Észak-Magyarország, 1981. október (37. évfolyam, 230-256. szám)

1981-10-16 / 243. szám

ESZAK-MAGYARORSZAG 2 1981. október 16., péntek Budapestre érkezett a laoszi külügyminiszter Hazánkba érkezett a laoszi külügyminiszter. Képünkön: Phoune Sipraseuth Házi Vencel külügyminiszter-helyettesünk társaságában a Ferihegyi repülőtéren. Ülés! tartott a Minisztertanács A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: A Minisztertanács csütör­töki ülésén határozatot ho­zott a vállalati jövedelem­szabályozás egyes elemeinek módosításáról. A rendelkezé­seket október végén a Ma­gyar Közlönyben teszik köz­zé. A kormány megtárgyalta az Országos Tervhivatal elnö­kének a vállalati középtávú tervekről adott tájékoztatóját. Megállapította, hogy a vál­lalati tervek összességükben megfelelnek a népgazdasági céloknak. Mindemellett a vál­lalati tervek egy részében még nem elég konkrétek, és nem elég határozottak a gaz­dasági munka hatékonyságá­nak növelésére tervezett lé­pések. Ezért a végrehajtás menetében további intézke­déseket kell tenni a népgaz­dasági követelmények teljesí­sének jobb megalapozására, csakúgy, mint a változó fel­tételekhez való alkalmazko­dóképesség javítására. A Minisztertanács megtár­gyalta és tudomásul vette a tanácsok VI. ötéves gazda­ság- és területfejlesztési ter­veiről szóló beszámolót. Meg­állapította, hogy a tanácsi tervek a népgazdaság VI. öt­éves tervének társadalompo­litikai törekvéseivel össz­hangban, a lakosság életkö­rülményeinek további javítá­sát szolgálják. A tanácsi ter­vezőmunka tartalma bővült, fejlődött a tervezés demok­ratizmusa, javult a tervek megalapozottsága. A kormány megerősítette az Állami Tervbizottság ál­lásfoglalását az alumínium- ipari központi fejlesztési program VI. ötéves tervi fel­adatairól, amely a bauxitbá­nyászat, a timföldgyártás, az alumíniumkohósítás, a fél- gyártmány- es öntvény-, va­lamint a készárutermelés je­lentős növelését, az alumí­nium értékesebb termékekké való feldolgozását tűzi célul. A Minisztertanács a közpon­ti fejlesztési programmal együtt határozott a fenyőfői bauxitbánya létesítéséről. A kormány megtárgyalta a gazdasági bizottság összefog­lalóját a szövetkezetek kül­gazdasági egyensúlyt javító és az állami nagyipar mun­káját hasznosan kiegészítő te­vékenységéről. Megállapítot­ta, hogy a szövetkezetek mind eredményesebben töltik be szerepüket. Rugalmas terme­lő és kereskedelmi tevékeny­ségükkel egyre fontosabb té­nyezői a népgazdasági fel­adatok megoldásának, a ter­melés, a szolgáltatás és a la­kossági ellátás javításának. BrezsByEV távirata Miaraknak Leonyid Brezsnyev, a Szov­jetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke a kö­vetkező táviratot küldte Muhammad Hoszni Muba­raknak, az Egyiptomi Arab Köztársaság elnökének: „Fogadja üdvözletemet az Egyiptomi Arab Köztársaság elnökévé történt megválasz­tása alkalmából. Biztosíthatom önt arról, hogy az Egyiptom és a Szov­jetunió közötti kapcsolatok javítására irányuló készsége — népeink és a Közel-Ke­let igazságos békéjének meg­teremtése érdekében — szov­jet részről mindig megértés­re és támogatásra fog talál­ni”. Púja Frigyes külügyminisz­ter meghívására csütörtökön hivatalos, baráti látogatásra hazánkba érkezett Phoune Sipraseuth, a Laoszi Forra­dalmi Néppárt PB tagja, a KB titkára, a Laoszi Népi Demokratikus Köztársaság miniszterelnök-helyettese, külügyminiszter. A vendéget a Ferihegyi re­pülőtéren Házi Vencel kül­ügyminiszter-helyettes fogad­ta. Délután Púja Frigyes és Phoune Sipraseuth tárgyalást folytatott a Külügyminisztéri­um vendégházában. A szívé­lyes, baráti légkörű eszme­cserén tájékoztatták egymást az országaikban folyó építő- munkáról, és áttekintették a nemzetközi helyzet kölcsönös érdeklődésre számot tartó, időszerű kérdéseit. Értékelték a magyar—laoszi kapcsolatok alakulását, és megvizsgálták azok továbbfejlesztésének le­hetőségeit. Munkásfilmnapok után !ÍZ, Megyénk kulturális életé­ben évente ismétlődő, jelen­tős esemény a munkásfilmna­pok megrendezése. A Szak- szervezetek Megyei Tanácsa és a megyei moziüzemi válla­lat közös rendezvénysorozata idén szeptember 21-én, a ka­zincbarcikai ünnepi megnyi­tóval kezdődött, és tegnap Miskolcon, a Táncsics film­színházban megrendezett zá­róünnepséggel ért véget. A tapasztalatok összegzésé­re, a mérleg megvonására hi­vatott eseményen Csótai Já­nos, a városi tanács elnök- helyettese köszöntötte az igen nagy számban összegyűlt ér­deklődőket, ezt követően pe­dig dr. Kovács László, Mis­kolc város Pártbizottságának titkára mondott zárszót, érté­kelte a munkásfilmnapok me­gyei tapasztalatait. Bevezetőjében a film, a mozgókép megnövekedett sze­repéről szólt, kijelentve: ma már társadalmi méretű mű­vészetté lett a filmművészet. Lenint idézte, aki kiemelkedő jelentőségű tudatformáló sze­repet tulajdonított a filmnek. Örömmel állapította meg a városi pártbizottság titkára, hogy az 1077-től évente meg­rendezett munkásfilmnapok eseményei során mind haté­konyabban használják fel a film gondolkodást formáló, magatartást alakító, élmény­nyel gazdagító hatását; évről évre gazdagodik a program, bővül a bemutatandó filmek száma, tágul a vetítéseken résztvevők köre. Az elmúlt hetekben a me­gye 50 helyén 35 filmet mu­tattak be a munkásfilmnapok keretében, s a 93 előadás több mint 7009 nézőt vonzott e ta­lálkozási alkalmakra. Mert nem puszta vetítésekben, „le­játszásokban” merült ki e rendezvénysorozat; a kelle­mes időtöltés, a maradandó művészi élmény mellett na­gyon fontosnak kell tartani és tudni a különböző ankétok (összesen 12 volt) eszmecse­réit, melyek segítettek a tisz­tánlátáshoz, az eligazodáshoz, a filmekben megfogalmazott társadalmi változások helyes megítéléséhez is. Mindez a műértő münkásközönség ne­velésének olyan lehetőségét és alkalmát jelenti, amiről nem szabad lemondani. Véget ért a KGST V. B. ülése Csütörtökön Moszkvában véget ért a Kölcsönös Gazda­sági Segítség Tanácsa Végre­hajtó Bizottságának 101. ülé­se. Az ülésen a tagállamok állandó képviselői, a minisz­terelnök-helyettesek vettek részt. Az ülés elnöki tisztét hazánk állandó képviselője, Marjai József, a Miniszterta­nács elnökhelyettese töltötte be. A tanácskozás munkájá­ban részt vett Jugoszlávia képviselője. Ugyancsak részt vett az ülésen Nyikolaj Fagy-, gyejev, a KGST titkára. A Végrehajtó Bizottság ülé­se áttekintette a tanács Szó­fiában megtartott, XXXV. ülésszakán elfogadott határo­zatokból, valamint a testvér­pártok vezetőinek 1981-ben, a Krímben megtartott találko­zóin létrejött megállapodá­sokból fakadó feladatokat. Meghallgatta a KGST gép­ipari, mezőgazdasági és egész­ségügyi állandó bizottságai-, nak tevékénységéről szóló be­számolókat, s kijelölte az e területeken folytatott együtt­működésnek az új ötéves tervidőszakra vonatkozó fel­adatait. Ugyancsak megvizs­gálta a Végrehajtó Bizottság a KGST-tagországok szállítá­si együttműködésének idősze­rű kérdéseit, a vasúti, a köz­úti és a légiszállítással kap­csolatos teendőket. Áttekin­tette, s kedvezően értékelte a KGST európai tagállamai és a Szovjetunió egyesített ener­giarendszereinek párhuzamos működtetése során szerzett tapasztalatokat. Az energia- rendszereknek ez az. össze­kapcsolása lehetővé teszi a terhelések kedvezőbb elosztá­sát, a villamos erőművek ka­pacitásának gazdaságosabb kihasználását. Károly Szaüolcs-Szataár megyében Németh Károly, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a KB titkára két napra Sza­bolcs-Szatmár megyébe láto­gatott. Több üzem és tsz munkájával ismerkedett, majd csütörtökön a délutáni órákban részt vett, s beszé­det mondott a Nyíregyházán rendezett kommunista aktí­ván. Bevezetőben elismeréssel szólt Szabolcs-Szatmár megye országos átlagot meghaladó eredményeiről, majd az or­szág belső viszonyairól, mun­kánkat és életünket befolyá­soló körülményekről szólt. — Hazánkban rend és nyuga­lom van, népünk politikai közérzete jó, belpolitikai helyzetünk kiegyensúlyozott és ami a legfontosabb, és ta­lán mindennek a forrása is: jó és zavartalan a párt és a tömegek közötti bizalom. Az ország stabilitása nemzeti vívmány, amelynek megőrzé­se nélkülözhetetlen feltétele annak, hogy megbirkózzunk az előttünk álló feladatokkal, hogy leküzdjük a fejlődés útjában álló akadályokat. Népünk tetteivel, cselekede­teivel támogatja és váltja valóra pártunk politikáját. Az idei esztendő első 8—9 hónapjának gazdasági ered­ményeiről szólva elmondotta: ha terveinket mennyiségileg nem is minden területen tud­tuk és tudjuk teljesiteni — esetenként ez nem is lenne célszerű —. azért a terv főbb követelményei, összhangban népgazdaságunk érdekeivel, megvalósulnak. — A mi társadalmunk minden osztálya és rétege nagy politikai érettségről tesz tanúságot. Megérti, hogy most az eredmények megszilárdí­tása, a további fejlődés alap­jainak a lerakása a soronlevő feladat. Az összes körülmé­nyeket mérlegelve a XII. kongresszuson ezt a célt tűz­hettük magunk elé és ezt foglalja törvénybe VI. ötéves tervünk is. A Központi Bizottság tit­kára ezt köjvetőea a szá­munkra is egyre szigorúbb nemzetközi gazdasági körül­ményeket elemezte. Rámuta­tott, hogy ezzel hosszú távon számolni kell és számolunk is. Nyomatékosan hangsúlyoz­ta a Központi Bizottság tit­kára a szocialista demokrácia fejlesztésének fontosságát, s elismeréssel szólt arról, hogy Szabolcs-Szatmár megyében több mint 35 ezren hallatták szav*kat a hatodik ötéves terv előirányzatairól folyta­tott vitákban. Rámutatott ar­ra is. hogy a szocialista de­mokrácia fejlesztésében még igen nagy tartalékaink van­nak. — Számunkra a XII. kong­resszus határozatai az irány­adók. Igényesebb munkára, kezdeményezőbb magatartás­ra, a kezdeményezők megbe­csülésére és támogatására van szükség. Azzal fejezem be, amiről Kádár elvtárs szólt: dolgozni minden helyzetben lehet és kell, kommunista