Észak-Magyarország, 1981. szeptember (37. évfolyam, 204-229. szám)

1981-09-12 / 214. szám

T981. szeptember T2., szombat ESZAK-MAGYARORSZAG 3 Ha a szándék és a lehetőség nem találkozik Juhok, Manapság minden olyan öntevékeny vállalkozás, amely az egyéni hasznon túl a nép­gazdaság számára is értéket állít elő, dicséretet érdemel. Nem véletlen, hogy mostan­ság a mezőgazdasági terme­lésen belül például a kisáru- termelés minden korábbi idő- szakhoz képest nagyobb elő­nyöket, támogatást élvez. Hi­szen a kisárutermelők kert­jeiből, portáiról, óljaiból ki­került zöldség, gyümölcs, vá­góállat nem csupán a bélföl­di áruellátást bővíti, gazda­gítja. Emellett az állam szá­mára jelentős devizaforrást is jelent. A méz, a mák, a nyúl, a galamb, a bárány (még sorolhatnám további mind-mind fontos exportcik­künk. A vázoltak ismeretében, no meg mert buzgott bennük a vállalkozókedv, a szögligeti Benkovics Béla és három tár­sa (név szerint Gulyás Ist­ván, Székely István, Szabó Pál) juhtartásra, -tenyésztés­re adta a fejét. Kezdetben 80 juh alkotta a tálkájukat, most pedig az állományuk már meghaladja a 100 darabot. S tulajdonképpen innen kezdő­dik a történet, pontosabban a bonyodalom. Néhány hete ugyanis Benkovics Béla pa­nasszal kereste fel szerkesz­tőségünket. — Mindenfelől haltjuk, hogy így, meg úgy támogat­ják a kistermelőket, mi vi­szont ezt Szögligeten nem ta­pasztaljuk. — Nem engedik talán, hogy juhot tartsanak? — Azt éppen engedik, de hogyan tartsunk juhot lege­lő nélkül!? — Szóval a takarmányeá- látás a gondjuk ... — Pontosabban a legelő. íMert takarmányt télire az er­dészettől tudunk vásárolni, viszont a birkáknak tavasz­tól őszig legelő kell. — E problémájukkal kihez fordultak? — Először természetesen a terület gazdájához, a perku­pái Egyesült Dózsa Tsz-hez. Ez év februárjában jártam a szövetkezet elnökénél, hogy szeretnénk bérbe venni a szögligeti Melegoldal, Csen­desoldal, Páska-Bükk legelő­ket. Ö szóban támogatta az elképzelésünket, de kérte, írásban adjuk be a kérelmet, s majd a szakvezetőkkel meg­beszéli a dolgot. írásbeli ké­relmünkre másfél hónap múlva jött egy elutasító vá­lasz. Ebben arra hivatkoztak, hogy mivel a területre a tsz juhállományának, valamint a községi szarvasmarha-állo­mánynak szüksége van. ké­résünket nem áll módjukban teljesíteni. Kevés a legelő — mondták később szóban. legelő — Az elutasító válasz ter­mészetesen kellemetlen, de önöknek meg kell érteniük, a közös és a háztájállomány mindenképpen előnyt kell hogy élvezzen. — Ezt meg is értenénk. De a bérbe kért területeket a szövetkezet azóta sem hasz­nosítja. Legfeljebb néha , a községi tehéncsorda legel ott. Igaz, a felügyelőségnek ezer juhot vallottak be, hogy ány- nyi van Szögligeten, de va­lójában legfeljebb 500 lehet. Panaszunkkal egyébként vol­tunk a járásnál is, s a me­gyén szintén tudnak róla. El­vileg mindenhol támogatják a vállalkozásunkat, de hiva­talosan bérbe vett legelőnk azóta sincs. — Akkor hol legelnek most a juhaik? — Azokon a legelőkön, amelyeket bérbe akartunk venni. Illegálisan. Igaz, azóta már a tsz feljelentett ben­nünket a Színi közös községi ! Tanácsnál. Meg is bírságol­tak ... Azt nem értem, hogy a szomszédos szilasi tsz, vagy Aggteleken a Bánvölgye Tsz miért tud legelőt biztosítani? Ott sem hiszem, hogy ked­vezőbbéit az adottságok. Itt Szögligeten egyébként lenné­nek többen is, akik foglalkoz­nának háztájiban juhval. De ha ilyen tortúra van a lege­lők körül, valószínűleg nero vágnak bele... * Benkovics Béla panaszával természetesen felkerestük a perkupái Egyesült Dózsa Tsz elnökét, Bíró Sándort. Tőle hallottuk a következőket: — Őszintén mondom, hogy Benkovics Béláéit vállalkozá­sa, szándéka nagyon dicsére­tes. Azonban esetültben (je­len pillanatban) a szándék, s a lehetőség nincs szinkron­ban. Tényleg kevés a lege­lőnk, s a terméshozamok sem ä legjobbak. Az idei aszályos év, egyébként is élére állítot­ta a takarmánygondokat... Az elnök egy május 29-én készült közgyűlési jegyző­könyvet mutatott. Ebben Pores Gyula szőllősardói nyugdíjas tsz-tag probléma­ként veti fel, hogy Szőllősar- dó községben a háztáji ál­lomány legeltetése nem meg­oldott. Kéri a tsz vezetőségét, hogy a háztáji állatok részé­re megfelelő legelőt biztosít­son. — Szóval, még a háztáji ellátása is gond! S nemcsak Szőllősardón! Szögligeten még Szőllősardónál is na­gyobb az állatsűrűség. Pél­dául szarvasmarha 118 da­rab van a községben. S ezek nélkül a legelők beosztásánál feltét­lenül előnyt élveznek, nem is beszélve a közös állomány­ról. Sajnos, Szögligeten öt év­vel ezelőtt háztáji területeket is béerdősítettek, így a takar­mányt biztosító terület lé­nyegesen lecsökken ... — A panaszosok arra is hivatkoznak, hogy a tsz nem­igen használja ki a szóban forgó legelőket sem, s na­gyobb állatállományt jelen­tett be a felügyelőségnek, mint amennyi valójában ta­lálható Szögligeten. — Ez így nem fedi a való­ságot. Íme a havi jelentések: februártól agusztusig 800 da­rabnál soha nem volt keve­sebb a juhlétszám Szöglige­ten. — ön, mint a szövetkezet első számú vezetője, lát eb­ben a „legelő nélküli juhok” kérdésében valamilyen meg­oldást? — Részünkről a szándék megvan a gondok orvoslásá­ra. Ez önmagában azonban kevés. Sajnos, egyik napról a másikra nem születhet meg­oldás. S nem teremthetünk takarmányt, legelőt. Nemcsak a felvetett probléma miatt (persze azért is) a jövőben mindenesetre javítani akar­juk a legelőink kondícióját, s növeljük a terméshozamo­kat. Így várhatóan a közös igényt kisebb területen meg tudjuk termelni, s akkor a háztájinak, a kistermelőknek több terület felszatjadul. De erre a gyakorlatban — így Benkovicsék gondjainak eny­hítésére is — csak 1982-ben kerülhet sor. Tudom: ez a válasz az egyé­ni juhtartókat nem nyugtat­ja meg, mert a TOO juh addig is legelni akar. Azonban Bí­ró Sándor érveit is el kell fogadni, hiszen a közös és a háztáji állomány — minden kisárutermelést támogató in­tézkedés ellenére is — elsőbb­séget élvez. Persze, ha már van száz „maszek birka” és hozzá vállalkozókedv, az len­ne a jó, ha ezek meg is ma­radnának. Sőt az sem lenne baj, ha még több lenne bir­kából is, vállalkozókedvből is. Miközben mindkét fél igazát hallgattam, csupán egy óhaj motoszkált bennem: va­lami megoldást, mégpedig megnyugtató megoldást , jó lenne, ha találnának Szögli­geten ! Kell, hogy legyen ilyen! Hajdú Imre Megyénk vegyiparának egyik bázisa, az Északma­gyarországi , Vegyiművek aránylag későn, csak 1967- ben kezdte meg az első nö­vényvédő szerek gyártását, de különösen 1975-től gyorsan fejlesztette a mezőgazdasági termelést szolgáló kemikáliák előállítását. A sajóbábonyi növényvédő szerek és a szer­gyártáshoz szükséges alap­anyagok gyorsan tért hódí­tottak az országban, s ma már külföldön is ismertek. Az idén például már több száz tonna hatóanyagot .ex­portáltak tőkés piacokra, s többek között az Egyesült. Ál­lamokban és Kanadában is jól beváltak az ÉMV növény­védő szerei. Mezőgazdasági nagyüze­meink, főleg a kukorica, a napraforgó, a burgonya, a cu­korrépa, a rizs és a zöldség­félék gyomirtásában, a vető­magvak csávázásánál rend­kívül nagy hasznát látják a sajóbábonyi készítmények­nek. Az ország kukorica- vetésterületének mintegy 40 százalékát „művelik” például az ÉMV növényvédő szerei­vel, de a lehetőségek még ko­ránt sincsenek kihasználva. A már forgalomban levő új és « kísérletek során most „vizs­Az ÉMV a mezőgazdaságért Fejleszt gázó” legújabb, korszerűsí­tett növényvédő szerek pótol­ják az egyre nehezebben, csak dollárért beszerezhető külföl­di kemikáliákat, azokkal egyenértékűek. Egy rendkívül hasznos' és érdekes, az ország valameny- nyi AGROKER vállalatának szakembereivel Tarcalon megrendezett szakmai tanács­kozáson adtak