Észak-Magyarország, 1981. szeptember (37. évfolyam, 204-229. szám)

1981-09-22 / 222. szám

1981. szeptember 22., kedd ESZAK-MAGYARORSZAG 3 A feltételek megteremtődtek a termelésben F A számítógép telepítésé­nek, alkalmazásának hatása érzékelhető ott, ahol pontos, gyors információk hatására döntések születnek, s e dön­tések eredménye lemérhető a gazdálkodásban, a termelés­ben is. A számítástechnika a gyakorlatban bizonyította be, hogy alapvetően hozzájárul a termelőerő két alapeleme, az emberi munka és a terme­lőeszközök hatékonyságának növeléséhez. A számítógép tehát a hatékonyság növelé­sének egyik lehetősége, s el­sősorban a hatékonyság a lényeg, azon van a hang­súly — mondotta nemrégi­ben az egyik nagyvállalatnál a számítógép üzembe helye­zése alkalmával egy jeles számítógépes szakember. Majd továbbfolytatva a gon­dolatsort, arról is szólt, hogy a számítástechnikában rejlő potenciális lehetőség haszno­sítása nemcsak a számítás- technikusokon múlik, mert a meghatározó szerepet a vál­lalati vezetés és a szervező munka játssza. Eredmények semmiképp nem realizálha­tók a vállalati felső vezetés közvetlen irányítása nélkül, s ezzel együtt pedig mélyre­hatóan újra át kell gondolni és reformjelleggel át kell szervezni a lényeges terve­ző. szervező, irányító, gaz­dálkodó munkafolyamatokat, meg kell javítani azok in­formációellátását. A számítógép telepítése aprólékos szervező munkával jár, de az is tapasztalat, hogy a számítógépesítést megelőző „rendcsinálás”, az úgynevezett alapozó szerve­zés, már önmagában véve is sokat ér. Mindent összevet­ve, a számítástechnika, a számítógép csak eszköz, ami kivételesen jó és nagy lehe­tőséget nyújthat a használa­tát szervezetten megalapozó és teljesítményét intelligen­sen felhasználó vezetés szá­mára. Ám, ha a lehetőséget nem ha-./.núsítják okosan és pontosan, akkor a számító­gép, a számítástechnika csu­pán csak igen drága, nagy értékű terhet, ballasztot je­lent. Vagyis: attól, hogy egy vállalat számítógépet telepít, munkája még nem lesz ha­tékonyabb. Ebből következő­en : számítógépes rendszert csak ott célszerű telepíteni, ahol az alkalmazás feltételei megteremtődtek, ahol a szá­mítógép elősegíti a meglevő erőforrások optimális ki­használását, a rejtett erőfor­rások, tartalékok feltárását, új lehetőséget teremtve a termelési, gazdálkodási fo­lyamatok irányításában, a döntéshozatalban. Az imént leírt követelmé­nyeket figyelembe véve, számítástechnikai bázis lét­rehozását határozta el a Bor­sodi Szénbányák Vállalatve­zetése. Sok jpinden szól amellett, hogy a döntést egy­általán nem az úgynevezett „számítógépes divat”, hanem a szükségszerűség diktálta. A részletekről Lostorfer Re­zső, szervezési és bányagaz­dasági osztályvezetőt kérdez­tük. — A Borsodi Szénbányák Vállalat hazánk legnagyobb mélyművelésű bányavállala­ta, ahol az elmúlt években nagy termelékenységű, kon­centrált termelőegységek ala­kultak ki — mondotta. — Is­mert, hogy a szón, mint energiahordozó újra előtérbe került, és várhatóan mind­inkább növekszik részará­nya az ország energiaterme­lésében. A borsodi szénbá­nyászat jelenleg az ország összes széntermelésének egy­ötödét adja, ugyanakkor a rendelkezésre álló és meg­kutatott szénvagyon megte­remti a további dinamikus fejlesztés lehetőségeit.' A ha­todik ötéves terv fontos fel­adatai közé tartozik a fej­lesztés intenzifikálása, az al­kalmazott technológiák ha­tékonyságának növelése. A vállalat nagy koncentráció­jú, nagy termelőkapacitású, korszerű technológiát és technikát alkalmazó terme­lőegységek kialakítására tö­rekszik, ami azt jelenti, hogy a jövőben kevesebb bányá­ból produkáljuk azt a szén­termelést, amelynek szintje jelenleg is meghaladja az öt­millió tonnát. A fejlesztés szükségszerűségét követeli meg az is, hogy az energia- termelésre alkalmas szenek iránti igény növekszik, de nem számolhatunk az úgy­nevezett lakossági szénszük­ségletek csökkenésével sem. — Ügy tudjuk, a fejlesz­tési programban szerepel a borsodi szén komplex hasz­nosításának előkészítése, ne­vezetesen a távhőellátás, a kokszprogram, a cementmű- yi felhasználás növelése, hogy csak a legfontosabba­kat említsük. — Így igaz. A kitermelt szén komplex hasznosítása ugyanakkor más tekintetben is követelményeket fogalmaz meg. A technológia fejlesz­tése, a termelés növelése mellett, azzal egy időben, gondot kell fordítani a szer­vezés, a vezetés, az irányí­tás korszerűsítésére is. Ennek alapvető feltétele, hogy meg­szerveződjék, korszerűsödjék és. hatékonyan funkcionáljon az információs rendszer, vagyis: minden vezetési szint naprakész, pontos informá­ciókat kapjon, amelyek ré­vén gyorsan és hatékonyan beavatkozhat a termelésbe. Az információs rendszer kor­szerűsítése pedig nem kép­zelhető el számítástechnika alkalmazása nélkül. Ezért döntött úgy a vállalat veze­tése, hogy gyors ütemben lét­rehozza a számítástechnikai bázist és megkezdi a számí­tógépes rendszer kiépítését. — Hol tartanak most a kiépítésben ? — A fejlesztés ütemét kö­zéptávú terv rögzíti. Esze­rint még ebben az évben, de legkésőbb a jövő év köze­pére üzembe helyezzük a számítógépes rendszer első egységét Bereuten, a köz­ponti szénosztályozó műben. Az SZM—4 típusú kis szá­mítógéppel első lépcsőben a munkaügyi alrendszer sze­mélyi nyilvántartási moduli­ját valósítjuk meg, hiszen vállalatunknál rendkívül fon­tos a munkaerő-gazdálkodás korszerűsítése. Ezzel párhu­zamosan történik az anyag- és készletgazdálkodás kor­szerűsítése is. A kiépítésre kerülő rendszer egy, úgyne­vezett csillagrendszerű szá­mítógép-hálózat, amelynek központi gépe magyar gyárt­mányú, s a Számítástechni- nikai Koordinációs Intézet fejlesztette ki. Ezt a gépet a vállalat központjában he­lyezzük el 1982-ben, vagy 1983 elején. E géppel köz­vetlen kapcsolatban, üze­menként egy-egy SZM—4 tí­pusú gépet telepítünk, a mis­kolci, a putnoki, a szuha- völgyi, a mákvölgyi bánya­üzemeknél, tehát a nagy koncentrációjú termelőegysé­gekben. Az üzemi gépek ket­tős feladatot látnak el: fo­lyamatellenőrzést és később folyamatszabályozást a disz­pécserközpontokhoz csatla­kozó számítógépként. — Mikorra épül ki a tel­jes számítógépes bázis? — A hatodik ötéves terv­időszakban megvalósul a tel­jes számitógépes rendszer. Kiépül a tervezési, a mun­kaügyi, munkaerő-gazdálko­dási, az anyaggazdálkodás, az eszközgazdálkodás, az ás- ványvagyon-gazdálkodás szá­mítógépes rendszere. A költ­ség mintegy 60 millió forint, amelyet részben vállalati fejlesztési alapból, részben pedig hitelből biztosítunk. Ide kívánkozik, hogy a pár­huzamos fejlesztéseket elke­rülendő, az ország más vál­lalataival a számítástechni­ka kialakítására és alkalma­zására igen intenzív együtt­működés jön létre. A fejlesz­téseket a többi szénbánya vállalattal együttműködve valósítjuk meg. — A számítástechnika, a számítógép alkalmazásához megfelelő szakemberek szük­ségesek ... — A telepítést megelőző­en már megalakítottuk a technikai apparátusi, amely­nek alapvető feladata a szá­mítógépes információs rend­szer kifejlesztése, üzemelte­tése. E munka során igény­be vettük a Számítástechni­kai Koordinációs Intézet se­gítségét és hosszú távra szóló együttműködési szerződést kötöttünk. A fejlesztés meg­valósítása során természete­sen figyelembe vesszük a szénbányászati egységes szá­mítógéprendszer eddig ki­dolgozott és nálunk adap­tálható alrendszereit is. Szarvas Dezső Felajánlások és célprémium agyjavítás az ózdi kohászaiban Egyéves termelés után, tegnap, szeptember 21-én reggel 6 órakor nagyjavítás­ra álltak le az Ózdi Kohá­szati Üzemek durvahenger­művé blokk- buga-, vala­mint tartó- és trióhengerso­rai. Az ilyen munka mindig nagy jelentőségű az üzemek életében, amelyet mutat az is, hogy- a mostani elvégzé­sét 11 napra , és 8 órára ter­vezték. Ennek megfelelően hetekkel korábban hozzálát­tak a felkészüléshez, az ope­ratív bizottság tagjai apró­lékosan egyeztették és rög­zítették a teendőket. Mindez biztosíték arra, hogy ezúttal is rendben lesz minden, sőt a tervezett határidő előtt, költségmegtakarítással ké­szülnek majd el az éves fő­javítással. A nagyjavításban egyéb­ként közel 1200 dolgozó vesz részt. Miután minden óra­megtakarítás többlettermelést jelent a kohászatnak, a szo­cialista brigádok az október 17-re előirányzott kommu­nista műszakot előre hozzák, a nagyjavítás idejére prog­ramozzák. A kollektívák azt is felajánlották, hogy a ter­vezett határidőnél egy nap­pal korábban befejezik a blokk-bugasori javításokat, hozzájárulva ezáltal a fi­nomhengermű, valamint a rúd-drólhengermű félkész termékkel való ellátásához. A vállalat a nagyjavításra 23 millió forintot fordít. A karbantartók 550—600 tétel­ből álló pótalkatrészt építe­nek be a régiek helyére. Ki­emelt munkaként kezelik a szakemberek a III. számú mélykemence teljes felújítá­sát és átépítését, a II. szá­mú Lauchamer-darukosár komplett cseréjét, a blokk- és tartósorok felülvizsgálá­sát. Hasonlóan fontos a tar­tósori fogaspörgő és főcsap­ágy, illetve a bugahengerso­ron a II—Il/a szakaszok tel­jes cseréje. A főjavítások sikeres el­végzése érdekében a gyár­egység a fizikai dolgozók ju­talmazására 200 ezer, a mű­szaki beosztásúak jó mun­kájának elismerésére 20 ezer forint célprémiumot tűzött ki, a saját jutalmazási alap­jából. Szőlő cr puttonyban Vödör telik, aztán puttony, s a puttonyok terheitől a pótkocsik csil- léi. A több mint háromszáz szüretelő munkája e körforgásban mér' hetö. Kevés a szőlő, de édes! bne a bizonyság, jólesik kóstolgatni. Tegnap szeptember 23-e. hétfő volt Máté napja. A nap 6 óra 29 perckor kelt.. Állítólag, mert Miskolcról olyan sűrű ködben indul­tunk el, hogy nem napot ha­nem olykor-olykor az útból 30 méter nem sok, annyit sem láttunk. — Majd az emődi partnál csak megszű­nik — biztattuk egymást ré­gi tapasztalatainkra hivat­kozva. Azonban ott is szür­kés-fehérbe burkolózott min­den. Fotóriporter kollégám már-már aggódott, hogyan lesz itt szüreti kép. Én pe­dig már a Szőlőkeresőben Szomolyán cimen töpreng­tem, hiszen ebben a ködben a szüretelök a fürtöket sem találják meg. Az országos előrejelzések szerint egyéb­ként is mindenhol lényege­sen kevesebb fürt termett a kívánatosnál. Szerencsére, az idő tud csodát is tenni! Mire gépko­csink felért a szomolyai sző­A Beton- és Vasbetonipari Művek jelenlegi legnagyobb beruházása a miskolci gyár bodrogkeresztúri telepéhez fűződik. A két hónappal ez­előtt indult program megva­lósítása 75 millió forintba ke­rül. Befejezése 1983 közepére várható. A beruházás kele­tében felépítenek egy több mint 2000 négyzetméter alap- területű csarnokot, ahol hat-, nyolc-, tízemeletes házakba való gyűjtőkéményeket gyár­tanak majd, francia licenc alapján. Korábban is előál­lítottak termoforkéményeket a bodrogkeresztúri telepen, de azok nem váltak be. bal­esetveszélyeseknek bizonyul­tak a használat során. A két év múlva gyártandó kémé­nyek viszont 3 méteres da­rabokból „állnak össze”, eb­ből következően a korábbiak­nál lényegesen üzembizto- sabbak, gyorsabban felépít­hetők lesznek. tóhegy kordonsorai kossá, a ködnek nyoma veszett. Mint­ha nem is lett volna! Tény, szép nappal indult a bogácsa Hórvölgye Tsz idei szőlőszüretje Szomolyán. A szövetkezetben hagyomány az itteni kezdés. Ennek pedig egyetlen oka van: ezekben a dűlőkben találhatók az érési sorrend legkorábbi fajtái. Így a rizlingszilváni is, a mostani szüret induló fajtá­ja. Ennek szedését kezdte meg tegnap 97 tsz-tag, 177 köaóp- és 56 általános isko­lás. Közülük néhányan így vélekedtek az idei betakarí­tásról: özv. Szalóki Lajos né: — Szőlő nincs annyi, mint más­kor szokott. Hell.vel-közzel azért akad. Pénteken már tartottunk próbaszüretet en­nél a fajtánál, akkor a cu­korfok 18,4 von ... Két idős nénike, Szabó Jó- zsefné és Erdős Andrásáé — További érdekessége a programnak, hogy az emlí­tett új csarnok építéséhez a művek egyik új, TIP néven bejegyzett vázszerkezetét kí­vánják alkalmazni. A szóban forgó termékkel természete­sen a felhasználás előtt érde­mes és szükséges megismer­kedniük a tervezőiének, kivi­telezőknek. Ezt szolgálta a közelmúltban, Miskolcon, az MTESZ-székházban megtar­tott rendezvény, melynek gazdái az Építéstudományi Egyesület miskolci és BVM- beli csoportja voltak. A nagy érdeklődéssel hallgatott elő­adást Czellecz Zoltán, a mű­vek fejlesztési osztályának vezetője tartotta. A TIP váz- szerkezet elterjedése várható megyénkben, ebben egyetér­tettek a szakemberek, s a majdani alkalmazáshoz meg­felelő tapasztalatokkal szol­gálhat a bodrogkeresztúri üzemcsarnok építése. túl a hetvenen —, párban szedték a termést. — A memyiség? Szerin­tünk maradhatós. Persze, hogy lehetne több is, de idén még a máskor bőven termő delawárén sincs sok . . . Valóban, az idei esztendő termésével nem iratkozik lel a rekordévek közé. Ennek ellenére Képes Antalnénak, és a többi puttonyos tárná­nak (szinte valamennyien nők) azért gyakran kell for­dulniuk a szedők és a ter­mésgyűjtő pótkocsik között. Kollégám a fiatalabb ge­nerációhoz tartozó Farkas lmréné munkáját, mozdula­tait különös előszeretettel fényképezte. — így ám le­maradunk — szólalt meg a sokadik felvétel után a túl­oldalról Farkasné társa. (Nem tudom, komolyan gon- dolto-e, vagy csak irigyke­dett.) Hála a szép, őszi időnek, kellemesen, jó hangulatban telt el a szomolyai szüret el­ső napja. Béta Lajostól, a szövetkezet kertészeti egy­ségvezetőjétől a látványon túl egy rövid tájékoztatást is kértünk az idei szüret esé­lyeiről: — A termés, főleg a tava­szi fagyok miatt elég kevés. A szüretet megelőző üzemi termésbecslések szerint a 4.5 tonnás hektáronkénti átlag­termést nem haladjuk meg. A minőség? Jónak monda­nám, sőt a tavalyi évhez vi­szonyítva, kimondottan jó; Mindez azonban a mennyisé­gi kiesést forintban nem pó­tolja. Amint látták is, a rizlingszilvánival indultunk, utána jön a leányka, az otto- nel, a tramini, aztán innen átmegyünk a bogácsi, cse­répfalui, bükkzsérci ültetvé­nyekre. A szövetkezetnek összesen 294 hektár termő- szőlője van... A mérések tényei a szak­vezetőt igazolják. A rizling­szilváninál mért 18,4 cukor­fok — már ami a minőséget illeti — egészen biztató, nem is beszélve a tramini már most meglevő 20—21-es cu­korfokáról. De hát jogos az igény: ha már a mennyiség nem közelíti meg a tavalyit, legalább a minőség legyen jobb! Sőt, a kívülálló ennek jobban örül. Ha ugyanis a mennyiség és minőség közül választani kell, az utóbbit kívánja. S a gazdának az idei szü­ret tennéstényeit tudomásul véve, mi lehet a kívánsága? — A mai naphoz hasonló, szép idő még három hétig. Akkor küszködés, gond nél­kül pincébe kerül a szőlőhe­gyek idei leve ... Az idővel kapcsolatban ír­tam fentebb: tud csodát is tenni. Ha.idu Imre Fotó: Laczó József Az első hazai gyártmányú, színes műanyagból készült gyermek esőcsizmákat — a martfűi Tisza Cipőgyár ter­mékét — a napokban vehet­te át a kereskedelem. Ilyen praktikus pvc-lábbeliket ed­dig csak külföldről hoztak be: belőlük az év végéig száz­ezer párat gyárt az ipar. A könnyű, elegáns és köny- nyen tisztítható csizmácská- kat olcsón — 150 forint kö­rüli áron — árusítják majd. A gyár új termékéhez vise­lési tanácsot is mellékel. Ja­vaslata szerint a műanyag csizmát egyfolytában két órá­nál hosszabb ideig nem ta­nácsos hordani. Ez az aján­lat egyébként minden olyan lábbeli viselésére vonatkozik, amelyben nem szellőzik a láb. A pvc-csizma később készül majd meleg, s kihajtott bé­léssel is, s lesz majd nagyobb méretben: hamarosan meg­kezdik Martfűn a női eső-] csizmák gyártását is. Bodrogkeresztúron építik

Next

/
Thumbnails
Contents