másként nem is gondolkod­hat. A Végrehajtó Bizottság üléséről részletes közleményt hoznak nyilvánosságra. * Marjai József miniszterel­nök-helyettes és Ny. V. Tali- zin, a Szovjetunió Miniszter- tanácsa elnökének helyettese, a magyar—szovjet gazda­sági és műszaki-tudományos együttműködési bizottság társelnökei Moszkvában, a KGST Végrehajtó Bizottság ülése idején megbeszéléseket folytattak a kétoldalú gazda­sági kapcsolatok időszerű kérdéseiről. Ennek során az együttműködési bizottság fe­lelős munkatársainak bevoná­sával megvizsgálták a bizott­ság ez év novemberi üléssza­kának előkészítésével össze­függő feladatokat, valamint a Magyar Népköztársaság és a Szovjetunió közötti érvé­nyes gazdasági megállápodá- sok 1981. évi teljesítésének helyzetét. Az erről szóló jegy­zőkönyvet Marjai József és Ny. V. Talizin írta alá. Marjai József csütörtökön hazautazott Moszkvából. A repülőtéren Ny. V. Talizin, a Szovjetunió Minisztertaná­csa elnökének helyettese, Nyikolaj Faggyejev, a KGST titkára és más hivatalos sze­mélyiségek búcsúztatták. ülést tartott Miskolc városi Pártbizottság Tegnap, csütörtökön dél­előtt a Borsod megyei Párt- bizottság székházában kibő­vített ülést tartott a Miskolc városi Pártbizottság. A ki­adott napirendnek megfele­lően elsőnek dr. Kovács László, a városi pártbizottság titkára terjesztette be azt a jelentést, amely a munkahe­lyi közművelődés helyzetével foglalkozott, különös tekin­tettel a munkásművelődésre. A jelentésből, egyezően a szóbeli kiegészítéssel, egyér­telműen kitűnt, hogy Miskol­con örvendetesen szaporodik azoknak a munkahelyeknek a száma, ahol a gazdasági és mozgalmi vezetés felismerte, hogy a holnap növekvő fel­adatai csak úgy oldhatók meg eredményesen, ha ehhez megfelelő szellemi hátteret biztosítanak. Az üzemek és vállalatok többségénél erő­teljes cselekvési szándék ta­pasztalható, az egységes köz- művelődési szemlélet kiala­kítására, a munkásművelődés céljainak megvalósítására. Ezen belül továbbra is nagy feladat vár a szocialista bri­gádmozgalomra, melynek megkülönböztetetten fontos szerepe van az egész közmű­velődésben. Szó esett továb­bá az ifjúsági klubok szere­péről, a művelődési közpon­tok tevékenységéről, vala­mint a munkahelyi művelő­dési formákról, és azokról a feladatokról, melyeket ezzel kapcsolatosan a vállalatok gazdasági vezetésének, tár­sadalmi és tömegszervezetei­nek kell megoldania. A jelentést és a szóbeli ki­egészítést követő alkotó, sok­színű vitában olyan témák hangzottak el, amelyek to­vább gazdagították az egyéb­ként is tartalmas beterjesz­tést. Ezután Kalóczkai Istvánná, a városi pártbizottság titká­ra, a káder- és személyzeti munkáról szóló feladatterv végrehajtását és a hatásköri lista módosítását terjesztette a testület elé. A két pártbi­zottsági ülés között végzett munkát Simon Tibor osztály- vezető ismertette. Végül szer­vezeti és személyzeti kérdé­sekben döntött a Miskolc városi Pártbizottság ülése. Ülést tartott a megyei NEB Ülést tartott tegnap, 15-én a Borsod megyei Népi Ellen­őrzési Bizottság. Napirendjén a vállalati munkaerő-gazdál­kodás és a termékszerkezet­váltás közötti összefüggés vizsgálati megállapításai, va­lamint a tanácsi lakóházak felújításának gyakorlatáról készített utóvizsgálat tapasz­talatai szerepeltek. Ez