Észak-Magyarország, 1981. október (37. évfolyam, 230-256. szám)

1981-10-18 / 245. szám

YTLAG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP BORSOD-ABAÜJ-ZEMPLÉN MüGTBl RTEOTTSAGAXAB LAPJA XXXVII. évfolyam, ‘.145. szám Ara: 1,80 Ft Vasárnap, 1081. okfóber 18. A magyar-szovjet barátság nemzeti ügy Tanácskozott az MSZBT Víl. országos értekezlete Bíró Gyula és Óvári Miklós beszéde Képünkön: Apró Antal megnyitja f A Magyar—Szovjet Baráti i Társaság szombaton a XXII. I kerületi pártbizottság székhá- I zában tartotta meg VII. or- I szagos értekezletét. A mozga- ! lom legfelsőbb fórumán -* ' a társaság 1664 üzemi, terme­lőszövetkezeti, intézményi, is- I kólái tagcsoportjának képvi- j seletében — csaknem 700 kül- i dött, s számos meghívott vett részt, hogy áttekintse az utób­bi fél évtizedben végzett ba­rátsági munka eredményeit, s meghatározza a soron levő feladatokat, a népeink barát­ságának, sokszínű kapcsola­tainak további erősítésében, gazdagításában. Az értekezlet elnökségében foglalt helyet Óvári Miklós, az MSZMP Po­litikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára, Marjai József, a Miniszterta­nács elnökhelyettese, társa­dalmi, politikai és kulturális életünk számos jeles képvise­lője, Filipp Jermás, az SZKP j KB póttagja, a Szovjet—Ma- ; gyár Baráti Társaság elnöke, ' a Szovjetunió Állami Filmbi­zottságának elnöke, a tanács- I kozásra érkezett szovjet kül- | döttség vezetője. Ott volt Vla­gyimir Pavlov, a Szovjetunió budapesti nagykövete. Az országos értekezletet f Apró Antal, az MSZBT elnö­A tagcsoportok r — Az MSZBT a párt cél- ’ kitűzéseinek szellemében te- | vékenykedő, a párt politiká- I jónak megvalósulását előse­gítő, széles tömegbázisra épü­lő olyan politikai tömegmoz­galom, amelynek változatos munkájában áldozatkész, a magyar—szovjet barátságot felelősségteljes elkötelezett- 1 seggel, önzetlenül szolgáló tisztségviselők, társadalmi munkások — közöttük nagy számban kommunisták — né­pes tábora vesz részt — foly­tatta a főtitkár. — Tevékeny­ségünk a párt kongresszusai­nak határozatai alapján je­lentősen fejlődött, összhang­ban van pártunk több mint ' negyedszázada követett, ki­egyensúlyozott elvi politiká- ! javai. Mozgalmunk mind job- 1 ban megtalálja azt a tártál* ! mai és formát, amely lehetö- [ vé teszi az öntevékenység ki­bontakozását, annak sokolda­or értekezletet ke nyitotta meg. Köszöntötte a megjelenteket, külön üdvö­zölve azt a 43 aktivistát, akik­nek a tanácskozás megkezdé­se előtt lezajlott ünnepségen nyújtották át a kiváló barát­sági munkáért az MSZBT aranykoszorús jelvényé ki­tüntetést. A legutóbbi tanácskozás óta eltelt időszak munkáját összegező írásos beszámoló­hoz Bíró Gyula főtitkár fő­zött szóbeli kiegészítést. Bíró Gyula, az MSZBT fő­titkára az országos elnökség írásos jelentéséhez fűzött szó­beli kiegészítésében szólt ar­ról, hogy az elmúlt fél évti­zedben új tapasztalatokkal, formákkal és módszerekkel gazdagodott a társaság mun­kája, tovább nőtt a tagcso­portok, a barátsági mozgalom részvétele, aktív jelenléte ha­zánk társadalmi életében. A továbbiakban a nemzetközi helyzet alakulásával kapcso­latban kiemelte: — Éleződött, rmmkitt a nemzetközi politikai légkör, lelassult az enyhülés folya­mata. Az imperializmus erői — mindenekelőtt az ameri­kai imperializmus militarista körei — fokozták támadásai­barátsági munka lú demonstrálását, hogy ez a barátság, amelynek ápolásá­ra vállalkoztunk, ténylegesen a tömegek szándéka és aka­rata. — Az országos értekezletet előkészítő, a tagcsoportok me­gyei és budapesti kerületi munkaértekezletein egyönte­tű véleményként fogalmazó­dott meg, hogy a mozgalom 1970-ben történt új alapokra helyezése szükséges lépés volt és kiállta az idő próbáját. A tagcsoportok a barátsági mun­ka bázisaivá váltak és létre­jöttükkel megteremtődött a lömegmozgalmi tevékenység alapfeltétele. A tagcsoportok mindinkább megtalálják az országos el­nökség ajánlásait figyelembe vevő. s a helyi lehetőségek­hez, igényekhez igazodó ered­ményes munka formáit és módszereiket. kát az enyhülés sürgetői el­len, arra törekszenek, hogy megbontsák a két világrend- szer közötti erőegyensúlyt, s katonai fölényre tegyenek szert. — Ilyen körülmények kö­zött különösen fontos, hogy népünk megismerje a Szov­jetunió valóságos törekvéseit, hiteles képet kapjon politi­kájáról és a színtiszta igaz­ságot hallja a Szovjetunióhoz fűződő kapcsolatainkról. Eb­ben vállalt megtisztelő, fele­lősségteljes feladatot mozgal­munk, a Magyar—Szovjet Ba­ráti Társaság — hangsúlyoz­ta Biró Gyula, majd emlékez­tetett arra, hogy hazánkat felszabadítónkhoz, a Szovjet­unióhoz a történelmi múlt­ban gyökerező testvéri barát­ság fűzi. Kiemelte: a magyar —szovjet kapcsolatok megha­tározó ereje az MSZMP és az SZKP szilárd elvi-politi­kai egysége, nézetazonossá­ga és elvtársi együttműködé­se, s pártunknak az a kettős felelősséggel számoló — a szocialista hazafiságon és a proletár internacionalizmuson nyugvó — kovelkezei.es poli­tikája, amely immár negyed- százada töretlenül érvényesül az MSZMP tevékenységében. — Mindaz, amit ezért a ba­rátságért, együttműködésünk fejlesztéséért a szocializmus elvi alapj;in teszünk, egyéni meggyőződésen alapszik. Ez a barátság történelmi gyökerű, felszabadulásunktól napjainkig a gazdasági-poli­tikai gyakorlat ezernyi szálá­val átszőtt, elszakíthatatlan és élő folyamat, amelyben nemcsak a szavak, hanem a konkrét tettek sokasága ölt testet. A mi mozgalmunk munkája is hozzájárul ah­hoz, hogy a magyar—szovjet barátság a tömegek ügye, párttagoké és pártonkivülie- ké, fiataloké és időseké, mun­kásoké és értelmiségieké, me­zőgazdasági dolgozóké és diá­koké, vagyis a népé legyen. Mozgalmunk a baráti kötelé­kek fejlesztésében és elmé­lyítésében alapításától nap­jainkig sokat tett, de bősé­gesen vannak mai, időszerű feladata; is. bázisaivá váltak — Tagcsoportjaink kiemel­kedő szerepet játszanak a testvérmegyei kapcsolatok ápolásában. Nagy részük van abban, hogy e kapcsolatok többsége túllépett a formali­tásokon és gyümölcsöző együttműködést, tartalmas ta­pasztalatcserét; is jelent az élet szinte minden területén. Jó példaként említhetjük Bé­kés, Nógrád és Somogy me­gye gyümölcsöző együttmű­ködését Penza, Kemerovo, Kalinyin dolgozóival. — Egyre tartalmasabbá válnak az államaink közötti gazdasági-termelési együtt­működésre alapozott testvér­kapcsolatok is. Mind több azoknak az üzemeknek, szo­cialista brigádoknak a száma, amelyek szovjet üzemekkel, (Folytatás a 2, oldalon) Mai számunkból; Rctä é? a BVK-lian (3. oldal» (5. oldal) Ctezrál és iiapotal ti. oldal) SpeteÉéwli (11. oldal) Beiojeziil az Isten hóto mögötti helyen, közel a csehszlovák határhoz, ár úgynevezett Katalin-majornái fakitermelők dolgoznak, A 11 tagú, aranykoszorús Burinda-brigád napi termelése eléri, olykor meghaladja az 50 köbmétert. A többségben fiatalok­ból álló közösség tagjai szögligetiek, s ez már önmagában is jó ajánlólevél a szakmában. A fakitermelők életéről, mun­kájáról, előszeretetéről írunk riportunkban lapunk 5. ol­dalán. Az Ipari Szövetkezetek Or­szágos Tanácsának beszámo­lója fölötti vitával folytatta munkáját szombaton az épí­tők székházában az OKISZ VIII. kongresszusa. Az elnök­ségben foglalt helyet Hntxzst Ferenc, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a KB titkára. Jelen voltak a mi­nisztériumok, a társadalmi szervezetek és a társs-zöve*- kezeti ágazatok képviselői. A vitában felszólaló kül­döttek egyebek közt értékel­tek a szövetkezeti ipar 10 éves fejlesztési programjának eredményeit. Ré« Lajos, az OKISZ el­nöke a vita összefoglalójában rámutatott: a megválasztan­dó új elnökség legfontosabb feladata, hogy a kongresszu­son elhangzott javaslatokat alaposan megvizsgálja, fel­dolgozza, és szükség esetén előterjesztést; készítsen a kor­mányzati es más szervekneSi az ipari szövetkezeteket ertn- tö kérdésekre. Ezután a kongresszusi küH döttek egyhangúan elfpgad-l- ták az Országos Tanács be­számolóját. Állásfoglalásban rögzítették a szövetkezetek, a szövetségek és az Országos Tanács következő öt évi fel*j> adatait. A gazdaságpolitikai célok megvalósításában a» (Folytatás a 2. oldaló&i Édes anyanyelvűnk lizípislilísÉ versenye Sátoraljaújhelyen Kossuth Lajos és Kazinczy Ferenc szobrának megkoszo­rúzása vezette be tegnap, ok­tóber 17-én Sátoraljaújhelyen az „Édes anyanyelvűnk” or­szágos középiskolai verseny döntőjét. A hagyományokhoz híven pénteken tartották az írásbeli fordulót, s szomba­ton került sor a szóbeli ver­senyre, amelyen a megadott témákból, a megadott mű­fajban, egy meghatározott közösséghez kellett három percen át szavaikat intézniük a versen yzöknek. A városi pártbizottság elő­adótermében megtartott meg­nyitón Daragó Ferenc, a mű­velődési osztály vezetője kö­szöntötte a versenyzőket, az őket felkészítő tanárokat, az érdeklődőket és a zsűri tag­jait. A megnyitón, amelyen részt vettek a versenynek ott­hont adó város vezetői is, Porkoláb Albert, a Borsod megyei Tanács elnökhelyette­se méltatta a kilencedik al­kalommal sorra kerülő anya­nyelvi verseny jelentőségét. A megnyitót követően á gimnazisták és a szakközép- iskolások a pártbizottság elő-- adótermében, a szakmunkás- tanulók pedig a Kossuth kol-j légiumban versenyeztek. A1 verseny bíráló bizottságának! díszelnöke Péchy Blanka ér4 denies művész. A bizottságok elnökei: dr. Benczédy József és dr. Demo László. Az ün­nepélyes ered mény hirdetésre ma, október 18-án, vasárnap délelőtt tél 10-kor kerül sós a széphalmi Kazinczy-mau-j zóleumnál. j m

Next

/
Thumbnails
Contents