Észak-Magyarország, 1981. szeptember (37. évfolyam, 204-229. szám)
1981-09-16 / 217. szám
ÉSZAK-MA'GYARORSZAQ 2 uuütiMbcaajb'. 1931. szeptember 16., szerda m> H TW beli niniszterek kitinletése .m::; Leonyid Brazsnyev magas szovjet kitüntetéseket nyújtott át Heinz Hoffmann hadseregtábomoknak, az NDK nemzetvédelmi miniszterének és Raul Castro Ruz hadseregtábomoknak, a kubai forradalmi fegyveres erők miniszterének. Ente és link r A Vatikán kedden tette közzé II. János Pál pápa „Laborem exercens” című enciklikáját. A több mint 100 oldalas dokumentum lényegében a munkával, mint a társadalmi kérdések kulcsával, illetve az ember és a munka közötti kapcsolatok problémáival foglalkozik. II. János Pál korábban úgy nyilatkozott, hogy encikliká- jában XIII. Leó «pápa Rerum novarum címen ismert en- ciklikájára is emlékezni kíván. Az összefüggés több mint kegyelet. Hiszen a Rerum novarum, rr\int ismeretes, az első olyan hivatalos egyházfői megnyilatkozás volt, amelyben szociális kérdésekről, munkásokról szó esett. A társadalmi problémák időszerűségét jelzi, hogy a most kiadott enciklikában a katolikus egyházfő olyan súlyos kérdésekről nyilatkozik, mint a munkanélküliség, a csökkent munkaképességűek beilleszkedése és a szakszervezetek szerepe és feladata. Kái és 1D1Leonyid Brezsnyev, arz SZKP KB főtitkára, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke, kedden a Kremlben magas szovjet kitüntetéseket nyújtott át Heinz Hoffmann hadseregtábomoknak, az NDK nemzetvédelmi miniszterének, és Raul Castro Ruz hadseregtábomoknak, a kubai forradalmi fegyveres erők miniszterének. Heinz Hoffmannt a Lenin-renddel, Raul Castro Ruzt pedig az Októberi Forradalom Érdemrenddel tüntette ki a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának Elnöksége. A kitüntetéseket átnyújtva Leonyid Brezsnyev méltatta Heinz Hoffmann életútját, elismerő szavakkal szólt az NDK nemzetvédelmi miniszterének a Német Demokratikus Köztársaság nemzeti néphadserege és a szovjet hadsereg közötti fegyverbarátság erősítése érdekében kifejtett tevékenységéről. A kitüntetést Raul Castro Ruz- nak átadva megemlékezett arról a nagy és nehéz útról, amelyet a kubai forradalmároknak kellett megtenniük. Hangsúlyozta: Kuba bebizonyította. hogy képes megvédeni érdekeit. A Szovjetunió mindig is szolidáris volt és az is marad a szocialista Kubával — jelentette ki. A két miniszter meleg szavakkal mondott köszönetét a kitüntetésért. Emberkereskedők, hamis papírokkal Kolumbiában a közelmúltban kiterjedt „gyermekkereskedelmi” hálózatot lepleztek le. Az emberkereskedők hamis papírokkal adták el a kicsinyeket gyer- mekte'^n külföldi házaspároknak, miután fillérekért megvásárolták, vagy elrabolták őket nincstelen szüleiktől — írja az International Herald Tribune című Lap. A i’ővádlott egy bogotai ügyvéd, Roberto Vasquez Morales, aki 500—000 kolumbiai, s valószínűleg 100 perui gyermeket adott el. A szomszédos Ecuadorban is több tucat örökbefogadást tartanak gyanúsnak a hivatalos szervek. Kolumbiában többek között ifjúsági bírósági tagok, közjegyzők, ápolónők, s a kormány családjólétí bizottságának tagjai segédkeztek az ügyvédnek. A perui vádlottak között ott van a nemzetközi földrengésse- gély-t kezelő kormányszerv egyik vezetője. Az ecuadori letartóztatottak között a legismertebb személyiség a gyermekbíróság elnöke. A hálózat tevékenységéről tízezer oldalas bizonyító anyagot sikerült össze- gyűjteniük a hatóságoknak. A letartóztatott Vasquez Morales 43 éves, öt gyermek apja. Négy évvel ezelőtt még a kolumbiai kormány családjóléti hivatalában dolgozott, azóta „ma- gánprakszist” folytatott, s hétmillió dollárra tett szert. A kisgyermekeket spanyol, olasz, francia, holland és svéd házaspároknak adta el, egyenként 10—15 ezer dollárért. Kolumbiában nem nehéz az örökbefogadás, de a jogi éliárás két hónapig tart. Vasquez Morales azonban néhány nap alatt elintézte az ügyet. Arra nincs bizonyíték, hogy az örök- befogadók tudtak volna az ügyvéd „módszereiről.”. Arról, hogy a gyermekek egy részét ápolónők játszották Vasquez Morales kezére, miközben az anváknak azt mondták: a kicsi holtan jött a világra. Arról, hogy a hálózat emberei megkeresték az állapotos prostituáltakat és rávették őket: adják el születendő gyermeküket. A hálózat eszköztárából a gyermekrablás sem hiányzott, egy ilyen eset okozta a gyermekkereskedők vesztét. A La Vega nevű tanya közelében az országúton játszott a Ramirez-család két gyermeke. Egy férfi és egy nő cukorral az autójukba csalta őket és elrobogtak velük. A hétéves Mariát és bátyját, a nyolcéves Jósét az ügyvéd öt házának egyikébe vitték, a negyven mérföldre levő Bogotába. Az apa időközben megtalálta a gyerekek eldobott, kopott ruháját. Keresni kezdte őket. s a rokonok segítségéve! eljutott a fővárosba Vasquez Mora- leshez. Az ügyvéd visszaadta a testvéreket és hatszáz dollárt kínált fel az apának a hallgatásért. Egy detektív azonban tudomást szerzett az esetről és a gyerekek segítségével leleplezte az ügyvédet. Maria és Jósé felismerték ,.dr. Róbertot”. A házkutatáskor nyolc 3—6 éves gyereket találtak Vasquez Morales- nél. A tanúk egyike Gladys Azuero, Ifi éves írástudatlan parasztlány. Mikor állapotos lett, a kolumbiai családióléti intézethez fordult segítségért. Ott egv tisztviselő az ügyvédet ajánlotta, aki házában helyezte el a fiatal nőt és 800 dollárt ígért neki gyerekéért. Gladys Azuero aztán mégis úgy döntött, megtartja gyermekét, de az ügyvéd egyik segítőtársa erőszakkal elvette tőle a kicsit. Azóta sem látta a gyerekét. Mindössze három dollárt kapott, hogy autóbusszal visszatérjen a falujába. Kolumbiában naponta mintegy kétezer gyermek születik, közülük vagy hatszáznak ismeretlen az apja, s még többen vannak, akik szegény szülők gyermekei. Juan Jocobo Munoz, a kolumbiai családjóléti intézet igazgatója egy nyilatkozatában beismerte, hogy országában az örökbefogadás valóságos üzletággá vált Az ügyvédek szívesebben adják el külföldieknek a kicsinyeket, mert így sokkal kisebb a rizikó és nagyobb bevételre számíthatnak. Maria és Jósé szerencsésen visszakerültek a szülői házba, de a több'ek valószínűleg soha többé nem látják igazi szüleiket. Sz. E. t Gásw üiazoll A Szovjet Szakszervezetek Központi Tanácsa meghívására Gáspár Sándornak, a SZOT főtitkárának vezetésével kedden magyar szakszervezeti küldöttség Utazott Moszkvába. A küldöttséget a Ferihegyi repülőtéren Jakab Sándor főtitkárhelyettes búcsúztatta. ar és a Mi in (Folytatás az 1. oldalról) tájegység népi építészeti és tárgyi kultúrájának „eredetiben rekonstruált” építményeit és más látványos-ágait tekintették meg a vendégek. A kuvaiti látogatók nagy elismeréssel szóltak a látottakról. Ezután Visegrád és környéke kultúrtörténeti emlékeit és természeti szépségeit tekintették meg. Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt, központi Bizottságának első titkára kedden találkozott és megbeszélést folytatott .Taber Al-Ahmed Al-.Taber Al-Sa- bah sejkkel, Kuvait Állam uralkodójával. A szívélyes légkörű találkozón —, amelyen részt vett Losonczi Pál — eszmecserét A hatalom megkaparintá- sának szándék.jvai, árulással vádolta Szadat egyiptomi elnök ellenzékének valameny- nyi irányzatát, a hónap elején őrizetbe vett „mohamedán szélsőségeseket”, a legális politikai pártok vezető alakjait és független politikusokat. Hétfőn este elhangzott, több mint két és fél órás beszédének nagy részében a Muzulmán Testvérek és „titkos szervezetük”, az iszlám diákcsoportok tevékenységét taglalta, s tanításaiknak az iszlámtól idegen voltáról igyekezett meggyőzni hallgatóságát A több mint másfél ezer letartóztat ott személy kategóriáit fejtegetve közölte, hogy döntő többségük a vallási mozgalom szélsőségeseiből került ki, s ezen belül is közel ötszázan a ay n EliZ-iea N ew Yorkban megnyílt az ENSZ közgyűlésének 38. ülésszaka. Remények és kétségek közepette kezdte meg tanácskozását a világszervezet, hiszen a jelenlegi feszült és bonyolult nemzetközi helyzetben rendkívüli felelősség bárul a -tagállamokra. A napirend már önmagában jelzi, milyen sok a teendő, a megoldásra váró probléma, összesen 134 kérdésben kellene az ülésszakon dönteni, de várható, hogy időközben újabb témák szaporítják a küldöttek dolgát. Magától értetődő, hogy valamennyi napirendi pont nem azonos fontosságú. Ám — mint arról Hollai Imre külügyminiszter-helyettes a Népszabadságnak adott nyilatkozatában nyomatékkai beszélt — a nemzetközi béke és biztonság védelmével, a leszerelés előmozdításával, a válsággócok megszüntetésével és a gyarmati rendszer még meglevő maradványainak felszámolásával összefüggő kérdések méltán kapnak megkülönböztetett figyelmet. A 36. ülésszakra hárul az a feladat is, hogy — a Biz-, tonsági Tanács ajánlására — döntsön a főtitkár személyéről. Kurt Waldheim mandátuma december 31-én lejár, de — mint a főtitkár nemrég sajtókonferencián bejelentette — a harmadik ötéves időszakra ismét jelölteti magát. Az osztrák politikus sok nehéz, vitás ügyben sikerrel keresett kompromisszumot, s bizonyos, hogy a tagállamok jelentős hányada támogatja újraválasztását. Az Afrikai Egységszervezethez tartozó országok viszont szívesebben vennék, ha a megüresedő posztra Salim Ahmed Salim tanzániai külügyminiszter kerülne. Már önmagában ez az egy kérdés, az utódlás is nyilván valóban éles vitákra ad alkalmat. Ám ennél sokkal hevesebb nézetkülönbségeket vált ki bizonyos nyugati körök mesterkedése az úgynevezett afgán kérdés erőszakolt újra tárgyalására, vagy például a kambodzsai képviselet eldöntése, amit még mindig nem sikerült megnyugtatóan rendezni. Remények és kételyek — írtuk az ENSZ-közgyűlés fórumán várható viták jellemzőjeként. Nos, ami a reményeket illeti, a földkerekség jókora hányada csakugyan abban bízik, hogy a világszervezetben felülkerekedik- a józan ész, a türelem és helyreáll a bizalom légköre, amely nélkül sem a béke és a biztonság, sem a leszerelés ügyében nem lehet előbbre lépni. Sajnos, az aggodalom is jogos. Az imperialista erők bizonyára az ENSZ fórumát is felhasználjak arra, hogy a szovjetellenes vádaskodás fegyverével próbálják aláásni a szocialista országok tekintélyét, s rést üssenek a harmadik világ és a szocialista államok közé. Ezért lenne illúzió azt hinni, hogy a világszervezet 36. ülésszakán az emberiség valamennyi lényeges problémájára kedvező megoldás születik. Jó lenne pedig eloszlatni a kételyeket. Ehhez mindenekelőtt az Egyesült Államok politikájában lenne szükség gyökeres változásra. Az erőegyensúly megbontására, a tömegpusztító fegyverek korlátlan gyártására, a fegyverkezési verseny szítására vonatkozó amerikai erőfeszítések azonban sajnos, nem ebbe az irányba hatnak. folytattak a két országot közösen érintő nemzetközi kérdésekről, valamint a Magyar Népköztársaság és Kuvait Állam együttműködésének továbbfejlesztéséről. Kedden az esti órákban került sor Lázár György, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke és Jaber Al-Ahmed, Al-Jaber Al-Sa- bah sejk, Kuvait Állam uralkodója találkozójára. Megbeszélésükön —, amelyen a két ország közötti gazdasági kapcsolatok álltak előtérben — részt vett Púja Frigyes külügyminiszter és Horváth Ernő hazánk kuvaiti nagykövete. A keddi program záróeseményeként a kuvaiti uralkodó megtekintette az Állami Népi Együttes műsorát, az együttes Korvin téri székházában. sríízlaiasskríl Takfir Val-Negra fegyveres csoport tagjai. A polgári' ellenzék börtönben levő tagjait — közlése alapjan 26 embert — összeesküvéssel vádolta az államfő. „A Szociálista Munkapárt, a (baloldali) Nemzeti Haladó Párt, a vafdisták és a Muzulmán Testvérek egymást bátorították” — vélekedett. A . szintén őrizetben levő Mohamed Haszanein Heikal- nak. a néhai Nasszer elnök tanácsadójának bűnlajstroma az elmúlt hét évben külföldön megjelent írásaiból áll, amelyekben az egyiptomi rendszer bel-, de elsősorban külpolitikáját bírálta, elemezte. Heilcal, mint az összes többi, vád alá helyezendő személy, Szadat szerint „politikai céljainak elérésére szította a vallási viszályt”. Az október 2-i elnökválasztáson 44 jelölt szándékozik indulni — jelentette be hétfőn este a teheráni rádió, röviddel a jelentkezések lezárása után. A nagyszámú jelöltből az „őrök tanácsa” fogja kiválasztani azt az öt személyt, akiket „az iszlámhoz való hűségük leginkább alkalmassá tesz az elnöki hivatal ellátására”. Október második napján közülük választják meg Irán két éven belül harmadik elnökét. A legvalószínűbbnek Ali Khamenei hodzsatoleszlám elnökké választása látszik — mondotta az iráni belügyminisztérium egyik tisztségviselője. A 41 éves Khamenei júniusban súlyos sérüléseket szenvedett egy ellene elkövetett bombamerénylet során és csaknem két hónapig feküdt kórházban. Jelenleg ő az Iszlám Köztársasági Fárt főtitkára, és ő vezeti a pénteki istentiszteleteket Teheránban. Tagja volt az azóta feloszlott iszlám forradalmi tanácsnak, ö Khomeini imám személyes képviselője a legfelsőbb nemzetvédelmi tanácsban. Egy New York-i bíró hétfőn olyan döntést hozott, hogy az amerikai nagyváros bírósága nem megfelelő fórum Iránnak a volt sah családja ellen benyújtott keresete letárgyalására. Mint ismeretes, a teheráni kormány az iráni államkincstár egy részének elsikkasztásával, gyilkosságokkal és nemzetközi korrupcióval vádolja a néhai sah családját és 50 milliárd dollár visszafizetését követeli. A bíró azzal indokolta döntését, hogy a keresetben foglalt cselekmény Iránban történt és iráni tanúk kihallgatását tenné szükségessé. Ezért a per New York-i lefolytatása „szükségtelen nehézségeket” jelentene a bíróság számára.
