Észak-Magyarország, 1981. szeptember (37. évfolyam, 204-229. szám)

1981-09-15 / 216. szám

1981. szeptember 15», kedd

CSZAK-MAGVARORSZAG 3

r

Tároló, szalmából

Bípvaioiijil a Gargely-liegy áll

r A traktoros — vagy inkább kombájnom! keltene mondani — obt ült a barázdában, s lemondóan dobálta egyik kezéből a másikba a jól megtermett burgonyáit.

— Várakozunk — jegyezte meg —, vagy a traktorra, vagy egy főnökre, aki ezt a mai napot szervezte. Kíváncsi vagyok, mit szólna ehhez a teljesítményhez? Félóránként 14 forintunkba kerül. Hol van az a tíz kocsi, amit burgonyaszállításra kijelöltek?

Szokolóczki István, a mellettem álló ágazatvezetőre, Klema Józsefre pillantott. Aki a kérdést nem is hagyta válaszolatlanul:

— Ezt én is szeretném terelni ...

Egyelőre ennyiben maradtak. A hangsúlyból nyilvánvaló, hogy az „eltévedt” traktoros, amennyiben hibás, nem ússza meg dorgáló szó nélkül a késést. De így viszont marad idő karbantar- tasra, s ahogy elnézem, arra nagy szükség is van, mert a kormányos, Halász János fe- szítővassal kaparja ki a gumiszalag mögül a burgonya zöld szárát.

— Korán kezdtük a betakarítást, de más választásunk nem nagyon volt. Elég sokszor meg kell állni, hol ezért, hol azért dobják meg mögöttem az ablakot, de még ágy is szépen haladunk. Jó « termés, már a hatodik egy kilogramm feletti gumót találtuk meg. Sajnos a szár még zöld, s vastag, elég sokszor eltörni a gépet Nem valami kényelmes munka ez. Az embernek állandóan forgatnia kell a fejét, hogy lásson is valamit, s bizony az első napokban a nyak sokszor begörcsöl. Figyelni kell, mert hét ember munkáját ma már hárman látjuk eL

A piros MTZ mögött a sárga burgonyakombájnon eredetileg hat ember állt s igyekezett a gyorsan futó gumiszalagon válogatni a burgonyáit. Mármint a földet, a rögöket kiemelni a termés közül. Ma a munkaerőszegényes világban csak ketten állnak ott de Halász Jánosnak kormányoznia is kell a munkagépet ha az a soron elcsúszik. így az osztályozás munkája Lukács Fe- rencnére marad:

— Túl gyors a szalag. Előbb-utóbb összefolyik az ember szeme előtt minden, s

bizony megesik, hogy a rög helyett burgonyát dobok, a hátam mögé.

De annyit biztos nem, mint ami most a földön hever. Két négyzetméternyi darabon mindenki összegyűjthet másfél-két kilót. Az ágazatvezető is ezt a halmot nézi elgondolkozva :

— Sajnos ez van. Legalább tízszázalékos veszteséggel dolgozik a gép. Ami azst jelenti, hogy harminc mázsa kint maradna

A kombájnos közbeszól:

— Nem lenne ennyi, ha rendesen a kombájn alá állnának a pótkocsival. Nem értem, mert én is MTZ-vel dolgozok, a szállító is, s mégsem bír ugyanolyan ütemben mellettem haladni. jts.z óreg traktorosok még hugy- ján, de a fiatalok nem bírnak magukkal.

Kormos Istvánnal, a gépészeti ágazat vezetőjével azt a barkácsmunkát nézzük, amivel viszont kevesebb tett a veszteség. Az egész országot bejárták, mégsem tudlak felszedő tárcsát szerezni. A régiek már annyira elkoptak, hogy egyszerűen kipergett közülük a termés.

— Mangántartalmú elektródokkal hegesztettük, növeltük az átmérőjét. Nehéz munka volt, megizzadtak az emberek, amíg ezt a kemény fémet felrakták, de epéikül az öt kombájnunk közül csak három mehetett volna.

Pedig ezekre a gépekre nagy szükség vám Vizsoly ée Vilmány közös gazdaságában, a Lenin Termelőszövetkezetben. A közösben száz hektáron, a háztájiban 180 hektáron termesztenek burgonyát Annyira nagy ez a terület hogyha nem ötlenek Iá valami újat a termés tárolására, akitor könnyen járhatnának úgy, mint két évvel ezelőtt, amikor a burgonya jeLentös hányada a földben maradt. Csősz László tsz-elnök:

— A legszűkebb kereszt- metszetünk a válogatás. Hiába van négy asztalunk, négy osztályozó sorunk, napon ta csak száz tonna termést tudnánk válogatni. Napjainkban viszont kétezer mázsát küldenek be egy műszak alatt a kombájnok.

Szépségdíjat brate» nem kapna ez a burgonyatároló, de hasznát nem lehet elvitatni. Néhány akáckaróból, bálázott szalmából, fóliából, s két ventillátorból áll. így

sorrendben összerakva. Magamban becsülöm: 20—30 ezer forintba kerülhet, de tévedtem. A falát — a bálázott szalmát — tavasszal még al- mozásra használják. Így, iáinak költsége az állattenyésztést terheli. Ez a tároló, amelyet ideiglenesnek mondanak, de nagyon is állandó, hiszen évről évre felépül, magában hordozza az ágazat legnagyobb ellentmondását. Amit az elnök így fejezett ki:

— A burgonya nálunk a legnagyobb árbevételű ágazat — közel 12 millió forintunk itt termelődik meg —, de látszólag itt vannak a legrosszabb feltételek. A termest ilyen körülmények között raktározni nem valami szívderítő dolog, bár hozzáteszem: eddig semmilyen minőségi gondunk nem volt, a hűtést tudtuk biztosítani.

Nagyhalmos tárolásnak nevezik szaknyelven a vizso- lyiak kényszermódszerét. A burgonya válogatás nélkül, földdel együtt kerül a szalmafalak közé, a termest akkor bontják ki — az esős napokat. kivéve —, amikor az osztályozó sorok felszabadulnak. Így sikerülhet csak a kombájnok teljesítményét kihasználni, s a napj száz tonna helyett kétszáz tonna gumót kiásni, beszámítani., Vagyis a betakarítás idejét a telére tudják csökkenteni, s égy elkerülhetik: a kocái fagy kockázatát.

Mintegy nyotevannn dolgoznak most a betakarítás idején a burgonya termesz- tésben. A határban üzenkoften. Tízen szállítanak. (Végül mind a tizüket megtaláltuk, kettőt a kombájnoknál, négyet* az országúton, négyet a telepen —, de Klema István még mindig hitetlenkedve rázza a fejét, hogy ennyi gép így el tudjon „veszni” a Gergeiy- hegy alatti tábla, s a táróié között.) Az asszonyok bálával falaznak, a vrllanysaenelóí a ventillátorokat köti be, öt férfi gombos villává! szedegeti fel a lehullott vörös héjú gumókat Az ehlök a fejét töri; mi legyen a kon»-, bájnpergette krumplival.: Hektáronként harminc mázsa« bizony sok. Több ixmd* ezer forint. Kiadják a man gerelőknek felesbe? Vagy jöjjenek az iskolások? Valahogy meg kell oldani!. _

vasútnál

25 milliós megtakarítással:

iizáfás a

Az utazás kulturáltságának növelése, s főleg a TVK, a TIFO egyre növekvő szállítási igényeinek gyors és biztonságos kielégítése érdekében kezdték meg tavaly a nyékládházi—tiszapalkonyai vasútvonalon a pályakorszerűsítést, valamint a villamos felsőve :e lék és a biztosító- berendezés építését. Az első villamos vonat a múlt év decemberében már begördült a leninvárosi pályaudvarra. Az idén a vasútépítők, a felsővezeték-szerelők továbbhaladtak a korszerűsítéssel, bővítették a palkonyai állomást, elkészültek a felsővezeték szerelésével.

Ezzel párhuzamosan haladtak egy kevésbé látványos, de igen fontos munkával: a korszerű távközlési, biztosító- és távközbiztosító berendezések építésével. Gól Lajos, a MÁV Miskolci Igazgatóság biztosítóberendezési osztályának vezetője elmondotta, hogy az automatizálásban nagy figyelmet fordítottak az új megoldásokra, hogv pénzt, gépi s emberi munkát takaríthassanak meg. Korábban a dominórendszerű biztosítóberendezések számára minden állomáson új üzemépületet hoztak létre. Most több állomáson a más

feladatra épült, de ki nem használt helyiségeket alakították át erre a célra. Ezzel meggyorsították az automatizálás ütemét is. A biztosítóberendezési fenntartási főnökség dolgozói — a hazai és a külföldi építő-, szerel ővállal átokkal, főnökségekkel való jó együttműködésben — jó ütemben haladnak. A munkájuk eddig hibamentes volt, s október 31-ig végeznek e jelentős feladattal. Nagy részük van abban, hogy az eredetileg tervezett 100 millió helyett 75 millió forintos költséggel fejezik be az automatizálási. Ez a ráfordítás a számítások szerint öt éven belül megtérül.

A korszerűsítés, automatizálás eredményeként a nyékládházi—tiszapalkonyai vasútvonal szerv estin kapcsolódik a miskolc—budapesti fővonal azonos típusú berendezéseihez, így azzal összehangolják, egységessé teszik a szállítási és az irányítási rendszerét, ami meggyorsítja a forgalmat. A dízelgépek helyett az egész vonalon villamos mozdonyok közlekednek, s miután a villamos energia jóval olcsóbb, mint az olaj. igy a korszerűsítés nagy összegű, napi 18—20

ezer forint értékű megtakarítást tesz lehetővé.

A MÁV-mak is nagy gondot okoz ae ötnapos munkahét, ugyanis csökkent a vasutas dolgozók száma. Az említett vonal automatizálása valamelyest ebben is segít. A sűrű vonatforgalmat az eddigi 30 ember helyett 4—5 irányítja majd. A vonalon kiépített önműködő térközéé vonatbefolyásoló berendezések lehetővé teszik a tehervon a tokon a CSM-rend- szer (csak a mozdonyvezető van a vezetőfülkében) alkalmazását. Amennyiben ugyanis a mozdonyvezető valami ok, például nagy köd miatt nem veszi időben észre a vörös jelzést, a veszélyt, a vonatbefolyásoló berendezés ..parancsot” ad a mozdonynak a megállásra. Az utasítást a gép a sínekről az elektromos érzékelőkkel veszi át, s a különleges berendezés a mozdonyvezető akaratától függetlenül megállítja a vonatot.

Ma már a vwsüt ilyen

korszerű, automatikus berendezés nélkül képtelen lenne biztonsággal közlekedtetni a személy- és tehervona t ok at.

Cs. B.

Szeleppróba

A bányákban használt hidraulikus berendezések, melyek nélkülözhetetlenek a fronton végzett munkához, elsősorban a szelepeknél hibásodnak meg. Ezért nagyon fontos a megrongálódott alkatrészek megjavítása, illetve felújítása. Képünkön: Szimándi Nándor Feketevölgyön a szelepek próbázását végzi. Fotó: Temesi

íj lizeiésleciintó löízeizpii

Alig egy-két éve kapott Miskolcon, a Vologda, utcában új, korszerű otthont a Borsod megyei Kéményseprő és Tüzeléstechnikai' Szolgáltató Vállalat. A tanácsa segítséggel megvalósult beruházás a korábbiakhoz ősz- szehasonlíthatatlanul jobb körülményeket teremtett az egyre növekvő feladatok ellátásához a vállalatnak. A központi telephely megépítése után most megújhodnak a járási székhelyenként szervezett, a megye településeit ellátó körzetközpontok is.

Hamarosan megkezdődik Szerencsen és Mezőkövesden az új körzeti irodák építése. E héten pedig Sátoraljaújhely tanácselnök-helyettesével, Fleskó Lászlóval ta*~ gyalt dr. Majoros Barna, a KÉTÜSZ igazgatója. Az előzetes tárgyalások eredménynyel végződtek. A kéményseprők körzeti irodája — Sátoraljaújhely rekonstrukciója jóvoltából — a .város központjában, a Somogyi—Bacsó és a Rákóczi utca sarkán 1983-ra elkészülő áj épületben kap majd elhelyezést, mintegy 180 négyzetméteres területen. Az iroda mellett itt lesz a körzet mun kisszállása és garázsa is. A tervezésről, a kivitelezésről a város tanácsa gondoskodik.

Mezőgazdasági szakember-találkozó

Régi hagyomány a szerencsi járásban, hogy a nyárutó vagy az őszelő egyik hót végén véleménycserére, baráti találkozóm gyűlnek ösz- sze a mezőgazdasági üzemek vezetői, különböző területeken dolgozó szakemberei. Nem tartják számon, hogy mikor voR az első, Szerencsen agronómusnapnak nevezett ilyen találkozó, de ae elmúlt hét végén megrendezett rendkívül hasznos, baráti összejövetel mintegy 200 résztvevője között sokan voltáig akik már az 1950-es , esztendők hasonló Vdalko- 1 »óinak haasnáca ie emlékeztekA mczegaaeteöágS szakember-találkozó e sokoldalú hasznáról, a véleménycserék, a tapasztalatcsere-lehetőségek jelentősegéről szólt megnyitó szavaiban Imri Gyula, a járási pártbizottság első titkára is. Fansgó Károly, a megyei tanács mezőgazdasági osztályának vezetője, aki a járás agrárgazdaságának munkáját értékelte, tennivalóit összegezte előadásában, ugyancsak arra mutatott rá bevezetőjében, hogy a szerencsi járás agronómusnap- ja nemcsak jó hagyomány, de hagyományteremtő is egész megyénkben. Egyre több helyen rendeznek hasonló, sikeres, a munkát előbbre vivő baráti találkozókat.

Maga az előadás, a nyári munkák értékelése, az őszi s a hosszabb távú feladatok summázása jó vitaindítónak bizonyult Mert amellett, hogy elismeréssel szólt a szerencsi járás mezőgazdaságának eredményeiről, az itt született jó kezdeményezésekről, hosszú esztendők egyenletes fejlődéséről, arra is rámutatott, hogy e táj mezőgazdasági nagyüzemei még sok jó tapasztalatot cserélhetnek ki egymás között. Sok esetben van mit tanulni a közvetlen szomszédtól, s bőven van lehetőség egymás kölcsönös segítésére is.

Ami az idei aratást illeti, elismeréssel szólt a nyári munkák jó munkaszervezéséről, s arról az igyekezetről, amivel a szerencsi járás gazdaságai a kalászosok idei gyengébb átlagtermése okozta kieséseket igyekeznek pótolni. Külön hangsúlyozta, hogy a megyei átlaggal közel azonos termelési adottságok ellenére, a szerencsi járás mezőgazdasági nagyüzemeinek a megyeinél mintegy 5

mázsával nagyobb búza, s közel ennyivel magasabb tavaszi árpa átlagtermést sikerült elérniük. Ebben jelentős része volt a taktaharkányi Petőfi Tsz-nek és a Szerencsi Állami Gazdaságnak, ahol 55 mázsa feletti volt a búza átlagtermése, vagy a bekecsi Hegy alja Tsz-nek,

ahol hektáronként 41 mázsa lavasei árpát takarítottak be.

Sok szó értett a vitát, azaz inkább az eszmecseréket, baráti beszélgetéseket elindító, a figyelmet a legfontosabbakra irányító előadásban az állattenyésztésről, a fejlődő melléküzemági tevékenységről, az 1200 hektárnyi, a járásban található kertészeti kultúra, az ültetvények, a borászat jövőjéről, tennáva- 1 óiról is.

Mint az előző években, bizonyára most is sok tapasztalatot cseréltek, újabb együttműködéseket kezdeményeztek, az egymás segítésének lehetőségeit beszélték meg a járás mezőgazdasági vezetői.

Legfontosabb a megelőzés

A társadalmi tufáidon védelme a Borsodi Szénbányáknál

Áprilisban és májusban széles körű felmérést végzett a Borsodi Szénbányák Vállalat üzemrendészete az ellenőrzési osztállyal közösen, melynek során felmérték, hogy az üzemekben milyen mennyiségű és minőségű elfekvő anyag — álló- és fogyóeszköz, hulladék — található. A közelmúltban tartott rendészeti munkaértekezleten foglalták össze a tapasztalatokat.

Megállapították, hogy szinte minden üzemben és aknán nagyon sok az elfekvő anyag, amelyből arra következtettek: ennek a területnek nincs gazdája. Hónapokon át gyűlik. illetve gyűjtik a különböző anyagokat, ömlesztve, szortírozás nélkül. Majd lesz vele valami, vagy jó lesz valamire! Közben az egyik üzemben hiányzik az az anyag, amelyből a másikban halmok keletkeznek. Nincs koordinálás ezen a területen az üzemek között, pedig sok új anyag beszerzését lehetne megelőzni, ami jelentős anyagi megtakarítást eredményezne.

A vizsgálatnak az volt a célja, hogy az üzemek vállalaton belül hasznosítsák az egyes helyeken elfekvő, de a termelésben alkalmazható anyagokat. Vállalaton belül nem szükséges, de használható anyagokat felkínálják értékesítésre. Nagyobb volumenű selejtezéssel megszabadulnak a felesleges anyagoktól. eszközöktől. E három fő célkitűzés folyamatos megvalósításának eredményei máris lemérhetek: áttekinthetőbbek az altnak, üzemterek, egyszerűbb a szemrevételezés.

Portásfülkék építésében is előre léptek, mint például az Ormosi, Szuhavölgyi és Put- noki Bányaüzemben. Ahol szükséges, a jövőben is felépítik a portásfülkéket és megfelelő kapuőrök alkalmazásáról sem feledkeznek meg. Hiányosság, hogy a legtöbb aknánál, főleg a műhelyek környékén nagyobb mennyiségű villanymotort tárolnak a szabadban, amely két szempontból is káros: könnyen eltulajdonítható és az időjárás viszontagságai miatt tönkremehet.

Gazdasági okokból nem tudják rövid időn belül megoldani az üzemek, aknák bekerítését, ennek ellenére vannak olyan lehetőségek, amelyekkel csökkenthető a szabadon levő terület. Ormos- bányán például szűkítették az üzemteret és a felszabadult kerítést más helyen beépítik. De ha egy évben csak néhány méter kerítés építhető meg, már az is előrelépés.

Vita volt a társadalmi rendészeti aktívák megbízatásával kapcsolatban: kell-e mea bízólevél? A rendészeti kézikönyv értelmébe« a társadalmi rendészeti aktívákat a termelési tanácskozásokon javasolják, illetve választják mep, így megbízólevél nélkül végzik munkájukat.

N.J. |