Észak-Magyarország, 1981. október (37. évfolyam, 230-256. szám)

1981-10-18 / 245. szám

Í>tí1. Oktober IS., vasárnap E3ZAK-MAÜYARQR3ZAG 3 ­A nemesbikki „húsprograrrT S jrasztrafnépül f Nem kis gond. amikor egy I aránylag kisméretű termelő-. szövetkezetben, csak a ka- i lászosok tervezett terméséből j 4 millió forint értékű kiesést ! okoz a fagy-, a víz- és az I aszálykár. Ráadásul, a ne­mesbikki Nógrádi Sándor Termelőszövetkezetben, amely eléggé mostoha adott- I sagok között gazdálkodik, az I összes termelési érték közel i 80 százalékát az alaptevé­kenység, azaz a növényter­mesztés és az állattenyésztés adja. Jó néhány gazdaságban j elsősorban a melléküzemág- j ban igyekeztek pótolni a ha­sonló nyári kieséseket. De itt, ahol egy kis építöbrigád, a tiszapalkonyaiakkal közös szolgáltató ágazat és a mint­egy 60 ezer köbméternyi ka­vicstermelés jelenti az össz­termelés 20 százalékát kite­vő „mellékest”, nem volt er­re lehetőség. — És nem is volt erre szükség — teszi hozzá Ba­logh János, a tsz elnöke. — Gazdaságunk termelési szer­kezetét eleve úgy alakítottuk ki, hogy a „meglepetések”, e vidék növénytermesztését gyakran sújtó csapások, ele­mi károk ne okozhassanak túl nagy gondokat. Így az idei kiesést is sikerült „visz- szaszerezni”, azaz pótolni tudjuk a 4 milliót. A min­denkori jó pénzügyi egyen­súlyunkat a fejlett, erős ál­lattenyésztés biztosítja. Persze ezt az egyensúlyt, ezt a biztonságot nem egy­könnyen sikerült megterem­teni. Nemcsak elhatározás kérdése volt, nem ment má­ról holnapra a szilárd, jól és gazdaságosan termelő állat- tenyésztés felfejlesztése. An­nál is inkább, mert egyszer­re háromfelé is kellett fi­gyelni. Az ágazaton belül ugyanis sertéshizlalással, ju- hászattal és szarvasmarha­tartással is foglalkoznak. — Több esztendő fejleszté­sei, a sok fáradozás, odafi­gyelés az idén már hozza az eredményt. Alaptevékenysé­gük árbevételeiének ma már 60 százalékát adja.biztonság­gal az állattenyésztés. Ebből legnagyobb volumenű a ser­téságazat, amely a rekonst­rukció után az idén termel először teljes kapacitással. És máris a tervezettnél legalább egymillió forinttal termei­től) bet. Azelőtt 1500—2000 hízót tu­dott értékesíteni évente a gazdaság. Az idén közel 6200 darabot, legalább 6240 mázsa sertéshúst. A nyeresé­get elsősorban az biztosítja, hogy saját terményekre ala­pozzák a hizlalást, és a ház­tájit is ellátó saját keverő­üzem termeli a tápot. Az el­nök : — Az eredmények arra biztatnak, hogy máris to­vábbfejlesszük az ágazatot. A 300 kocás telep a hizlal­dák kapacitásánál több alap­anyagot tud megtermelni. Ezért építjük meg az újabb 1040 férőhelyes hizlaldát. A hizlaldái férőhelyeket na­gyon jól, évi három „fordu­lóban” tudjuk kihasználni mert a süldőket 40 kilós súlyig előhizlaljuk. A juhászat eredményei is kiválóak. Mint törzstenyé­szel, jó tenyészkosokat érté- ■ kesítenek. A húsértékesitós is meghaladja az idén a 310 mázsát. Gyapjútermelésben a megye legjobbjai közé tar­toznak. Az 1410 megnyírt juh átlagosan 5,9 kiló gyap­jút adott, s ezen belül a 936 anyajuhnál 8,8 kilós volt a nyírási átlag. A tömegtakarmányra, a 400 hektárnyi, részben felja­vított legelőre alapozott hús­marhatartást is fejlesztem kívánják. Az idén mintegy 1300 mázsányi, 254 darab, zömmel exportálható hízó marhát értékesítenek. — Összességében azt tart­juk a legnagyobb eredmény­nek — mondja az elnök —, hogy az idén már 7800 má­zsányi húst tudunk értékesí­teni. Mivel összes szántóte­rületünk alig haladja meg az 1900 hektárt, a hektáron­ként több mint 4 mázsás hústermelés már nem mond­ható rossznak. Elsősorban ennek köszönhetjük, hogy a nyári kiesést sikerül pótol­nunk. De azért ebbe a 4 mil­lióba, az ősziek kedvezően alakuló termésátlaga is be­segít. Mégpedig azzal, hogy jó­nak ígérkezik a 450 hektár­nyi kukorica termése, a 150 hektár napraforgó pedig a tervezett 16 mázsával szem­ben több mint 21 mázsás átlaggal fizetett. És jó a gaz­daság takarmánymérlege is. Annak ellenére, hogy a szán­tóföldi takarmánytermesz­tést a minimumra csökken­tették, mind a nagyüzemi ál­latállományt, mind a háztá­jit el tudják látni bőségesen szálastakarmánnyal és siló­val. Néhány esztendő céltuda­tos fejlesztéseinek, jó mun­kájának, gondos odafigyelé­sének eredménye, hogy a Nógrádi Sándor Tsz-ben to­vábbi nagy lehetőségeket lát­nak a húsprogramban. (P- s.) Bővül a jihtelep r X feísőgagyi Virágzó Tsz juhtelepe újabb beruházás­sal gyarapodik a közeli na­pokban. November 7-én át­adásra kerül az 1800 férőhe­lyes bárányhizlalda, amely­nek építését saját kivitelezés­ben oldotta meg a szövetke­zet. A gazdaság a korábbi (2 év — 3 elletés) módszeréről fokozatosan kíván visszatérni az évi egyszeri elletésre, illet­ve a juh hármas hasznqsítá- sára (gyapjú, szaporulat, tej). Egyelőre 1200 juh fejését ter­vezik. Az Agrocoop segít­ségével a közeljövőben 2x24 fejőállásos, Alía-Laval fejő­berendezés beépítésére is sor kerül a feísőgagyi tsz-ben. Kevesebb lesz a hiáiycikk Debrecenben tanácskoztak a termeltetők tanácsába tömö­rült vállalatok. A három nap alatt közel 200 megbeszélést tartottak a hiánycikkeket bemutató kereskedők a leen­dő gyártó cégek képviselői­vel. Az elkövetkezendő hetek­ben 32 szabad gyártó kapa­citással rendelkező vállalattal és szövetkezettel, illetve 13 kisiparossal folytatódnak a tárgyalások, különböző hi­ánycikkek gyártására. A deb­receni bemutató kiállítás eredményeként a jövőben le­kerül a hiánycikklistáról az ernyőtartó, a tésztavágó gép. a lakat, a retesz, a tolózár, a fém kenyérdoboz, és a gyere­kek nagy örömére lesz elég léggömb, tollaslabda, bababú­tor és fa építőjáték. A kis­kerttulajdonosokat is érdekli, hogy a Hódmezővásárhelyi Vas- és Fémipari Szövetke­zet megkezdi a közkedvelt Norton-kuták gyártását, a Ko­rábban néha-néha kapható kút óránál jóval olcsóbban. A Lenin Kohászati Művek hiánycikkgyártó gyáregysége pedig — két vízterű kazán gyártásával — már a közel­jövőben megoldja a családi házak fűtési és melegviz- eJlátási problémáit. Legköze­lebb novemberben az üzle­tekből hiányzó szerszámáruk- ból rendeznek szakkiállítást Kecskeméten. Új műszer Érzékeny ellenőrző műszert szerkesztett Horváth József, a Debreceni Agrártudomá­nyi Egyetem mezőtúri, mező­gazdasági gépészeti főiskolai karának adjunktusa, az NDK gyártmányú kombájnok elektromos részegységeinek precíz vizsgálatára, ellenőrzé­sére. Az eddigi gyakorlat sze­rint a kombájn elektronikus részegységének meghibáso­dása esetén az egész egységet kicserélték, s ha pótpanel nem állt rendelkezésre, akkor az értékes betakarítógép hosz- szabb időre kiesett a terme­lésből. Az új mérőműszer pontosan diagnosztizál ja, hogy az eletronikus rész melyik elektródája, vagy ellenállása hibásodott meg. Jelzései után néha csak filléres alkatrész cseréjével a gépet rövid idő alatt ismét üzemképessé le­het tenni. A találmány hasz­nosítására a mezőtúri Ma­gyar—Mongol Barátság Tsz vállalkozott: gyártó egységet hozott létre, és még ebben az évben 20—25 készüléket ál- lit elő. Az eszközt a szolnoki TSZKER forgalmazza. Egy készülék ára körülbelül har­mincezer forint lesz. A tervek már készülnek Fejlesztik a felsizsilcai öntödét r Évente mintegy 600 tonna könnyűfém öntvényt állíta­nak elő a Miskolci Mezőgaz­dasági Gépgyártó és Szol­gáltató Vállalat félsőzsoloai gyáregységének öntödéjében. A termékskála meglehetősen széles, a gyártmányok' száma eléri a 300-at. s súlyúit 30 de­kagrammtól 50 kilóg: arming változik. Gyártanak itt töb­bek között mezőgazdasági gé­pekhez és húsipari gépekhez alkatrészeket, ventiliátor-la- pátkérekeket, oiajv/ivatty ú- házakat, „hot dog”-sütőket. A gyáregység e legkisebb, de jó! jövedelmező termelőegysége másfél tucatnyi megrendelő­vel áll kereskedelmi kapcso­latban, akik gyakran, nagy­nyomású öntvényeket is ige­nyelnek. Csakhogy jelenleg a? öntöde még nincs felkészülve ez.ek előállítására, a jövő azonban feltétlenül megköve­teli az előrelépést. A fejlesztésre vonatkozó terveket már készítik, s a megvalósításhoz szükséges pénzi mintegy 60 millió Ft-ra becsülik. Amennyiben kivite­lezésre kerülnek az elképzelé­sek, az öntöde elektromos al- áUomások megszakítóját gyártja majd az arab sejk­ségek számára, mint a ®anz Villamossági Művek alvállal­kozója. A műszaki feltételek megteremtése nem könnyű feladat, sokrétű tevékenysé­get igényelnek. Szükség lesz elektromos kemencék üzem­be helyezésére, ugyanis ezek­ben minőségileg jobb alap­anyag állítható elő. Az anyag- vizsgálatot is folyamatossá, korszerűbbé kell tenni. A leg-, nagyobb beruházást egy da­ruval ellátott csarnok építése jelenti, ahol 50 kilogrammnál nagyobb öntvények is gyárt­hatók. A BVK PVC-gyóránok polimer-gyáregysége. Nehéz év a BVK-ban II kibontakozás lehetőségei A megye nagy múltú vegy­ipari gyárára, a Borsodi Ve­gyi Kombinátra az elmúlt években, évtizedekben a nagyarányú fejlesztés vblt a jellemző. Ismert, hogy az el­múlt években valósult meg a 550 ezer tonna évi ter­melőkapacitású pvc-gyar, s a jól végrehajtott fejlesztési és beruházási tevékenységgel si­került elérni, hogy az ötö­dik ötéves terv valamennyi célkitűzéseit teljesíteni tudta a BVK. Az öt esztendőre előirányzott bruttó termelési érték a tervezett 25 milliárd forinttal szemben 26 milli­árd 341 millió forintra, míg az előirányzott 2 milliárd 960 millió forint eredmény 3 milliárd 297 millió forint­ra alakult. Az új termelő- kapacitások üzembe helyezé­se és a termékek zavarta­lan exportja pozitív deviza­szaldót eredményezett Az elmúlt évben például a nem rubel elszámolású deviza szal­dó elérte a 45 millió dollárt Az elmúlt öt esztendő munkáját summázva megál­lapítható, hogy a tervidő­szakban megvalósított fej­lesztési, termelési és gazdál­kodási eredmények minden­ben megfeleltek a népgazda­sági célkitűzéseknek, illetve e célok figyelembevételével megfogalmazott vállalati ter­veknek. Az elmúlt évben be­vezetett új gazdasági szabá­lyozó- és árrendszer azonban merőben más helyzetet te­remtett a kombinátban. Az említett szabályozók hatása­ként az ötödik ötéves terv­célok teljesítése mellett, sem alakult ki gazdasági egyen­súly. Az okok ismertek. Az állami szintű (!) fejlesztési döntések eredményeképpen a Borsodi Vegyi Kombinátban jelenleg az összes termelé­sen belül döntő részarányt képviselnek a nagyon ener­giaigényes kémiai technoló­giák, illetve az alapanyag- gyártás. Az alapanyagok és energiák átértékelődése mel­lett, súlyos, negatív hatása van a pvc-piacon kialakult és elhúzódó válsághelyzet­nek is. Az emlitettek miatt a rendkívül nagy vállalati erőfeszítések ellenére, ebben az évben komoly gazdasági problémákkal keil a kombi­nát vezetőinek, dolgozóinak szembenéznie. A Vegyipari Dolgozók Szakszervezete elnöksége a közelmúltban foglalkozott a kombinát jelenlegi gazdasá­gi helyzetével. Az elnökség elé terjesztett mélyreható gazdasági elemzésből kitű­nik, hogy a vállalat vezetői nagy erőfeszítéseket tettek azért, hogy feltárják a szük­séges és lehetséges tenniva­lókat, amelyekkel ellensú­lyozni lehet az értékarányok átrendezéséből következő ha­tékonyságromlást. Az elem­zések mindenekelőtt arra en­gednek következtetni, hogy csakis a termelési szerke­zet jelentős átalakításával lehetséges a világpiac kon­junkturális ingadozásaiból következő veszteségeket mér­sékelni, illetve ellensúlyozni. A kialakított fejlesztési, ke­reskedelmi és gazdálkodási stratégia szerint, dinamiku­san növelik a magasabb ké­szültségi tokot képviselő ter­mékek, így a feldolgozott pvc-késztermékek arányát, de emellett, egy újabb fejlesz­tési irányként törekednek a kevésbé eszközigényes és konvertálható kapacitások­ban gyártható gyógyszer- és növényvédő szer intermedie­rek gyártására is. A rendel­kezésre álló kutatási és fej­lesztési erőforrásokat első­sorban az említett területe­ken igyekeznek hasznosíta­ni. A gyógyszeripari és nö­vényvédő szer intermedier­gyártás később növeli majd a vállalati jövedelmezőséget; míg a pvc-késztermékgyártás fokozása elősegíti a belföldi műanyagfelhasználás növe­kedését és csökkenti a jelen­leg nagy részarányt képvi­selő műanyag alapanyagok exportját. A tervezett elképzelések megvalósítása azonban idő­igényes, s az 1981. évi gaz­dasági eredményeket a kom­binát meglevő lehetőségei határozzák meg. E lehetősé­gek pedig nem a legkedve­zőbbek. A világpiacon kiala­kult helyzet, az alacsony ex­portárak még a termelés költségeit sem fedezik, ugyan­akkor az 1980-ban és 1981- ben végrehajtott energia- és etilén-alapanyag áremelések tetemesen emelték a terme­lés költségeit. Az említettek arra késztették a kombinát vezetőit, hogy az egyébként is alacsony hatékonyságot feltételező éves tervet is mó­dosítsák. Mint már említet­tük, a kedvezőtlen hatások ellensúlyozására időben megtették a jónak vélt és szükséges intézkedéseket a kombinátban. Ezek egyrészt a nagymértékű veszteségek elhárítására irányultak, más­részt pedig a lehetőségekhez képest igyekeznek növelni a vállalati eredményt. Kétség­telen. hogy a megtett intéz­kedések > segítenek valame­lyest a vállalat gazdasági egyensúlyának' megteremté­sében, ám az is nyilvánvaló, hogy ez a tevékenység úgy­mond túlnőtte a vállalat ke­reteit, lehetőségeit, s 1981 tavaszán ágazati, sőt iparpo­litikai jelentőségűvé vált. A miértre is egyértelmű a vá­lasz: a jelenlegi gazdasági körülmények között egy -egy vállalatot nem szerencsés el­szigetelten vizsgálni. A kül­gazdasági, népgazdasági és vállalati hatásokat, reagálá­sokat csak egységesen, úgy­nevezett vertikum szemlelet­tel lehet értelmezni. A BVK esetében például nyilvánvaló, hogy a kőolaj-, vegyipari benzin-, alumíniumipari, olefingyártás és pvc-termelés összefüggéseiben a népgazda­ság vállalatonként külön-kü- lön nagy haszonra tesz szert, ezen belül azonban egyes vállalatok helyzete meglehe­tősen differenciált. Azok <t vállalatok, amelyek az érvé-j nyes és jó irányítási mecha­nizmus mellett, elsősorban magyar partnerekkel állnak kapcsolatban, úgymond, jól járnak, míg azok, amelyek ütköznek a világpiaccal, rá vannak kényszerítve arra; hogy elviseljek a világpiac meglehetősen szigorú törvé­nyeit, s a következményeket nem tudják áthárítani sen­kire. Az imént leírtak természe­tesen nem art jelentik, hogy az említett vállalatoknak nem keil megtenniük a szük­séges intézkedéseket, s csu-» pán elegendő a felsőbb be­avatkozásra, segítségre vár­ni. Nem ez történt a BVK-; ban sem, ahol a kedvezőt-1 len helyzetben igyekeztek sorompóba állítani a feliedé hető erőforrásokat. Ilye» intézkedés például néhány! gazdaságtalan termelőegység leállítása. A földgáz áreme­lése miatt veszteségessé vált Vi mik lórid-gyártást meg­szüntették és pótlására az NDK-val termékcsere-egyez­ményt kötöttek. Ennek ered­ményeként 1981-ben mintegy 100 millió forint, a későbbi-; ekben 200 millió forint vesz-; teségíorrást szüntetnek megj Különféle műszaki intézke-4 désekkel az esztendő első fe-f lében mintegy 40 millió fo-J rint energiamegtakarítást ér­tek el, de hasznosítják azo­kat a tapasztalatokat is,’ amelyeket a vegyipari tech­nológiák fejlesztésében sze-j reztek a kombinát dolgozói; Több mint 100 millió forint nyereséget jelent az úgyne­vezett szellemi export. Mind-* ezek az intézkedések ebben az évben várhatóan, mintegy 300 millió forint eredmény- többletet biztosítanak, ám ezek csak részben ellensú­lyozzák a pvc-por árzuhanás sa és az energia-áremelke­dések miatt bekövetkezett eredményromlást. A vállalati termelő-, karbantartó, szol­gáltató tevékenység, a mun­ka szervezettebbé tételére, a munkafegyelem javítására, a még meglevő veszteségek feltárására konkrét felada­tokat jelöltek meg a kombi­nát vezetői, de számolni kell azzal, hogy ezek az intézke­dések a vállalat gazdasági egyensúlyát illetően nem te­kinthetők 100 százalékos meg­oldásnak. Így foglalt állást a VDSZ elnöksége is. A testület elis­merését fejezte ki a vállalat vezetőinek, dolgozóinak mindazokért az erőfeszítése­kért, amelyeket eddig tettek és terveznek, ám megoldást csakis az jelenthet, ha arra illetékes szervek döntéseik során érvényre juttatják az úgynevezett vertikum szem­léletet. vagyis figyelembe ve­szik azt a tényt, hogy a BVK-nak jelenleg szembe kell néznie a világpiac ke­gyetlen valóságával, s vesz­teségeit jelenleg nem tudja áthárítani senkire. Szarra« Vsssi ( \

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents