Észak-Magyarország, 1981. október (37. évfolyam, 230-256. szám)
1981-10-23 / 249. szám
ÉSZAK-MAGYARORSZAG 2 1981. október 23., péntek f A múzeumi hónap keretében az elmúlt héten Salgótarjánban járt a Borsod megyei Múzeumi Igazgatóság képviseletében dr. Szabadfalvi József megyei múzeumigazgató és dr. Kunt Ernő néprajzkutató-muzeológus és ott tapasztalat- csere keretében ismerkedtek a nógrádi múzeumi tevékenységgel és ismertették a borsodi munkát. Ennek viszonzásaképpen járt tegnap Miskolcon dr. Horváth István Nógrád megyei múzeumigazgató, valamint a helyettese, Domonkos Alajos. A délutáni órákban a Herman Ottó Múzeum központi épületében tartottak mindketten előadást. Dr. Horváth Istvánt arra kértük, mondja el, milyen szándékkal jöttek Miskolcra, beszéljen a Nógrád és Borsod között létesítendő múzeumi kapcsolatokról. • Elmondotta, hogy az elmúlt évben adták át Salgótarjánban a Nógrádi Sándor Múzeumot, s ezzel megteremtődtek a megyében a normális múzeumi munka és a más megyei múzeumi igazgatóságokkal való együttműködés lehetőségei. Mint ahogy a megyei vezetés, illetve az állami szervek is együttműködnek, s egyébként is az észak-magyarországi terület adottságai is kívánják, az együttműködés múzeumi területen is szükséges és arra meg is van a lehetőség. Ennek az együttműködésnek a jegyében jöttek el most Miskolcra, tehát látogatásuk több a paszta tapasztalatcserénél. Be kívánja mutatni a Nógrád megyei Múzeumi Igazgatóság szervezetét, amely sok tekintetben eltér más megyei szervezetektől, így a borsoditól is. Nógrád ugyanis területileg kis megye, így kisebb a múzeumi szervezet is, ennélfogva a szakmai erőt nem forgácsolják szét, hanem sokkal koncentráltabban használják fel. Például Balassagyarmaton van a néprajz otthona, Szé- csényben a történelemé, Salgótarjánban — az igazgatás mellett — a legújabbkori, a kópzőművészeti, benne kortárs képzőművészeti és egyéb múzeumi jellegű munka. E három múzeumon kívül hat kiállítóhelyük van. Az északmagyarországi terület képző- művészeti munkamegosztása során 1974 után jött létre Salgótarjánban a nemzetközi művésztelep, amelynek munkája kapcsolódik a helyi múzeumhoz. Domonkos Alajos éppen e nemzetközi művésztelep alkotásaiból való diaképekkel illusztrált előadást tartott a szocialista országok képzőművészeti találkozásainak lehetőségeiről és eddigi eseményeiről. A vendégek megtekintették Mezőkövesden a Matyó Múzeumot, a tájházakat és a mezőgazdasági gépgyűjteményt, valamint a miskolci múzeumi intézményeket. Dr. Horváth István kifejezte azt a véleményét, hogy ez a látogatás nem egyszerűen egy programpont teljesítése, hanem kezdete lesz a két megye múzeumi szervezetei közötti folyamatos jó kapcsolatnak. (bm) Mepyili az Észak-Dél kiiferescia Cancungban tartják a fejlett és fejlődő országok közti együttműködést megvitató úgynevezett Észak-Dél konferenciát. Képünkön: a házigazda López Portillo mexikói elnök (jobbra), az amerikai küldöttséget vezető Reagan elnökkel. Ülést tartott a Szakszervezetek mepei Tanácsé (Folytatás az 1. oldalról) folytatott megbeszélés során hangot adott Reagan elnök reményének, hogy Namíbia 1982-ben elnyeri függetlenségét. Namíbia ügyét Hans- Dietrich Genscher nyugatnémet külügyminiszter is felvetette a nigériai elnökkel és Kurt Waldheim ENSZ-főtit- kárral folytatott tárgyalá.............. — ... s ain. Az NSZK diplomáciájának vezetője „lehetségesnek és kívánatosnak” nevezte, hogy Namíbia a jövő év végéig békés úton elnyerje függetlenségét. Mint ismeretes, az Egyesült Államok és az NSZK egyaránt tagja annak az öttagú nyugati „összekötő csoportnak”, amely a nyugati érdekeknek megfelelően igyekszik közvetíteni a namí- biai rendezés kérdésében. Lengvelorszási helyzetkép r (Folytatás az 1. oldalról) — Megyénk szakszervezeti vezető testületéi, a tisztségviselők agitációs és propagandatevékenységük során kiemelten foglalkozzanak azzal, hogy a dolgozók reálisabban — szélsőségektől mentesen — ítéljék meg a megye, a munkahelyük és saját maguk helyzetét, lehetőségeit, feladatait. A Szakszervezetek megyei Tanácsának tagjai részleteiben is megvitatták, elemezték a tervezetet. A felszólalások során szóba került a közművelődés feladata, valamint azok a tennivalók, amelyek az ötnapos munkahét bevezetésével kapcsolatosan még megoldásra várnak. Felszólalt a vitában Újhelyi Tibor, a megyei pártbizottság titkára is. A feladattervet értékelve elmondotta, hogy alapelveiben megegyezik a megyei pártbizottság agitációs és propagandamunkával kapcsolatos állásfoglalásával, azokkal a szükségszerű eltérésekkel, amelyek a szakszervezeti munka jellegéből adódnak. Hangsúlyozta, hogy a helyes agitáció nem szorítkozhat csupán a közlésre. Időt, helyet kell adni a vitára, hogy kialakuljon a közös érvelés. Hatásos agitációra és propagandára van szükség, őszinte szóra és valós érvekre. Végezetül közölte, hogy a megyei pártbizottság nagy jelentőséget tulajdonít a szak- szervezeti agitációs tevékenységnek. Gödör Lajosné, a SZOT osztályvezető-helyettese felszólalásában többek között arra hívta fel a figyelmet, hogy a szakszervezeti agitációs munkának az eddiginél jobban ki kell térnie szocialista építésünk eredményeire, külön kell szólni az egyénekhez és különböző rétegekhez, köztük az ifjúsághoz, akik számára a felszabadulás előtti időszak csak írott történelem már. Dr. Balogh András SZMT- titkár az I. féléves gazdálkodás tapasztalatait ismertette, Kovács Kálmánná SZMT-tit- kár pedig a két ülés között végzett munkáról tájékoztatta a testületet. (Folytatás az 1. oldalról) A sieradzi vajdaságban ugyanakkor befejeződtek a tiltakozó akciók, miután megállapodás jött létre a helyi Szolidaritás és az illetékes minisztérium képviselői között az ellátás javításáról. Ugyancsak befejeződött a Szolidaritás több hónapja tártó „blokádja”, amelyet az élelmiszerexport visszatartására szervezett meg még a nyáron. A kivitel bojkottjának feloldása azoknak a tárgyalásoknak az eredménye, amelyek a napokban fejeződtek be a kormány és a Szolidaritás képviselői között A megbeszélések egyik fő témája az élelmiszerek termelése, elosztása és exportja volt. A több hónapos kiviteli „blokád” érzékeny veszteségeket okozott az amúgy is súlyos devizagondokkal küzdő népgazdaságnak. Közben két újabb állam-, illetve szovjetellenes provokáció történt Lengyelországban: a lesznói vajdaságban levő Kese,ián .kisváros tanácsának épületére, csütörtökre virradó éjszaka ismeretien tettesek a pártot, a szocialista államot támadó jelszavakat festettek. Egy ittas férfi, ugyanezen az éjszakán letépte az épület homlokzatáról a vörös zászlót. A ciechanowi vajdaságban, Mlawa városkában ismeretlen tettesek letörték és olaj festékkel összemázolták a főtéren álló szovjet hősi emlékműn elhelyezett emléktáblát. I Befejeződött bankiaiáeskvzás A jegyzőkönyvek aláírásával csütörtökön, Budapesten befejeződött a Nemzetközi Beruházási Bank és a Nemzetközi Gazdasági Együttműködési Bank tanácsának ülése. Az ülésen részt vettek a tagországok: a Bolgár Nép- köztársaság, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság, a Kubai Köztársaság, a Lengyel Népköztársaság, a Magyar Népköztársaság, a Mongol Népköztársaság, a Német Demokratikus Köztársaság, a Román Szocialista Köztársaság, a Szovjetunió és a Vietnami Szocialista Köztársaság delegációi. A Nemzetközi Beruházási Bank tanácsülésén J. Steis- kal. a Csehszlovák Állami Bank elnöke, a csehszlovák delegáció vezetője, a Nemzetközi Gazdasági Együttműködési- Bank tanácsülésén H. Kaminsky, az NDK Állami Bankjának elnöke, az NDK delegációjának vezetője eU nökölt. A tanácsülések a kölcsönös egyetértés és érdemi együttműködés légkörében zajlottak le. Az NBB jóváhagyta a hitelezendő új létesítmények körét; a bank 1982. évi hiteltervét, valamint határozatot hozott, számos, a bank tevékenységét érintő kérdésben. Az NGEB tanácsülésén megvizsgálták a hitelterv teljesítésének menetét, módosították a tanács 1982. évre szóló munkatervét, és az 1983. évre szóló munkaterv tervezetet. Meghatározták azoknak az országoknak a körét, amelyek az NGEB revíziós bizottságába jelölteket állítanak a következő időszakra, valamint a bank tevékenységének további tökéletesítését érintő kérdéseket vizsgálták meg, amelyekről határozatokat hoztak. A un rá! A görög belügyminisztérium szerdán este nyilvánosságra hozta az október 18-i parlamenti választások végeredményét. A 18 478 választókerületben összesen 5 570 416 érvényes szavazatot adtak le. A szavazatok és a mandátumok megoszlása a következő: Pánhellén Szocialista Mozgalom (PASOK) 2 725 132 szavazat (48,6 százalék) — 172 mandátum. Üj Demokrácia 2 033 585 szavazat (35,86 százalék) — 115 mandátum. Görög Kommunista Párt 619 292 szavazat (10,92 százalék) — 13 mandátum A magát „eurokommunistá- nak” valló Görög Kommunista Párt — Belső Iroda, a szavazatok 1,37 százalékát, a szélsőjobboldali Haladó Párt pedig 1,69 százalékát kapta, de mandátumhoz egyik sem jutott. Rajtuk kívül még tíz kis párt indult a választásokon, de egyik sem szerezte meg a szavazatok 1 százalékát. Andreasz Papandreu görög miniszterelnök, aki a hadügy- miniszteri tárcát is megtartotta, szerdán kijelentette, hogy a katonákat teljes jogú állampolgároknak tekinti, de nem engedi, hogy a hadseregen belül politikai tevékenységet fejtsenek ki. „A hadseregnek egyetlen feladata van: az ország területi épségének és a nemzeti függetlenségnek a megvédése — mondotta Papandreu. — A jelenlegi kritikus nemzetközi helyzetben meg kell erősíteni nemzetvédelmünket, és rendelkeznünk kell azokkal az eszközökkel, amelyekkel biztosíthatjuk a térség békéjét,” Lázadás tört ki szerdán egy Mükéné közelében levő börtöngazdaságban. A 39 rab lefegyverezte az őröket, majd elbarikádozta magát a 'börtönépület fő szárnyában és azt követeli, hogy az új igazságügy-miniszter, Sztathiosz Alexandrisz tárgyaljon velük. Ez az első börtönlázadás Görögországban 20 év óta. Rohamosan változó világunkban, a szűkös anyagi erőforrások időszakában felértékelődött az emberi tényező szerepe, növekedett a képzettség, a műveltség, az erkölcsi tulajdonságok jelentősége. A társadalmi juttatások közvetve és közvetlenül segítik az alkotóképességek ki- fejlesztését, az aktivitás fokozását. Az alapozást, a munkára, a hivatásra való felkészítést az iskolarendszerű oktatás Különböző szintjein és formáiban végzik. Társadalmi juttatások természetben és pénzben iÉÍ Épl osziyisí Az 1980—81-es tanévben 2 millió 290 ezer lakos tanult. Mibe került ez az országnak? A ráfordításokat jól érzékelteti az egy főre jutó átlagos költségvetési kiadás, amely az óvodákban 3 898 forint, az általános iskolákban 7 865 forint, a szakmunkásképző iskolákban 14 521 forint, a középiskolákban 16 328 forint, a felsőoktatásban 54 046 forint volt 1980-ban. Szó szerint, anyagiakban számolva is a legnagyobb érték az ember, annak munkavégző képessége. A gyermeknevelés, az egészségvédelem költségeit is figyelembe véve. egy segéd-, vagy betanított munkás. a becslések szerint félmillió forintjába kerül a társadalomnak. A felsőfokú képesítésű szakember pedig ennek kétszeresét, egymillió forint „beruházást” igényel. A lakosság munkavégző képességének minősége már forintban nehezen mérhető, noha a fejlődés itt is vitathatatlan. Jelzi ezt egyebek közt. hogy a laiskolázottsági színvonala jelentősen emelkedett. A közép- és felsőfokú végzettségűek száma más- félszerese, a szakmunkásképző iskolát végzetteké kétszerese az 1970. évinek. Az általános iskola nyolcadik osztályát befejező száz fiatal közül 97 tovább kíván tanulni. A lehetőségek megteremtésével, az igények felkeltésével lényegében általánossá vált hazánkban a továbbtanulás a közép- és szakmunkásképző iskolákban. Az általános iskola 8. osztályánál alacsonyabb végzettségűek számaránya a felnőtt lakosság körében jelentősen csökkent. De még mindig száz tanuló közül 14 éves korukban 15-en, 16 éves korukban pedig 8-an nem végezték el a 8. osztályt. • Az általános iskolák a fejlődő településeken, a városok új lakónegyede, - ben többnyire zsúfoltak. (Az osztálytermek 17 százalékában váltott rendszerben oktatnak.) Az 1981—82- es tanévet elkezdő új, és az őket követő népes korosztályok fogadása az általános iskolákban különösen nehéz feladat. Arra számíthatunk, hogy az 1980-as évtized első felében 130 ezer fővel nő az általános iskolákban tanulók lélekszámú. A VI. ötéves népgazdasági terv ezért az általános iskolai feltételek javítására összpontosítja az oktatási költségvetést. Többek között 1985-ig felépül 5500—6000 általános iskolai osztályterem. Az oktatás-nevelés tartalmának, belső struktúrájának fejlesztése már túlnő az általános iskolák keretein és minden szinten segíti majd a korszerű műveltség, az alkotó- és kezdeményezőkészség megalapozását. A természetbeni társadalmi juttatások másik fő formája az egészségügyi ellátás, ennek keretei korszerűek. Az ingyenes egészségügyi ellátást a 70-es évek közepétől nálunk állampolgári jogán bárki igénybe veheti. Ez szocialista társadalmunk jelentős vívmánya. Hazánk orvosellátottsága a nemzetközi élvonalba tartozik. Az alapellátást nyújtó körzeti orvosi szolgálat dinamikusan fejlődött az utóbbi években. Egy körzeti orvos 1980 végén átlagosan mintegy 2100 lakost lát el, csaknem 200-zal kevesebbet, mint öt esztendővel ezelőtt. Az ápoló és egyéb egészségügyi dolgozók száma 16 százalékkal nőtt ugyanezen időszakban, bár jelenleg is kevés a szakképzett ápolónővér. A kórházak és rendelő- intézetek integrációja, a járó- és fekvőbeteg-ellátás elkülönülésének megszüntetése jelentősen hozzájárult a meglevő anyagi eszközök és szellemi erők hatékonyabb színvonalának emeléséhez. Az egészségügy gyenge pontja a fekvőbeteg-ellátás. A meglevő ágyak jelentős hányadán jelenleg utókezelésre szoruló és elfekvő betegeket ápolnak. • A VI. ötéves tervidőszakban az egészségügyi ellátás fejlesztése kiemelt feladat. Ilyen célra 3Q százalékkal többet költünk, mint a megelőző öt esztendőben. összesen 6500— 7000 kórházi ágy létesül öt év alatt. Fontos megoldásra váró feladat az idős, munkaképtelen és többnyire magányosan élő emberekről való fokozott társadalmi gondoskodás. A szociális otthonok férőhelyeinek gyarapodásán túl új megoldások (garzonházak, gondozó intézetek, házi gondozók stb.) szükségesek. Egészségünk védelme nem lehet csupán a fejlődő-bővülő egészségügyi hálózat feladata, annak társadalmi üggyé kell válnia. A helyes életmód, az észszerű táplálkozás, a higiéniás kultúra népszerűsítése, az alkoholizmus, a dohányzás elleni küzdelem fontos ismeretterjesztői, közművelődési feladat. De olyan általános szemlélet- változás is szükséges, amely a munkahelyi és otthoni környezet felesleges feszültségeinek, káros jelenségeinek felszámolását az egészséges életmód részének tekinti. Kovács József (Folytatjuk)
