Észak-Magyarország, 1981. október (37. évfolyam, 230-256. szám)

1981-10-16 / 243. szám

1981. október 16., péntek ÉSZAK-MAGYARORSZAG 3 Bemutatkozott az ALCSIRED... (Folytatás as 1. oldalról) A nagyüzemi pártbizottság titkára szólt a gyárban folyó Pártmunkáról. Elmondta, hogy a 2200 kommunista Példamutatóan kiveszi részét a termelőmunkából; élen jár­nak a munka- és termelés­szervezés korszerűsítéseben. E fontos tevékenységre az alapszervezetek megkülönböz­tetett figyelmet fordítanak. Mint mondotta: jól végzik feladatukat a fiatal munká­sok és műszakiak. A csak­nem 2200 harminc éven aluli fiatal túlnyomó többsége élen jár, kiemelkedően dolgozik. Példát mutatnak a szocialista munka verseny-mozgalomban, a kommunista műszakok szer­vezésében és az újítások szé­les körű alkalmazásában is. — Mindezek jelentősen hozzájárulnak a termelőmun­ka hatékonyságához, az ered­mények növeléséhez, aminek következtében bizakodóbb a gyár kollektívájának hangu­lata és munkakedve is — mondotta Begyik János. Korom Mihály délután részt vett a nagyüzem egyik gyáregységének ifjúsági par­lamentjén, amelynek elnök­ségében az üzemi négyszög képviselői mellett foglalt; he­lyet Varga Sabján László, a KISZ Központi Bizottságának titkára és Szabó Pál, a KISZ megyei bizottságának első tit­kára is. A több mint 220 fia­tal részvételével megtartott tanácskozáson Szoboszlai Já­nos gyáregységvezető ismer­tette az 1978-as parlament­nek az ifjúsági törvény helyi megvalósítására hozott; intéz­kedési terve végrehajtásának tapasztalatait. Beszámolójá­ban részletesen szólt a gyár­egység gazdasági és politikai vezetőinek, szerveinek az if­júság képzésében és tovább­képzésében végzett tevé­kenységéről. Ismertette a pá­lyakezdő fiatalok beilleszke­dését segitő intézkedéseket. Részletesen elemezte a fia­talok szerepét a gazdasági feladatok megoldásában, részvételüket a szocialista munkaverseny-mozgalomban. Szólt azokról az eredmé­nyekről amelyeket az ifjú­ság szociális helyzetének ja­vításában, művelődési és Korom Mihály felszólalását mondja sportolási lehetőségeinek biz­tosításában értek el. Végeze­tül ismertette -okát a köve­telményeket, amelyeket a gyáregység vezetése és kol­lektívája az elkövetkezendő években állít a fiatalok elé. A beszámoló után Dálnoki István, a gyáregység KISZ- vezetőségének titkára ismer­tette a KISZ-szervezet állás- foglalását, majd a tanácsko­zás vitája következett, amelyben tizen mondták el véleményüket a gyáregység fiataljai életének, munkájá­nak legfontosabb kérdéseiről. A tanácskozáson felszólalt Korom Mihály is. Bevezető­ben elmondotta: örül, hogy jelen lehet ezen a tartalmas tanácskozáson. amelynek résztvevői felelősen, érdem­ben foglalkoznak az életüket, mindennapi munkájukat érin­tő kérdésekkel, problémákkal. A tízéves ifjúsági törvé­nyünknek ' igazságügyi mi­niszterként egyik kezdemé­nyezője, kidolgozója volt: az eltelt tiz esztendő munkája eredménye — a mai DIGÉP- es tanácskozás is — igazolja, hogy a törvény kiállta az idő próbáját. Szólt arról is, hogy az el­múlt években jelentős szem­léletváltozás következett be a fiatalok megítélésében, de még napjainkban is sokféle ellentmondásos nézettel talál­kozunk. Egyesek a még előforduló negatív jelensé­gekből magatartásformákból általánosítanak, persze ilye­nek az idősebb generáció körében is megtalálhatók. A fiatalok döntő többsége helyt­áll a munkában, a tanulás­ban és a haza védelmében. Igaz, hogy a mai fiataloknak nincs lehetőségük olyan for­radalmi tettekre, mint a szo­cializmus alapjait lerakó ge­nerációnak, de a mai békés építőmunka körülményei kö­zött a jó tanulás, a jól el­végzett munka, a tisztessé­ges emberi magatartás je­lenti a forradalmiságot. A Központi Bizottság titká­ra a továbbiakban elmondot­ta: látogatása során azt ta­pasztalta, hogy a gyár dolgo­zói jó politikai légkörben végzik munkájukat, és az el­múlt időszak eredményeiben aktív részt vállaltak a fia­talok is. A vállalat vezetői és dolgozói egyformán, egy­ségesen ítélik meg a meglevő gondokat, ezek megoldása vi­szi előre a szocialista társa­dalom építésének — igy a Diósgyőri Gépgyár dolgozói­nak — ügyét is. A gondok, problémák egy részét csak itt a vállalatnál lehet és kell is megoldani, más részük a felsőbb vezetés feladnia. A gépgyári fiatalok figyelmébe ajánlotta a szocialista bri- gádmozgalom ismert jelsza­vát: „szocialista módon élni, dolgozni és tanulni”, hiszen társadalmunkban csak az en­nek szellemében élő ember­nek lehet jövője. Reményét fejezte ki, hogy e tanácsko­zás is hozzájárul a vállalat és a fiatalok feladatainak megoldásához, végezetül to­vábbi jó munkát, erőt és egészséget, magánéletükben sok boldogságot kívánt az if­júsági parlament résztvevői­nek. A gyáregységi ifjúsági par­lament végül elfogadta az ifjúsági törvény 1981—84. évi végrehajtására hozott intéz­kedési tervet és megválasz­tották küldötteiket a vállalati ifjúsági parlamentié. kára borsodi látogatását be­fejezve a késő esti órákban visszautazott a fővárosba. A Gépipari Tudományos Egyesület miskolci szerveze­te tegnap, csütörtökön dél­után vezetőségi ülést tartott. A részvevők előterjesztést hallgattak meg a GTE Bor­sod megyei Szervezete meg­alakításának szükségességé­ről. Mint azt az ülésen el­mondták. a GTE-nek eddig csak miskolci szervezete volt;, s ennek keretében tevékeny­kedtek az egyesület leninvá- rosi és ózdi tagjai. Most, hogy tegnap kimondták a megyei szervezet megalaku­lását, egyben tovább bővült az egyesület bázisa, ugyanis a mezőkövesdi és a sárospa­taki GTE-csoport is tagja lett a Gépipari Tudományos Egyesület Borsod megyei szervezetének, amely így csaknem kétezer szakembert tömörít magába. A GTE me­gyei szervezete elnökének Szedlacsek Józsefet, a D1GÉP f ökonst ruk tőrét, ti t kára n ak pedig dr. Kiss Lajos egyete­mi docenst választották meg. A ligáit hasznosításáról Nem hasznosítjuk kellő­képpen az óriási hazai lig­nitvagyont — hangoztatták a hazai lignitek kitermelésével, felhasználásával foglalkozó tanácskozáson. A csütörtökön Gyöngyösön megtartott esz­mecserén, amelyen NDK-beli szakemberek is részt vettek, elmondották, hogy a kutatá­sok eredményeként már is­mert hazai lignitvagyon meg­haladja az ötmilliárd tonnát és ennek nagyobb része a jelenleg Visontán alkalma­zott korszerű, nagy teljesít­ményű gépi eszközökkel, kül­színi bányászattal felszínre hozható. Mivel hazánkban a szilárd energiahordozóknak mintegy 60 százalékát a lig­nit képezi, ezért fontos nép- gazdasági érdek fűződik bá­nyászatának fejlesztéséhez, illetve szélesebb körű hasz­nosításához. A visontai ta­pasztalatok szerint a lignit megbízható fűtőanyag, dúsí­tással 3500—4000 kalóriás brikett készülhet belőle. Kuzder Lukácsné tanult és gyakorolt szakmáját te­kintve cipőfelsőrész-készítő. A megyénkben dolgozó kisipari szövetkezetek fia­taljait képviseli majd a kö­zelgő OKlSZ-kongresszuson. Cipész is, meg nem is, mert munkája már ugyancsak tá­vol áll a „klasszikus” susz­termesterségtől. Tál palit i­valót hiába is vinnénk hozzá — az ő feladata a divatos és szép lábbelik szabása, varrása. ragasztása. sőt azoknak is csak a fején dol­gozik. Ma már csak ilyen a cipészszakma. — Hol szorít ama bizo­nyos „cipő”? — Kevesen vagyunk, s végzős általános iskolások sem „tolonganak”, amikor a szakmába hívjuk őket Véleményem szerint — s ha szót kapok a kongresszuson ezt el is mondom — ez azért van. mert hiányosak rólunk az ismereteik. Sötét műhelyben hajlongó cipé­szekre gondolnak. holott ... teljesebb nevén az Al­csiszigeti Szarvasmarhate- nyésztő Gazdasági Társaság, amely tegnap Ernődön a he­lyi Szabadságharcos Tsz-ben nagyszámú szakember je­lenlétében tartotta szakmai tanácskozását és gyakorlati bemutatóját. Dr. Csiffó György, az AL­CSIRED ügyvezető elnöke az idei év elején alakult gaz­dasági társaság létrejöttének körülményeit, feladatait a következőkben foglalta össze: — A tejtermelésben elért sikerek, a tejtermelés növe­kedése felszínre hozott olyan szakmai problémákat is. ame­lyeket a termelés további nö­velése. illetve a már elért eredmények megszilárdítása érdekében meg kell olda­nunk. Nem véletlen, hogy társulásunk létrehozását, megalakítását nyolc olyan mezőgazdasági üzem kezde­ményezte, ahol nagy tehén- létszám mellett is magas. 5000 liter körüli tejtermelést értek el. Ez érthető, hiszen ezek a gazdaságok érzéke­nyebbek bizonyos szolgálta­tások hiányára, jobban igény­lik és keresik azokat a mód­szereket, amelyekkel munká­jukat, s ezen belül árbevé­telüket. nyereségüket bizton­ságosabbá tudják tenni . .. Melyek a*zok a legfonto­sabb célkitűzések, amelyek­nek megvalósításán az AL­CSIRED szakemberei és a partnergazdaságok közösen munkálkodnak? Többek kö­zött törekednek arra, hogy tenyésztői munkával is meg­alapozzák a tejtermelés to­vábbi mennyiségi növelését, minőségi javítását. Keresik, kutatják azokat a biotechni­kai eljárásokat, amelyekkel gyorsan és hatékonyan meg­oldhatók a felmerülő nehéz­ségek. Fontos célkitűzés a ta­karmányozás olcsó és taka­rékos módszereinek feltárása, alkalmazása; a nagy létszá­mú tejtermelő telepek veze­tési, munkaszervezést felada­tainak mind tökéletesebb megoldása; a fejési techno­lógia folyamatos finomítása; a tőgyegészségügyi helyzet permanens vizsgálata, vala­mint, de nem utolsósorban a csíra tartalom alapján történő tejátvételre való felkészülés. Sőt a feladatok, tennivalók ma már korszerű üzemek­ben, kulturált körülmények között dolgozhatunk. És ami nem mellékes; bérünk sem olyan alacsony, mint azt sokan gondolnák. Na­gyobb propagandára, ]obb felvilágosító munkára vol­na tehát szükség, s biztos vagyok benne, hogy a fia­talok jóval bátrabban je­lentkeznének erre a szak­mára. Céltudatos szavak. Mun­katársai szerint Küzdőmé­re ugyanilven határozottság jellemző munkájában is. Igaz nem miskolci — a Szabolcs megyei Besenyőd községben született és isk Iáit is Nyíregyházán vé­gezte — ám ma nár csa­ládja és munkája is ezer szállal köti a Miskolci Bőr­ipari Szövetkezet dolgozói­hoz. Megérti bajaikat, gon. - iaikat — segítségére i« voll már példa, nem véletlenül választották a KISZOV me­gyei elnökségébe. Amikot pedig — 1976-ban — létre­sorából nem maradhat ki ft társulás tagjai által integ­rált háztáji tehéntartók fe- jőgépekkel, alkatrészekkel, szaktanácsokkal történő se­gítése sem. A tegnapi etnődi előadások és bemutatók bizonyították: az ALCSIRED tudja nyújtani azon szolgáltatások zömét, amit a nagy létszámú tejter­melő telepek ma igényelnek. Az alkatrészellátás a keres­kedelmi tevékenység, a spe­ciális cikkek forgalmazása mellett a körmözés, szarvle­vágás, a rekonstrukciós ja­vaslatok, az ágazati-techno­lógiai támogatás, a tőgy­egészségügyi helyzet javítása a szolgáltatásaik sorába tar­tozik. És ezz.el a felsorolás­nak még nincs vége. Kiemel­kedő ugyanis a kifejt tej gyors hűtésének alkalmazott technológiája is, amely a tej minőségvédelmét szolgálja, megakadályozva a csíraszám túlzott mértékű növekedését. A teheneknél alkalmazott — s Ernődön a gyakorlatban is bemutatott — Pámer-féle nyelvműtét a káros szopást gátolja meg. S ennek tőgv- egészségügyi szempontból igen jelentős a szerepe. Egyébként az ALCSIRED tevékenységét, munkáját —, amely kizárólag a még több és még jobb minőségű tejter­melés érdekében történik — átszövi az állategészségügyi helyzet szigorú vizsgálata, optimális feltételének megte­remtése. Nem véletlenül hangsúlyozták ki a tanács­kozáson részt vevő szakembe­rek. hogy a termelést, még­pedig magas színvonalú ter­melést csupán egészséges ál­latoktól várhatunk. Éppen ezért, amikor a tejtermelő gazdaságokkal szemben tá­masztott népgazdasági elvá­rásokat hangsúlyozzuk, soha nem feledkezhetünk meg az állategészségügy fontosságá­ról sem. Az ALCSIRED te­vékenységében mindez köz­ponti szerepet tölt be. S végezetül néhány szám­adat, mintegy summázva az evnödi ALCSIRED-tanácsko- zás fontosságát, jelentőségét: a gazdasági társaságnak hu­szonkét tejtermelőteleppel 6500 darab tehénnel 13 bor­sodi nagyüzem a partnere. (ha) jött a szövetke zsetben a KISZ-szervezet, ő az alapí­tó tagok között volt. — Én úgy gondolom, a fiatalok nagy része a szö­vetkezetekben is lelkiisme­retesen. odaadóan végzi munkáját. Többségükben szocialista brigádtagok, s közülük kerültek ki példá­ul azok. akik társadalmi munkában a bútoripari szö­vetkezetnél szivacshulladé­kot., a Fényszövnél használt fixiroldatot. vagy a Mis­kolci Vasipari Szövetkezet­ben témullatíékot gyűjtöt­tek. A fiatalok az elmúlt évben 22 újítást, nyújtottak be. amelyből 13-at el is o- gadtak, s ma is hasznosíta­nak. Viszont úgy érezzük — s ezt is szeretném elmon­dani a kongresszuson — hogy hátrányban vagyunk az állami iparban dolgozó fiatalokkal szemben. Van­nak vállalatok amelyek — szerződésiötés után — la­káshoz juttatják a fiatalo­kat. Nálunk erre nincs le­hetőség. Remélem a kong­resszus ebben a kérdésben i« nozitiv változást hoz. U. J. Korom Mihály, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja, a Központi Bizottság tit­Fiatalok küldötte az OKISZ-kongresszusra Ha szót kapnék...

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents