Észak-Magyarország, 1981. szeptember (37. évfolyam, 204-229. szám)

1981-09-16 / 217. szám

1981. szeptember 16., szerda ESZAK-MAGYARORSZAG 4 f A reflektorok még hosszú hetekig nem gyúlnak ki a Miskolci Nemzeti Színház­ban, de az érdeklődés város­szerte tapasztalható. Leg­utóbbi színházi híradásunk­ban megírtuk, hogy a két városban összesen 20 ezer bér­letesre számítanak. Egerben már túl vannak a bérlete- zésen, sőt e hét csütörtökén már premier is lesz. Miskol­con 14-én, hétfőn láttak hozzá a bérletezési munkák­hoz. A bérleti hirdetmények már régen az utcán vannak. Kerékgyártó Lászlótól, a színház gazdasági igazgatójá­tól hallottuk, hogy Miskol­con hat bemutatóra érvényes bérletsorozatokat hirdettek meg. (Ilyen kevés bemutató talán még sosem szerepelt a bérletben, de most a belső átépítés miatti kései évad­kezdés indokolja.) Ez a hatos keret a felnőtt bérletekre vo­natkozik. Lesz ezenkívül egy ötös bérletsorozat a kö­zépiskolás tanulók számára, egy másik ötös bérleti soro­zat pedig a szakmunkástanu­lók és a szocialista brigádok tagjai részére. Egyébként a bérletezés hivatalos megkez­déséig Miskolcon háromezer felnőtt bérletes jelentkezett, hogy az 1981—82-es évadban is igényt tart korábbi bérle­tére. * Ugyancsak Kerékgyártó Lászlótól érdeklődtünk: hol tart a belső átépítési-felújí­tási munka? Elmondta, hogy a beruházó ebben az eset­ben nem a színház, hanem a varas beruházási igazgató­sága, tehát az építőkkel a Miskolci Nemzeti Színház nincs jogviszonyban. A mun­kálatokat viszont nemcsak látják, hanem izgatott figye­lemmel kísérik nyomon. Most a villanyszerelési és zápor­szerelési munkák folynak. A nagyközönség tájékoztatására el kell mondanunk, a vil­lanyszereléshez ez alkalom­mal a színpad bonyolult mű­szaki berendezései — forgó­színpad, zsinórpadlás, vilá­gítótornyok, reflektorhidak stb. — tartoznak, a záporké­szülék pedig a színpad fö­lött a zsinórpadlás tetején elhelyezett óriási tartályokat jelenti, amelyekből netán tűz esetén pillanatok alatt vízzel lehet elárasztani a színpadot. (Minden évben látványos próbát is tartanak ebből a munkából.) A most felújítás alatt álló készüléket f A virágok szépsége s hasz­na egyszerre tárulkozik íel Richter Ilona Űton-útfélen címmel napokban megjelent kötetében. A szerző hosszú évek során festette, rajzolta, akvarelleken örökítette meg az úton-útfélen látott növé­nyeket, virágokat. A kiadvány gondozója, a Gondolat Kiadó az akvarel- lekhez a magyar könyvrégi­ségből keresett magyarázó szövegeket. Nem teljes nö­vényleírásokat, szakszerű meghatározásokat. inkább csak olyan mondatokat, be­kezdéseket, amelyek tükrözik az első lépéseit tevő magyar tudományosság nemes törek­véseit a botanika nyelvének magyarítására. Az idézetek érzékeltetik a füvészkönvvek nyelvi egyszerűségét — né­ha vaskosságát, eredeti for­dulatait — közvetítik az ak­kori népnyelv jó ízeit is. A pongyola pitypang mel­lett például Diószeghy Sá­muel—Fazekas Mihály 1807- ben megjelent Füvészköny- véből olvashatók a követke­ző sorok: egyébként a színház nagy- tatarozásakor, 1959-ben sze­relték fel, s azóta — sze­rencsére — még csak próba keretében került használat­ba. Reméljük, így lesz ez^- után is. * A színház látványosabb élete ideiglenesen Egerbe te­vődött át. Három darab fel­újító próbáit tartották meg az elmúlt két hétben. Az Egy szerelem három éjszakája cí­mű musical tragédia Miskol­con zárta a korábbi évadot, Egerben viszont most lesz a premierje: 17-én, csütörtökön találkozik először az egri kö­zönség ezzel a darabbal. Ér­deklődéssel várjuk ottani fo­gadtatását. A másik felfris­sített produkció a Jancsó Miklós rendezte Csárdáski­rálynő, amelyet ugyan már Egerben bérletben láttak, de Igény van a további előadá­sokra, így szeptember 22-én már műsorra tűzik a Gár­donyi Géza Színházban, s az ősz folyamán még néhány­szor. (Miskolcon is tervezik a felújítását — értesülésünk szerint.) A Lila ákácnak egy évvel ezelőtt a premierje is Egerben volt. most ezt is felfrissítették, és szeptember 29-től kezdődően szerepelte­tik műsoron. Egerben hát teljes a máskor szeptember­ben Miskolcon megszokott „színházi nagyüzem”. És ugyancsak Egerben folynak a „Most mind együtt” című angol Buckman-darab pró­bái Csiszár Imre irányításá­val — pár napi szünet a rendező külföldi kiküldetése miatt adódott a napokban —, s ezt október második felé­ben láthatják az egriek, a miskolciak meg a színház nyitását követően, valamikor, bérletben. * A miskolci Kamaraszínház­ban is folyik a munka: Bá­nyai Gábor vendégrendezői irányításával próbálják Ste­phen Paliakoff angol dráma­író És Te. szépségem, igen, igen, Te! című — máshol Cukorváros címmel játszott — darabját, amelynek a be­mutatója október 10-re vár­ható a Kossuth utca 11. alatt. (A színház tavaly is ebben a Kamaraszínházzá avan­zsált és technikailag úgy- ahogy alkalmassá tett, haj­dani iparosköri táncteremben kezdte évadját Plautus A bögre című darabjával.) (bm) „A pongyola pitypang le­velében ’s gyökerében levő téjnedvesség, valami gyantás részekkel is lévén elegyítve, erősítő, élesztő erővel bír... E’ végre lehet enni tavasz.- szal mint salátát, vagy a’ mi jobb, inni kell kanálanként a’ kifatsart levét, turbolyá- nak kifatsart levéve! ele­gyítve. Hogy pedig télen is hasznát lehessen venni, gyö­kerét, levelét psszevagdalván, erősen meg kell főzni víz­ben, és a’ leszűrt levét lassú tűznél mindaddig párolog­tatni, míg jól megsűrűsödik, hogy azt mint száraz sziva- dékot (Extractum) el lehes­sen haszonra tenni.” Ki gondolná, hogy a min­denki által ismert pipacsról ,,A’ növényplánták’ Országá­ból való Erdei, és Mezei Gyűjteményben, vagyis Fa és Fűszeres Könyvben, amelyet 1798-ban nyomtattak, a kö­vetkező található: — A’ pipatsot tsak az nem esméri a’ ki még a’ mezőn Ma este a képernyőn: Kc!tis lielysin Polgár András Kettős helyszín című szín­müve, a Madách Színház előadásában meg­lehetősen nagy visszhangot keltett bemuta­tása idején. Az előadást rögzítették, s most láthatjuk a televízió első műsorán. Bűnügyi történet, sok érdekes fordulattal. Egyik sze­reposztási érdekessége, hogy a merőben más szerepkörökben megszokott Bencze Ferenc (képünkön) ezúttal nyomozót alakít. Az adás 20.00 órakor kezdődik. Osváth Miklós festőművész kiállítását rendezi meg a to­kaji művelődési ház és a nagyközségi pártbizottság a Tokaji Galériában. A szep­tember 19-én délután 4 óra­kor nyitandó tárlatot Gyön­gyösi Attila, a nagyközségi pártbizottság titkára vezeti be. majd Kenyeres Imre mű­vészeti csoportvezető tart bevezető előadást. A nyitá­son közreműködik Pribojszky Mátyás citeraművész, a Szél­rózsa együttes és Várhelyi Gyula, a tokaji művelődési ház igazgatója. Osváth Mik­lós 60 akvarelljét és rajzát mutatja be a kiállításon, s a lapok többségben Tokajt és vidékét, a szatmári tája­kat tükrözik. A kiállítás ok­tóber 4-ig tart nyitva. flz iidojeiyek szétosztáséról Egy üzem és egy képzőművész Barczi Pál Sajóbábonyban A szokásosnál másfél hó­nappal előbb, már most megkezdték a jövő évi üdü- lőjegyek szétosztását az ága­zati szakszervezetek között. Mind a 19 szakmai ágazat taglétszámának megfelelő, azonos arányban jut üdülő­jegyhez, sőt az egyes üdülési fajtákat külön-külön is a taglétszám arányában oszt­ják szét. A különösen ked­velt üdülőket kiemelten ke­zelik, s valamennyi szakszer­vezetnek. valamennyi turnus­ban biztosítanak helyet, itt is betartva a taglétszám ará­nyait. 1982-ben összesen 388 300- an vehetnek részt szakszer­vezeti üdültetésben, szám sze­rűen ugyanannyian, mint az idén, a létszámon belül azonban lényegesen bővül a családi üdültetés. Az idei 94 000 helyett jövőre 129 000 személy számára kapnak be­utalót a családok. Az üdül­tetésre a bizalmiak tesznek majd javaslatot és a szak­szervezeti bizottság titkára dönt. A szakszervezeti beutaló­jegyek térítési díja jövőre változatlan marad, ami azt jelenti, hogy a SZOT-üdülők- be beutaltak a tényleges költségeknek mindössze 30 százalékát fizetik. nem járt a’ gabonák kö­zött... fejeit ha fele vízben, fele borban addig főzik, hogy kevés leve maradjon, hasz­nos itala azoknak, a,’kik nem alkatnak. A’ szorgalmatos Atyák s’ Anyák a’ gyerme­keiket, kik a’ terhes mun­káknak el-viselésére gyengé­nek tartanak, Szt Iván ha­vában pipats virágot küldik szedni a’ mezőre, a melyet öl; olyan helyen a’hol nap nem éri. megszárítják, vagy el is adják.” A 31 megörökített növény meilétt találhatók definíciók Apáczai Csere János 1054- ben Utrechtben kiadott Ma­gyar Encyclopaediajából; a Länderer Mihály költségével és betűivel Pozsonyban 1775- ben megjelent Uj Füves és Virágos Magyar Kertből. Részletes receptekkel szolgál az 1792-ben elkészült Házi orvos Szótárotska, s az 1813- ban ,,A’ Füvészek és Nem- füvészek Számokra Készült, és Közhasznavehetővé Téte­tett Orvosi Füvész Könyv” is. K. M. A közelmúltban többször is alkalmunk volt beszámol­ni arról, hogy megyénk több nagyüzeme, vállalata, szövet­kezete szűkebb pátriánkban élő és alkotó képzőművé­szekkel kötött hosszú távra szóló barátságkapcsolatot, vagy ahogyan hivatalosan mondjuk: szocialista szerző­dést. Ezek sorába tartozott az Északmagyarországi Ve­gyiművek és Barczi Pál Munkáosy-díjas grafikusmű­vész egymásra találása. A saj óbábon yi üzem vezetői igen ambiciózusan készítet­ték elő ennek feltételeit, bizton bízva ennek a kap­csolatnak kölcsönösen hasz­nos voltában. A maguk vá- gyai-elhatározása mellett jó garanciát láttak Barczi Pál művészi munkásságában és emberi magatartásában. Mindez igen érzékletesem, megkapó hangulatú találko­zásban nyilvánult meg Bar­czi Pál első sajóbábonyi ki­állításának megnyitóján, és az azt követő baráti talál­kozón. A vegyiművek műve­lődési háza új kiállítótermé­ben igen élénk érdeklődés fogadta e hét elején a mint­egy másfél évtized „termé­séből” válogatott félszáz al­kotást A jelenlevő helybé­(Folytatás az 1. oldalról) ellátási területen feszültségek keletkezése. Ugyancsak isme­retes: az elmúlt tervidősza­kokban a községeknek ke­vés jutott a pénzből, sok helyre semmi, az új terv­időszak koncepciója szerint és a későbbi évekre vonat­kozó elképzelések szerint is ezen változtatni szükséges. A hosszú távra szóló település- fejlesztési koncepció termé­szetesen kitér az iparban, a mezőgazdaságban, az ener­giagazdálkodásban. -ellátás­ban, az idegenforgalomban, a vízgazdálkodásban, a kör­nyezetvédelemben és számos más kérdésben várható fej­lesztési irányvonalak ismer­tetésére. A tanácsülés elé a tegnapi értekezlet ugyancsak számos javaslatával együtt kerül. lielc, az ÉMV dolgozói elő­ször találkozhattak Barczi Pál művészi munkásságának ilyen együvé fogott, s lénye­get mondó kitárulkozásával. Először — s máris ismerős­ként, a képekben megfogal­mazott gondolatokkal azono­sulni képesen. Mert Barczi minden képe embereket „mond”; hétköznapi emberi sorsokat, gondokat, vágyakat, sebeket és örömöket fogal­maz elénk. Tiszta-egyszerű formákkal; a hallgatások nagy csöndjén át megszólaló lélekerőved. Figuráiban ép­pen úgy ott gubbasztanak a mi saját sajgó emlékeink, mint ahogy ott ölelkeznek szerelmeink és vágyaink megvalésult örömei. A képek között járva, előttük meg- megállva ezért lehetett ezen a sajóbábonyi tárlaton is ta­pasztalni a „befogadók” sza­vakkal is kísért, vagy csak tekintetekben megmaradt azonosulását. Igen, arról volt itt szó, amit a megnyitó előtt Kulcsár Imre színművész Jó­zsef Atti la-tolmácsolásából is jól megjegyeznünk; hogy elég a hallgatás is, csak együtt legyünk mindannyian: „kik­nek emberhez méltó gondja van”... A tegnapi együttes ülés másik, szintén izgalmas, ér­dekes témájaként a Volán 3. sz. Vállalat áru- és sze­mélyszállításának helyzetéről hangzott el tájékoztató, majd alakult ki vita. A két bi­zottságot a vállalat sokrétű, nehéz munkájáról dr. Juhász György igazgató tájékoztatta. Az impiár egy évtizede szervezett olvasótáborok szá­ma az idén 13-mal növeke­dett. A megyékben 139 kö­zösségi műhely nyitotta meg kapuit, fogadott mintegy tíz­ezer hátrányos helyzetű, iro­dalomra fogékony, tehetséges fiatalt. Hetvenkilenc tábor általános iskolásoké, 26 szak­Ez a sajóbábonyi találka-: zás azt mutatta: szükség van ezekre az együttlétekre. Az Északmagyarországi Vegyi­művek és Barczi Pál képző­művész egymásra találása bizonyosan sok hasonló él­ménnyel jár majd a jövőben is. A kiállítás megnyitója utáni baráti beszélgetésben kölcsönösen hangsúlyozták! nem formálisan látványos, „produkciókat” erőszakoló együttműködésre törekszenek, hanem elinélyült-türelmes kapcsolatra. Ennek a felté­telei adottak. Érdemes itt a megnyitót mondó dr. Járai János, az MSZMP Miskolc járási Bizottsága titkárának gondolataiból idézni: „Ah­hoz, hogy az élet minden te­rületén előbbre lépjünk, el­sősorban művelt, sokoldalú­an fejlett, összefüggésekben gondolkodni tudó emberekre van szükség. Amit a gazda­ság szférájában követel­ményként állítunk — a mi- nőségváltoztatást —, ki kell terjesztenünk eszmei, erköl­csi. esztétikai .területeken is.” Hinnünk lehet, hogy en­nek nagyon fontos láncsze­me lehet, és lesz, egy képző­művész és egy üzem egy­másra találása is. (t. n. j.) Szó volt egyebek között a kisvasút megszűnésével ki­alakult helyzetről is. Ezzel kapcsold fosán a Vulun írásos anyaga megállapítja, hogy a feladatot zavartalanul, na­gyobb zökkenők nélkül ol­dották meg, a panaszok és észrevételek száma minimá­lis. munkástanulóké. 15 cigány- származású diákoké, három pedig középiskolásoké volt. Tizenöt közösségben nemzeti­ségi — nyolcban szlovák, négyben német kettőben dél­szláv, egyben pedig román — fiatalok vettek részt a fog­lalkozásokon. Településeiül! fejlesztési tetve Tanácskozás Sátoraljaújhelyen Olvasótáborok MÉHÉSZEK! MISKOLCON, 1981. SZEPTEMBER 19-ÉN ISMÉT VEGYSZERES SZÚNYOGIRTÁST vé^zíi n k! GONDOSKODJANAK A MÉHCSALÁDOK SZAKSZERŰ ÉS BIZTONSÁGOS ELZÁRÁSÁRÓL 1981. SZEPTEMBER 18-AN 19 ÓRÁTÓL SZEPTEMBER 20-AN 10 ÓRÁIG! EGYETÉRTÉS MGTSZ, PUTNOK

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents