Észak-Magyarország, 1981. szeptember (37. évfolyam, 204-229. szám)

1981-09-25 / 225. szám

ESZAJWtfAGYARORSZAG 2 T931. szeptember 25., péntek r Varsóban csütörtökön meg­kezdte kétnapos ülését a lengyel parlament, a szejm, amely egyebek között meg­vitatja az állami vállalatok­ról, valamint azok munkás­önkormányzatáról szóló tör­vénytervezeteket. A gazda­sági reform pillérjeit jelentő tervezetek fölött az ország­ban hosszabb ideje heves vi­ta zajlik, sőt, mint ismere­tes, a Szolidaritás országos kongresszusának első szaka­sza valóságos ultimátumot intézett a szejmhez ebben az ügyben. Wojciech Jaruzelski mi­niszterelnök előterjesztette a kormány beszámolóját az ország legfontosabb gazdasá­gi, politikai és társadalmi problémáiról. A gazdaság helyzetét elemezve szólt az ismert gondokról: az ipari termelés, a húsfelvásárlás, az export további csökkené­séről, a fokozódó spekulá­cióról, a felvásárlási lázról, amelynek nyomán még olyan áruk Is eltűnnek az üzletek­ből, amelyekből egyébként a kereskedelem kielégítő meny- nyiséget kap. Hangsúlyozta az árrendszer reformjának szükségességét, s azt, hogy a jegyrendszert fenn kell tar­tani, sőt, ki kell terjeszteni. Továbbra is kulcskérdés a széntermelés növelése, az export fokozása. A Szolida­ritás mindkét probléma ese­tében negatív magatartást tanúsít, egyes szervezetei változatlanul bojkottálják bizonyos áruk kiviteléit Ja­ruzelski közölte: a kormány kötelezte az illetékes szerve­ket, hogy vonják felelősségre a teljesen törvénytelen ex­portblokád szervezőit. Társadalmi-politikai prob­lémákról szólva Jaruzelski hangsúlyozta, hogy a Szoli­daritás kongresszusának el­ső szakasza új, feszült poli­tikai helyzetet teremtett „Felmérhetetlen károkat okoznak az országnak azok az erők, amelyek ezt a fe­szültséget szítják. Tovább sú­lyosbítja a veszélyeket a lengyel ügy kiterjesztése az ország határain túlra, vala­mint egyes imperialista kö­rök azon érdeke, hogy or­szágunkban robbanás követ­kezzék be” — mondotta a kormányfő, és elsőrendű kö­telességnek nevezte e veszé­lyek feltartóztatását. Közölte: a kormány ál­lásfoglalást, választ vár a Szolidaritás vezetőségétől ar­ra, hogy hajlandó-e változ­tatni a szervezet kongresz- szusának első szakaszában elfogadott veszélyes irányvo­nalon, letesz-e a hatalom át­vételének szándékáról, elha­tárolja-e magát a szélsősé­ges tendenciáktól, hajlan­dó-e támogatni a kormány erőfeszítéseit a válság le­győzésére, elismeri-e az or­szág nemzetközi szövetsége- si kapcsolatait, a Szovjet­unióval és a többi szocialis­ta országgal való szövetség elsődleges fontosságát Egy­szóval: a Szolidaritás veze­tésének választ kell adnia arra, hogy hajlandó-e visz- szatérnl a tavaly nyár végi megállapodások betűjéhez és szelleméhez, mert crsak ezen az alapon lehetséges együtt­működés és megállapodás. Kijelentette: a párt és a kormány hosszú hónapokon át nagyfokú türelmet tanú­sított, de a vezetés nem dol­gozhat a végtelenségig olyan körülmények között, amikor minden lépését már előre megtorpedózzák. „A mélyülő anarchiának, a huligánok garázdálkodásá­nak, az állam- és szovjetel­lenes kilengéseknek véget kell vetnünk” — szögezte le Jaruzelski. Egy,ben közölte, hogy a belügyminiszternek ilyen értelmű utasítást adott, azzal, hogy tevékenységét szükség esetén a hadsereg erre kijelölt egységei is tá-j mogatni fogják. f A kormányfő végül mind­ehhez, valamint a vezetés munkájához a társadalom széles körű támogatását kér­te, és a LEMP kongresszusi határozataira, a gazdasági reformprogramra emlékeztet­ve hangsúlyozta, hogy „kel­lő összefogással megvannak a lehetőségek a válságból való kilábalásra”. (Folytatás az 1. oldalról) Moamer el-Kadhafi ezre­des meleg fogadtatásban ré­szesült, amely tükrözi a két nép közötti szoros kapcso­latokat. Kádár János és Losonczá Pál tájékoztatták Moamer el- Kadhafi ezredest a Magyar Népköztársaság társadalmi és gazdasági fejlődéséről, a fejlett szocialista társadalom építésében elért eredmé­nyekről, a Magyar Szocialis­ta Munkáspárt XII. kong­resszusa határozatainak vég­rehajtásáról. Moamer el-Kadhafi ezre­des ismertette a magyar ve­zetőkkel a szeptember 1-1 forradalom győzelme óta be­következett jelentős változá­sokat, a közvetlen demokrá­cia .és a népi hatalom meg­valósítását, a gazdaság fej­lesztésére irányuló sikeres erőfeszítéseket, amelyek a líbiai Jamahiriya népét szol­gálják. Az időszerű nemzetközi kérdések áttekintésekor a fe­lek hangsúlyozták a világ­béke és a biztonság fontos­ságát és aggodalmukat fe­jezték ki a nemzetközi hely­zetnek az imperialista erők tevékenysége nyomán bekö­vetkezett romlása miatt. Ha­tározottan elítélték a fegy­verkezési hajsza fokozására, a nemzetközi feszültség nö­velésére, a hidegháború új­jáélesztésére irányuló kísér­leteket. Mindkét fél hang­súlyozta, hatékony intézke­désre van szükség a nem­zetközi béke és biztonság erősítése, a teljes leszerelés és a néoek közötti barátság és együttműködés elmélyí­tése érdekében. Határozot­tan elítélték az amerikai ad­minisztráció döntését az új tömegpusztító fegyver, a ne- otronbomba gyártásáról. Sürgették olyan nemzetközi szerződések mielőbbi meg­kötését. amelyek megtiltják a neutron- és más tömeg- pusztító fegyverek gyártását, felhalmozását és felhaszná­lását. A felek rámutattak, hogy a nemzetközi imoerializmus, az amerikai szélsőséges kö­rök vezetésével újgvarmato- S'tásra törekszik, amelynek fő célja a szabadságukért küzdő népek harcának el- foitása. Kadhafi ezredes tájékoz­tatta a magyar vezetőket az amerikai hadiflotta repülő­gépeinek a líbiai Jamahiriya népe. ellen a Sidra-öbölben elkövetett agressziójáról, amelynek az volt a célja, hogy megfélemlítse a Jama- hiriyát és a térség más or­szágait Kádár János tájékoztatta Kadhafi ezredest, hogy a ma­gyar nép és a kormány fel­háborodással fogadta és el­ítélte a Sidra-öbölben vég­rehajtott amerikai akciót, amely fenyegeti az övezet békéjét és biztonságát. A felek elítélték azokat a terveket, amelyek a világ haladó és forradalmi erői vezetőinek fizikai megsem­misítésére irányulnak. A felek határozottan el­ítélték a Camp Davld-i meg­állapodásokat, azok követ­kezményeit, amelyek az arab nemzet és a palesztinai arab nép elleni cionista, imperia­lista és reakciós összeeskü­vést szolgálják. A felek támogatásukról biztosították a libanoni né­pet és követelték az ellene folyó izraeli agresszió azon­nali megszüntetését. Ez az agresszió a libanoni haladó erők, valamint a palesztin ellenállás gyengítésére és újabb arab területek elfog­lalására irányul. A magyar fél nagyra érté­kelte a Szilárdság Frontjá­nak pozitív szerepét, méltat­ta a legutóbbi Benghazi-i csúcs határozatait, melyek szembeszállnak a haladó fo­lyamatok megfékezésére irá­nyúló imperialista, cionista és reakciós törekvésekkel, síkraszállnalt az arab nép és a szocialista közösség orszá­gai közötti együttműködés és baráti szálak elmélyítéséért. E vonatkozásban a magyar fél nagyra értékelte azt a szerepet, melyet a Líbiai Arab Jamahiriya játszik a Szilárdság Frontiában. A felek aggodalmukat fe­jezték ki az Egyesült Álla­mok vezette imnerialista erők politikája miatt, amely kato nai [támaszpontok létesítésé re törekszik a Földközi-ten- Ser térségében, Ománban Egyiptomban, Szomáliában és más országokban. A felek rámutattak arra a felfokozott veszélyre amely a közén-b'atőtávolságú nuk­leáris rakéták néhány nyu- gat-enróoai országba történő telelésére vonatkozó NATO- fUVrU-'„ nyomán alakult ki. T'Ta ’’mzták. hogy az eu­rópai biztnnsá" szorosan ösz- szefügg a Földközi-tenger biztonságával. • Szolidaritásukról biztosí­tották az afrikai népeket az újgyarmatosítás és a faji megkülönböztetés elleni har­cukban. Támogatják a térség felszabadító mozgalmait, köz­tük a SWAPO-t, a namíbiai nép egyetlen törvényes kép­viselőjét. Elítélték a dél-af­rikai rendszer támadásait Angola és a szomszédos or­szágok ellen. , < Hangsúlyozták, bogi tisz­teletben tartják az Egyesült Nemzetek Szervezetének alap- elveit, és nagyra értékelik a szervezet szerepét a nemzet­közi béke és biztonság meg­őrzésében. A felek megelégedéssel ál­lapították meg. hogy a két ország közötti gazdasági kap­csolatok az utóbbi években, de különösen Kadhafi ezre­des 1978. évi magyarországi látogatása óta jelentős fejlő­désnek indultak. Különösen örvendetesek azok az ered­mények, amelyek az építés­ügy, a magyar élelmiszer- és fogyasztási cikk szállítások területén megvalósultak. Egyetértettek azonban abban, hogy a gazdasági együttmű­ködésnek számos további, kölcsönösen előnyös lehető­sége van. A felek kiemelten fontos­nak tartják, hogy a Magyar Népköztársaság és a Líbiai Arab Jamahiriya között hosz- szú távú és bensőséges együtt­működés alakuljon ki az élet minden területén. A magyar fél megállapí­totta. hogy Moamer El-Kad­hafi ezredes magyarországi látogatása nagyban hozzájá­rult a két ország, valamint a két nép közötti kapcsolatok, a barátság és az együttműkö­dés erősítéséhez és fejleszté­séhez. Kádár János és Moamer el-Kadhafi a két ország együttműködésének konkrét kérdéseiről emlékeztetőt írt alá, ezenkívül a felek konzuli egyezményt is kötöttek. Moamer el-Kadhafi ezre­des a maga és kísérete nevé­ben köszönetét fejezte ki a két ország közötti kölcsönös barátságot, tiszteletet tükröző meleg fogadtatásért és ven­dégszeretetért, melyben a ba­ráti Magyarországon része­sültek. Kádár Jánost és Lo- sonczi Pált a Líbiai Arab Ja- mahiriyába teendő látogatás­ra hívta meg. A meghívást köszönettel elfogadták, idő­pontjában később állapodnak meg. A szovjet—amerikai kül­ügyminiszteri tárgyalásokról a következő közleményt hoz­ták nyilvánosságra: Andrej Gromiko, szovjet és Alexander Haig amerikai kül­ügyminiszter 1981. szeptem­ber 23-án eszmecserét folyta­tott a fegyverzetek korláto­zásának kérdéseiről, beleért­ve azokat a nukleáris fegy­vereket, amelyekről korábban Genfben már tárgyaltak a Szovjetunió és az Egyesült Államok képviselői. Egyetértettek abban, bogy érdemi tárgyalásokat kell folytatni e fegyverzetekről, s kormányaik nevében megál­lapodtak abban, hogy novem­ber 30-án Genfben megkez­dik ezeket a tárgyalásokat. A tárgyalásokon részt ve­vő szovjet küldöttséget J. A. Kvicsinszkij nagykövet, az amerikai delegációt Paul Nit- ze nagykövet vezeti. Mindkét fél úgy véli, hogy a tárgyalások nagy jelentősé­gűek a nemzetközi biztonság Gromiko és Hóig találkozója. A felvétel a szovjet és az amerikai külügyminiszter szerdai New York-i megbeszéléséről készült. Ez volt a legmagasabb szintű kapcsolatfelvétel a két ország között a Reagan-kormány hivatalba lépése óta. és stabilitás erősítése szem­pontjából és hangsúlyozták, hogy minden erőfeszítést megtesznek a megfelelő meg­állapodás elérése érdekében. Grormko-levél, nyilatkozattervezet Az ENSZ-székhelyén a köz­gyűlés hivatalos dokumentu­maként terjesztik Andrej Gromikónak azt a levelét — valamint a hozzá csatolt nyi­latkozattervezetet —, amely a Szovjetunió nevében javasol­ja: fontos és sürgős kérdés­ként tűzzék a jelenlegi ülés­szak napirendjére egy olyan nyilatkozat elfogadását, amelyben a világszervezet tagállamai az emberiség el­leni legsúlyosabb bűntettnek minősítik a nukleáris fegy­ver elsőként való alkalmazá­sát. Kurt Waldheim ENSZ-fó- titkárhoz intézett levelében a szovjet külügyminiszter fel­hívja a figyelmet arra, hogy az enyhülési folyamatot alá­ásó, katonai fölényre törekvő, államok hibájából a fegyver­kezési verseny egyre veszé­lyesebb méreteket ölt. A ha- -• technikában végbemenő yors és mély változások a tömegpusztító fegyverek, el­sősorban a nukleáris fegyve­rek új fajtáinak megjelenésé­hez vezetnek. A fegyverkezési verseny fokozása együtt járt különféle új doktrínák meg­jelenésével, amelyek a nukle­áris háború „megenged hető- ségét” és „alkalmazhatóságát” hirdetik. Befolyásos erők há­borús hisztériát szítanak, te­vékenységük következmé­nyeként leálltak a fegyverzet — elsősorban a hadászati fegyverzet — korlátozásának rendkívüli fontosságú irá­nyairól folytatott tárgyalások — mutat rá egyebek között Gromiko. A nyilatkozattervezetben a Szovjetunió javasolja, hogy a közgyűlés az ENSZ összes tagállama nevében fogadjon el nyilatkozatot, amely ün­nepélyesen kimondja: — azok az államok és azok az állami vezetők, amelyek, és akik elsőként alkalmaznák a nukleáris fegyvert, az em­beriség elleni legsúlyosabb bűntettet követik el; — nem lesz Igazolás és el­nézés azon vezetők számára, akik döntést hőznak arról, hogy elsőként alkalmazzák a nukleáris fegyvert; — Az emberi erkölcs tör­vényeivel, az ENSZ magasz­tos eszméivel összeegyeztet­hetetlen bármely olyan dokt­rína, amely lehetővé teszi a nukleáris fegyver elsőként történő bevetését, bármely olyan cselekmény, amely a világot katasztrófába sodor­ja; — az atomfegyverrel ren­delkező államok vezetőinek legfőbb, elsőrendű kötelessé­ge úgy cselekedni, hogy meg­szűnjön a nukleáris konfliktus keletkezésének veszélye. A nukleáris fegyverkezési ver­senyt közös erőfeszítésekkel, becsületes és egyenrangú tár­gyalások útján meg kell állí­tani és visszafordítani; — a nukleáris energiát csak békés célokra, az emberiség szolgálatában lehet felhasz­nálni. A Szovjetunió szerint, ezen nyilatkozat elfogadása mini­mális része annak, amit az Egyesült Nemzetek Szerveze­tének sürgősen tennie kell annak érdekében, hogy vissza­fogó hatást gyakoroljon a vi­lágban végbemenő események veszélyes fejlődésére — álla­pítja meg a Szovjetunió kül­ügyminiszterének levele. ^ Púja Frigyes találkozói A* ENSZ-közgyűl és 36. ülésszakán New Yorkban tartózkodó Púja Frigyes kül­ügyminiszter a világszerve­zet székhelyén találkozott Mochtar Kusumaatmadja in­donéz, Paavo Wäyrynen finn és P. V. Naraszimha Rao in­diai külügyminiszterrel. A megbeszéléseken a legfonto­sabb nemzetközi kérdéseket és a kétoldalú kapcsolatok egyes területeit tekintették át. A találkozón jelen volt Rácz Pál nagykövet, Magyar- ország állandó ENSZ-képvi- selője. r Tanácsülés Ozdon, Kazincbarcikán Kisipar Megyénk két városában tartottak tegnap, csütörtökön tanácsülést. Özdon a tanács tagjai tájékoztatást kaptak többek között arról, hogy a városban jelenleg mintegy hetven szakmában csaknem 300 kisiparos segíti a lakos­ság szolgáltatási igényeinek kielégítését. A kisiparosok tevékenységével a lakosság zöme elégedett, ám mint azt az igények is mutatják, a VI. ötéves tervidőszakban tovább kell növelni a kisiparosok létszámát; elsősorban az épí­tőiparban, valamint a lakos­sági szolgáltatások területén kell iparosembereket bevonni a feladatok ellátásába Jólle­het — tűnt ki a tájékoztató­ból —, az iparhatóságok rend­szeresen ellenőrzik a kisipa­rosok munkáját, nem ritka, hogy sokan iparjogosítvány nélkül is végeznek lakossági megbízatásokat. Ezek ellen a jövőben is meg kell tenni a szükséges intézkedéseket, cél­szerű azonban az eddigieknél szélesebb körű propagandát kifejteni azokról a lehetősé­gekről és kedvezményekről a lakosság körében, amelyek megfelelő tájékoztatást nyúj­tanak arról, hogyan lehet va­laki kisiparos. Kazincbarcika Tanácsának ülésén egyebek mellett indít­ványt terjesztettek elő a vá­rosgazdálkodási vállalat VI. ötéves fejlesztési tervére. A vállalat fő tevékenységi kö­re 1985-ig nem változik alap­vetően. Továbbra is fő felada­tuk a város, iljetve város kör­nyéki községek lakóházainak fenntartása, a parkfenntar­tás és a köztisztasági felada­tok ellátása. A vállalat a tervidőszakban megnöveke­dett feladatokat fog ellátni Növekszik például a vállalat által üzemeltetett és kezelt bérlemények száma. Érdemes megemlíteni, hogy most 8300 ilyen bérlemény van. s ez a tervidőszakban mintegy 800- zal emelkedik. A lakóházja­vítási feladatokra — 750 la­kást teljesen vagy részlege­sen felújítanak — 218 millió forint áll a vállalat rendelke­zésére. A városgazdálkodási válla­latot másik lényeges felada­tát képezi a szemétszállítás Jelenleg mintegy 10 ezer ta­nácsi és szövetkezeti lakástól szállítják el a hulladékot, ám a következő öt évben, az elő­zetes számítások szerint, ez a tevékenység további 4—5000 lakásra terjed majd ki. A szemétszállítás kiterjesztése nem kis összeget igényel: 16 millió forintra lenne szüksé­ge a városgazdálkodási vál­lalatnak, amelyből csak 6.5 millió forint áll rendelkezésé­re. Éppen ezért, a következő években a szolgáltatás kiter­jesztésében érdekelt taná­csoknak és vállalatoknak kell a hiányzó összeget biztosíta­niuk. mert enélkül a fejlesz­tés nem valósítható meg. A városgazdálkodási vál­lalat tevékenységi körébe tar­tozik a közterületek tisztítá­sa és a parkok fenntartása is. A közterületek száma az az utóbbi években jelentősen megnőtt, jelenleg 828 ezer négyzetméter terület tisztítá­sát kel] megoldani a város­ban. A megnövekedett felada­tok ellátásához feileszteni kell az utak tisztításához szükséges gépparkot. Ugyan­így kell növelni a zöldterüle­tek gondozásához szükséges gépek számát, ami annál is inkább indokolt, mivel a tervidőszakban 1,5 millió négyzetméterre nő a zötdte»i rületek nagysága KazincbarJ ciká».

Next

/
Thumbnails
Contents