Észak-Magyarország, 1981. szeptember (37. évfolyam, 204-229. szám)
1981-09-06 / 209. szám
1981, szeptember 6., vasárnap ESZAK'MfrGYARORSZAG 3 Szerencs felett Az Árpád vezér szakcsoport tervei: A közelben, Mód határában, a nagyüzemi ültetvények lábánál, 15 hektáron „nevelik” a tervezett, új szőlőültetvények szaporítóanyagát. Az oltván/telep, az úgynevezett szőiöoltvány-iskolo „növendékei" rendkívül gondos növényvédelemben részesülnek. A fiatal furmint, hárslevelű és muskotály oltványokat az október végi felszedés előtt, szeptember elején még egy peronoszpóro és botritisz ellen védő permetezésben részesítik. Fotó: Sz. Gy. r Tokaj-IIegyalja kapujában, a zárt borvidékhez tartozó Szerencs feletti hegyen, egykori parlagterületek helyén, több hektárnyi területen, fiatal szőlőültetvények díszlenek. A Szerencs és Vidéke Afész kisárutermelést segítő munkáját dicsérik az új szőlők. Tóth Barnabás, az áfészen belül működő. Árpád vezér Szőlőtermelő Szakcsoport elnöke: — Szakcsoportunk több lépcsőben szervezi az új telepítéseket. Ezek részben OTP-hitellel és állami támogatással valósulnak meg. Az első „lépcsőben” 28 tagunk már az elmúlt év tavaszán elvégezte a telepítést Gyönyörű ez az új szőlő, s aki nem ismeri a telepítés idejét legalább kétévesnek gondolja. A karózott, támfával ellátott, szépen rendben tartott szőlősorok majdani bőven termő ültetvényt ígérnek. A telepítés második „lépcsőjének” területe már a forgatás utáni utolsó simítózást kapja, s most őszre várja a szaporítóanyagot. És időközben már egy harmadik területet is kijelöltek a telepítésre. Üjabb, mintegy 30 család számára nyílik lehetőség arra, hogy korszerű szőlőt telepítsen. A szakcsoport elnöke. Szerencs. Rákóczi utca 44. szám alatti lakásán, személyesen, vagy akár írásban is várja az új érdeklődőket. Nemcsak a telepítés anyagi feltételei kedvezőek, de sokak számára vonzó az is, hogy aki itt Szerencs felett új szőlőt ültet, közvetlenül a közelben, hétvégi pihenőház építésere alkalmas telket bérelhet, amelyen egy kis gyümölcsös, konyhakert is helyet talál. Az új szőlőkhöz köves út vezet. A szakcsoport saját gépeivel egy sor szolgáltatást biztosít tagjainak, így a szántást, a permetezést és a talajerő-utánpótlást. Egy 1000 ölnyi, már körülkerített területen épül a közös gépműhely, majd az anyagraktár. A villanyt már bevezették, s hamarosan a vízvezeték is „felér” a szőlőkig. Termőre- fordulásig a feldolgozás feltételeit is biztosítják. A feldolgozóban nagyüzemi módon dolgozzák majd fel a tagoktól átvett szőlőt, de kisebb présekkel is rendelkeznek majd, hogy aki akarja, „egyéni módszerrel” dolgozza fel termését. Tárolót, azaz pincét is terveznek, amely középen húzódó folyosóból, és jobbra, balra nyíló, egyéni használatra átadott pinceágakból áll majd. A kellemesebb életkörülményekért Beruházások az edelényi járásban A legújabb településpolitikai koncepció a községeknek, aprófalvaknak kedvez. Igen $ok pótolni való van a kisebb településeken, több he- ilyen évtizedek múltak el 'anélkül, hogy épült volna valami. A nagyobb falvak, ^nagyközségek fejlődése sem 3Volt töretlen, néhol alapvető létesítmények hiánya nehezíti a lakosság életét. A megyei tanács edelényi járási hivatalának műszaki ,, csoportvezetője igen nagy lelkesedéssel beszél a VI. ötéves tervtől, azt mondja, régen volt már ilyen egészsé- ; ges pezsgés a járásban. Ért- j hető, a tervidőszakra 340 :v millió forint jutott ennek a járásnak a központi alapból, lényegesen több, mint az el0 múlt öt évben. A több pénz i0 sem old azonban meg min- 6 dent, hiszen erőteljesen kell n rangsorolni az igényeket. ; Igen sok fórumon tárgyaltak, 1 vitatkoztak a felhasználásról. . Mára már nagyjából kibontakozott a kép. tudják a járt rás lakói, hogy mi mindennel gyarapodnak 1985-ig. A r—”i, kicsi gyógyszertár helyett új épül a járási székhelyen. A gyógyszertár épületében négy szolgálati lakás is helyet kap. A jövő nyárra tervezik az átadását. Az Edelényi nagyközségi Közös Tanácson 162 lakásigénylőt tar- [ tanak nyilván. Legtöbben, i fül -en tanácsi lakásra pályáznak, 61-en OTP-, illetve szövetkezeti lakást szeretnének. A tervidőszakban 50 lakás felépítésére nyílik lehetőség, tehát sokaknak kell még 1985 után is várakozniuk, ám ennyi lakás megépítésére egyik tervidőszakban sem volt precedens. Előkészítés alatt áll a korszerű — lakásokkal egybeépített — szolgáltatóház terve is. Hihetetlennek tűnik: ebben az iparosodó nagyközségben mindeddig nem volt bölcsőde, a fiatal mamák csak a kicsi hároméves korától vállalhattak munkát. A járás 61 települése közül egyedül csak Boldván működik egy húszszemélyes bölcsőde. A kisebb falvakban nincs is rá igény, de az edelényiek jogosan sérelmezték ezt az állapotot. Nos. elkészült az edelényi 60 személyes bölcsőde tervdokumentációja, a jövő év tavaszán megkezdik az építést. A jövő tanévre — amikor igen sok edelényi kisgyerek kezdi meg általános iskola* tanulmányait — elkészül az új. nyolctantermes iskola, zavartalanná válik ' az oktatás. Négy tanteremmel bővítik a szendrői iskolát is, így tizenkét tanterem szolgálja majd az oktatást. A szendrői a környék egyik legszebb iskolája lesz, a tervező ügyesen oldotta meg a bővítést: a négy tanteremmel bezárja a mai U-alakú épületet, így egy szép aula alakítható ki, amely minden rendezvénynek kellemes környezetet nyújt. Már a közeli hónapokban több középület átadása várható az edelényi járásban November elején avatják Izsófalván az egészségházat és a hozzá tartozó két szolgálati lakást. Rudabányán ugyancsak november elején adják át rendeltetésének az iskolai tornacsarnokot és a lefedett uszodát. A felsoroltakon túl számos kisebb létesítményt terveznek. Több helyen építenek autóbuszvárót, egészségügyi tanácsadót és több helyen épül óvoda is. A következő években 300 óvodai hely létesül a járásban. Elavultak már a boltok is, alkalmatlanok az élelmiszerek tárolására. Mintegy tíz apró faluba terveznek csinos faházakat, amelyek minden szempontból megfelelnek a kereskedelmi kívánalmaknak. Gondot okoz néhány helyen az is. hogy nem találnak megfelelő munkaerőt a néhány órás nyitva tartással üzemelő boltokba. A Bodva- szilas és Vidéke Afész megtalálta a megoldást: „ingázó boltvezetőket” alkalmaz. Egy- egy boltvezető — szakképzett kereskedő — több faluban is ellátja a teendőket. Ezt az üzemeltetési formát kívánják alkalmazni a járás más vidékein is. — le vaj — A ineddőfalra mindkét oldalon szaporán sújt a csákány Találkozások Túl az ismerkedésen, az emberek elcsendesednek. Ki-ki vérmérséklete, alkata, természete szerint teszi helyére a dolgokat — Egy cigaretta, az kéne most. Egy tisztességes száraz cigaretta — szól egyikük. — Az ám, meg egy rendes nagyfröccs, vagy valami más — így a másik. Kovács egy szál deszkát szabadit ki egy kupac meddő alól, megtisztogatja, aztán egy alkalmatos helyre lefekteti. Leveszi szürke zubbonyát ingét, leül a deszkára. — Megkérjük az engedélyt aztán lelőjük ezt a méternyi meddőt itt a homlokon. És .vége. Befejeztük — mondja csendesen. — Ha jól meggondolom, nem is volt olyan nehéz. Ugyanolyan munka volt, mint bármilyen más. Ámbár, az utolsó 15 méter az jól betett nekünk és mint hallom, Bartókéknak is. Homok, homokkő több rétegben. aztán megjött a víz is. A szentségit neki! Hogy még egyszer elkezdeném-e? Micsoda kérdés! Pajtás, hát 26 éve egyebet sent teszek, csak mindig újra meg újra belevágok. Tizenhat évesen, 1955-ben lettem aknamélyítő. Azóta megyek a szén után. H^nem. ez a munka itt, igazán szép volt. Kimondani is sok. Százmillió tonna szénért jöttünk ide, s ha ehhez hozzáadom a tervezett mezőkapcsolásokat, akkor jóval több. mint százmillió. Fél évszázadra munkát ad ez az itteni bányászoknak, még akkor is. ha minden evben a napfényre küldenek kétmillió tonnát. Balogh Béla műszaki vezérigazgató-helyettes megadja az engedélyt a két vágatot elválasztó meddőfal lerobbantására. Akik lelövik a falat, azok maradnak. A két kilométerre levő függőleges aknánál ér utol a lövés hangja. A tompa dörrenés enyhén meglöki a levegőt. Fent a napon, az aknamélyítők főhadiszállásán jelentéstételre sorakozik a két csapat. Monos János vezérigazgató megköszöni a végzett munkát, a találkozást. Szépen, az alkalomhoz. illően beszél. Aztán nem hivatalosan megkérdezi : mit isztok bányászok? — Nem válogatunk! — mondja Bartók. — Tudom, te nem válogatsz. A munkában sem. Hát. akkor mire koccintunk? — Igyunk az egészségre. A jó szerencsére. A munkára igyunk, amit elvégeztünk és amit még végezni fogunk. Szarvas Dezső Fotó: Laczö József Több mint 100 millió 9 tonna szénvagyont rejt a föld mélye a putnoki bányaüzem térségében. A nagy mennyiségű energiahordozó hasznosítására készült beruházási program fontos állomásához érkeztek azok a bányászok, akik a szó igaz értelmében utat nyitottak a földbe zárt kincshez, befejezték a szén kitermelését biztosító előkészítő vágat- rendszer kiépítését. Az itt közölt képek csupán egy pillanatot rögzítenek. A hónapokig tartó erőfeszítések, a munka ritmusának egyetlen tizedmá- sodpercnyi pillanatát. A hagyományos bányászszerszám, a csákány, 1981. június 9-én 15 óra 17 perckor ütötte át az egymé- ternVi vastag meddöíalat. Aztán még sokszor zuhant a falra a csákány; egyre gyorsabban, mert a munka mozdulataiban napok, hónapok aggodalma, nyugtalansága feszült. A lyukasztás ugyanis nem mindennapos eseménye, velejárója a bányászkodásnak, ezért aztán mindenképpen ünneplésre méltó dolog, ha a föld alatt, egymáshoz ellentétes irányból közelítő két vágat egy adott ponton, irányban és szintben találkozik. , Bravúros műszaki teljesítmény ez. s a munkában részt vevő bányászok nevét nemigen ho- mályosítja az idő, sokáig őrzi az emlékezet, A szürke kő szinte fogja a vasat, nehezen lazul. Am a tömör meddőfalra mindkét oldalon szaporán sújtott a csákány, s néhány perc múlva az emberderék nyi méretre vágott lyukon átküzdötte magát Bartók T. Béla. a putnoki bányaüzem előváiási csapatának vezetője, akit itt. a királd-mocsolyási oldalon Kovács István, a Bányászati Aknamélyítő Vállalat Béke szocialista brigádjának vezetője köszöntött a vendégnek kijáró szeretettel, s bizony egy kicsit meghatottam mert régen vártak erre a találkozásra, erre a tisztességes, sok mindent kifejező kézfogásra. Nem ismerték egymást, csupán névről. Soha nem találkoztak; mint ahogy a két csapat más tagjai sem. — Jó szerencsét, bányászok! Pajtások, cimborák! — köszönt túláradó örömmel a kissé köpcösnek tűnő, mindig mosolygós arcú Bartók. — Jó szerencsét, nektek is, testvér — emígy Kovács. — Hát így nézel ki? Másmilyennek gondoltalak. — Aztán milyennek? — A fenébe is. Most már nem tudom. Talán egy kicsit öregebbnek. No. de most már mindegy, hogy milyen vagy. Az a fontos, hogy megvagyunk, hogy megvagytok. A találkozás a fontos, testvér! Semmi más. A két csapat, a két bri- gádvezetö találkozása persze sokak szamára fontos volt. Elsősorban talán azok számára, akik a találkozás, a sikeres lyukasztás feltételeit megteremtették. Mert abban, hogy a Királd-Mo- esolyásnál mélyített függőleges aknától, illetve a putnoki üzemtől hajtott összekötő keresztvágat 270 méter mélységben összefutott, kétségtelenül nagy érdemük van a bányamérőknek. Tíz kilométer hosz- szú mérési poligont vezettek: két oldalt vezetett, kapcsolódó mérés indította a keresztvágatok A pontos mérések, számítások eredményeként, 10 centiméteren belül, irányban és szintben találkozott a két vágat, s ezzel megnyílt az út a putnoki szénvagyon hasznosítására. Ki vitatná, hogv Kőhalmi Gábor, a Borsodi Szénbányák Vállalat bányamérési osztályvezetője és Kisistók József, a putnoki bányaüzem bányamérési csoportvezetője ugyancsak várt a két csapat találkozására ... Bartók T. Béla a putnokiak és Kovács István az aknamélyitök brigádvezetője
