Észak-Magyarország, 1981. szeptember (37. évfolyam, 204-229. szám)
1981-09-16 / 217. szám
1981. szeptember 16., szerda ESZAK-MAGYARORSZAG 3 Felvételünk a forgácsolóüzemben készült. Milicz Lajos szakmunkás a radiálfúrógépen tárcsafuratokat készít. Fotó: Fojtán László r A beruházások visszafogása érzékenyen érintette a legtöbb szállítóvállalatot. Ha ugyanis csökken az új építkezések száma, ez egyben azt is jelenti, hogy kevesebb építőanyagot, előre gyártott betonelemet kell elfuvarozni a termelőtől a felhasználóhoz. A megváltozott gazdasági körülmények az ÉPFU miskolci üzemegységét minden más szállítóvállalatnál jobban sújtották. Mindenekelőtt azért, mert az Építőipari Szállítási Vállalat — mint az a nevében is szerepel — feladatának tekintélyes hányadát speciális, az építkezésekhez szükséges anyagok (cement, házgyári termékek, betonelemek stb.) fuvarozása teszi ki. Az üzemegységünkhöz tartozó területen, amely több megyét foglal magába, 1979 órta egyetlen nagyberuházás sem kezdődött, a folyamatban levő fejlesztések pedig, ami a szállítási igényeket jelenti, a mi szempontunkból jelentéktelenek, illetve a befejező jellegű szerelési munkáknál tartanak — mondta dr. Lénárt József üzemigazgató. — Ezenkívül, évről évre esőteken a központi erőből történő lakásépítés, s ez magával vonja az ömlesztett cement iránti kereslet lanyhulását. így, amikor az éves tervünk összeállítására került sor, kénytelenek voltunk figyelembe venni a megváltozott piaci helyzetet. — Az üzem gépkocsiparkjának csaknem a fele ma is speciális szállítóeszközökből, úgynevezett mixergépkocsikból. házgyári termékeket, betonelemeket és ömlesztett cementet fuvarozó, járművekből áll. Ezeket más célra nemigen lehet felhasználni. A szállítási igényele mérséklődése mennyiben befolyásolja kihasználásukat ? — Az ismert körülmények ellenére 1981-ben eléggé magas tervet készítettünk, amelynek teljesítésében az első fél év során bizony elmaradtunk — válaszolta az igazgató. — Ezt annak tulajdonítjuk, hogy a fuvarpiaci helyzet a vártnál nagyobb mértékben romlott az esztendő első hat hónapjában. Ez oda vezetett, hogy speciális szállítójárműveinket, amelyekből csaknem háromszázat üzemeltetünk, nem tudtuk minden esetben megfelelően foglalkoztatni. Elvétve fordult csupán elő, hogy második műszakban is fuvaroztunk velük. Ebből törvényszerűen következett, hogy a speciális szállítóeszközök esetében az egy gépjárműre jutó átlagos kihasználási idő az előző évi napi 5,7 óráról az idén 5,4 órára csökkent. Különösen jelentős volt az igény- csökkenés a 31. számú Állami Építőipari Vállalat által gyártott betontermékekből. S ezek olyan objektív nehézségek, amelyekkel esetleg a jövőben is számolnunk kell. A szállítási feladatok erőteljes mérséklődésében véleményem szerint közrejátszott az is, hogy a termelővállalatok a VI. ötéves terv első esztendejében óvatosan terveztek, s eltolódott az előirányzott beruházások megkezdése. — Mivel ellensúlyozták a speciális szállítóeszközök kihasználásának rosszabbodását? — Elsősorban igyekeztünk a mindenkori piaci helyzethez igazítani járműállományunkat, s ezzel együtt a létszámunkat is. Ezen túlmenően fokoztuk a hagyományos szállítóeszközeink foglalkozA Villamos Berendezés és Készülék Művek úgy döntött, jövőre ismét megkezdi az 5 és 10 literes kisbojlerek sorozatgyártását. Évente 40—60 ezer kisbojlert szállít a belkereskedelemnek. A gyártás előkészületei körültekintő munkát igényelnek, mert jó néhány feladat teljesítésére, mint például a csaptelepek tatását. Ez utóbbi eredményeként a hagyományos járműveinknél az egy gépkocsira eső átlag kihasználási idő az előző évi napi 7,1 óráról 1981. első hat hónapjának teljesítését figyelembe véve 7,5 ólára emelkedett, így üzemi szinten — az összes gépjárművet alapul véve — 0,2 százalékos javulást sikerült elemünk az eszközkihasználásban. Munkánkban továbbra is a fenti mutató javítását tekintjük az egyik alapvető feladatnak. Vagyis arra törekszünk, hogy minél több járművel végezzünk kétműszakos fuvarozást, s lehetőleg szombaton se szüneteljen a szállítás. — Számos jel mutat arra, hogy az üzemegység kétezer fős kollektívája a meglevő gondok ellenére számos területen teljesítette a kitűzött célokat. Említene ezek közül néhányat? — Azzal kezdem, hogy bár árbevételünk a tervhez képest három százalékkal csökkent, mégsem tekintjük tragédiának. Már csak azért sem, mivel a gazdálkodás egyik fontos mutatója kedvezően alakult, ugyanis mintegy nyolc és fél millió forinttal teljesítettük túl időarányos nyereségtervünket. — Ugyanennél a témánál maradva: vannak vállalatok, ahol ha nem teljesítik a termelési vagy az ái'bevételi tervet, rögtön megkongatják a vészharangot. Ezzel szemben mi azt valljuk, nem túl nagy baj az, ha döntően rajtunk kívül álló okok miatt, kevesebb termelési érteket produkálunk. Egy a lényeg, az árbevétel arányában csökkenjenek a költségek, a vállalati kiadások is. És itt elérkeztem mondanivalóm másik lényeges pontjához, a költséggazdálkodáshoz. Mi az éves tervben 271 millió forintban állapítottuk meg kiadásainkat. Műszaki apparátusunk jó munkája eredményeként az esztendő első hét hónapjában már 11 milliót sikerült megtakarítanunk. Remélhetőleg tovább tart az év eleji lendület, s folytatódik az ésszerű, takarékos költség- gazdálkodás üzemünkben. — Minden szállítási vállalatnál napirenden szerepe] az üzemanyag-felhasználás. Hogyan ösztönzik a dolgozókat a takarékosságra? —. Egyáltalán nem elhanyagolható, egy ilyen nagy üzemben mennyit fogyasztanak gépjárműveink. Ezt egyrészről a gépkocsik műszaki állapotának állandó figyelemmel kísérésével ellenőrizzük. De legalább ilyen fontosnak tartjuk, hogy megfelelő érdekeltségi rendszert alakítsunk ki a gépjárművezetők számára. Ennek köszönhető, hogy az. év első hét hónapjában — a megállapított, normához képest — 88 000 liter folyékony üzemanyaggal kevesebbet használtak fel gépkocsivezetőink. Ezt úgy honoráljuk, hogy a kollektív szerződés értelmében minden 1 liter megtakarított folyékony üzemanyag után 7 forint Ml fillér visszatérítést fizetünk az érdekelteknek. Erre 1981-től-ne- gyedévenként kerül sor. Az eddigi adatok szerint szép summa üti a gépkocsivezetők markát: átlagosan 1500 forintra tehető az az összeg, ami megtakarítás címén megilleti az arra érdemes dolgozóinkat. De előfordul, amikor háromezer forint plusz kerül a borítékba. gyártására belföld! partneri kell keresni. Megállapodás született arról is. hogy a kereskedelem a bojlerexpori bevételéből háztartási robotokat importál. A kis vízmelegítőkön kávái tervbe vették a hőpárnák, kenyérpirítók elektromos kések és flörpe tűzhelyek sorozatgyártását is. Anyag, energia, minőség Csökkeni költségek A kohászati vállalatokra napjainkban jellemző a termelés csökkenése, ebből következően, az egy tonna előállított készárura vonatkozó termelési költségek növekedése. A termelés költségeinek mérséklése érdekében mind fokozottabb mértékben szükségessé vált a fajlagos anyag, és energiafelhasználás csökkentése a kohászati vállalatoknál. Az Özdi Kohászati Üzemekben az esztendő elején részletes, mindenre kiterjedő feladattervet dolgoztak ki, s amint az eredmények bizonyítják, a termelőüzemek dolgozói csaknem minden területen javították a műszakigazdasági mutatókat. Külön is figyelemre méltó a hengerelt készáru fajlagos acélbetétjének számottevő csökkenése. Az eredmények elérésében jelentős szerepe van annak, hogy minden területér, javult a munka színvonala, így a vállalati selejt az elmúlt évi 1,7 százalékról 1,5 százalékra csökkent az esztendő első felében. A gazdálkodás egész területén érvényre jutott a takarékossági szemlélet, s ennek köszönhető elsősorban az anyag- és energiaköltségek nagymértékű mérséklésé. Az első fél évben több mint 33 millió forint értékű anyagot és 20 millió forint értékű energiát takarítottak meg az Ózdi Kohászati Üzemekben. Aez anyagtakaréikosság terén elért eredményeket elősegítette a minőség javítására tett intézkedések megvalósítása. Az öntött buga gyártásánál az elmúlt évben 1,04 százalékos volt a selejtszint. Most ez 0,76 százalékos, tehát lényegesen csökkent. Hasonlóan alakult a helyzet a hengermű gyáregységben is az esztendő első felében. ... amelyek azonban a mezőkeresztesi Aranykalász Tsz számára csöppet sem számítanak mellékesnek. Népgazdasági szinten is számottevő érték származik ezekből az ipari tevékenységekből, és a szövetkezet — dolgozói állandó foglalkoztatásán túl — ugyancsak jelentős termelési értéket és nyereséget mondhat magáénak. Jól felszerelt üzemcsarnokban a termelőszövetkezet 130 dolgozója 4-féle — tekercselő, forgácsoló, galvanizáló és laÚj lenek A Somogy megyei Erdő- és Faieldolgozó Gazdaság csurgói gyáregységében készül a ragasztott akácfából előállított tetőszerkezet, amely kiválóan alkalmas gazdasági épületek — szarvasmarha- istállók, terménytárolók — befedésére. A gyáregységben most a Soproni Erdészeti és Faipari Egyetem építés tani tanszékének közreműködésével egy új típusú tetőszerkezetet állítattak össze: ötször hóvom centiméteres lécekből ragasztották aa. ellipszis ajaké, hálószerű kupolát, amelyet Graboplast ponyvával borítanak. katos — tevékenységgel foglalkozik. A munkák bérmunka jellegűek, az anyagot a megrendelőtől kapják, azt az itt dolgozók, az ugyancsak kézhez kapott tervek, technológia alapján feldolgozzák, összeszerelik. A forgácsolóüzemben — amelynek évi bruttó árbevétele 10 millió forint körül alakul — különböző önindító-, dinamóházak, Rába-Steiger tárcsalapok, valamint az IFA, a ZIL., a Csepel teherautók kereskedelem, a kőolaj- és méiyművelesú bányafeltárás, a repülőgépgyártás mellett tételesen még 21 olyan tevékenység van, amit egy kormányrendelet megtilt a tsz- meHékiiBemekpek. Ezek a tilalmak azonban nem gátolják a tsz-ek gazdaságos működését. A „maradék” mellék- tevékenységekből származik ugyanis a közös gazdaságok árbevételének 40 százaléka. Köztudott, hogy a tsz-mel- léküzemek elsősorban a nagyipari vállalatok számára gazdaságtalan termékek gyártásával foglalkoznak. Ez, a jobb kifejezés híján, megtűrt tevékenység a háttéripar fejlesztési igénye miatt most az adminisztratív korlátozások jelentős csökkentésével polgárjogot nyert. Az alkatrész-, részegység-, félkésztermék-gyartás, egyszóval a háttéripar fejletlensége nemegyszer gazdaságtalanná teszi a késztermékek exportját. Eltekintve most a háttéripar fejlesztése, különböző szervezeti kérdéseinek részletes elemzésétől, a megoldási lehetőségek között helyet kapott a tez-melléküzem is. Ezek, a méreteikben kis-, vagy középüzemek jelenlegi technikai szintjükön is alkalmasak, vagy alkalmassá tehetők a viszonylag alacsony fel- dolgozottságú — szaknyelven szólva —, háttéripari termékek előállítására. Méreteiknél fogva, rövid átfutási idővel, gyorsan és rugalmasan tudnak alkalmazkodni a mindenkori kereslethez. A viszonylag kisebb eszközterhek miatt termelési költségeik is alacsonyak. A tsz-melléküzemek háttériparrá változtatása azonban bonyolultabb, mint azt hinnénk. Ahhoz például, hogy a , tsz-melléküzemek egyáltalán ' tudják, mivel foglalkozzanak, az egyes iparágaknak az Igényelt termékekről cikklistát kell összeállítani és közreadni. Mindezt azonban fejlesztésnek kell megelőznie, mert a tsz-mellék üzemekben bármennyire is egyszerű körülmények között dolgoznak — egy kalapáccsal és egy reszelővei — azért mégsem lehet mindent megcsinálni. ténik. Megrendelőik között szerepel a Gyöngyösi Agro- mechanikai Szövetkezet, az Autóvillamossági Felszerelések Mezőkövesdi Gyára és a Borsodnádasdi Lemezgyár. A galvanizálóüzemben mintegy 150, különféle alkatrész galvanizálását végzik. Partnerei között 30 vállalat szerepel, közülük legjelentősebbek : az Egri Fémelektro Szövetkezet (150 000 darab anód- szálat horganyoznak részükre), a túrkevei XVII. sz. Autójavító Vállalat (50 000 darab hűtőtartóbetét felületkezelése a megrendelésük) és a Kismotor. és Gépgyár Mezőkövesdi Gyára, mely üzem részére tömlőcsatlakozókat galvanizálnak. A hétmilli'ó forint termelési értéket előállító tekercselőüzemrészben többek között 360 ezer mágneskapcsoló tekercs, 50 ezer generátorte- kercs. valamint 8 típusban 24« ezer önindító forgórész készül ez évben. Itt a fő megrendelő partner az Autóvillamossági Felszerelések Gyára.' A legfiatalabb melléküzem- águk a lakatosüzem. Itt a hevesi és a miskolci MEZŐ-' GEP-nek a vetőgépcsoroszlya egyes alkatrészei, a különböző tárcsalapok és lánckerekek készülnek. A fejlesztés pénzkérdés. És hiába a legcsábítóbb lehetőség, ha egy tsz-nek választania kell, hogy traktort vegyen a szántáshoz, vagy melléküzemet nyisson, a traktort választja. A Magyar Nemzeti Bank állásfoglalása szerint azonban az importhelyettesítést szolgáló tsz-melléküzemek éppen olyan kedvezményes exporthitelt kaphatnak, mint az export bővítését szolgáló mezőgazdasági vállalkozások. A kedvezményes hitelnyújtás feltétele elsősorban az, hogy a fejlesztés tartós és gazdaságos megtakarítást tegyen lehetővé, és a gyártott termék korszerű, adott esetben még exportálható is legyen. Egyebekben a kedvezményes hitel feltételei azonosak az exportkapacitások fejlesztésére nyújtható hitel feltételeivel. Ezek szerint a racionális importgazdálkodást, magyarán az importhelyettesítést szolgáló melléküzemek létesítésére, bővítésére vagy korszerűsítésére a bank abban az esetben nyújt kedvezményes hitelt, ha a teljes befektetés a nettó devizahozamból maximum 3 év alatt megtérül. A feltételeknek azonban ezzel még koránt sincs vége. A megtérülés né] ugyanis számításba kel! venni az importált gépek amortizációját, valamint a világpiaci áron számított energiafelhasználást. További feltétel, hogy a termelés és értékesítés mind a vállalat, mind a népgazdaság számára gazdaságos, a a népgazdasági egyensúly szempontjából kedvező legyen. Mindezek alapján látszik; hogy a bank nem fut a tsz- ek után. hitelajánlatokkal, de a megalapozott döntéseket kész korrektül támogatni! Persze, ezek a lehetőségek nem azt jelentik, hogy a tsz- ek melléküzemei megoldhatják a háttéripar fejlesztésének gondjait, de a feszültségeken nagymértékben enyhítenek. És már ennek is óriási a népgazdasági jelentősége! B. P. J Számítógép az istállóban A Szigetvári Allaini Gazdaság gorosgali tehenészetében számitógéppel irányítják az állatok takarmányozását. A számítógéprendszert egy 200 férőhelyes szabadtartásos istállóban helyezték el, és elsősorban az abrakfogyasztást szabályozzák vele. Használatával olcsóbb a takarmányozás. A képen: minden állat nyakán szíjra erősített miniatűr adóvevő készülék van. A számítógép ennek segítségével értesül arról, hogy mennyi abrakot evett az állat, és ha napi adagját már elfogyasztotta, az automata nem ad többet. Ix»v»s I.ajrw Kisbojlert ígérnek részére fékdobok gyártása törfhiH Exporthitel melléktevékenységhez Amemesfem—és igazgyöngy
