Észak-Magyarország, 1981. október (37. évfolyam, 230-256. szám)

1981-10-29 / 254. szám

1981. október 29., csütörtök ESZAK-MAGYARORSZAG 5 Dohányszárítás A hazai igény importból származik A legújabb nagyüzemi el­járások és berendezések gyors elterjesztésével a jelenlegi fe­lére csökkenthető az acél- és alumínium termékek hőkeze­lésének energiafelhasználásai Hatékony hőkezelés nélkül nincs minőségi termék. A le­mezek, alkatrészek és meg­munkáló szerszámok minősé­gét, versenyképességét a meg­felelő lágyító, edző és felü­letkezelő eljárások számotte­vően javítják. Többszörösére emeli a korszerű védőgázas és vákuumos hőkezelési el­járás a termelékenységet, és csökkenti a környezetszeny- nvező ártalmakat is a koráb­bi, elavult sófürdőben vagy vízben, olajban történő felü­letkezeléssel szemben. Sajnos, legtöbb munkahelyen a hő­kezelő berendezések korsze­rűsítése elmaradt az alap­anyag- és alkatrészgyártás fejlesztésétől a legtöbb hazai üzemben, és hiányoznak a hőkezelést ellenőrző, anyag- vizsgáló műszerek is. A bükkábrányi Béke Tsi-ben ez évben 17 hektáron termesztettek dohányt. A betakarított termést a tsz saját szárítóiban szárították le. A három darab olajtüzelésű Sirokkó TDO-100-as berendezésben 3,5 hónapon keresztül száradtak a VP-íajtájú dohánylevelek. Fotó: Kovács Mátyás Befejezsdelt a Ituliadékivijfi verseny A napokban értékelték az Észak-magyarországi MÉH Nyersanyaghasznosító Válla­latnál a vállalathoz tartozó megyék általános iskoláinak hulladékgyűjtő versenyét. Az 1980—81-es tanévben Borsod- Abaúj-Zemplén, Heves és Nógrád megyék általános is­kolásai kitettek magukért, hiszen mintegy öt és fél mil­lió forint értékű hulladékot adtak át a MÉH felvevő he­lyeken. Ez csaknem kétszere­se az előző évi mennyiség­nek. Juhászat Mindaz, ami kedvezőtlen a belvizes Bódva-völgytől kezd­ve. a hegyek karsztos, mere­dek lejtőin át, észak zordabb időjárásáig, rányomja a bé­lyegét a perkupái Dózsa Ter­melőszövetkezet gazdálkodá­sára. A szántóföldi termelés bizonytalansága, a korai fagy veszélye már régóta sürget egy döntést, amely a juhtar- tás fejlesztését jelölné meg célul. Nem véletlenül, hiszen ezzel az állatfajjal ki tudnák használni a nagykiterjedésü hegyi legelőket, s a juh ugyanakkor kevés abrakot igényel. Pár évvel ezelőtt vi­szont ez az ágazat a gazda­ságnak több mint ötmillió forintos ráfizetést jelentett. Ennek okait magyarázni le­hetett, de az „érveket” elis­merni nem, hiszen az azóta eltelt három évben a veszte­séget 900 ezer forintra mér­sékelték. Pedig a szövetkezet új vezetése nem tett csodá­kat, csak pótolták azt, amit elődeik elmulasztottak. A feltételek ma sem opti­málisak, Központi telep nincs, a juhhodályok szét­szórtan, egy-egy falu határá­ban épültek fel. Az épületek ugyanúgy elavultak marad­tak, s mégis az eredmények ugrásszerűen javultak. Az el­múlt években a kiöregedett állatokat sikerült leselejtezni, lényegében most értek el ad­dig, hogy a tenyésztői mun­kát el tudják kezdeni. A ta­karmánykérdés rendezése, a megfelelő tenyészvonal, s hoz­záértő emberek felvétele je­lenti azt az alapot, amely már nagyobb szabású fejlesz­tési program beindítását tet­te lehetővé. Idén kezdődött meg az a munka, amely el­sősorban az ágazat jövedel­mezőségének javítását tűzte célul. Beruházások nélkül korszerűsítéssel öt akol át­építésére kerül sor. A legfon­tosabb fenntartási munkákon kívül a kétmillió forintos rá­fordítás nagyobbik része a technológiai berendezések vá­sárlását. s azok beszerelését jelenti. Lényegében az itató Borsod-Abaúj-Zemplén me­gyében 254 általános iskola tanulói vettek részt az akció­ban, amelynek során 2405 tonna vasat, 1150 tonna pa­pírt és 96 tonna textilt gyűj­töttek össze 3,6 millió forint értékben. A hulladékgyűjtés­ben a szegilongi, a leninvá- rosi Dózsa György úti, a ti- szapalkonyai, a szikszói, a szerencsi és a miskolci 34-es számú általános iskolák csa­patai szerepellek a legered­ményesebben. Perkupán s etető szerkezetekkel, a víz bevezetésével, a gépi ki,trá­gyázás megoldásával egysé­gesítik az aktokat, könnyítik a juhászok munkáját. Az el­avult épületek átalakításával új férőhelyeket is kialakíta­nak, vagyis lehetőség nyílik, hogy a jelenlegi 3500 anya helyett hatezer állatot tart­sanak. Ennek a programnak az olcsóság a legnagyobb haj­tóereje. A legtöbb pénzt — ötmillió forintot — új te­nyészállatok vásárlására for­dítják. de ugyanakkor min­den lehetőséget kihasználnak, hogy a jövedelmezőséget ja­vítsák. A Bábolnai Mezőgaz­dasági Kombinát Szendrői Gazdaságával olyan szerző­dést kötöttek, amelynek ér­telmében Romanov fajtájú kosokat helyeznek ki a szö­vetkezethez, s így az állo­mány negyede már kereszte­zett bárányokat hozhat világ­ra. A Romanov fajta, amely­nél gyakori az iker-ellés, ja­vítja a közös gazdaság juhá­szaidnak szaporodási mutató­ját, s ugyanakkor, mint te­nyészállatok, a bárányok 500 —600 forinttal magasabb árért kelnek el. Anyagi ösz­tönzéssel sikerült rávenniük a bacsókat a kézi fejésre. ígv a jövőben 3500 anyaállatot kézzel fognak fejni. Mivel a juhtej ára magas, megközelí­ti a húsz forintot, a tejérté­kesítésből származó „ráadás”- iövedelem az ágazat eredmé­nyességét javítja. A legelők felújítással, s eredményesebb kezeléssel, műtrágyázással a későbbiekben akár tízezer anyaállatot is eltarthatnak. Ha a szövetkezet a jövőben a fejlesztésre nagyobb össze­get tud áldozni, akkor a lét­számnöveléssel, s férőhely létesítésével együtt, egy kor­szerű fejpberendezést is vá­sárolni fog. De már enélkül is el tudják érni, hogy a kö­vetkező évben az ágazat egy­millió forint nyereséget hoz­zon, s így Perkupán a juhá­szat rangjához illő helyére kerül. — kármán — Kfisnista liszalol az IKM-ben Október 20-án rendezték meg az első, idei őszi kom­munista műszakot a Lenin Kohászati Művekben, amely- lyel kezdetét vette az a nagy­arányú társadalmi munkaak- ció-sorozat, amelyet novem­ber 30-án fejeznek be. Ennek kapcsán a Lenin Kohászati Művek dolgozói a társadalmi munkabér egy ré­szét a vállalat szociális léte­sítményeinek fejlesztésére, másik részét pedig a „Mis­kolc városért” elnevezésű mozgalom támogatására aján­lották fel. Az LKM-ből eddig több mint tizenkétezer dolgo­zó tett vállalást, közülük mintegy ezerötszázan már eleget tettek felajánlásuknak. Az önkéntes munkavállalás­ban kiemelkednek a termelő- munkában részt vevők, akik közül szép számmal jelent­keztek e hasznos munkavég­zésre. ifjúsági pariamsnlek a TVK-baa A Tiszai Vegyi Kombinát­ban ezekben a napokban folynak a termelőüzemek­ben és az igazgatóságokon az ifjúsági parlamentek. A kereskedelmi igazgatóságon október 28-án tartottak if­júsági parlamentet. FEJLESZTIK A BÚZA­TERMESZTÉST Bulgáriában, ahol a búza hektáronkénti termésátlaga máris elérte a 4 tonnát, s ezzel bejutottak a tíz legjobb búzatermelő or­szág közé. A cél: négy-öt év alatt elérni az évi 10.5—11 millió tonnás gabonatermést. A legfontosabb szerep a bú­zára vár, amelynek hozamát 50 tonnára, sőt a termesztés­re legalkalmasabb körzetek­ben 60 tonnára kell. növelni. A szakértők szerint reális fel­adatokról van szó, mert pél­dául a búzanemesítésben is kitűnő eredményeket értek el. Kísérleti feltételek között már számos új fajtával sike­rült 11,—12 tonnás hektáron­kénti átlagtermést elérni. ■ Széles körű termesztés ese­termékek Ózdróf Az Ózdi Kohászati Üze­mek rúd-dróthengermű vé­nek építését annak idején or­szágszerte nagy figyelem kí­sérte. A szakma elsősorban az olt megvalósuló korszerű technika iránt érdeklődött, a közvélemény figyelme pedig arra irányult, hogy a hazai beruházási gyakorlatot te­kintve. vajon határidőre, és jó minőségben valósul-e meg a sok száz millió forint költ­séggel épülő termelőegység Az ózdiak, különösen a beru­házás építésének befejező szakaszában, elsősorban arra koncentráltak, hogy megfele­lően felkészített, az új tech­nikát ismerő szakemberekkel később biztosítani tudják a hengermű folyamatos működ­tetését: mert az új technika sok tekintetben új követel­ményeket jelentett az ózdiak számára. Nem a véletlenre, hanem a tudatos, előrelátó szervezésre utal, hogy számos fiatal mérnök vett részt a beruházás építésé­ben, szerelésében, s ily mó­don menet közben ismer­te meg az új technikát. Az sem véletlen, hogy ezeknek a fiataloknak a többsége ma az RDH-ban felelős vezető be­osztást tölt be. eredményesen irányítja ezt a fontos terme­lőegységét. 76-tól kiválóak És nem is akárhogyan, hi­szen az RDH 1976-tól eddig minden évben kiváló minősí­tést kapott. A kiváló gyár­egység cím sorozatos elnyeré­se bizonyítja, hogy az ott dol­gozók az új technikából, mint mondani szokás, kihozták azt, ami benne van, sőt, többet is annál. Ezt a pluszt két BNV- nagydíj. két korszerű termék gyártástechnológiájának ki­dolgozása tanúsítja. Molnár László gyáregység­vezető egyike azoknak a fia­tal mérnököknek, akik részt vettek az építésben, a szere­lésben. Ö mondja: — Az RDH felépítése és üzembe helyezése lehetőséget adott a kísérletezésre. Az új technika magában hordozza a fejlődést, az előrelépést több tekintetben is. A kér­dés az: tudunk-e élni ezzel a lehetőséggel? Két új termék gyártástechnológiájának ki­dolgozása bizonyítja: ha nem is világraszóló eredményt, de valamit elértünk. Mindkét termékünk elsősorban az építőiparban való alkalma­zásra kínál nagy lehetőséget. Ismert, hogy a korszerű épí­tőipari technológiák a beton­ban jó kötést biztosító, szívós betonacélokat igényelnek a kohászattól. Ez az igény ha­zánkban mintegy tíz évvel ezelőtt jelentkezett az építő­iparban, s mint már említet­tem, az RDH üzembe helye­zése lehetőséget adott a cse­lekvésre és kísérleteinket az ÖK 7 vezetése minden tekin­tetben segítette. Nem kevés munkával Amint az lenni szokott, az eredményt nem adták ingyen. Nem kevés munkával. két esztendő alatt a fiatalokból álló alkotócsoport kidolgozta az úgynevezett nagyobb szi­lárdságú hegeszthető beton­acél. valamint a menetesen toldható betonacél gyártás- technológiáját és megterem­tette az üzemszerű gyártás lehetőségeit. — Nem lenne célszerű a kí­sérletek műszaki leírásával untatni az olvasót, hiszen úgy gondolom, az eredmény a fontos — mondja a gyárve­zető. — Annyit talán mégis: a hegeszthető betonacél gyár­tására kifejlesztettünk egy hűtőberendezést, amelynek szabadalmaztatása jelenleg folyamatban van. Az új tech­nológiával olyan betonacélt tudunk gyártani, ami min­denféle hegesztési eljárás­ra alkalmas. A technoló­gia további előnyöket is biztosít. Lehetővé teszi pél­dául. egy növelt folyáshatárú hegeszthető betonacél előál­lítását, s ezáltal kiszélesedik a minőségi választék. Az épí­tőiparban jelentős megtaka­rítás érhető el. mivel az emelt folyáshatár nagyobb megter­helést tesz lehetővé, s ez ke­vesebb acélmennyiséget je­lent az ugyanolyan mértékben igénybe vett szerkezeti ele­meknél. Előnye továbbá, hogy a betonvasalások szere­lésénél a kötözőhuzal és a ve­le járó munka elhagyható, hegesztőgépsor alkalmazásá­val rögzíteni lehet az eleme­ket, tehát gépesíthető, s ezál­tal rövidíthető ez a munka­folyamat. A fiatalokból álló szerzői kollektíva megoldotta a me­netesen toldható, vagy más­képpen a menetbordás be­tonacél gyártásának lehetősé­gét is. A kísérletsorozat előz­ménye: az ÉPTEK 1973-ban. a Fővárosi Vízművek 1976- ban, importból származó, nagy szilárdságú betonacélt küldött az ÖKÜ-be vizsgálat­ra. Az akkor elvégzett vizs­gálatok megállapították, hogy az ózdi gyár nem képes a vizsgált anyaghoz hasonló nagy szilárdságú és folyásha­tárú acélminőség gyártására: és az említett követelménye­ket nem is tudta biztosítani. Mígnem a kollektíva a rúd- dróthengermű rúdsorán meg­oldotta a termék geometriai és mechanikai előírásait biz­tosító gyártási feltételeket. A szabályozott hűtés és mikro- ötvözés terén szerzett tapasz­talatok lehetőséget adtak ar- a. hogy a jelenlegi, megle­hetősen kis mennyiségű ha­zai igényeket kielégítse az ÖKÜ. Import és deviza Hangsúlyozzuk, hogy kis mennyiségű hazai igényekről van szó. ám a valós szükség­let ennél jóval’ nagyobb a hazai építőiparban. A jelen­tősebb létesítmények építésé­nél ma világszerte úgyneve­zett feszített szerkezeteket alkalmaznak. Hazánkban is számos műtárgy épült feszí­tett kivitelben, a DYWIDAG- féle feszített és emelési eljá­rás alkalmazásával, amelynek előnyei ismertek. Számos előnye közül • csak annyit: egyszerű, kevés munkáéról és gépi berendezést igényel. Az ózdiak szerint a menetesen toldható betonacélok alkal­mazása hazánkban a vízellá­tási, víztisztítási műtárgyak, uszodák, közlekedési műtár­gyak, toronyszerkezetele, nagynyomású tartályok, ma­gasépítési szerkezetek, kü­lönleges alapozások építésé­nél jöhet szóba Nem szükségtelen ismétel­ten megemlíteni: a hazai szükséglet szinte teljes egé­szében importból származik, ugyanakkor az építőipar igé­nyeinek kielégítésére az ÖKÜ-ben megteremtették a menetesen toldható beton­acélok gyártásának feltétele­it. A magas műszaki tarta­lommal rendelkező ózdi ter­mék lehetőséget adhat az építőipar egyik rendkívül de­vizaigényes anyagának kivál­tására; sőt — a gyáregység- vezető szerint — a DYWI- DAG céggel együttműködve, a menetesen toldható beton­acélok tőkés exportjára is. Szarvas Dezső tén az új fajtáktól, így a Skitia, a Pliszka és a Kar- dam nevű új búzáktól 7—8 tonnás hektáronkénti átlagot várnak. * A CUKOR CÍK OK NAGY JÖVŐJÉT jósolják az oszt­rák kutatók. Kísérleteik alap­ján állítják, hogy egy hek­tárnyi területről 6000—10 000 kiló cukrot termelhetnek a jövőben az ausztriai cukor - cirok-földeken. A „hátsó gon­dolat”: a növény leveleiből és levélszáraiból desztilláció útján alkoholt lehet előállí­tani, amely — ha benzinbe keverik — ólommentes gáz kibocsátását biztosítja. A bur­genlandi és alsó-ausztriai kí­sérleti területeken elsősorban azokat a cukorcirok-fajtákat vizsgálják, amelyek sok zöld­anyagot termelnek. Az alko­hol termelésénél ugyanis fon­tos, hogy a növények ne vi­rágozzanak, így a cukor a le­velekben és a levélszárakban marad, és nem a magban halmozódik fel. Hasonló cél­lal. az osztrák kutatók egzo­tikus édesburgonyával is kí­sérleteznek. * A MEZŐGAZDASÁGBAN FORRADALMI jelentőségű­nek számító kísérletsorozat folyamán amerikai kutatók­nak sikerült a bab egyik génjét átvinni egy naprafor­gó egyedre. A kísérlet azért forradalmi jelentőségű, mi­vel — úgy tűnik — sikerült átlépni azt a korlátot, amely eddig meggátolta egymástól rendszertanilag túlságosan tá­vol fekvő növények keresz­tezését. A bab és a napra­forgó keresztezéséből szár­mazó új hibridnek a „sün- bean” nevet adták. A kísér­letet bejelentő tudósok sze­rint : „az eredmény nem vár­ható azonnal, az a XXI. szá­zad mezőgazdaságának új korszakát jellemzi majd.” * A BOLGÁR RÓZSAOLAJ, amelyet főleg a Tundzsa fo­lyó völgyében és Kazanlik közelében ma már több mint 6000 hektáron termesztenek, az ország mezőgazdaságának egyik fontos exportcikke. Csak egyes rózsafa.iták alkal­masak rózsaolaj-termelésre, A legjobb ilyen fajták éppen - kazanliki rózsák, amelyeket a XVII. században hoztak be Közel-Keletről. Bulgáriában évente 3000—4000 tonna ró­zsaszirmot szüretelnek. « eb­ből mintegy 600 kilogramm rózsaolajat nyernek. Egy ki­logramm rózsaolaj világpiaci ára meghaladja egy kilo­gramm arany árát.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents