Észak-Magyarország, 1981. október (37. évfolyam, 230-256. szám)

1981-10-18 / 245. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZAG 2 1981. október 18., vasárnap Lázár György sí NSZK-ba utazik 37 7 Lázár György, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsá­nak elnöke Helmut Schmidtnek, a Német Szövetségi Köztár­saság szövetségi kancellárjának meghívására a közeljövőben hivatalos látogatást tesz a Német Szövetségi Köztársaságban. I Rövid látogatást tett Bu- : dapesten Lawrence S. Eagle- burger, az Egyesült Államok külügyminiszter-helyettese. Megbeszéléseket folytatott Szarka Károly külügyminisz­ter-helyettessel . a kétoldalú kapcsolatokról, valamint a i kölcsönös érdeklődésre szá­mot tartó nemzetközi kérdé­sekről. Az amerikai külügy­miniszter-helyettest fogadta Púja Frigyes külügyminisz­ter, Berecz János, az MSZMP KB külügyi osztályának veze­tője és Török István külke­reskedelmi államtitkár. Nagy János svájci tárgyalása (Folytatás az 1. oldalról) vállalatokkal állnak termejé- si kapcsolatban és ez jó ha­tással van a barátság elmé­lyítésére is. Példaként említ­hetem a Mechanikai Mérő­műszerek Gyára bicskei gyár­egységének Vajda János szo­cialista brigádját, amelynek tagjai testvérkapcsolatot tar­tanak fenn szovjet partner­üzemük dolgozóival. Jól mű­ködő barátságklubjuk van és gondot fordítanak a rendsze­res szakembercserére, a ter­melési tapasztalatok kölcsö­nös átadására. Hasonló úton jár a győri Richards Finom­posztógyár MSZBT-tagcso- portja. A gyári kollektívát immár több mint két évtize­des tartalmas, baráti kapcso­lat fűzi össze a Moszkva kö­zelében levő Kupavnai Tex­tilkombináttal. — Mind több olyan tagcso­portunk van, amelynek ki­magasló tevékenysége a kap­csolatok bővítésére serkenti azoknak az üzemeknek, in­tézményeknek kollektíváit is, ahol nincs tagcsoport. Így igen jónak tartjuk a balassa­gyarmati járásban dolgozó tagcsoportoknak az egész já­rásra kiterjedő munkáját, a Dunai Vasmű, a Bólyi Álla­mi Gazdaság, vagy az Oros­házi Üveggyár tagcsoportjai­nak széles körű, a lakóterüle­ten is érezhető hatású, ki­emelkedő tevékenységét. — Természetesen, mind a testvérkapcsolatok szélesítése, mind pedig a barátsági mun­ka hatókörének bővítése te­rén igen nagy tartalékaink vannak még — folytatta a fő­titkár —, különösen a tag­csoportok és az SZMBT-kol- lektívák közvetlen kapcsola­tainak fejlesztésében. A továbbiakban elismerés­sel szólt a szovjet 'testvérmoz­galom, a Szovjet—Magyar Baráti Társaság tevékenysé­géről, amelyben tekintélyes, elkötelezett aktivisták soka­sága vesz részt és tartja ele­venen a barátság gondolatát. Az MSZMP XII. kongresz- szusának határozatai alapján az elkövetkező időszakban is jelentős feladatok hárulnak a Magyar—Szovjet Baráti Tár­saságra. Legfontosabb teen­dőnk, hogy felelős elkötele­zettséggel, a szocialista haza­Qván Miklós beszéde Hagy János külügyminisz- tériumi államtitkár október 15—17. között hivatalos láto­gatást tett Svájcban. Megbe- ezélést folytatott Raymond Probsttal, a svájci külügymi­egyik legfontosabb feladat­ként határozták meg a bel- ! kereskedelmi ellátás keres- !- leihez igazodó javítását, a , hiánycikkek csökkentését,' a ' minőség javítását, a lakosság I szolgáltatási ' igényeinek I színvonalasabb, rugalmasabb kielégítését. Továbbra is el- 1 sőrendű feladat hozzájárulni ! a népgazdaság egyensúlyi 1 helyzetének javításához, a [ nem rubelelszámolású export ! fokozásával. 1 E feladat végrehajtásához I szükséges a termelés haté- I konyságának növelése, a I nemzetközi versenyképesség 1 erősítése. I A szövetkezeti építői par­nisztérium államtitkárával, a két ország kapcsolatairól és a nemzetközi helyzetről, külö­nös tekintettel az európai biz­tonság és együttműködés idő­szerű kérdéseire. nak területileg és összetételé­ben is változó építési igények kielégítésére kell felkészül­nie. erőit elsősorban a lakás­építésre, valamint az épület- fenntartásra és karbantar­tásra kell összpontosítania. Ezt követően a kongresz- szus elfogadta az ipari szö­vetkezetekre vonatkozó jog­szabályok továbbfejlesztésé­ről szóló előterjesztést és a megváltozott követelmények­nek megfelelően módosította az OKISZ alapszabályát. Végül a kongresszus által újjáválasztott Országos Ta­nácsa megtartotta első ülését, amelyen megválasztották az Országos Tanács vezető testü­letéit. Az OKISZ elnöke is­mét Rév Lajos lett. Bevezetőben az MSZMP Központi Bizottsága, és sze­mély szerint Kádár János ne­vében köszöntötte az MSZBT VII. országos értekezletének résztvevőit, a magyar—szov­jet, barátság .elmélyítésén fá­radozó minden társadalmi munkást. A Központi Bizottság titká­ra hangsúlyozta: — Az önök tanácskozása társadalmi életünk jelentős eseménye. A Szovjetunióhoz fűződő barátságunk ápolása, internacionalista együttmű­ködésünk fejlesztése nemcsak pártunk és kormányunk bél­és külpolitikájának tartós, lényegi eleme, hanem fon­tos társadalmi ügy is, minden hazájáért, az egyetemes ha­ladásért felelősséget érző és cselekvő ember ügye. A Szovjetunió népünk igaz barátja, szövetségese. Ennek bizonyságát adta történelmi sorsfordulóinkon éppúgy, mint a békés alkotómunka hétköznapjaiban. Emlékezte­tett arra, hogy barátságunk közös harcokban született, s népünk nem feledi: a szov­jet nép 1945-ben súlyos vér­áldozatok árán hozta meg szabadságunkat. Óvári Miklós részletesen szólt arról, hogy napjaink­ban a Szovjetunió fejlődése, nemzetközi szerepe, és akti­vitása az egész világpolitika, a nemzetközi osztályharc, így az ideológiai harc szempont­jából is egyaránt alapvető fontosságú. A jelenlegi fe­szült, veszélyekkel terhes A találkozón felszólalt Fi­lipp Tyimofejevics Jermás, aki Leonyid Brezsnyevnek, az SZKP KB főtitkárának, a Szovjetunió Legfelsőbb Ta­nácsa Elnöksége elnökének jókívánságait, a Szovjet— Magyar Baráti Társaság üd­vözletét tolmácsolta az érte­kezlet résztvevőinek, az MSZBT tagságának. Ezt kö­vetően a többi között szólt arról, _ hogy a Szovjetunió dolgozöi is tevékeny részt vállalnak a két ország gyü­mölcsöző gazdasági, tudomá­nyos-technikai és kulturális együttműködésének erősítésé­ben. Jó példája ennek az in­ternacionalista munkaver­seny, amelynek keretében — legutóbb az MSZMP XII. kongresszusa tiszteletére — számos szovjetunióbeli gyár teljesített nagy jelentőségű felajánlásokat. Az együttmű­ködést erősíti a közvetlen kapcsolatok rendszere, amely a Szovjetunió köztársaságait, megannyi területét és váro­sát köti össze a magyaror­szági testvérmegyékkel, vá­rosokkal. A Szovjet—Magyar Baráti Társaság munkája széles tö­megbázison nyugszik — hangsúlyozta a továbbiakban. Tagozatai tíz szövetségi és négy autonóm köztársaság­ban, 20 területen és 25 vá­rosban működnek szerte a nemzetközi helyzetben egész népünk, és világszerte min­den józanul gondolkodó em­ber aggodalommal figyeli, hogy az Egyesült Államok po­litikájában ( ismét felerősö­dött az agresszivitásra, a nyílt erőszakra épülő ten­dencia. — Érthető, hogy népünk félti kemény munkával el­ért szocialista vívmányait, félti a békét, és ez fokozza el­szántságát, hogy kivegye ré­szét a békéért folyó küzde­lemből. — A Szovjetunióval való szoros együttműködés nem­csak külpolitikai kérdés szá­munkra. Kapcsolatainknak pótolhatatlan szerepük van szocialista társadalmunk épí­tésében, gazdasági, kulturális, tudományos feladataink meg­oldásában. A magyar—szov­jet barátság és internaciona­lista együttműködés fejlesz­tése pártunk és kormányunk politikájának sarkalatos ele­me. — Pártunk megalakulásá­tól kezdve hazafias és inter­nacionalista párt. Politikáját a marxizmus—leninizmus el­méletére, a szocialista építő­munka általános érvényű tör­vényszerűségeinek és hazánk konkrét viszonyainak, nem­zeti sajátosságainak figye­lembevételére alapozza. Ha­zánk felszabadulás utáni tör­ténelmében akkor születtek népünk javát szolgáló nagy eredmények, amikor érvény­re jutottak ezek a követel­mények, s nem feledjük d, Szovjetunióban. Az utóbbi években — az MSZBT-vel közösen — jelentős rendez­vények egész sorát szervez­ték. A kiemelkedő magyar- országi évfordulókhoz kap­csolódva Moszkvában, Lenin- grádban éppúgy, mint Uk­rajnában, Üzbegisztánban, Moldáviában és Észtország­ban sok százezren vettek részt a mai Magyarországról képet adó eseményeken. Most a szocialista gazdasá­gi integráció, a Szovjetunió és a Magyarország közötti hosszútávú szakosodási és kooperációs termelési prog­ram céljainak népszerűsíté­sét tartja egyik legfőbb idő­szerű feladatának az SZMBT. E munkában támaszkodhat az ipari és mezőgazdasági üzemek közvetlen együttmű­ködésére, a testvérvállalatok szoros kapcsolataira. A szer­vezet a jövőben a barátsági munka eddig kihasználatlan lehetőségeinek feltárásán is munkálkodva, javítja tevé­kenységének tervszerűségét, s — elsősorban az ifjúság kö­réből — mind több aktivistát von be mindennapi tenniva­lóinak elvégzésébe — hangoz­tatta Filipp Tyimofejevics Jermás. A vitában szót kért Nagy Sándor, a KISZ KB titkára, felszólalásában hangsúlyoz­ta, hogy a KISZ is részt kér, részt vállal a két ország együttműködésének erősíté­hogy új társadalmat építő munkánk jelenlegi és jövőbe­ni sikereinek is ez elengedhe­tetlen feltétele. A szocialista hazafisághoz és a proletár in­ternacionalizmushoz, a népek barátságának ügyéhez való hűség á magyar nép nemzeti érdeke. — A magyar—szovjet ba­rátság fő letéteményese a Magyar Szocialista Munkás­párt internacionalista politi­kája — folytatta Övári Mik­lós. — Ez a barátság szocia­lista elveinkből, szocialista meggyőződésünkből táplál­kozik. A magyar—szovjet ba­rátság sorskérdés a magyar nép számára, nemzeti ügy. — Az országos elnökség beszámolója és a felszólalá­sok egyaránt megerősítették azt a tapasztalatunkat, hogy a társaság az elmúlt öt év­ben eredményesen folytatta misszióját, teljesítette hiva­tását. Tevékenységével hozzá­járul ahhoz, hogy népeink mind szélesebb tömegei, kü­lönböző generációi kerülnék közvetlen, személyes kapcso­latba egymással, kicserélik véleményüket eredményeik­ről, gondjaikról, amint az ba­rátok között szokás. Mindez segíti egymás jobb megisme­rését, közelebb hozza népein­ket. — Különösen fontos, hogy mindazt, amit a Szovjetunió életéről, a párt politikájáról, a gazdasági, a kulturális, a tudományos életről közvetí­tünk, a valóság minden lé­nyeges elemét megragadva sében, mindennapos kapcso­lataink szorosabbra fűzésé­ben. Ifjúságunk legnagyobb része ismeri, s nagyra érté­keli a Szovjetunió történel­mi vívmányait, azt a segít­séget, amelyet szocialista tár­sadalmunk megteremtéséhez nyújtott, s érdeklődéssel te­kint a szovjet nép, a fiata­lok mai életére. Pach Zsig- mond Pál, a Magyar Tudo­mányos Akadémia alelhöke, a Magyar—Szovjet Társada­lomtudományi Vegyes Bi­zottság magyar tagozatának elnöke a két ország társa­dalomkutatóinak közös mun­kájáról szólt. A többi felszó­laló az orosz nyelvoktatás­ról, a magyar és szovjet mű­vészek sokoldalú kapcsolatá­ról szólt. Számos vállalati, üzemi tagcsoport képviselője számolt be arról, hogy a mun­káskollektívák mind tartal­masabb barátsági munkát vé­geznek. Az MSZBT tagcso­portjai törekedni fognak ha­tósugaruk kiterjesztésére. A felszólalók egyetértettek ab­ban, hogy a jövőben is ki­emelt feladat a politikai agi­táció erősítése. A vitában elhangzottakra Bíró Gyula főtitkár válaszolt. Ezután az országos értekezlet határozatban rögzítette az MSZBT elkövetkező fél évti­zedre szóló legfőbb felada­tait. A dokumentum a többi 1 list eseményei képekben A héten is a belpolitikai viták középpontjában állt az NSZK-ban a múlt heti nagyszabású békemenet. Képünkön: tartalékosok ka­tonakönyveiket aggatták fel a bonni utcákon a nukleáris fegyver­kezés elleni tiltakozásul. Egy parlamenti csoport meghívására Japánba utazott Jasszer Ara- lat. Képünkön: a PFSZ vezetője tokiói képviselők társaságában. Beíejeziil az ipari szívetkezelek kongresszusa (Folytatás az 1. oldalról) I •• Vita a beszámoló felett fiság és proletár internacio­nalizmus szerves egységének szellemében vegyünk részt a magyar—szovjet barátság el­mélyítésében. Míg a mozga­lom tevékenységének alapve­tő céljai változatlanok, a jö­vőben törekedni kell mun­kánk állandó tartalmi és módszerbeli megújítására — hangsúlyozta a főtitkár, s vé­gezetül megállapította: — minden adottságunk, módunk megvan ahhoz, hogy mozgal­munk a következő években az eddiginél is jobban megfelel­jen nemes hivatásának, s még eredményesebben szol­gálja a közös nagy célt. né­peink barátságát és egymás jobb megismerését, . történetiségében lássuk és lát­tassuk. Azért is hangsúlyo­zom a történetiség szerepét, mert a magyar—szovjet ba­rátságot, annak jelentőségét történelmi gyökereinek isme­retében lehet a maga teljes­ségében megérteni és átérez­ni. Az újabb és újabb fiatal nemzedéknek kötelességünk átadni e történelmi ta­pasztalatainkat. A fiatalok viszik tovább az apák meg­kezdett ügyét, velük és álta­luk folytatódik, újul meg a népeink közötti szilárd ala­pokra épülő barátság. — A Magyar—Szovjet Ba­ráti Társaságnak fontos fel­adata, hogy segítsen a Szov­jetunió mai valóságát a ma­ga teljességében megismer­tetni és hozzájárulni az élen­járó tapasztalatok elsajátítá­sához, gyakorlati alkalmazá­sához. Övári Miklós befejezésül a párt és a magyar—szovjet ba­rátság valamennyi aktivistá­jának nevében köszönetét mondott mindazon szovjet barátainknak, akik cselekvő­én részt vesznek közös ügyünk, a népeink közötti ba­rátság elmélyítésében. Egy­ben sok sikert kívánt a test-i véri szovjet népnek kommu­nizmust építő munkájához, a párt XXVI. kongresszusa ha­tározatainak megvalósításá­hoz, a világ békéjének véd el-: mezeséhez. között kihangsúlyozza a ba­rátság további elmélyítését. Az MSZBT feladata, hogy vegyen részt a szovjet- és kommunistaellenes burzsoá ideológia mai jelentkezési formájának leleplezésében. A továbbiakban az érte-* kéziét megválasztotta a Ma­gyar-Szovjet Baráti Társa­ság 197 tagú új országos el­nökségét. Az országos elnökség meg­tartotta alakuló ülését, ame­lyen 19 tagú ügyvezető elnök­séget választott. Ugyancsak megválasztotta a társaság tisztségviselőit, valamint az országos elnökség mellett működő négy munkabizottság vezetőit. Az MSZBT elnöke Apró Antal, alelnökök: Duschel: Lajosné, a Magyar Nők Or­szágos Tanácsának elnöke, Ligeti Lajos akadémikus. Nagy Mária, az MSZBT nyu­galmazott főtitkára. Rapai Gyula, a Kossuth Könyvki­adó igazgatója. Tamássy Ist­ván, a Kertészeti Egyetem tanszékvezető tanára, Tas- nádi Emil. az Országos Ta­lálmányi Hivatal nyugalma­zott elnöke és Veres József nyugalmazott miniszter. A baráti társaság főtitkára is­mét Bíró Gvula lett, titkára pedig György Sándor. Az MSZBT VII. orszáeos értekezlete Apró Antal zár-, szavával ért véget. ( j A

Next

/
Thumbnails
Contents