utóbbi témában 1979- ben végeztek széles körű vizsgálatot a népi ellenőrök és számos negatívumra hív­ták fel akkor az érdekeltek figyelmét. A legérdekelteb- bek természetesen a lakók, az ő érdekükben juttatták el javaslataikat azokhoz a szer­vekhez, amelyektől jogosan elvárható a panaszok orvos­lása. A mostani utóvizsgálat megállapította, hogy az V. öt­éves terv időszakában nem készültek el a megye váro­saiban annyi lakásnak a fel- újitásával. amennyit tervez­tek. Ennek ellenére, kimerí­tették 's felújításra szánt költségeket. Ezt az ellent­mondást csak részben lehet megmagyarázni az olyan plusz munkákkal, amelyek például a városkép tökélete­sítését célozták, sokkal in­kább magyarázható a keze­lő, a tervező és a kivitelező vállalatok közötti együttmű­ködés hiányosságaival. Az utóvizsgálat megállapította, hogy az utóbbi években ja­vult a tanácsi lakóházak fel­újításának gyakorlata: erősö­dött az illetékesek együttmű­ködése, fokozódott a társa­dalmi tulajdon védelme, ha­tékonyabbá vált a vállalatok anyaggazdálkodása, kedve­zőbbek — volumenében és struktúrájában is — az épí­tőipari feltételek. A Miskolci Ingatlankezelő Vállalatnál például 5—8 hónapról 2,5— 3,5 hónapra sikerült egy-egy lépcsőház kivitelezésének át­futási idejét csökkenteni. Korántsem mondható azon­ban tökéletesnek a felújítási munka. Sátoraljaújhelyen és Kazincbarcikán hibák vannak még az ellenőrzési rendszer­ben. Kevés az átmeneti la­kás. A szolgáltatások „kultú­rája”, a lakók és a kivitele­zők kapcsolata is kívánni va­lókat hagy. E fontos témának a végére nem tett pontot a NEB, bizonyos idő eltelte után újabb vizsgálatot indít. Bonyolult, szerteágazó ügy­ben vizsgálódtak a közel­múltban a népi ellenőrök: milyen az összefüggés a ter­mékszerkezet-váltás és a munkaerő-gazdálkodás kö­zött. Bevonták vizsgálódási körükbe a megyei tanács vb munkaügyi osztályát is. A Magyar Hűtőioar Miskolci Gyárában, a Közúti Építő­ipari Vállalatnál, az Avas Bútorgyárban és két bútor­ipari szövetkezeinél informá­lódtak és megállapították, hogy ezek a gazdálkodó egy­ségek — egyik sem tipikus a megyei ipari keresztmetszetét, illetően — a piachoz igazod­va módosítottak termék-; struktúrájukon. A kismérté­kű szerkezetváltás nem volt hatással sehol sem a válla­lati munkaerő-gazdálkodás­ra. A téma kapcsán azonban megállapította a testplet és ezzel egyetértettek a meghí­vott szakemberek is, hogy nem jó az információáramol­tatás mechanizmusa a válla­latok, a tanácsok és az okta­tási intézmények között. Nem több, hanem a mainál vilá­gosabb statisztikai adatokra volna szüksége a tanácsok­nak, hogy a mai, megválto­zott munkaerő-gazdálkodási körülmények között jobbat) segíthessen az orientációban! A pályaválasztás előtt álló1 fiatalok, és az oktatási intéz­mények pedig azt várnák á vállalatoktól, hogy szabják meg közép- és hosszú távú igényeiket a szakemberek lét­számát és főleg szakképzett­ségüket illetően. A vállala­toktól jogosan elvárt manő­verezési képesség, a gyors termékváltás lehetősége azon­ban ellentmond ennek, nehe­zíti a tervezést, hiszen ame­lyik gazdálkodó egység a pi­aci változásokhoz alkalmaz­kodik. nehezen tudja előre megmondani, milyen képesí­tésű szakemberekre lesz szük­sége néhány év múlva.

Next

/
Thumbnails
Contents