tájékoztatást az ÉMV illetékes vezetői a gyár mezőgazdasági ellátását szolgáló új törekvéseiről, fej­lesztéseiről. Szőke Béla ke­reskedelmi igazgató, dr. Kop­pány Enikő fejlesztési főosz­tályvezető és Hegedűs István kereskedelmi főosztályvezető szóltak a növényvédőszer-el­látás kérdéseiről. Nagyüzemi mezőgazdasá­gunk sokat várhat a jövőben az Észak magyarországi Ve­gyiművektől. Az évi mintegy 3 milliárd forintos termelési érték közel felét teszik ki Sa­jóbábonybam a növényvédő szerek és azok alapanyagai. A VI. ötéves terv végére az 5—6 milliárd forint közötti termelési érték mintegy 80 százalékát képviselik majd a mezőgazdaságot szolgáló ke­mikáliák. Az űj, originális növényvédő szerek kutatásá­ban és kikísérletezése érdeké­ben az ÉMV szoros kapcsola­tokat épített ki a különböző kutatóintézetekkel, valameny­nyi nagy termelési rendszer­rel, s közvetlen kísérleteket is folytatnak mintegy negy­ven mezőgazdasági nagy­üzemben, köztük a borsodszi- ráki, a hernádnémeti, az ede- lényi, a nemes bikki és más borsodi termelőszövetkezetek­ben. A tareali szakmai tanács­kozás során dr. Konkoly Ist­ván, az AGROTRÖSZT keres­kedelmi igazgatója és a me­gyei AGROKER Vállalat szakemberei elismerően szól­a ni w Ormosbányán a Nagy István által veretett szocialista brigád ar év elején költözött a 10-es jelű munkahelyre. Ilyen széles homlokról, 140 méteres frontfejtésről sem jövesztettek még szenet az üzem történetében, mint ez évben. Az ormosbányai kollektíva egy műszakban mintegy 1400 tonna szenet ad a népgazdaságnak ,.. Egy műszakban 1400 tonna szén Október 1-től iinspas iíiuéé a fai Vegyi találta Hosszú vita után alakult ki az október 1-én kísérleti jel­leggel bevezetésre kerülő öt­napos munkahét rendje a Ti­szai Vegyi Kombinátban. A közel 6 ezer fős kollektíva élénkén reagált a vállalat ál­tal kidolgozott és vitára bo­csátott tervezetre. Sok ezer, döntően a munkarenddel kap­csolatos észrevételt, javasla­tot kellett összegezni és figye­lembe venni, még mielőtt a vállalati programot a szak- szervezeti bizalmiküldöttek tanácsa elé terjesztették. Ez a közelmúltban megtörtént, s a munkaprogramot a testület jóváhagyta. Mit mond erről Mészáros János, a TVK szak- szervezeti bizottságának titká­ra? — Az ötnapos munkahétre való áttérés programját, s a benne szereplő munkarend­tervezetet a dolgozók széles rétegei az elmúlt hónapban megtartott termelési tanács­kozásokon ismerték meg, s mondtak róla véleményt. Az itt elhangzott javaslatok alap­ján, valamint a Vegyipari Dolgozók Szakszervezete el­nöksége időközben napvilágot látott állásfoglalásának meg­felelően az eredeti program módosításra szorult. Szakszer­r-plásl tak az egyre kiválóbb srtjó- bábonyi növényvédő szelek­ről, s a felhasználók további kívánságait tolmácsolták. Ha­marosan teljesülő kérések ezek. így például a gyár nagy erőfeszítéseket tesz & jobb és tetszetősebb csomagolástech­nika érdekében, s a termelé­si rendszerekkel együtt ki­dolgozzák növényvédő sze­reik legjobb, minden körül­ményt figyelembe vevő al­kalmazástechnikáját. Ami pe- j dig az ÉMV növényvédő sze­reiből való ellátást illeti: az idejében megadott vala­mennyi igényt teljesíteni tud­ja a gyár kapacitása. És egy további kedvező bejelentés is elhangzott a tareali tanács­kozáson: az ÉMV október 1- től olcsóbban hozza forga­lomba a legkiválóbb ható­anyagú gyomirtó szerét, az Aliroxot (its.) vezeti bizottságunk ezt köve­tően a titkárok és a főbizal­miak bevonásával ismételten megtárgyalta a javaslatot, s ennek alapján dolgozta ki ál­lásfoglalását, amelyet au­gusztus végén terjesztett a bizalmiküldöttek testületé elé elfogadásra. — Az érvényben levő ren­delkezések szerint, ebben az évben csak azok a gazdál­kodó egységek térhetnek át az ötnapos munkahétre, amelyek három, vagy ennél több mű­szakban, valamint folyamatos munkarendben foglalkoztat­ják a fizikai