Észak-Magyarország, 1981. szeptember (37. évfolyam, 204-229. szám)

1981-09-25 / 225. szám

SrtLÁG PROLETÁRJAI, EGYESDUETEKI Emlékeztető aláírása a Parlamentben A tárgyalások befejeztével Kádár János és Moamer el-Kadhafi em­lékeztetőt írtak alá a két ország gazdasági és műszaki együttmű­ködésének fejlesztéséről Moamer el-Kadhafi, a lí­biai forradalom vezetője csü­törtököm délelőtt látogatást tett a Magyar Néphadsereg egyik alakulatánál. A láto­gatásra elkísérte Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnö­ke, Marjai József, a Minisz­tertanács elnökhelyettese, Berecz János, az MSZMP KB külügyi osztályának vezetője, Czinege Lajos had- seregtábomok, honvédelmi miniszter és Oláh István ve­zérezredes, vezérkari főnök. Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának első tit­kára és Moamer el-Kadhafi ezredes, a líbiai forradalom vezetője a hivatalos tárgya­lások befejeztével, a Parla­ment Delegációs-termében emlékeztetőt írtak alá a két ország gazdasági és műszaki együttműködésének fejlesz­tésével kapcsolatos tárgyalá­sokról. Magyar részről jelen volt Losonca Pál, Marjai József, Berecz János, Czine­ge Lajos, Váncsa Jenő me­zőgazdasági és élelmezés- ügyi miniszter, Veress Péter külkereskedelmi miniszter, Nagy János külügyi állam­titkár. Gál Bálint, hazánk líbiai nagykövete. Ott voltak a líbiai küldöttség tagjai is: Abdul Aati al-Obeidi, az ál­talános népi bizottság kül- kapcsolatok népi irodájának titkára, dr. Ali Abdtissalam al-Treiki, a külügyi kapcso­latok titkára, Mousa Abu Freiwa, az általános népi bi­zottság tervezésügyi titkára, Map-lliai arai Kádár Jánosnak, az MSZMP Központi Bizottsága első tit­kárának és Losonczi Pálnak, a Magyar Népköztársaság Ugyancsak csütörtökön a Parlamentben Írták alá a két ország közötti konzuli egyez­ményt. Az okmányt magyar részről Nagy János, líbiai részről pedig Salem el-Med- nini, a líbiai általános népi bizottság közlekedési és ten­gerhajózási titkárságának ál­lamtitkára látta el kézjegyé­vel. A magas rangú vendéget és kíséretét ünnepélyesen búcsúztattálc a líbiai és ma­gyar zászlókkal díszített Or­szágház előtt. A Kossuth Lajos téren, ahol felsorako­zott a Magyar Néphadsereg díszzászlóalja, a búcsúzta­tásra megjelent Kádár Já­nos, Losonczi Pál, Traut- mann Rezső, az Elnöki Ta­nács helyettes elnöke, Mar­jai József, Berecz János, Czinege Lajos, Váncsa Jenő Veress Péter, Nagy János, valamint az Elnöki Tanács és a kormány több más tag­ja, továbbá az állami, tár­sadalmi élet számos máj vezető személyisége. Jelen volt Gál Bálint és Moha­med Ali Zintani. kizös kizlnii? Elnöki Tanácsa elnökének meghívására Moamer el- Kadhafi ezredes, a szeptem­ber 1-i forradalom vezetője, líbiai arab delegáció élén 1981. szeptember 22—24. kö­zött hivatalos, baráti látoga­tást tett Magyarországon. (Folytatás a 2. oldalon) A tanműhelyben Daragics József és Szabó Sándor II. éves, a lakatos szak­mát választó tanulók, tematikai feladatként a díszítő elem hajlitásán dolgoznak a Cementipari Gépjavító Vállalat tanműhelyében. Megnyitójában dr. Ló di György, a Hejőmenti Állami Gazdaság igazgatója kiemel­te, hogy a kukorica ter­melésére körzetük éghaj­lati, talajadottságai nem a legalkalmasabbak. Ennek el­lenére az igen jelentős létszámú állatállományuk igényli, hogy nagy területen — idén például 1640 hektá­ron •— termesszék ezt a fon tos takarmánynövényt. Ezért a gazdaság szakvezetői na­gyon lényegesnek tartják va­lamennyi termelési tényező — köztük a fajta és a tő­szám — vizsgálatát, figye­lembevételét és megfelelő alkalmazását. A költségnöve­kedés elkerülése, sőt csök­kentése érdekében az elmúlt évben elhatározták, hogy a szarvasmarha-ágazat sze meskukorica-szükségletét cső zúzalékkal elégítik ki. A nedves kukorica takarmá­nyozásánál tapasztalt ked­vező mutatók nyomán idén a Bashir Jouda, az általános népi bizottság mezőgazdasá­gi és talajjavítási titkára, Ibrahim Bétád, a líbiai tá­jékoztatási hivatal titkára, Abderrazak Shnib, a kül- kapcsolatok népi irodája eu­rópai főosztályának vezetője és Mohamed Ali Zintani, Líbia budapesti népi irodá­ja népi bizottságának titká­ra. Tegnap Nyékládházán, a Hejőmenti Állami Gazdaság, valamint a Bábolnai Ipar­szerű Kukoricatermelő Kö­zös Vállalat (az IKR) kuko­ricatermesztési, -betakarítási bemutatót rendezett a Du­nán inneni megyék lKR-tag- gazdaságai, -szakvezetőinek részvételével. Felújításra kerül Zsemberi Ferenc, a Miskolci Közlekedési Vállalat tulajdo­nában levő 260-as tipusú autóbusznak a komplett első futómű szétszedésén dolgozik. A lefutott és meghibáso­dott alkatrészek felújításra, ezt kővetően ismét beépítésre kerülnek az AFIT XVI. sz. Autójavító Vállalat központi üzemegységénél. Kisipar és városoazdalkodás (2. oldal) í ipwtett MM Í3. oldal) Ősz a tütlasneli határban (3. oldal) (4. oldali Rió- és tv-mfisor (7. oldal) Ülést tartott megyénk országgyűlési képviselőcsoportja Megyénk országgyűlési képviselői tegnap, a délelőt­ti órákban a ZÖLDÉRT mis­kolci főtelepén jártak, is- m -,r'- - Jve sz itt folyó, sok­rétű, bonyolult munkával, a megye zöldség- és gyümöics- elláöV.yvin meghatározó sze­repé.;;“- -yáltalAn nem köny- nyű szerepet — betöltő vál­lalat tevékenységével, eszkö­zeivel, lehetőségeivel. Ént kö­vetően n hűtőház ugyancsak fontos tevékenységével is­merkedtek, meglátogatták az üzemeket, maid a hűtőház szociális épületében meg­kezdődött a képviselői cso­port ülése. Mind az üzemlá­togatáson, mind az ülésen részt vett Grósz Károly, az MSZMP KB tagja, a megy« pártbizottság első titkára, Drótos László, az MSZMP Miskolc városi Bizottságának első titkára, Rózsa Kálmán, Miskolc város tanácselnöke. A képviselők ülés előtti programja, nevezetesen a ZÖLDÉRT telepének, majd a hűtőháznak a megtekintése magát® értetődően az...ülés., napirendi pontjaihoz kapcso­lódott Mandahányunkat köz­vetlenül érintő, nagyon is ér­deklő témákhoz. Első napi­rendi pontként a képviselők ül ésén a mezőgazdaság és élelmiszeripar helyzete, a földtulajdon, a földhasználat, a földvédelmi törvény vég­rehajtása szerepelt, ezt kö­vetően pedig a zöldség-gyü­mölcs termesztéséről, a for­galmazásról és az ezekkel kapcsolatos kérdések soka­ságáról volt szó. Harmadik napirendi pontként megyénk természetvédelmi helyzeté­ről hangzott el tájékoztató, majd végezetül a képviselő- csoport vezetője, dr. Havasi Béla az országgyűlés soron következő ülésszakának elő­készítéséről tájékoztatta kép­viselőtársait. Miként az várható volt, az első, két napirend vitája, ....kérdések, észrtvétoLtk, í el­szól ajások, hol higgadt, hói szenvedélyes eszmecserék ré­vén töt* éra hosszáig tar­tott Az első napirendi pont írásos anyagához szóbeli ki­egészítést Faragó Károly, a * megyei tanács vb mezőgaz­dasági osztályvezetője fű­zött, ő válaszolt a sok kér­désre is. Egyebek között el­hangzott, hogy a legújabb, központi intézkedések — bá­tor. kezdeményező intézke­dések — jótékonyan segítik elő a mezőgazdasági terme­lést, újra rangot adnak, helyet biztosítanak minden megtermelt mennyiségnek. A mi helyzetünket nehezíti az ( Folytatás a X oldalon) Mi is az a szem-, csutkakeverék? sertésállomány részére is tá­rolnak darált, csöves kuko­ricát. Erről az úgynevezett szem-, csutkakeverék készíté­séről Tóth László, az IKR termelési igazgatója tartott előadást a résztvevőknek. Kimondta, hogy közös válla­latuk nemzetközi, főleg NSZK-ban szerzett tapaszta­latok és részben saját vizs­gálati eredmények rend­szerbe foglalásával, a mű­szaki bázis megteremtésével dolgozott ki eljárást a ser­tések takarmányozásához. Tudni kell, hogy a sertések takarmányában a száraz anyagra vetített nyersrost- tartalom 5—6 százalék. Ugyanakkor a szemes kuko­rica nyersrosttartalma csak 2 százalék. Ezért a sertések számára összeállított takar­mánykeverék nyersrosttar- talmát korábban például korpával pótolták. A kukori­cacső darakészítése során vi­szont a kívánt nyersrosttar- talom már a betakarítás so­rán elérhető a csutka meg­felelő hányadban történő be­takarításával. Ehhez kül­földi és hazai tapasztalatok alapján, fajtától függően a csutka 40—70 százalékát kell betakarítani. E takarmánykészítés nagy előnye, hogy elmarad a sze­mes kukorica betakarításá­nál szinte nélkülözhetetlen szárítás! Ezáltal jelentős tü­zelőanyag-megtakarítás ér­hető el. (A kukorica beta­karításkor! 35 százalékos nedvességtartalmának 14 szá­zalékra való leszárításához tonnánként 38,7 kilogramm tüzelőolaj szükséges.) Elő­nye továbbá, hogy a szárítás kiküszöbölése következtében nem áll fenn a túlszárítás veszélye, amely jelentősen csökkenti a takarmány bioló­giai értékét. Ennek során ugyanis a fehérjék denatu- rálódnak, melynek következ­ménye, hogy a takarmány­hasznosulás mértéke a várt­nál kisebb. A szem-, csutka­keverék készítésével a hek­táronkénti tápanyaghozam 5—10 százalékkal nő. A be­takarítás üteme is meggyor­sítható ezáltal, hiszen ko­rábban kezdhető meg. A nyersen történő betakarítás­nál a magasabb FAO-számú, tehát nagyobb hozamú hib­ridek is termeszthetők, ezál­tal a kukorica önköltsége to­vább mérséklődik. Az így betakarított termék megfe­lelő biztonsággal tárolható horizontális silókban, me­lyeknek a beruházási költsé­ge elmarad a szemestermék- tároló létesítési költségétől. Tóth László szakmai elő­adása után a részt vevő szakemberek először a Hejő­menti Állami Gazdaság 41 fajtából álló kukoricakísér- letét tekintették meg, majd pedig a gyakorlatban tanul­mányozták a csöveskukori- ca-zúzalék készítés módjait, technológiáját.

Next

/
Thumbnails
Contents