Észak-Magyarország, 1981. október (37. évfolyam, 230-256. szám)
1981-10-22 / 248. szám
ÉSZAK-MAGYARORSZAG 4 1981. október 22., csütörtök Fíímíevél Fehértóira Egy kocka a színes, egész estét betöltő rajz-játékfilmből A magyar népmesék színes világa, a szkíta, hun, avar és más pusztai népek mondavilágának sok-sok motívuma kel életre Jankovics Marcell új, egész műsort betöltő rajz- játékfilmjében, a Fehérlőfiá- ban. Forgatókönyve az Illyés Gyula Hetvenhét magyar népmese című gyűjteményében található történet alapján készült. Jankovics Marcell korábban már készített egész műsort betöltő rajz-játékfilmet, amely azóta szinte az egész ország kincsévé lett, sőt az országhatáron túl is elismerést szerzett a Pannónia Stúdiónak. Ez volt a János vitéz. Most a Fehérlófiában sokkal többre vállalkozott, hiszen e történetben rendkívül sok mese szövődik össze, amit talán szükségtelen is itt elmesélni, húszén a magyar népmesék ismerői — és ezek között kisgyermeket és aggastyánt egyaránt találunk — örömmel látják viszont a vásznon az ismerősnek tűnő mesehősöket, akiknek alakját, mozgását, tetteit mar maguk is elképzelték, megálmodták sokszor, s most egybevethetik a maguk elképzeléseit Jankovics Marcell és munkatársai színes rajzfilmben testet öltött elképzeléseivel, a hallott, vagy olvasott mese rajzfilmbe történt átfogalmazásával. Alighanem szükségtelen az egyes mesék egymásba fonó- dását, egymáshoz csatlakozását elemezni, húszen ha beülünk a nézőtérre, lenyűgöz a mese. Onnan, amikor a fehér táltosnak fia születik, majd elindul világot próbálni, feszült érdeklődéssel, sőt izgalommal kísérjük nyomon Fehérlófia vándorlásait, mesés kalandjait mindaddig, amíg testvéreinek megbocsát és beköltöznek mindnyájan tornyos váraikba. Más kérdés természetesen a rajzfilmes megvalósulás. Jankovics Marcell a rajzfilm kiváló művésze, és amit ebben a filmben is produkál. az a rajzfilmtechnika igen ma yas foka. Az alakváltozások, a színek egy oeúsztatása, a színek gomolygása, a figurák rugalmas formái a rajzfilm- technika felső szintjét idézik, ugyanakkor azonban egy-egy mozzanatnál el is gondolkoztatok a nézőt, vajon a mesés fordulat a maga egyszerűségében mindig megkívánja-e az ennyire bonyolult rajzos átfogalmazást; nincs-e ellentmondás a mese tiszta naivitása és a rajzfilmtechnika rafináltsága között; az alakok szétesése, majd újra ösz- szeállása, a formák és színek változása, kavalkádja mindenkor a mese mindent elhitető. a lehetetlent is ábrázoló erejét kívánja-e tükrözni, vagy egyszerűen technikai bravúr a mondandótól függetlenül? Ezt is csodálattal nézzük és a mese szépsége, valamint a rajzfilm ar- tisztikuma egyaránt lebilincsel. Bizonyára lesz ifjabb néző, aid a meseszálat nehezebben tudja követni, mert a látvány elvonja a figyelmét, ennek ellenére a Fehérlófiát bizton és bátran ajánlhatjuk minden korosztálynak. * A hét másik bemutatója messze-messze eltér az előbbitől. Ezt már a címe is tükrözi: Vérvonal. Amerikai— NSZK bűnügyi film, a rendezője Terence Young. Egy dúsgazdag, vonzó hölgy kalandjairól szól, aki egy „gyógyszerbirodalom” főrészvényesévé válik. A főszereplője Audrey Hepburn. Ebben az előzetes tájékoztatásban erről a filmről többet nem is illik elmondani, de ha a címhez és az eddig közölt egy-két adathoz még azt is hozzátesszük, hogy csak szigorúan felnőttekhez szól, úgy látható — a Fehérlófiára gondolva —, hogy e héten a két új bemutató két messze eltérő közönségigéntft kíván kielégíteni. Benedek Miklós Ifjísáií rétegparlamentek Az elmúlt napokban ifjúsági rétegparlamentet tartottak a Beton- és Vasbetonipari Művek miskolci gyárának telephelyein. Elsőként a miskolci, utána a kazincbarcikai, s tegnap, október 21-én a bodrogke- resztúri termelőegységnél került sor erre a rendezvényre. Az összejöveteleken a dolgozók 30 százaléka, több mint 300 fiatal vett részt, s jelen voltak természetesen a helyi politikai. gazdasági vezetők is. A fiatalok tájékoztatást hallgattak meg az\ ifjúsági törvényből adódó teendők végrehajtásáról. illetve arról, hogy mit tettek ennek érdekében az elmúlt esztendőkben az adott telephelyen. Megválasztották az ifjak azt a 48 küldöttet is, akik képviselik majd őket a november 4-én megtartandó gyári szintű ifjúsági parlamenten. A Miskolci Szimfonikus Zenekar évadnyitó hangversenye Az újságkritikát fogalmazó ember — ha módja van rá — sokszor leírja: a közönség őszinte tetszéssel fogadta ezt, vagy azt a művet. Hangversenyről lévén szó, az őszinte tetszés nyilvánvalóan nem jelent mást, mint hogy a közönség tapsol. A közönség persze akkor is így tesz — udvariasságból. konvencióból stb. —, ha történetesen nincs elragadtatva a hallott produkciótól. Ilyenkor talán lassabb ütemben, és kevesebbel. nem várja meg, hogy az előadó ■ elhagyja a pódiumot. hanem enerváltan, érdektelenül fejezi be kezeinek sajátos jelbeszédét — bár ez sem mindig így történik. Nehéz tehát a tapsban tetten érni azt a bizonyos őszinte tetszést, de valamilyen különleges érzékszervünkkel mégis mindig pontosan felfogjuk. meg- érezzük (harsány gesztusok nélkül is) az adott sziluá- ciban rejlő nagyszerűséget, a valódi érték okozta feszültséget. E néhány adalék a taps feltételezett természetrajzához azért látszik helyénvalónak, mert a Miskolci Szimfonikus Zenekar október 12-én adott filharmóniai évadnyitó hangversenyén sem volt lelkes ováció. ráadásszám. ennek ellenére bátran állíthatjuk, hogy a közönségnek őszintén tetszett a produkció, mindenki tudta, hogy ritkán átélhető zenei esemény fültanújaként van jelen. A színház rekonstrukciója miatt a koncert helyszíne ezúttal a Rónai Sándor Művelődési Központ színházterme völt, az a terem, melynek kedvező akusztikai adottságairól újra és újra meggyőződhetünk, a műsoron pedig 19. és 20. századi francia komponisták müvei szerepeltek, egy igen időszerű összeállításban. Az aktualitást esetünkben az adja, hogy az előadott alkotások ritkán, vagy egyáltalán nem hallhatók Miskolc hangversenytermeiben, bár az is igaz, a bemutatott két dalciklus nem csak szűkebb pátriánk zenei köztudatában szorult háttérbe. Az est Auber Fra Diavolo nyitányával kezdődött és Bizet C-dúr szimfóniájával ért véget, mindkét alkotást felkészült, kellően kidolgozott interpretációban élvezhettük. A hangverseny valódi értékei azonban e két darab között, Berlioz Nyári éjszakák és Ravel Seherezádé című dalciklusainak megszólaltatásakor, valamint Debussy zenekari kompozíciójának. az Egy faun délutánjának elhangzásakor kerültek felszínre. A dalok előadója László Margit volt, aki nagyon választékosán, a lehelő legérzékenyebb és legkövetkezetesebb eszközökkel építette fel a két ciklus finom árnyalatokkal átszőtt világát. A zenekari kíséret rafinált tónusai, dinamikai fokozatai szervesen illeszkedtek a szólóénekhez, Mura Péter, a hangverseny dirigense optimálisan ragadta meg a tempókban és a dinamikai effektusokban rejlő arányokat. Debussy művének megszólaltatása hasonló fegyelmezettségről és átélésről tanúskodott, koncentrált fuvolaszóló, rendkívül homogén és kiegyensúlyozott zenekari hangzás jellemezte. Talán az egyes hangszerek szóliszti- kus betétjei illeszkedhettek volna jobban az előadás koncepciójához, átvehették volna pontosabban is a tut- ti részek legátóit. kifejezésbeli megoldásait. D. Szabó Ede A Vándor-kórus szereplése A Vándor-kórus október 24-én, szombaton délután öt órai kezdettel Leninváros- ban, a Derkovits Művelődési Központban ad hangversenyt a helyi Vándor Sándor Zeneiskola vendégeként. Ünnepi megemlékezést Szalmás, István városi tanácselnök mond, a kórushangversenyt Révész László és Gerő Erich karnagyok vezénylik, közreműködnek Hegymegi Ernő, Nemes Tamás és H. Légrádi Katalin, a helyi zeneiskola művésztanárai. 7 őrt éneim i memen a kepernyön Mától már pereg a premiermozikban a filmhíradó, amit kedden este a televízióban láttunk: a Magyar Filmhíradó kétrészes összeállítást készített 1956 októberének és november eleiének tizenhárom napjáról; az ellenforradalom napjai idéződ- t.ek fel a korabeli filmdokumentumokon, a felnőttek előtt lói ismert képsorok peregtek, (Az első rész mától, a második fele egy hét múlva látható a mozikban.) A húszperces filmdoku- mentum-összeállítás után Baló György elmondta: a tizen- és huszonévesek kérdeznek; kérdezik, mi történt, hogyan történt 1956 őszén Magyarországon? A Népszabadság cikksorozata, az Ez történt, a Magyar Rádió sorozata, az Élő történelem dokumentumok segítségével kró- nikaszerűen már felidézte 1956 őszének legfontosabb mozzanatait, felvázolta a tragikus eseményeket megelőző kor kiemelkedő fordulatait, történéseit, amelyek az országot az ellenforradalomhoz vezették, amelyek e nagy tragédia előkészítői voltak. A televízióban feltett kérdésre — a filmdokumentumokkal való emlékezletés illán — a téma három kitűnő ismerője válaszol!: dr. Berecz János, az MSZMP Központi Bizottságának osztályvezetője. Hollós Ervin egyetemi tanár és Szabó Bálint, a Párttörténeti Intézel történésze — mindhárman már korábban. több tanulmányt pubúkáltak a huszonöt év előtti ellen- forradalomról — feltette ki kerekasztal-beszélgetés formáiéban. hogy a történelmi kutatások, politikai elemzések tükrében egy negyedszázad múltán miként értékelhetők az 1956-os ellenforradalom és az azt megelőző időszak eseményei, miiven alapvető következtetéseket kell azokból az utókornak — a túlélő kortársnak és az azóta felnövekedett generációknak — levonni. Elhangzott a beszélgetés bevezetőiében, hogy keveset beszélünk erről az időszakról. így hát tulaidonképnen hiánypótló is volt ez a beszélgetés, amely a dokumentumok cáfolhatatlan igazságával és a precíz történész és az elkötelezeti kutató szilárd érveivel fogta össze az ide vonatkozó legfontosabb tudnivalókat. Más forrásokból is tudtuk már. hogy az MSZMP Központi Bizottsága miként értékelte az ellenforradalom előzményeit. miben látta annak fő okait, de most újra rendkívül érzékletesen elevenedtek meg előttünk a történések és tanulságok. mert Baló szinte észrevétlenül irányította beszélgetést, a három kutató, politikus, történész pedig egymást kiegészítve adta közkinccsé a legfontosabb adalékokat, egy súlyos kor történelmének mind jobb megismeréséhez. Ez a beszélgetés nem mentegette az ötvenes évek elejének politikai vezetési hibáit, de nem is a kizárólagos kárhoztatás volt a cél. Igen határozottan tárult fel a polérrúa során, hogy az 1953-as választás, Rákosi önkritikája, majd Nagy Imre kormányelnöki megbízatása után miként szakadt szét két főirányba a vezetés és az 1953 júniusa után következő politikai következetlenségek, kanyarok okozta bizonytalanságot a külső és belső reakció, ill. nyílt ellenség miként használta ki. miként válhatott a Nagy Imre által „a szocializmus gyenge láncszemének” deklarált Magyar- ország egy ellenforradalmi reakciós kísérlet színterévé. Szinte minden lényeges kérdést érintett ez a beszélgetés.' Higgadtan, okosan, érvelőn, a tanulságok levonására sarkallom És bemutatta azt is, miként vívta meg küzdelmét, a Kádár János vezette csoport, hogy az ország népét az ellenforradalmi pusztulásból kivezethesse és az elkövetett hibákból okulva, két- frontos harcban megkezdhesse a szocialista Magyarország építését. Negyedszázada ennek. Erre a negyedszázada kezdett új építőmunkára emlékeztetett — a tragikus előzmények bemutatásával — kedden este az Ellenforradalom, 1956 című dokumentumműsor. Értékes mementó volt ez adás, tanulságos történelmi lecke a kortársaknak és az utódoknak egyaránt. (benedek) J'ir • ;V, e,. •• y : ;> X :fj.. v;<v •• < V.y/ \ • f • r INGRID BERGMAN Életem w-ol# 'v).: e ■ , 9. Filmszerződés az UFA-val Tudtam azonban, hogy foglalkozásomban az esélyeim korlátozottak. Az bizonyos, hogy Svédországban nagyon sikeres voltam. Svédországon kívül ott volt még Hollywood, ahol a nagy nemzetközi filmeket forgatták; ott volt Franciaország, ahol a harmincas évek néhány legszebb és legjelentősebb filmje keletkezett és ott volt természetesen Németország is. Amerikára gondolni sem mertem, a franciatudásom nem volt valami jó, de a német a második anyanyelvem. És egy napon megkaptam az UFA ajánlatát Berlinből. Ebben az időben ismertem meg Petler új oldalát, mely nagyon boldoggá tett: megállapítottam, milyen nagyon aggódik értem. Berlinbe utaztam, hogy az UFA-ná] elkészítsem a próbafelvételeket, és nagyon egyedül és elveszettnek éreztem magam abban a nagy szállodában, amelyben elhelyeztek. ’ Mikor a recepcióhoz mentem, hirtelen megláttam Pettert a hallban egy újság mögé rejtőzve. Elmagyarázta a dolgot: „Gondoltam, nem logod jól érezni magad egyedül, ezért jöttem. De ne mondd meg senkinek. Ismerem a filmeseket. Nem szeretik a férjeket. De a közelben vagyok, ha szükséged van rám.” Petter egész idő alatt ott maradt egy kis harmad- osztályú szállodában a sarkon, én pedig az elsőosztályú szállodában laktam, melybe a filmtársaság beszállásolt. Petter csodálatos volt. Megértette a problémáimat. és éppen olyan jól értette azt is, hogyan lehet azokat a legegyszerűbb módon megoldani. Csak a munkámban voltam biztos, a magánéletemben mindig hagytam. hogy a férfiak döntsenek helyettem. Először t az apám. azután Oltó bácsi, majd Petter volt az, aki helyettem meghozta a döntéseket. Az UFA ajánlata három filmre tartalmazott szerződést. Az elsőnek a ..Négy pajtás” volt a címe, és négy lányról szólt, akik egy rek Iá rn ügynökségnél dolgoznak, az ő férfiakkal folytatott kalandjaikról. Nem volt nagy. drága film. de nagyon bájos komédia volt. és számomra kihívás. Először kellett más nyelven dolgoznom. Következik: MINDENKI FÉI----É rtesítjük t Ügyfeleinket, hogy vállalatunk — Miskolc, Zsigmondi u. 6. sz. alatti — autóbontó telepén 1981. októ bér 26-tól 31-ig vagyonmegállapító leltárt tartunk A LELTÁROZÁS ALATT AZ ÉRTÉKESÍTÉS SZÜNETEL Kérjük szíves megértésüket AFIT XVI. sz. Autójavító Vállalat
