Észak-Magyarország, 1981. szeptember (37. évfolyam, 204-229. szám)
1981-09-05 / 208. szám
yiLAG PROLETÁRJÁT, EGYESütfETTO Erősítsük, fejlesszük a szocialista országok gazdasági együttműködését Havasi Ferenc beszéde a Politikai Főiskolán Pénteken diplomakiosztó ünnepséget tartottak a Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Főiskoláján. Részt vett az ünnepségen és beszédet mondott Havasi Ferenc, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára. Bevezetőjében méltatta az évente 600-—650 ezer hallgatót számláló pártoktatás jelentőségét, s ezen belül a Politikai Főiskola szerepét. Ez a több mint 30 éves múltú intézmény a marxista propaganda egyik fő bázisa és Irányító központja, amely fontos szerepet tölt be a vezető káderek képzésében és továbbképzésében, a tudományos kutatómun Icában, a párt politikai nevelő és szemléletformáló feladatainak megoldásában. Az oktatómunka idei feladatairól szólva a Központi Bizottság titkára rámutatott a mostani időszak néhány nemzetközi és hazai jellegzetességére. Felerősödőben van — mondta — a nemzetközi imperializmus agresszivitása. Ezt igazolja az általa szított fegyverkezési hajsza, a nukleáris háború gondolatának „elfogadtatására” irányuló törekvése, számos provokációja, a zsarolás és a terrorizmus különféle eszközeinek alkalmazása. A gazdasági kapcsolatokban tudatosan nehezíti a kölcsönös előnyök érvényesítését, a politikai és államközi kapcsolatokban a nézeteltérések tárgyalásos rendezése helyett diktátumra, egyoldalú előnyökre törekszik és elfogadhatatlan feltételeket támaszt. Mi ezzel állítjuk szembe szocialista békepolitikánkat, az SZKP XXVI. kongresszusán megfogalmazott és a népek vágyait kifejező programot. Napjaink fontos jellegzetességeként beszélt a gazdasági korszakváltásról és az ebből származó hatások marxista vizsgálatának szükségességéről. Hangoztatta: véget ért az extenzív gazdasági növekedés időszaka, az olcsó nyersanyagok bősége, a beszerzések és eladások korlátlan lehetősége. Fel kell tehát nőnünk az új időszak követelményeihez, mint ahogy gazdasági fejlődése minőségileg más szakaszához érkezett a többi európai szocialista ország is. Érzékenyebbek lettünk a világgazdaság folyamataira, s a növekedés forrásává az intenzív fejlesztés tartalékai váltak. Ezt figyelembe ' véve kell erősítenünk a szocialista országok együttműködését, s ugyanak(Folytatás a 3. "oldalon) ma: Egyezkedés Sitippere-baii (2. oldal) „Közlekedés” kötélpályán (2. oldal) Kukorica a föld alatt (3. oldal) Síit®! mindenféle (4. oldal) A lakatosműhelyben Az AFIT XVI. sz. Autójavító Vállalat központi üzemegységénél a felújítás alatt levő Ikarus 211 -es típusú autóbusz karosszériavázának hegesztését végzi Tóth István és Csattos László lakatos szakmunkás. Konferencia a megyei kórház kultúrtermében A magyar szakszervezetek állásfoglalása A rakétafenvmkezés és a nlmboia eb r Pénteken ülést tartott a SZOT elnöksége. A testület a többi között megvitatta az újítómozgalom és a feltalálói tevékenység helyzetét. Majd kiadta a magyar szakszervezetek állásfoglalását a rakétafegyverkezés és a neutronfegyverek gyártása ellen. Az utóbbi években már felszakadoztak a hidegháború felhői és kézzelfogható közelségbe került a békés alkotó munka korszaka. Bizakodással töltött el bennünket, hogy a népek közeledése, a nyugodt emberi élet és a biztonság — amely az emberiség örök vágya — végre tartós lesz. De újból felélénkült a háborús pszichózis, a fegyverkezés, a dolgozó ember alapvető létérdekeivel homlokegyenest ellenkező tömegkatasztrófa veszélye. Mindebben a legriasztóbb a leszerelési tárgyalások elé állított akadályokról, a neutronbomba gyártásának megkezdéséről, újabb atomrakéták telepítéséről szóló döntés híre, az újabb és újabb háborús gócpontok keletkezése. Mind több ember tekint aggodalommal a jövőbe. Erősödik a nyugtalanság, a felháborodás, féltik a nyugodt hétköznapok alkotó munkáját és eredményeit, mi is féltjük mindazt, amit eddig teremtő munkával létrehoztunk. Még élénken emlékezünk a hidegháborús évek feszültséget árasztó, ellenséges légkörére. Sokunknak személyes élménye a háború is. Emlékezünk a családokat, népeket, országokat pusztító embertelenségre, nélkülözésre, a kint és szenvedést hozó, értelmetlen kegyetlenkedésekre. Készek vagyunk küzdeni az emberibb életért, a biztos távlatokért, az együttműködésért, a normális kapcsolatokért, mert a dolgozó emberek érdeke az alkotás. ma. Minden, józanul gondolkodó embert felháborodással tölt el az Egyesült Államok döntése a neutronbombáról. Meggyőződésünk, hogy a világ békeszerető erői nem maradhatnak — és nem is maradnak — tétlen szemlélői az emberiség elleni hadüzenetnek. Nem engedhetjük meg hogy egyes államok vezetői az emberiség sorsával ké- nyük-kedvük szerint játsszanak. A leszerelés elodázása, a neutronfegyver gyártása nem egyes imperialista körök belügye. A józan gondolkodású emberek, a világ dolgozóinak akarata tárgyaló- asztalhoz kell, hogy ültesse a fegyverkezési hajsza fokozód, a tömegpusztító fegyverek korlátozásáról és megsemmisítéséről, Van még visszaút! A békét, a nyugodt életet követelők többségben vannak és van erejük érdekeik megvédésére. A magyar szakszervezetek részt vesznek a leszerelésért folyó küzdelemben és erre hívnak fel minden, felelősséget érző dolgozót. Elítélik és visszautasítják az emberiségellenes törekvéseket. A Szakszervezetek Országos Tanácsa A megyei kórház és KISZ- szervezete, valamint a MAOTE Észak-magyarországi Területi Szervezete közösen rendezte meg az egészségügyi ifjúsági napokat Miskolcon, a megyei körház kultúrtermében. A KISZ KB egészségügyi rendezvénysorozatának része a miskolci, ahol fiatal orvosok, szociológusok, pszichológusok, s más egészségügyi szakdolgozók 'ortanak előadásokat, korreferátumokat, s folytatnak vitát két napon át. Az idén az öngyilkosság kóroka és megelőzése, valamint az öngyilkosok ellátásának, gondozásának kérdései a nagyon izgalmas téma. Az ünnepélyes megnyitóra tegnap, pénteken került sor. Dr. Kosztura cLászló, a konferencia titkára köszöntötte a résztvevőket, köztük dr. Köp} Lászlónét, a KISZ KB titkárát, valamint a megye párt- és társadalmi szervezeteinek képviselőit. Dr. Szabó István főorvos, a megyei tanács egészségügyi osztályának vezetője örömét fejezte ki, nogy a fiatalok ilyen aktívan kapcsolódnak be a tudományos életbe, s hogy ennek otthont biztosított a megyei kórház. Külön elismeréssel szólt arról, hogy a KISZ-es fiatalokhoz társként szegődött a rendezésben és a lebonyolításban a MÁOTE Észak-magyarországi Területi Szervezete is. Dr. Köpf Éászlóné, a KISZ KB nevében megnyitotta a konferenciát. Elmondotta, hogy 1978 óta évente megrendezik az egészségügyi ifjúsági napokat, egyi dobén az ország különböző helyein. Énnel- része a miskolci, ahol nagyon izgalmas és aktuális témát választottak. Az elmúlt három év alatt 30 tudományos konferenciát tartottak a fiatalok az országban, s ezeken három és fél ezer fiatal szakember vett részt Az előadások mindenütt jelentős egészségpolitikai és szakmai kérdésekkel foglalkoztak. Az orvosok és gyógyszerészek mellett egvre több más egész- 1 ségügyi szakdolgozó is bekapcsolódik ebbe a tevékenységbe. Végezetül megköszönte az itteni megyei kórház vezetőségének, a területi szerveknek, hogy ilyen formában is segítik a fiatalok szellemi fejlődését, kibontakozását. Az első referátumot dr. Tass Gyula, a megyei kórház II. idegosztályának főorvosa tartotta. Témája: Az öngyilkossági kísérletet elkövetők társadalmi viszonyai. — Az öngyilkosságról tudományos igénnyel beszélni még mindig nehéz — mondotta az előadó. — A múlt században csak előítéletekkel teli megállapítások születtek e kérdésről, főleg jogi, erkölcsi, politikai oldalról vizsgálták. A továbbiakban ismertette a szakirodalom és a szemlélet fejlődésének történeti útját, fontosabb állomásait, a különféle irányzatokat. Az utolsó titok, a közvetlen öngyilkosság előtti állapot megfejtésében nagy segítséget nyújtottak — főleg nyugaton — az egymás után alakuló úgynevezett öngyilkosságot megelőző központok, amelyek segítséget kívánnak nyújtani a lelki krízisben, öngyilkossági veszélyben levő embereknek. , Ért követően saját osztályának munkájára tért át. A toxikológiai részlegen 1967 óta 20 ezer mérgezett fordult meg, havonta 80—120 ember. Az öngyilkosságot megkíséreltek között interjúk, tesztek segítségével felméréseket végeztek. — Feltűnt — emelte ki a főorvos —, hogy betegeinknek sole a munkájukkal, munkahelyi környezetükkel, a körülöttük levő kisebb-na- gyobb csoportokkal való problémájuk. Gyakorta tesznek negatív észrevételt a társadalomra és intézményeire. Ezek a tények és a marxista szociológiai ismeretek adták a gondolatot, hogy rendszer- szemléletű megközelítéssel; metodológiai alapként pedig a marxi elidegenedés kategóriájával munkahipotézist fogalmazzunk meg. Bár a szocialista társadalom fölszámolta az elidegenedés számos és alapvető objektív forrásait (magántulajdon, kizsákmányolás, politikai elnyomás) fejlődésének jelenlegi fokán még van gyökere a gazdasági elidegenedésnek is, valamint a régi talajon keletkezett, átörökített tudati elidegenedésnek . A kérdés tisztázására szociológiai felmérést végeztek egy hónap alatt felvett, öngyilkossági kísérleten átesett betegek között. Különböző ábrák felhasználásával ismertette részletesen a felmérés eredményét Hangsúlyozta, hogy a munkához való általános viszonytól meg kell különböztetni a konkrét, az adott munkához való viszonyt Ügy találták, hogy a munkától való elidegenedés átvett tudati forrásai között jelentős szerepet játszik a szülők élet- felfogása. Figyelemre méltó az apa társadalmi, politikai aktivitására való emlékezés. (Folytatás a 4. oldalon) Három E—280-assal, a lehető leggyorsabb ütemben takarítják be a silókukoricát a szikszói Béke Tsz aszalói kerületében. Demkó István kerületvezetö és Derekas Ernő agronómus szerint optimális időben, a legjobb minőségben kerül silókba 140 hektárról e legfontosabb téli töniegtakarmáhy. A képen: munkában a Nagy László vezette egyik silázágép és a vele „lépést tartó”, Konyha István vezette tehergépkocsi.