dolgozók 50 szá­zalékát. A TVK-ban meg veit ez a feltétel? — Minden előírt feltétellel rendelkezett vállalatunk. Ezen túlmenően, a külső feltételek megteremtése érdekében — gondolok itt mindenekelőtt a másik két leninvárosi nagy­üzemre. a Tiszai Erőműre és a TIFO-ra, ahol ugyancsak október 1-én vezetik be az öt­napos munkahetet, továbbá a személyszállítást végző válla­latokra, valamint a városban levő gyermek- és oktatási in­tézményekre —. sorozatos konzultációkat kellett folytat­nunk az érdekelt szervekkel. Az ötnapos munkahétre való áttérés ugyanis mintegy 10 ezer dolgozói érint Leninvá- rosban, ami önmagában is in­dokolttá tette az áttéréssel kapcsolatos feladatok össze­hangolását, az elképzelések egyeztetését. — Hogyan fest az ötnapos munkahét bevezetése majd a gyakorlatban ? — Az ötnapos munkahétre való átállással egy időben az eddig 44 órás munkaidőben foglalkoztatott dolgozók mun­kaideje — a rendelkezésekkel összhangban — heti 42 órá­ra csökken. Ez az intézkedés több mint 3300 dolgozót érint. Nem csökken viszont a heti 44 óránál rövidebb munka­időben foglalkoztatott dolgo­zok munkaideje. Például, a heti 42 órában dolgozók mun­kaidejének csökkentését — te­kintettel a folyamatosan üze­melő termelőegységek zavar­talan működésére —. csak az érintett létszám 5 százalékos növelésével lehetne megolda­ni, ennek viszont nincsenek meg a személyi feltételei. Még ennél a témánál maradva: a -heti 40, illetve 36 órás mun­kaidőben foglalkoztatottak munkaidejének csökkentésére sincs mód, mivel ezt a rende­letek nem teszik lehetővé. — Milyen változtatást tesz szükségessé a kormányrende­let az áttérés alkalmával? — A Minisztertanács hatá­rozata értelmében az ötnapo* munkahét bevezetésével egy időben megszűnik a munka­közi szünetnek a törvényes munkaidő terhére történő ki­adása. így, a fizikai dolgozók­nál a munkaközi szünetet a munkaidő megszakítása nél­kül, munkaidőn kívül kell ki­adni; a nem fizikai állomá­nyú dolgozok esetében pedig a munkaidő megszakításával történik a munkaközi szünet biztosítása. — Hogyan alakul a dolgo­zók munkarendje? — Az állandó égyműszakos fizikai dolgozók munkaideje október 1-től 6 órától 14 óra 24 percig, a nem fizikai dol­gozóké 6 óra 30 perctől 15 óra 18 percig tart. A szakaszos égyműszakos munkahelyeken a heti pihenőnap általában vasárnapra, a szabadnap pe­dig szombatra esik. Az olyan szakaszos égyműszakos mun­kahelyeken, ahol a feladat jel­lege a szombati munkavégzést is megköveteli, továbbá, a szakaszos két- és hárommű­szakos üzemekben a heti pi­henőnap minden esetben a vasárnapot, a szabadnap pe­dig váltakozva, a hétfői, il­letve a szombati napot je­lenti. A folytonos üzemvitelű munkahelyek dolgozóinál — a 28 napos ciklusidőt alapul véve —, a pihenőnapok közül kettő vasárnapra, a további 6 pihenő-, illetve szabadnap a műszakbeosztástól függően, a hét munkanapjaira esik. — Az ötnapos munkahét bevezetésekor a munkaidő- csökkentésben érintett idóbé- res dolgozók órabérét — a csökkenés arányában, a vál­lalat 4.8 százalékkal növeli — mondta a továbbiakban az szb-titkár. — A havidíjas dol­gozók alapbére természetesen változatlan marad. — Mint arról az előzőek­ben szó esett, október 1-től 2 órával csökken az eddig 44 órában foglalkoztatott, dolgo­zók munkaideje. Ez az intéz­kedés vállalati szinten több ezer embert, a kombinát dol­gozóinak mintegy 60 százalé­kát érinti. — Erre is felkészültünk, hi­szen az ötnapos munkahetet minden gazdálkodó egységnek önerőből kell megvalósítania. Az említett munkaidő-csökke­nés ellensúlyozásaként a kom­binát vezetése olyan műszaki, szervezési és gazdasági intéz­kedéseket dolgozott ki. ame­lyek révén a vállalat teljes mértékben pótolni képes a csökkenés okozta munkaidő­kiesést — mondotta végezetül a szakszervezeti bizottság tit­kára. Lovas Lajos

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents