldog. mert nem volt munkám. légkrémet ettem, és szenvedtem. Egy naoon fogtam Piát. és keresztül­utaztam az amerikai konti­nensen Hollywoodba. Selz- niknek eszébe iuthatott va­lami. mert különben a ve­randáján éjszakázhattam volna. Kikölcsönzött a Co­lumbia Filmtársaságnak, ahol két ri'mbpp látszottam. Következik: A Casablanca és Bogart Amit a takarításhoz ajánlunk Kedves Háziasszony, az a CSILLAG padlóápoló padlóra, parkettre, műanyag padlóra kőpadlóra, csempére. Megkönnyíti munkáját, — széppé teszi otthonát! Kapható az ABC-áruházakban és a háztartási boltokban ^ÖDHmSMFß (O’ FŰSZERT fí/ _ MISKOLC S* m $ z ÄL,

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents