Észak-Magyarország, 1981. október (37. évfolyam, 230-256. szám)
1981-10-28 / 253. szám
ESZAK-MAGYARORSZAG 2 1981. október 28., szerda Lázár György Horniba utazott (Folytatás az 1. oldalról) Lázár Györgyöt délután szálláshelyén, a gymnichi kastélyban a magyar gazdasággal kapcsolatban álló legnagyobb NSZK-beli vállalatok és pénzintézetek vezetői keresték fel. Az együttműködés számos fontos kérdését érintő megbeszélésen a nyugatnémet üzletemberek elismerően szóltak a magyar iparról és külkereskedelemről, de ehhez hozzátették: a kapcsolatok még eredményesebbek lehetnének, ha a magyar ipar gyorsabban tudna reagálni az igényekre, s ha javíthatnánk együttműködésünket a harmadik piacokon. A magyar miniszterelnök ügy vélte, hogy a két ország gazdasági kapcsolatai összességükben és tendenciájukban problémamentesek, s ez kedvező lehetőségeket kínál a kapcsolatok bővítéséhez, és újabb formáinak kialakításához. Kedd este az NSZK kancellárja és felesége vacsorát adott Lázár György és felesége tiszteletére a Bad Godesberg-'i Redoute-ban. A vacsorán a két kormányfő pohárköszöntőt mondott. Helmut Schmidt pohárköszöntőjében meleg szavakkal emlékezett meg 1979-es magyarországi látogatásáról és Kádár Jánossal folytatott megbeszéléseiről. A magyar miniszterelnök mostani látogatása — mondta Helmut Schmidt — fontos állomás az egyenletesen és jól fejlődő nyugatnémet—magyar kapcsolatokban, és jelentős hozzájárulás a kelet—nyugati párbeszéd folytatásához. Helmut Schmidt méltatta a két ország dinamikusan fejlődő gazdasági kapcsolatait, és hangsúlyozta, hogy Az ENSZ Biztonsági Tanácsa kedden délelőtt megkezdte a szavazást arról, hogy kit javasoljon a közgyűlésnek a világszervezet főtitkári tisztségére. Két jelölt van, Kurt Waldheim, a jelenlegi főtitkár, akinek második megbízatása december 31-én jár le, valamint Salim Ahmed Salim tanzániai külügyminiszter, aki az el nem kötelezett országok többségének támogatását élvezi. A szavazás ugyan titkos volt, de az ülés után közölték, hogy egyik jelölt sem az NSZK számára a Magyarországgal való gazdasági együttműködés és kereskedelem hosszú távú politika. Schmidt rámutatott: ezek a gazdasági kapcsolatok fontos stabilizációs elemet jelentenek a kelet—nyugati viszonyban. A kancellár nagy jelentőséget tulajdonított annak az állandó érintkezésnek, amely a két ország kormányai, parlamentjei, pártjai, kulturális intézményei és a több százezres idegen- forgalomban részt vevő lakossága között áll fenn. A nemzetközi helyzetet értékelve, Helmut Schmidt a kelet—nyugati viszony mostani szakaszát nehéznek és kritikusnak nevezte. Hangsúlyozta az NSZK kormányának azt a szándékát, hogy hozzá kíván járulni a madridi találkozó és a genfi szovjet—amerikai tárgyalások sikeres befejezéséhez. Azt a meggyőződését fejezte ki, hogy 1982 tavaszán folytatódni fog a SALT-folya- mat. Síkraszállt egy európai leszerelési konferencia megtartásáért, amelyen a békét szolgáló bizalomerősítő intézkedéseket kell elfogadni. Az NSZK kancellárja annak a véleményének adott hangot, hogy az európai biztonságot és együttműködést csak a Kelet és a Nyugat közötti katonai erőegyensúly alapján lehet fenntartani. Befejezésül Helmut Schmidt a két ország népeinek békés jövőjére emelte poharát. Lázár György pohárköszöntőjében hangsúlyozta, hogy a Magyar Népköztársaság kormányát továbbra is a két ország közötti kapcsolatok elmélyítésének őszinte szándéka vezeti. Emlékeztetett arra, a délelőtti tárgyalásokon elhangzott egyetértő megállapításra. kapta meg a* ajánláshoz szükséges szavazatokat, illetve mindketten egy-egy állandó tag ellenszavazatába ütköztek. Értesülések szerint az Egyesült Államok vétót emelt Salim Ahmed Salim, a Kínai Népköztársaság pedig Kurt Waldheim jelölése ellen. A keddi négy menetben Waldheim szavazatainak száma 10—11, Salimé 6—11 között ingadozott. A Biztonsági Tanács szerdán folytatja a szavazást a főtitkárjelölésrőL amely szerint kapcsolataink ozámos ténye igazolja, hogy két eltérő társadalmi berendezkedésű és más-más szövetségi rendszerhez tartozó ország is gyümölcsöző együttműködést folytathat egymással, ha azt a kölcsönös tiszteletre és egyenjogúságra alapozza. A továbbiakban kiemelte: az utóbbi években megbecsülést érdemlő eredményeket értünk el gazdasági kapcsolatainkban. Mindemellett szükséges, hogy közös erőfeszítést tegyünk azoknak az akadályoknak az elhárítására, amelyek fékezik a már ma is meglevő lehetőségek teljesebb kihasználását. A magyar kormányfő a továbbiakban aláhúzta: a mostani nemzetközi helyzetben — amikor vannak, akik figyelmen kívül hagyják, vagy nem értik, hogy Európában elképzelhetetlen helyi, korlátozott nukleáris háború, anélkül, hogy általános világégésbe torkollna —, még nagyobb jelentőségű a kormányok, mindenekelőtt az európai országok kormányainak felelőssége a béke megőrzéséért, az enyhülésért. Mint a béke elkötelezett hívei, azt valljuk, hogy az elhamarkodott lépések, a fegyverkezési verseny fel- gyorsítása helyett tárgyalni kell a kialakult katonai erő- egyensúly alacsonyabb szinten való megőrzésének lehetőségeiről. Lázár György pohárköszöntője végén hangoztatta: népünk békés szándékaitól vezettetve, a Magyar Népköz- társaság kormánya arra törekszik, hogy nemzetközi tevékenységével elősegítse a békés egymás mellett élés, az enyhülés politikájának érvényre jutását Fulfill* a madridi találkozó Háromhónapos szünet után, kedden délben pontosan 12 órakor zárt teljes üléssel folytatta munkáját az európai biztonság és együttműködés kérdéseivel foglalkozó madridi találkozó. Az ülésteremben helyet foglaltak a találkozón részt vevő 35 ország képviselői, közöttük a Magyar Népköztársaság küldöttsége Esztergályos Ferenc nagykövet, külügyminiszté- riumi főosztályvezető vezetésevek Főlilkárválasztás az ENSZ-ben Diasugárzó a Gyöngy cukrászdánál fiz Snlerpress bemutatkozása Borsodban Hagyomány már, hogy a Nemzetközi Újságíró Szövetség Interpress Lapkiadó Vállalata időközönként bemutatkozó látogatást tesz az ország különböző részein. Ez alkalommal Borsod megyébe látogattak eh Látogatásuk során Miskolc-Tapolcán, a Júnó-szállóban ismertették megyénk nagyvállalatainak, üzemeinek vezetőivel és megjelent képviselőivel a vállalat tevékenységi körét, legfontosabb szolgáltatásaikat. A rövid ismertetőt dr. Pollák Miklós, a Nemzetközi Újságíró Szervezet Inter- pressz Kiadó és Nyomda Vállalat igazgatója tartotta. A NUSZ Kiadó és Nyomda Vállalatának székhelye Prágában van. A budapesti részleg az Interoress nevet viseli, amelynek a külső munkatársakon kívül 250 dblgozója van. Tevékenységi körük meglehetősen heterogén. Ezek közül az egyik legfontosabb a lapok kiadása. A közismert Interpress Magazin például ma már 140— 150 ezer példányszámban jelenik meg havonta. Az Interpress Alfa •— az előbbi testvérlapja — jelenleg csupán kéthavonta kerül forgalomba, ám az igényeket és lehetőségeket figyelembe véve, valószínű a közeljövőben már ezt a lapot is havonta vásárolhatják meg az érdeklődők. Az időszaki kiadványok közé tartozik a világszínvonalon is elismert Interpress Expo és az Interpress Grafik. Az Interpress Expo jellegzetessége, hogy bemutatja nemzetközi gazdasági kapcsolatainkat. továbbá taglalja nemzetközi viszonylatban a szocialista országok kapcsolatait. Hasonlóan fontos működési területe az Infcer- pressnek a külkereskedelmi és a belkereskedelmi tevékenység, amelynek során — többek közit — saját termékeiket is exportálják külföldre. Hazai nagyvállalatoknak rendezvényeket szerveznek, amelybe — igény szerint — minden benne foglaltatik. A vállalat célja, hogy nem csupán átmeneti partnereket keres, hanem tartós kapcsolatok megkötését ösztönzi. Két éve vezették be, hogy többszöri megrendelés esetén az összes költség bizonyos százalékát visszatérítik a megrendelőknek. Az Interpress tevékenységi köre a közelmúltban új szolgáltatással, a videó- készülékek üzembe helyezésével bővült. Ilyen diasugárzót Magyarországon a budapestiek után először Győrben állítottak fel, s a közeljövőben már a miskolciak is láthatják az audió- készüléket és reklámjait az Ady-hídnál — a Gyöngy cukrászda előtt — felállított pavilonban. A diaképek au- lomatikával állíthatók be és hangosításra is lehetőség nyílik. A 80-szor 120 centi- méteres képernyőn vetített reklámokkal egyúttal megyénk hét mozijában is megismerkedhetnek az érdeklődők, a főfilm levetítése előtt. (Folytatás az L oldalról) arab népek és államok érdekeinek. Kifejezésre juttatták azt az eltökélt szándékukat, hogy kimunkálják a tartós és igazságos békét a Közel-Keleten, amelynek alapja az izraeli csapatok teljes kivonása az 1967-ben megszállt valamennyi arab területről, s a palesztin népet megillető törvényes jogok elismerése, egyebek között önálló, független állam alapításának jogát. Leonyid Brezsnyev hangsúlyozta hogy a Szovjetuniónak sosem volt. és most sincs semmiféle rossz szándéka a közel-keleti országok iránt, mint ahogy a világ más térségének országai iránt sem. A Szovjetunió valamennyi arab nép őszinte, következetes és önzetlen barátja, nem kíván katonai támaszpontokat szerezni magának az arab országok területén. A Szovjetunió csupán egyet akar: azt, hogy a vele szomszédos Közel-Keleten tartós legyen a béke, és a térség kivétel nélkül valamennyi országával jó viszonyt alakítson ki. A tárgyalásokon több más szovjet és észak-jemeni személyiség is részt vett. A tárgyalásokról közös közleményt adnak ki. A békeszerető népek összefogásával meg lehet hiúsítani az új háború terveit, meg lehet fékezni a háborús kalandok kedvelőit — jelentette ki többek között Leonyid Brezsnyev azon az ebéden, amelyet a szovjet vezető testületek adtak kedden a Kremlben a hivatalos baráti látogatáson Moszkvában tartózkodó Ali Abdullah Szaleh, a Jemeni Arab Köztársaság Elnöki Tanácsának elnöke tiszteletére. Az SZKP KB főtitkára méltatta a két ország, a két nép fél évszázados barátságát, hangsúlyozva: ez a barátság azért olyan tartós, mert a lenini elvekre épül: a szovjet emberek ezeknek az elveknek alapján nyújtanak segítséget a jemeni népnek az évszázados elmaradottság felszámolásához, a gazdaság és a kultúra fejlesztéséhez, az ország politikai függetlenségének megszilárdításához. — Nagyon örülünk annak, hogy a Szovjetunió és a Jemeni Arab Köztársaság álláspontja számos nemzetközi kérdésben, s mindenekelőtt a Közel-Kelet tartós és igazságos békéje megteremtésének kérdésében közel áll egymáshoz. Ez különösen fontos a mai körülmények között, a Közel-Keleten ugyanis nem csökken a feszültség, hanem ellenkezőleg, növekszik. Ennek oka teljesen világos. Az arab nép ősi földjét változatlanul az izraeli megszállók tiporják, továbbra sem jutnak érvényre Palesztina arab népének törvényes nemzeti jogai, ezt a népet megfosztják az önálló államalkotás lehetőségétől. Az Egyesült Államok és Izrael úgynevezett stratégiai együttműködése vért; rombolást, keserűséget hoz az araboknak. Ennek a politikának a következménye az is, hogy megnőtt a feszültség a Földközitenger térségében, ahol az imperializmus tervei az egyiptomi nép belügyeibe történő beavatkozást jelentenek és fenyegetik Líbia biztonságát. — Általánosságban az a véleményem, hogy a történelemben még sohasem létezett olyan korszak, amikor ilyen felelőtlenül és cinikusan, ilyen nyílt egoizmussal játszottak volna egész népek sorsával minden földrészen, mint ahogy ezt most az imperializmus agresszív erői teszik. Ennek a veszélyes játéknak a tétje a világméretű nukleáris háború kirobbantá- sa, sok százmillió ember megsemmisítése. El lehet-e képzelni ennél borzalmasabbat? — De minél agresszívebb az imperializmus politikája, annál határozottabban szállnak vele szembe a népek. Európában éppúgy, mint Ázsiában, Afrikában, Amerit- kában kifejezésre juttatják tiltakozásukat és felháborodásukat. Szilárd meggyőződésünk, hogy a békeszerető crr^ szágok és népek aktív, egyet- j len hatalmas folyammá egyesülő erőfeszítéseivel teljes mértékben meg lehet hiúsítani az új háború tervezőinek gonósz elképzeléseit, meg lehet fékezni a kalandok kedvelőit, azokat, akik uralomra törnek, meg lehet védeni a népek jogait, a világ békéjét! — A Szovjetunió kész arra, hogy együttműködjék mindazokkal, akiknek kedvesek az igazságosság eszméi, akik tartós békét akarnak a Közel- Keleten. Ez a készségünk jutott gyakorlati kifejezésre abban, az SZKP XXVI. kongresszusán előterjesztett javaslatban, hogy hívjanak ősszé a Közel-Keletről nemzetközi konferenciát. Örömmel tölt el bennünket, hogy javaslatunk az arab népek megértésére és támogatására talál. Ez jelenti ugyanis Camp David konstruktív alternatíváját: valamennyi érdekelt fél kollektív erőfeszítésével érjük el a békés rendezést, mégpedig egy olyan rendezést, amely nem okoz kárt az egyik fél érdekeinek, nem hoz hasznot a másiknak, hanem közös haszonnal jár, közös érdeket szolgál. Az ilyen konferencián az Izraellel határos valamennyi arab ország és maga Izrael mellett egyenjogú alapon feltétlenül részt kell vennie a Palesztinái Felszabadí- tási Szervezetnek. Ugyancsak részt vehetnének a Szovjetunióval és az Egyesült Álla-, mokkái együtt más országok is, amelyek mintegy képviselnék a Közel-Kelettel szomszédos körzeteket, például Nyugat-Európát, Észak-Afri-, kát és Dél-Ázsiát. — A szovjet javaslatoknak csak egy céljuk van. Az, hogy végre kimozdítsák a zsákutcából a közel-keleti' igazságos és átfogó rendezés ügyét. Meggyőződésünk, hogy a jövő azoké lesz, akik állhatatosan és következetesen harcolnak a béke és az igazság diadaláért — mondotta többek között pohárköszöntőjében Leonyid Brezsnyev. Kekkenei) nyugállsnányfea vonult TTrfro Kaleva Kekkonen államfő, egészségi állapotára való tekintettel, nyugállományba vonul — jelentette be kedden a finn kormány. A 81 éves Kekkonen, aki 1956 óta töltötte be az elnöki tisztet, augusztus végén betegedett meg, s agyi vérkeringési zavarok miatt kórházi kezelés alatt áll. A közlemény szerint állapota annyira súlyosbodott, hogy nem tudja ellátni az államfői teendőket, ezért visszavonul a közélettől. Helsinkiben bejelentették, hogy az új elnök megválasztására hivatott elektorok választására 1982. január 17— 18-án kerül sor. A 301 tagú elektort tanács január 26-án szavaz az új államfőről. Addig Mauno Koivisto miniszterelnök a megbízott elnök. * Dr. Vrho Kaleva Kekkonen 1900. szeptember 3-án született a Helsinkitől mintegy 600 kilométerre északra levő Pielavesi községben, kisbirtokosi családban. 1919-től a helsinki egyetem jogi karán tanult, s hamarosan a finn nemzeti diákmozgalom egyik vezetője lett. 1926-ban diplomát szerzett, majd az agrár- szövetség jogászaként dolgozott. 1936-ban a jogtudományok doktora lett. Politikai pályafutása 1936- ban kezdődött, amikor az ag. rárszövetség képviselőjeként beválasztották a parlamentbe, amelynek 1956-ig. elnökké választásáig tagja volt. 1946—47-ben a parlament el. ső alelnöke, 1948—50-ben elnöke. 1936—1956 között különféle posztokat töltött be a finn kormányokban. Volt küliigy-. belügy- és igazságügyi miniszter. 1950—53 és Lemondott tisztségéről a finn államfő. Urho Kekkonen megromlott egészségi állapota miatt hozta döntését. 1954—56 között miniszterelnök. Antifasiszta, háborúellenes elkötelezettsége már 1939-ben megnyilvánult. Mint igazságügyi miniszter, feloszlatta a nyíltan fasiszta hazafias nemzeti mozgalom nevű pártot. 1939 és 1944 között, a szélsőjobboldali előretörés éveiben, nem hajlandó tisztséget vállalni a finn kormányban, sőt, egy időre emigrálni kényszerül a semleges Svédországba. Kekkonen 1956. március 1- től — hazája történetében páratlan hosszú időn át — töltötte be az elnöki tisztet. Többször, legutóbb 1978 februárjában választották újjá. Megbízatása 1984-ben járt volna le. Államfőként az eltelt több mint negyed században Finnország poPTtké- ját meghatározó személyiségnek bizonyult. Szilárd és elkötelezett híve volt a Skan- dináv-országok semlegességének és a Szovjetunióval való jó kapcsolatok kialakításának és ápolásának. Kekkonen neve összeforrott a békés egymás mellett élés, a népek közötti bizalom, a nemzetközi biztonság és béke megteremtéséért folytatott harccal. Ez irányú tevékenységének betetőzése volt az első európai biztonsági és együttműködési konferencia előkészítésében és le bonyolításában vállalt kiemelkedő szerepe. Urho Kekkonen a magyar nép őszinte barátja. Először 1929-ben, mint sportoló járt hazánkban. Elnöki minőségben 1963-ban nem hivatalos, 1969-ben pedig hivatalos látogatást tett Magyarországon. 1975-ben — jugoszláviai útja alkalmából — utazását megszakítva, kétszer is találkozott Budapesten Kádár Jánossal. az MSZMP KB első titkárával, és Losonczi Pál. lal. az Elnöki Tanács elnökével. Közéleti tevékenysége mellett számos jogi és politikai könyvet írt. Kimagasló érdemeiért több egyetem — köztük 1969-ben a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem — díszdoktorrá avatta. Számos finn és külföldi kitüntetése között a Magyar 'Népköztársaság Zászlórendje gyémántokkal ékesített 1. fokozatának tu- laidonosa. A Szovíetunió Lea- felsöbb Tanácsának Elnöksége 1980-ban a vének közötti béke megszilárdításában szerzett érdemei elismeréseképpen Lenin-békedíjjal tüntette ki.
