Észak-Magyarország, 1981. szeptember (37. évfolyam, 204-229. szám)

1981-09-16 / 217. szám

1981. szeptember 16., szerda ESZAK-MAGYARORSZAG 3 Felvételünk a forgácsolóüzemben készült. Milicz Lajos szakmunkás a radiálfúrógépen tárcsafuratokat készít. Fotó: Fojtán László r A beruházások visszafogá­sa érzékenyen érintette a leg­több szállítóvállalatot. Ha ugyanis csökken az új építke­zések száma, ez egyben azt is jelenti, hogy kevesebb építő­anyagot, előre gyártott beton­elemet kell elfuvarozni a termelőtől a felhasználóhoz. A megváltozott gazdasági kö­rülmények az ÉPFU miskolci üzemegységét minden más szállítóvállalatnál jobban súj­tották. Mindenekelőtt azért, mert az Építőipari Szállítási Vállalat — mint az a nevében is szerepel — feladatának te­kintélyes hányadát speciális, az építkezésekhez szükséges anyagok (cement, házgyári termékek, betonelemek stb.) fuvarozása teszi ki. Az üzemegységünkhöz tar­tozó területen, amely több me­gyét foglal magába, 1979 órta egyetlen nagyberuházás sem kezdődött, a folyamatban le­vő fejlesztések pedig, ami a szállítási igényeket jelenti, a mi szempontunkból jelenték­telenek, illetve a befejező jel­legű szerelési munkáknál tar­tanak — mondta dr. Lénárt József üzemigazgató. — Ezen­kívül, évről évre esőteken a központi erőből történő lakás­építés, s ez magával vonja az ömlesztett cement iránti ke­reslet lanyhulását. így, ami­kor az éves tervünk összeál­lítására került sor, kénytele­nek voltunk figyelembe ven­ni a megváltozott piaci hely­zetet. — Az üzem gépkocsipark­jának csaknem a fele ma is speciális szállítóeszközökből, úgynevezett mixergépkocsik­ból. házgyári termékeket, be­tonelemeket és ömlesztett ce­mentet fuvarozó, járművek­ből áll. Ezeket más célra nem­igen lehet felhasználni. A szállítási igényele mérséklő­dése mennyiben befolyásolja kihasználásukat ? — Az ismert körülmények ellenére 1981-ben eléggé ma­gas tervet készítettünk, amely­nek teljesítésében az első fél év során bizony elmaradtunk — válaszolta az igazgató. — Ezt annak tulajdonítjuk, hogy a fuvarpiaci helyzet a vártnál nagyobb mértékben romlott az esztendő első hat hónapjában. Ez oda vezetett, hogy speciális szállítójármű­veinket, amelyekből csaknem háromszázat üzemeltetünk, nem tudtuk minden esetben megfelelően foglalkoztatni. El­vétve fordult csupán elő, hogy második műszakban is fuva­roztunk velük. Ebből törvény­szerűen következett, hogy a speciális szállítóeszközök ese­tében az egy gépjárműre ju­tó átlagos kihasználási idő az előző évi napi 5,7 óráról az idén 5,4 órára csökkent. Kü­lönösen jelentős volt az igény- csökkenés a 31. számú Álla­mi Építőipari Vállalat által gyártott betontermékekből. S ezek olyan objektív nehézsé­gek, amelyekkel esetleg a jö­vőben is számolnunk kell. A szállítási feladatok erőteljes mérséklődésében véleményem szerint közrejátszott az is, hogy a termelővállalatok a VI. ötéves terv első esztende­jében óvatosan terveztek, s eltolódott az előirányzott be­ruházások megkezdése. — Mivel ellensúlyozták a speciális szállítóeszközök ki­használásának rosszabbodá­sát? — Elsősorban igyekeztünk a mindenkori piaci helyzet­hez igazítani járműállomá­nyunkat, s ezzel együtt a lét­számunkat is. Ezen túlmenő­en fokoztuk a hagyományos szállítóeszközeink foglalkoz­A Villamos Berendezés és Készülék Művek úgy döntött, jövőre ismét megkezdi az 5 és 10 literes kisbojlerek so­rozatgyártását. Évente 40—60 ezer kisbojlert szállít a bel­kereskedelemnek. A gyártás előkészületei körültekintő munkát igényelnek, mert jó néhány feladat teljesítésére, mint például a csaptelepek tatását. Ez utóbbi eredménye­ként a hagyományos jármű­veinknél az egy gépkocsira eső átlag kihasználási idő az előző évi napi 7,1 óráról 1981. első hat hónapjának teljesí­tését figyelembe véve 7,5 ólá­ra emelkedett, így üzemi szin­ten — az összes gépjárművet alapul véve — 0,2 százalékos javulást sikerült elemünk az eszközkihasználásban. Mun­kánkban továbbra is a fenti mutató javítását tekintjük az egyik alapvető feladatnak. Vagyis arra törekszünk, hogy minél több járművel végez­zünk kétműszakos fuvarozást, s lehetőleg szombaton se szü­neteljen a szállítás. — Számos jel mutat arra, hogy az üzemegység kétezer fős kollektívája a meglevő gondok ellenére számos terü­leten teljesítette a kitűzött cé­lokat. Említene ezek közül néhányat? — Azzal kezdem, hogy bár árbevételünk a tervhez ké­pest három százalékkal csök­kent, mégsem tekintjük tra­gédiának. Már csak azért sem, mivel a gazdálkodás egyik fontos mutatója kedvezően alakult, ugyanis mintegy nyolc és fél millió forinttal tel­jesítettük túl időarányos nye­reségtervünket. — Ugyanennél a témánál maradva: vannak vállalatok, ahol ha nem teljesítik a ter­melési vagy az ái'bevételi ter­vet, rögtön megkongatják a vészharangot. Ezzel szemben mi azt valljuk, nem túl nagy baj az, ha döntően rajtunk kívül álló okok miatt, keve­sebb termelési érteket pro­dukálunk. Egy a lényeg, az árbevétel arányában csök­kenjenek a költségek, a vál­lalati kiadások is. És itt el­érkeztem mondanivalóm má­sik lényeges pontjához, a költséggazdálkodáshoz. Mi az éves tervben 271 millió forint­ban állapítottuk meg kiadá­sainkat. Műszaki apparátu­sunk jó munkája eredménye­ként az esztendő első hét hó­napjában már 11 milliót si­került megtakarítanunk. Re­mélhetőleg tovább tart az év eleji lendület, s folytatódik az ésszerű, takarékos költség- gazdálkodás üzemünkben. — Minden szállítási válla­latnál napirenden szerepe] az üzemanyag-felhasználás. Ho­gyan ösztönzik a dolgozókat a takarékosságra? —. Egyáltalán nem elhanya­golható, egy ilyen nagy üzem­ben mennyit fogyasztanak gépjárműveink. Ezt egyrész­ről a gépkocsik műszaki álla­potának állandó figyelemmel kísérésével ellenőrizzük. De legalább ilyen fontosnak tart­juk, hogy megfelelő érdekelt­ségi rendszert alakítsunk ki a gépjárművezetők számára. Ennek köszönhető, hogy az. év első hét hónapjában — a megállapított, normához ké­pest — 88 000 liter folyékony üzemanyaggal kevesebbet használtak fel gépkocsiveze­tőink. Ezt úgy honoráljuk, hogy a kollektív szerződés ér­telmében minden 1 liter meg­takarított folyékony üzem­anyag után 7 forint Ml fillér visszatérítést fizetünk az ér­dekelteknek. Erre 1981-től-ne- gyedévenként kerül sor. Az eddigi adatok szerint szép summa üti a gépkocsivezetők markát: átlagosan 1500 fo­rintra tehető az az összeg, ami megtakarítás címén meg­illeti az arra érdemes dolgo­zóinkat. De előfordul, amikor háromezer forint plusz kerül a borítékba. gyártására belföld! partneri kell keresni. Megállapodás született arról is. hogy a ke­reskedelem a bojlerexpori bevételéből háztartási roboto­kat importál. A kis vízme­legítőkön kávái tervbe vették a hőpárnák, kenyérpirítók elektromos kések és flörpe tűzhelyek sorozatgyártását is. Anyag, energia, minőség Csökkeni költségek A kohászati vállalatokra napjainkban jellemző a ter­melés csökkenése, ebből kö­vetkezően, az egy tonna elő­állított készárura vonatkozó termelési költségek növeke­dése. A termelés költségei­nek mérséklése érdekében mind fokozottabb mértékben szükségessé vált a fajlagos anyag, és energiafelhasználás csökkentése a kohászati vál­lalatoknál. Az Özdi Kohászati Üzemekben az esztendő ele­jén részletes, mindenre kiter­jedő feladattervet dolgoztak ki, s amint az eredmények bi­zonyítják, a termelőüzemek dolgozói csaknem minden te­rületen javították a műszaki­gazdasági mutatókat. Külön is figyelemre méltó a henge­relt készáru fajlagos acélbe­tétjének számottevő csökke­nése. Az eredmények elérésében jelentős szerepe van annak, hogy minden területér, javult a munka színvonala, így a vállalati selejt az elmúlt évi 1,7 százalékról 1,5 százalékra csökkent az esztendő első fe­lében. A gazdálkodás egész terü­letén érvényre jutott a taka­rékossági szemlélet, s ennek köszönhető elsősorban az anyag- és energiaköltségek nagymértékű mérséklésé. Az első fél évben több mint 33 millió forint értékű anyagot és 20 millió forint értékű ener­giát takarítottak meg az Óz­di Kohászati Üzemekben. Aez anyagtakaréikosság te­rén elért eredményeket előse­gítette a minőség javítására tett intézkedések megvalósí­tása. Az öntött buga gyártásá­nál az elmúlt évben 1,04 szá­zalékos volt a selejtszint. Most ez 0,76 százalékos, tehát lé­nyegesen csökkent. Hasonló­an alakult a helyzet a hen­germű gyáregységben is az esztendő első felében. ... amelyek azonban a me­zőkeresztesi Aranykalász Tsz számára csöppet sem számí­tanak mellékesnek. Népgaz­dasági szinten is számottevő érték származik ezekből az ipari tevékenységekből, és a szövetkezet — dolgozói állan­dó foglalkoztatásán túl — ugyancsak jelentős termelé­si értéket és nyereséget mond­hat magáénak. Jól felszerelt üzemcsarnok­ban a termelőszövetkezet 130 dolgozója 4-féle — tekercselő, forgácsoló, galvanizáló és la­Új lenek A Somogy megyei Erdő- és Faieldolgozó Gazdaság csur­gói gyáregységében készül a ragasztott akácfából előállí­tott tetőszerkezet, amely ki­válóan alkalmas gazdasági épületek — szarvasmarha- istállók, terménytárolók — befedésére. A gyáregységben most a Soproni Erdészeti és Faipari Egyetem építés tani tanszékének közreműködésé­vel egy új típusú tetőszerke­zetet állítattak össze: ötször hóvom centiméteres lécekből ragasztották aa. ellipszis aja­ké, hálószerű kupolát, ame­lyet Graboplast ponyvával borítanak. katos — tevékenységgel fog­lalkozik. A munkák bérmun­ka jellegűek, az anyagot a megrendelőtől kapják, azt az itt dolgozók, az ugyancsak kézhez kapott tervek, tech­nológia alapján feldolgozzák, összeszerelik. A forgácsolóüzemben — amelynek évi bruttó árbevé­tele 10 millió forint körül alakul — különböző önindító-, dinamóházak, Rába-Steiger tárcsalapok, valamint az IFA, a ZIL., a Csepel teherautók kereskedelem, a kőolaj- és méiyművelesú bányafeltárás, a repülőgépgyártás mellett tételesen még 21 olyan tevé­kenység van, amit egy kor­mányrendelet megtilt a tsz- meHékiiBemekpek. Ezek a ti­lalmak azonban nem gátolják a tsz-ek gazdaságos műkö­dését. A „maradék” mellék- tevékenységekből származik ugyanis a közös gazdaságok árbevételének 40 százaléka. Köztudott, hogy a tsz-mel- léküzemek elsősorban a nagy­ipari vállalatok számára gaz­daságtalan termékek gyártá­sával foglalkoznak. Ez, a jobb kifejezés híján, megtűrt te­vékenység a háttéripar fej­lesztési igénye miatt most az adminisztratív korlátozások jelentős csökkentésével pol­gárjogot nyert. Az alkatrész-, részegység-, félkésztermék-gyartás, egy­szóval a háttéripar fejletlen­sége nemegyszer gazdaságta­lanná teszi a késztermékek exportját. Eltekintve most a háttéripar fejlesztése, külön­böző szervezeti kérdéseinek részletes elemzésétől, a meg­oldási lehetőségek között he­lyet kapott a tez-melléküzem is. Ezek, a méreteikben kis-, vagy középüzemek jelenlegi technikai szintjükön is alkal­masak, vagy alkalmassá tehe­tők a viszonylag alacsony fel- dolgozottságú — szaknyelven szólva —, háttéripari termé­kek előállítására. Méreteiknél fogva, rövid átfutási idővel, gyorsan és rugalmasan tud­nak alkalmazkodni a minden­kori kereslethez. A viszonylag kisebb eszközterhek miatt termelési költségeik is ala­csonyak. A tsz-melléküzemek hát­tériparrá változtatása azonban bonyolultabb, mint azt hin­nénk. Ahhoz például, hogy a , tsz-melléküzemek egyáltalán ' tudják, mivel foglalkozzanak, az egyes iparágaknak az Igé­nyelt termékekről cikklistát kell összeállítani és közreadni. Mindezt azonban fejlesztés­nek kell megelőznie, mert a tsz-mellék üzemekben bár­mennyire is egyszerű körül­mények között dolgoznak — egy kalapáccsal és egy resze­lővei — azért mégsem lehet mindent megcsinálni. ténik. Megrendelőik között szerepel a Gyöngyösi Agro- mechanikai Szövetkezet, az Autóvillamossági Felszerelé­sek Mezőkövesdi Gyára és a Borsodnádasdi Lemezgyár. A galvanizálóüzemben mint­egy 150, különféle alkatrész galvanizálását végzik. Part­nerei között 30 vállalat sze­repel, közülük legjelentőseb­bek : az Egri Fémelektro Szö­vetkezet (150 000 darab anód- szálat horganyoznak részük­re), a túrkevei XVII. sz. Autó­javító Vállalat (50 000 darab hűtőtartóbetét felületkezelése a megrendelésük) és a Kis­motor. és Gépgyár Mezőkö­vesdi Gyára, mely üzem ré­szére tömlőcsatlakozókat gal­vanizálnak. A hétmilli'ó forint termelé­si értéket előállító tekercselő­üzemrészben többek között 360 ezer mágneskapcsoló te­kercs, 50 ezer generátorte- kercs. valamint 8 típusban 24« ezer önindító forgórész ké­szül ez évben. Itt a fő meg­rendelő partner az Autóvilla­mossági Felszerelések Gyára.' A legfiatalabb melléküzem- águk a lakatosüzem. Itt a he­vesi és a miskolci MEZŐ-' GEP-nek a vetőgépcsoroszlya egyes alkatrészei, a különbö­ző tárcsalapok és lánckerekek készülnek. A fejlesztés pénzkérdés. És hiába a legcsábítóbb lehető­ség, ha egy tsz-nek választa­nia kell, hogy traktort ve­gyen a szántáshoz, vagy mel­léküzemet nyisson, a trak­tort választja. A Magyar Nemzeti Bank ál­lásfoglalása szerint azonban az importhelyettesítést szol­gáló tsz-melléküzemek ép­pen olyan kedvezményes ex­porthitelt kaphatnak, mint az export bővítését szolgáló me­zőgazdasági vállalkozások. A kedvezményes hitelnyújtás feltétele elsősorban az, hogy a fejlesztés tartós és gazdasá­gos megtakarítást tegyen le­hetővé, és a gyártott termék korszerű, adott esetben még exportálható is legyen. Egye­bekben a kedvezményes hi­tel feltételei azonosak az ex­portkapacitások fejlesztésére nyújtható hitel feltételeivel. Ezek szerint a racionális importgazdálkodást, magya­rán az importhelyettesítést szolgáló melléküzemek léte­sítésére, bővítésére vagy kor­szerűsítésére a bank abban az esetben nyújt kedvezményes hitelt, ha a teljes befektetés a nettó devizahozamból ma­ximum 3 év alatt megtérül. A feltételeknek azonban ezzel még koránt sincs vége. A megtérülés né] ugyanis számításba kel! venni az im­portált gépek amortizációját, valamint a világpiaci áron számított energiafelhaszná­lást. További feltétel, hogy a termelés és értékesítés mind a vállalat, mind a népgazda­ság számára gazdaságos, a a népgazdasági egyensúly szempontjából kedvező le­gyen. Mindezek alapján látszik; hogy a bank nem fut a tsz- ek után. hitelajánlatokkal, de a megalapozott döntéseket kész korrektül támogatni! Persze, ezek a lehetőségek nem azt jelentik, hogy a tsz- ek melléküzemei megold­hatják a háttéripar fejleszté­sének gondjait, de a feszült­ségeken nagymértékben eny­hítenek. És már ennek is óriási a népgazdasági jelen­tősége! B. P. J Számítógép az istállóban A Szigetvári Allaini Gazdaság gorosgali tehenészetében számitó­géppel irányítják az állatok takarmányozását. A számítógéprend­szert egy 200 férőhelyes szabadtartásos istállóban helyezték el, és elsősorban az abrakfogyasztást szabályozzák vele. Használatával olcsóbb a takarmányozás. A képen: minden állat nyakán szíjra erő­sített miniatűr adóvevő készülék van. A számítógép ennek segítsé­gével értesül arról, hogy mennyi abrakot evett az állat, és ha napi adagját már elfogyasztotta, az automata nem ad többet. Ix»v»s I.ajrw Kisbojlert ígérnek részére fékdobok gyártása tör­fhiH Exporthitel melléktevékenységhez Amemesfem—és igazgyöngy­

Next

/
Thumbnails
Contents