Észak-Magyarország, 1981. szeptember (37. évfolyam, 204-229. szám)
1981-09-11 / 213. szám
T981, szeptember TI., péntek ESZAK-MAGYARORSZAG 3 A megyei NEB ülésén Energia és pályakezdés Már korábban megkezdett és még egyáltalán nem lezárt, folyamat részeként az energiagazdálkodással foglalkozott ismét a Borsod megyei Népi Ellenőrzési Bizottság a tegnapi ülésén. Az összefoglaló jelentés a „figyelemmel kísérés” jelszavával készült, igen alapos, sokrétű rpunka révén. Azoknak a javaslatoknak, intézkedéseknek figyelemmel kíséréséről, melyek a múlt évi alapvizsgálat után voltak hivatottak segítem, ész- szerűsíteni energia gazdááko- dásunkatt. Megyénkben számos járási ellenőrzési bizottság is munkálkodott e témakörben, akárcsak azxoc- szág többi részében, nymodon alakítva ki az országos képet, főként pedig a tennivalókkal kapcsolatos javaslatokat. Ugyanakkor a jövőben ismét foglalkozik majd a széles és nagy fontosságú témával más fórum is, például a mi megyénkben a tegnapi ülés anyaga alapján a Hazafias Népfronttal együttesen is szerveznek majd fórumot, tanácskozást az energiagazdálkodás racionalizálásával kapcsolatban. A téma ismételt vizsgálatára. az újabb tennivalók kidolgozására a jövőben is szükség lesz, mindazzal együtt is, hogy az üzemek, vállalatok, a legkülönbözőbb munkahelyek nyilvánvalóan maguk is — saját érdekükben — igyekeznek mindent elkövetni a minél eredményesebb, ' racionálisabb energiagazdálkodásért. A népi ellenőrök friss jelentése számot adott e törekvésekről, ezt jelzi egyebek között az is, hogy a múlt évi vizsgálat óta megyénk érintett vállalatai összességében csaknem kétszáz javasolt intézkedést hajtottak végre. Ugyanakkor ez a tény azt is jelzi: a jövőben is hasznosak lehetnek az együttes vizsgálódások, a közös eszmecserék. A tegnapi ülés második napirendi pontként a mező- gazdasági pályakezdő fiatalok munkahelyi beilleszkedésével foglalkozott, de mint valaki a szünetben megjegyezte, ez a téma szinten az energiánkkal való ésszerű — vagy ésszerűtlen — gazdálkodás témaköréhez tartozik. Való igaz: a korszerű ismeretekkel ellátott, nagy munkakedvvel érkező fiatal szakemberek tudását, készségét nem mindenütt hasznosítják a lehetőségek szerint. Hogy csupán ilyen enyhén fogalmazzunk, mert lehetne keményebben is. Mindenesetre már nem annyira keményen, miként lehetett a korábbi időszakban. a népi ellenőröknek e témával kapcsolatos vizsgálódása idején. Azóta ugyanis határozott javulás tapasztalható. A tegnapi ülésen a megyei tanács vb mezőgazdasági osztályának, tájékoztatója tulajdonképpen erről a javulásról, az alap- vizsgálat óta eltelt időben történt előbbre lépésről adott képet a népi ellenőröknek. Tömören, világosan. Ehhez persze szükség volt rövid visszatekintésre is. Tudnivaló, hogy a korábbi években — például az alapvizsgálat készítésének idején — a fiatal, mezőgazdasági szakembereket nem minden tsz vezetősége fogadta szívesen. A vezetőség nagyobb része idős emberekből állt, akika kezdet kezdetétől ellátták ezt a nehéz feladatot. Nyilvánvaló, hogy egy részük eredménnyel, más részük pedig hibásan. Főként ez utóbbiak nem vették szívesen a fiatalok megjelenését, „beleszólását”. A kép azóta változott. A mezőgazdasági üzemek nagy részében a vezetőség is megfiatalodott, és másutt is megértették — legalábbis részben — az előbbrelépés szükségességét. A gond, a probléma azonban továbbra is sok. Példás*!, megyénkben évente mintegy 120—130 új, fiatal szakemberre lenne szükség, de legfeljebb 20— 30 jelentkező akad. Egy nemrégi felmérés szerint az agrár szakemberek száma országosan, meglepően kevés. A fiatalok nyilvánvalóan szívesebben mennek a fejlett, sok produktumot felmutató mezőgazdasági nagyüzemekbe, mint a mi vidékünkön található, kedvezőtlen adottságú tsz-ekbe. Jönnek persze így is, és a megye vezetői, mezőgazdaságban illetékesei szívesen fogadják — amennyire lehet: toborozzák is — őket, alkalmat teremtenek találkozásokra, eszmecserékre, vitafórumokra. A munkahelyek több helyütt segítik a fiatalokat letelepedésükben, a lakásépítésnél, megfelelő feladatokat bíznak rájuk stb. Az érthető, hogy a fiatalok részéről felvetődő igények nem mindenütt és nem mindenben találkoznak a lehetőségekkel, a realitásokkal, mégis nagyon fontos a munkahely „hozzáállása”. A fiatal szakember sorsa a munkahelyen dől el — hangsúlyozta a tegnapi ülésen az egyik felszólaló. Talán ennek a sommás megfogalmazásnak lenne jó rögzítődnie minden mező- gazdasági üzem vezetőiében. Es nem is csupán a pályakezdő fiatal érdekében. Priska Tibor Harmincnégyet, Nagycsécset A mióta a «tohánptermegot- tést, gazdaságtatansága miatt megszüntették a oagytaécai Sajómenti Termelőszövetkezetben. azon gondolkoztak a szövetkezet vezetői, hogy az asszony brigádnak hol teremtsenek munkát. Gondjukon az Avas Ruházott Szövetkezet segített, amely azon tál. hogy biztosítja a termékeknek a piacot. eiváUolta: a varrásra betanítja az asszonyokat. Egy gazdasági épület átalakításával, gépek vásárlásával így nyílt meg a varroda, amelyben ma már harmincnégy asszony dolgozik. Miután a községben felépült az óvoda, a kismamák a gyermekgondozási segélyről visszajőve, szívesen vállalnak a szövetkezet új üzemében munkát, hiszen több idő járt a családra. A jelentkezők nagy száma még a szövetkezet szakembereit is meglepte: nem számoltak azzal. hogy a félmillió forintos beruházás, már az első évben másfél millió forintot termel, vagyis háromszorosan visszahozza önmagát, A szovjet exportra készülő ruhákat olyan jó minőségben adják át, hogy a varróüzemből idén 300 ezer forint nyereségre számolnak. Ilj tanműhely Mezőkövesden Több éves szünet után »- méit kepez tanulókat a Mezőkövesdi Asztalos Szövetkezet. Jelenleg 6 harmadévesük, 11 másodévesük és 12 elsőéves tanulójuk van. A régi telephelyen nem voltak megfelelőek a, körülmények a fiatalok oktatásához, ezért pályázatot nyújtott be a szövetkezet a Munkaügyi Minisztériumhoz egy új, korszerű tanműhely építése érdekében. Pályázatukat elfogadták és a szakmunkásképzési alapból egymillió forintot juttattak száinukra. fiat az összeget a szövetkezet megtoldotta még egymillióval, így egy jól felszerelt, 15 munkahelyes tanműhelyt tudtak építeni a Lövői úton, azon a telken, amelyen majd egy nagy üzemcsarnokot is szándékoznák építeni. A tanműhelyt tegnap, csütörtökön adták át rendeltetésének. r % Szovjetunióban a főbb ásványkincsek 17 ezer lelőhelyét tárták fel eddig. A világ bányakészleteinek mintegy a negyede található az országban. Jelenleg a világ energia- készletének 53 százaléka szén, 4 százaléka kőolaj és csak 2—3 százaléka földgáz. Az ezredfordulóra az olajnak a 80, a gáznak a 70 százalékát. a szénnek viszont csak 2—3 százalékát használják fel. Ezért a termonukleáris energia elterjedéséig a jövő energetikusai is elsősorban a szénhez kötöttek. A Szovjetunióban például 1985-ben 770—800 millió tonna szenet bányásznak majd. (1980-ban 716 millió tonna szenet hoztak a felszínre.) Ebből a külszíni fejtés részesedése 30— 40 százalék lesz. Milyen ennek hatása a környezetre? Az országban a bányászat fejlesztését — éppúgy, mint mindén más ágazatót — dóié megtervezik. Mtockan egyes külszíni lelőhely ipari hasznosítására prognózis készül, amelyben figyelembe veszik a létesítménynek a helyi környezetre gyakorolt hatását is. Ennek szellemében az egyes ércbányák építési költségvetésében feltüntetik a rekultivációjukhoz szükséges összegeket és már a kitermelés kezdetétől gondoskodnak a talaj későbbi helyre- állításáról. Az értékesebb felső termőföldet és a kevésbé értékes alsóbb földrétegeket külön tárolóhelyeken gyűjtik, majd a kitermelés befejezése után visszahordják eredeti helyére. A kitermelés és a rekultiváció összhangja jelentős gazdasági előnnyel jár. Mindkét munkafolyamathoz ugyanaz a bánya- és száltítástechntka, ugyanazon bányászok munkája szükséges. Az ágazat tervszerű fejlesztésének elve nagy nyereséggel jár új koraetek bir- tokbavéfeíénéL He ma történ*t a régóta ettvagpott bó«látása nyák letarolt felszínével ? Ezek helyreállítása egyrészt igen sokba kerül, másrészt — a tapasztalatok szerint — ezeket a területeket nem lehet újra művelésbe vonni. Ezért az ilyen földterületeken erdőket telepítenek, a fejtőket vízzel töltik fel, pihenőkörzetekei alakítanak ki. Ukrajna déli részén, Ord- zsonikidzében például az egykori bányászati és ércdúsító kombinát helyén megmaradt 100 méter széles és egy kilométer hosszú mélyedést a helyi patak vizével töltötték fel. A partokat homokkal borították be, s kellemes strandot alakítottak ki. A környéket parkosították, gyümölcsösöket ültettek., sportpályákat, sétányokat, virá- goskeríeket telepítettek, sőt meg egy áMatkertec is létrehoztak egzotikus állatokkal. Az ilyen rekultiváció ugyan kevésbé kifizetődő gazdaságilag, de Kzociatw haszna Ot elektrofilter már elkészült, a hatodikat most alapozzák az ÉACV szakemberei Megújhodásban... A vSTtozásök korát éli a Borsodi Hőerőmű. A vállalatnál, ahol 1955. január 22- én gyújtották be az első szénportüzelésű gőzkazánt, nagyarányú rekonstrukciós és fejlesztési program megvalósításán dolgoznak. Az eltelt több mint negyed évszázad alatt ugyanis a rendszeres karbantartások ellenére is elhasználódtak a tüzelőberendezések, holott a jövőben az eddiginél is jelentősebb feladatok hárulnak a termelőegységre. Ezért tehát felújítják és korszerűsítik a kazánokat, ezzel párhuzamosan elektromos pemyeleválasztókat is beépítenek, eleget teve ezáltal a környezetvédelmi előírásoknak, továbbá különböző beruházásokkal javítóik a hatékonyságot, a gazdaságosságot. — Hol tartanak jelenleg az 1976. márciusában megkezdett program kivitelezésében? — kérdeztük Tóth Istvántól, a hőerőmű fejlesztési főosztályának vezetőjétől. — Eddig öt kazánt újítottunk fel — hangzik a válasz. — Négyet már ismét üzembe helyeztünk, s az ötödik próbaüzemelése is a befejezéshez közeledik. Ennek megfelelően úgyszintén öt elektroíiltert is beszereltünk. A tapasztalataink rendkívül kedvezőek. Az új tüzelőberendezések hatásfoka 86—67 százalék között mozog, megfelel a szerződésben iákötött értéknek. A pernyeleválasz- tók hatásfoka pedig az NDK- beli szállító által garantált 99.32 százaléknál is jobb, bizonyítják ezt a rendszeres mérésék. Tagadhatatlan: kezdetben voltak gondok a tervek kivitelezésében. Hiányzott a kellő tapasztalat a gyártásban és a szerelésben, s a fővállalkozó, a Magyar Hajó- es Darugyár sem mindenkor volt képes megfelelően gyakorolni az alvállalkozókkal szembeni kötelezettségét, nem tudta a kívánt színvonalon ellátni a ráháruló irányító és ellenőrző szerepet A nehézségek magától értetődően visszatükröződtek a rekonstrukciós időkben is, hiszen az első kazánt 31, a másodikat 27 hónap alatt sikerült Mújítani, illetve üzembe helyezni. Később erőteljesen lecsökkent az átfutási idő, s ma már IS—16 hónap elegendő a munka elvégzéséhez. A munka minősége is fokozatosan javult; az első kazánnál még 35, a negyediknél már „csak” 10 hiányosságot találtak a kor- saerúsítést követő átadásatvételen. Az ötödik és a többi kazán esetében remélhetően meg kisebb lesz ez a szám. — A MI. ötéves tervben 374 millió forintot fordítunk beruházásokra — sorolja Tóth István. — A lényeg: folytatódik a hőerőmű megújhodása. További három kazán rekonstrukciójára kerül sor, s a határidó 1983. június 30-a. A Magyar Villamos Művek Tröszt vezetőinek tavaly okiól »erben hozott döntése értelmében, két tüzelőberendezés felújítása egyelőre elmarad, mert népgazdasági szinten olyannyira fontos a hazai szenek ilyen formában való felhasználása, a széntüzelésű erőművekben a villamos energia fejlesztése, hogy egy és egynegyed évre item állhatnak le az említett kazánok. Ugyanakkor részlegesen kicseréljük, majd a csöveket, fokozzuk a vartalarml üzemelhetnek. Ihat elektrofiitert azonban ezekhez is beszereljük, méghozzá üzemelés közben, s ez komoly műszaki feladat lesz. A fiatal szakembertől a to-; vábbi beruházásokról is hallunk: — Kazincbarcika megnövekedett fűtési igényének kielégítését szolgálja majd az V. számú kondenzációs turbinát felváltó fűtóturbina, amely a villamosenergia-ter- meléssel párhuzamosan elősegíti a gazdaságosság javulását is. A két ütemre tervezett beruházás első löszével az elmúlt évben elkészültünk, s az új fűtési rendszer teljes kialakításához az idén üzembe állítjuk az űj keringtető szivattyúkat, valamint a csúcselőmelegítőt. Hasonlóan a gazdaságosság fokozásához járul majd hozzá annak a 66 megawatt teljesítményű kondenzációs előmelegítő turbinának a megépítése, amely alkalmas lesz Miskolc egy részének hőella- tasára. Az új turbina költségének fedezésére energiaracionalizálási pályázatot nyújtottunk ,be, várjuk annak kedvező elbírálását. Szerepel a tervek között egy 40 megavoltamperos transzformátor építése is, mert a BVK egyre több villamos energiát kér, s csakis így garantálható az üzembiztos szolgáltatás. Hasonlóan az üzembiztonság fokozását célozza a felújított kazánokhoz kapcsolódó tápszivattyúk kicserélése, továbbá a vízüzem rekonstrukciója. A hőerőmű a korszerűsítések, a bővítések eredményeként eleget tud majd tenni a VI. ötéves terv növekvő termelési kötelezettségeinek. — 1985-ben a villamos-' energia-termelés 23 százalékkal haladja meg az 1980. évit — mondja Kiss Csepregi Károly, a vállalat üzemviteli főosztályának vezetője. — A kiadott hőt az öt év alatt két, az értékesített forró vizet hét, a BVK-nak szolgáltatandó víz mennyiségét tíz százalékkal szándékozzuk növelni. Ezeknek a tennivalóknak azonban csakis akkor tudunk megfelelni, ha több mint 14 százalékkal fokozzuk a termelékenységet, hiszen csaknem ilyen arányban csökken majd a létszámunk. A téma kapcsán érdemes megemlíteni a fejlesztések, a korszerűsítések emberközpontúságát. Kisgépek vásárlásával szüntetik meg a nehéz kétkezi munkát, zajszűrőfülkéket építenek a gépkezelők részére, s ezekbe klimatizáló készüléket is beszerelnek. Egyszóval: javítják a munkafeltételeket, a munkakörülményeket. Mert a megújhodás csak úgy lesz az igazi, ha azt a dolgozó emberek a saját bőrükön is érzik! Koiaj László Fotó; Fajtán László karbantartást, így 1990-ig zaMór csalt egy kémény eregeti a szennyező anyagokat a levegőbe
