Észak-Magyarország, 1981. augusztus (37. évfolyam, 179-203. szám)
1981-08-13 / 189. szám
1981. augusztus 13u,-csütörtök ESZAK.KACTÄRORSZAG 3 ............. H arc a mázsákért Kohósalak a talajba Hektáronként negyvenöt- ezer kupát számoltak az emődi Szabadságharcos Termelőszövetkezet növénytermesztői. De ebben az adatban nem a mennyiség a meglepő, hanem csak méret, amely miatt legalább kétszer körbejártuk — a főag- ronómus nagy gyönyörűségére — a lelőhelyet. Azt a táblát, amelyben a francia származású napraforgóhibrid hatalmas tányérokat produkált. Koncz István elégedetten dörzsölte a kezét: — Legalább 25 mázsa van benne. Szó, ami szó, ez a nagy hozam ránk is fér. A kalászosok ugyanis nem hoztak annyit, mint az elmúlt évben. A borsó hozamáról pedig jobb nem is beszélni. ' Pár perces beszélgetés után kiderült, hogy nem is olyan rossz a helyzet. A búza 44 mázsát adott hektáronként — amely ugyan elmarad a tavalyi hozamtól, de az idei időjárási viszonyok között ez jó eredmény. Az őszi árpa 39 mázsája, a tavaszi árpa 36 mázsája is önmagáért beszél. Az önköltség mind a három növény esetében belül maradt a mázsánkénti kétszáz forinton, vagyis a hatékonysággal, s a jövedelemmel sincs baj. Akkor? — Inkább a gazda elégedetlensége, a több is lehetett volna reménye mondatja a panaszt velünk... Nagyon őszintén: eddig elégedettek lehetünk az évvel, még akkor is, ha a szárazság most már a kapásainkat is sújtja. És ez az időjárás, a napsütés, a meleg elősegítette, hogy az utóbbi évek leggyorsabb, óraműszerűen szervezett betakarítását elvégezhessük. Kissé fellengzősen hatott az utóbbi mondat. Koncz István, a főagronómus észrevehette ezt, mert szinte mentegetőzve — vagy nehezményezve — megjegyezte: — Soha nem tudtunk munkát annyira pontosan szervezni, mint az idén. Még mi is meglepődtünk, hiszen úgy tűnt, hogy a tálajművelő traktorok kergetik a kombájnokat. Két nappal azután, ahogy levonultak a kombájnok, már mélyre volt forgatva a tarló. Minden táblánk várhatja az őszi, tavaszi vetéseket. Hozzátette még: a talajmunkákra, a tápanyag-utánpótlásra, az eltömörödött talajok szerkezetének megjavítására optimális az idő. Alig aratták le a búzát, a talajművelő eszközök sora jelent meg azokban a táblákban, ahová a hónap végén a repcét vetik, hogy a kedvező magágyat kialakítsák.— Mert végső soron ez a célunk. A hozamok nagyságát a kellő időben, jó minőségben elvégzett talajmunka határozza meg. Például ezért injekciózzuk tábláinkat. Tűnek, tű az injektáló gépsor eszköze, amely a talajba juttatja a folyékony nitrogént, bár azonnal hozzá kell tenni, az orvosi eszközhöz csak a hangzása hasonlatos. Itt elsősorban a talajok tápanyag-utánpótlásának a biztosítása a feladata, amelynek eredményeként veszteségmentes, jó hatásfokú visszapótlás biztosítható. Erre az alapra szórják még ki a szilárd műtrágyákat, s a szerves trágyát'. — Hagyományosan jó a kapcsolatunk a polgári talajvédelmi társulással, amelynek szórókocsijai terítik szét az istállókban képződő tízezer tonnányi szerves anyagot. A hatékonyság, a minél kisebb termelési költségek érdekében, a jövőben a tápanyag-visszapótlásnak ezt a módszerét kell fejlesztenünk. Viszonylag közismert: a mezőgazdasági alaptevékenység hatékonysága a nyersanyag, a gépek, s alkatrészek árunak emelkedésével csökkent. Ezt csak úgy lehet kivédeni, ha a hozamokat továbbra is növeljük. Ilyen magas termelési szintnél a fejlődés nehéz feladatnak tűnik. Már csak azért is, mert valahogy úgy fogalmazódott meg, hogy 100 forintos befektetéssel 110 forint árbevételt kell termelni, különben a ráfordítással nincs arányban a jövedelem. Ezt több, vagy korszerűbb géppel, magasabb eszközfelhasználással elérni a számítások szerint lehetetlen. Egyetlen út marad számukra, a termőtalajok jobb feltöltése. Már megkezdődött annak a szervestrágya-kezelő telepnek az építése, amelyről a későbbiekben, több mint 12 ezer tonna minőségileg kiváló istóllótrágyát nyerhetnek. A kedvező feltételek között szinte előkészíthetik a szerves anyagot a termés- többlet „kiharcolására”. A Felnémetiből származó mészkőpor segítségével a savanyú talajaik javítását, a kohósalak igénybevételével több foszfor hatóanyagot nyújthatnak a növényeknek. A telepen kezelt trágyában elkerülhető a hagyományos módszer 20—40 százalékos hatóanyag-vesztesége. Ugyanakkor egy rendkívül kedvező humuszképző, talajjavító anyagot nyernek, amely szórásával, mélybeforgatásával a hozamok arányosan növekedhetnek. És ez a tápanyag egyike a legolcsóbbaknak. — Ugyanez vonatkozhatna a többi talajvédelmi elképzelésünkre is. Pár évvel ezelőtt készítettünk egy 16 millió forintot igénylő javítási tervet (amelyet el is fogadtak, s papíron 700 ezer forintba került!), de ennek megvalósítására idén nena adtak állami támogatást. Saját pénzügyi eszközünk ilyen méretre kevés, s teljesen leköti a hasonló célt szolgáló szervestrágya-kezelő telep kialakítása. ígéretünk van, hogy jövőre a dotációt megkapjuk, s akkor a munkákat folytathatjuk, bár meg kell jegyeznem, a tervhez képest két évet vesztettünk. Anélkül, hogy a szűkös állami támogatás elosztását bírálnám — mert éppen elég területünk van a megyében, a Bodrogközben, Taktaközben, ahová fontosabb a pertr. —, meg szeretném jegyezni, a meliorációs terveknél elsősorban a talajok termőbbé tétele tenne a cél. Viszont a tervek szerint az úthálózat, táblá- sitás kialakítása a talajvédelem égjük feltétele. Nos. egy altalajlazítás, meszezés után, amely magasabb hozamokat jelent, az innen származó haszonból, önerőből kepes fedezni a szövetkezet • ezeket a másodlagos munkálatokat. Az elsődleges munkáknak a nyereség érdekében nem a komplexitást, hanem a hatékonyságot kellene tekinteni, még akkor is, ha a terv mást ír elő. Mert a népgazdaság érdeke a hozamok növelésében, a költségek csökkentésében merül ki, s elnézést a szóért : nem egy-egy fasor kivágásában, s az út áthelyezésében, amelyre a jövedelem növelése után is ráér a szövetkezet. — kármán — agrar szánén A Borsod-Abaúj-Zemplén megyei fiatal agrár szakemberek tanácsának munkabizottsága soron következő rendezvényét a Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Tájkiál- litás alkalmával Mezőkövesden. a Matyó Termelőszövetkezetben tartja augusztus 23-án (vasárnap) délelőtt 10 órai kezdettel. A kiállítás Második éve. hogy a TESCO révén Etiópiába szerződött Sárospatakról dr. Obzsut József és felesége, dr. Trus- kovszky Erzsébet. Mindketten mezőgazdászok, a borkombinátban. illetve a Bőd- v rogközi állami Gazdaságban dolgoztak. A kelet-afrikai országban a Mezőgazdasági Minisztériumban tevékenykednek, elméleti és gyakorlati munkájukkal segítve az ottani szocialista jellegű mezőgazdaság fejlesztését. Munka juk során mintegy húszezer k' lométert téve meg. bejárták már a hatalmas országnak mind a 14 tartományát, s a helyszínen látják el tanáccsal az állami gazdaságokat és a falusi agrár szövetkezeteket. megtekintése után a bizottság tagjai a megyei K1SZ- bizottság 1981. május 13-i ülésén — a mezőgazdaságban dolgozó fiatalok munkájának, élet- és munkakörülményeiről, illetve a mezőgazdaságban dolgozó KISZ-szeivezetek tevékenységének továbbfejlesztéséről — hozott határozatát vitatják meg. A gyakorlati munkájuk mellett mindketten szaktanulmányokat is írnak, s ezeket a legnagyobb etiópiai napilap, az angol nyelven mégjelenő The Ethiojnan Herald folytatásokban közli. Nagyobb lélegzetű tanulmányaikban a magyar termelőszövetkezeti mozgalom tapasztalatairól, az állami gazdaságaink, téeszeink s általában a magyarv mezőgazdaság fejlődéséről, magas színvonaláról tájékoztatják az etióp lakosságot. Ezenkívül beszámolnak ottani munkájuk eddigi eredményeiről. a tudománynak és a gyakorlatnak a mező- gazdaság szempontjából rendkívül fontos összhangjáról, az etióp mezőgazdaság növényvédelmi tennivalóiról. _ leszerelési ünnepség Nyiívánosao búcsúztak el bajtársaiktól, parancsnokaiktól, a varos es Somogy megye lakóitól szerdán a kaposvári helyőrség leszerelő katonái. A zászlodíszbe öltözött Kossuth térén megrendezett ünnepségen a Himnusz elhangzása «tan felolvasták a honvédelmi miniszter diszparancsát a sorkatonai időt letöltöttek tartalékállományba helyezéséről, majd Kovács Pál altábornagy, honvédelmi miniszterhelyettes' mondott beszédet. A leszereiők nevében Kanizsai is ír rín őrmester mondott köszönetét alakulatának. s tett ígéretet arra. hogy a polgári életben is becsülettel helytállnak. hasznosítják mindazt, amit a hadseregben tanultak. Végül a Hazafias Népfront Országos Tanácsa nevében Polinszky Károly akadémikus. a Hazafias Népfront Országos Tanácsának alelnöke köszöntötte a leszerelőket. Kérte őket. hogy fejlesszék tovább elméleti, gyakorlati ismereteiket, tudások legjavát adva vegyenek részt építő munkánkban, a béke í megőrzéséért vívott harr ham Szerelik az új függőleges akna gépházát. „Milliomos” lesz a putnoki akna r»i r ii függőleges aknát a Királd- hoz tartozó Mocsolyás térségében. A nagy eseményre, a két vágat egybenyi- tására, a két brigád föld alatti találkozására ez év június 9-én került sor. — A függőleges aknán szállítják ki majd az éghetetlen anyagot, a meddőt. s ugyanitt szállítják le a bányába a különböző gépi berendezéseket, vas- és faanyagokat A lejtős akna a szén felszínre juttatását szolgálja, s napjainkban itt közlekednek a bányászok. Az akna vágatokkal megkutatott, leművelhető szén- vagyona 10,5 millió tonnával növekedett, a korábbi helyzethez képest — magyarázza Meskó László. Napjainkban gumi szalagon érkezik fel a szén a banya mélyéről, s túlnyomó többsége kötélpályán folytatja útját az. osztályozó ra, illetve a vasúti pályaudvarra. Azt a mennyiséget, amit a kötélpálya nem bír elszállítani, tehergépkocsival fuvarozzák el, de ez nagyon kevés. Mivel távlatokban ez a szállítási rendszer valószínűleg nem felel meg majd az igényeknek, tervezik a további korszerűsí tését. A függőleges aknához kapcsolódó munkálatok a finishez, érkeztek, s határidőre való befejezésük különösen körültekintő szervezést tesz. szükségessé. Szerelik az aknában a belső szerelvényeket, s hozzáláttak már az ideiglenes aknatorony lebontásához. Közben alapozzák az ak- naházat. majd felállítják az új aknatornyot. Sietni kell, hogy a mocsolyási függőleges akna a tervezett időben. jövő júniusban megkezdhesse az üzemelést. Fürdőt-öltözőt. műhelyeket, irodákat is építenek az aknaudvaron. Ezzel párhuzamosan dolgoznak a föld mélyében a termelés beindításához. elengedhetetlen vágatok kiképzésén, véglegesítésén. — A putnoki aknának 1985-ben már egymillió tonna szenet kell adnia — közli Magyart Nándor, a vallalat beruházási osztályának vezetője. — A beruházás befejezése további 362 millió forintot igényel, s ebből 298 millió forintot államkölcsön bői akarunk biztosítani. Hitelkérelmünket az erre illetékes országos zsűri augusztus 3-án jogosnak, megalapozottnak Ítélte, de pénzt nem kaptunk. mert az erre az évre előirányzott egymilliárd forintos fejlesztési keret kimerült. Októberben újratárgyalják a kérelmünket, s bízunk benne, megkapjuk a kért összeget. Addig is vállaljuk ,a kockázatot, folytatjuk a beruházást hiszen a viszonylag olcsó hazai szénre szüksége van az országnak. Kolaj László Fotó: Temcsi László A Bányászati és Koliásza- ti Lapok — Bányászát 109. évfolyam, 1976., 6. számában olvasható: „A Rima (Rimamurány— Salgótarjáni Vasmű Rt.) jelenléte miatt a MÁK (Magyar Általános Kőszénbánya Rt) Királdtól csak É—ÉK-i irányban terjeszkedhetett. A Sajó jobb oldalán 1912—22. között le- mélyitett 17 fúrólyuk alapján 1922. február 1-én Sajó- velezd határában — a közelmúltban bezárt Jenő új lej- tósakna közelében — nyitották meg az első putnoki banyát A ma is működő lejtős- és függőleges aknát 50 évvel ezelőtt, 1926-ban mélyítették (vagyis már 55 éve — a szerk.). A Sajóból származó dinamikus víz- utánpótlódás okozta nehézségek, a szén viszonylag alacsony fűtöértéke és a vasútállomástól való elég nagy távolság miatt nagyobb aranyu bányaművelés kezdetben nem tudott kifejlődni, sót az 1930, körüli dekonjunktúra idején a termelés szünetek is, A bánya újranyitasa — a mai külszíni létesítmények építésével együtt — 1941-ben kezdődött és a második születését .jelképező első csille szén 1943. június 3- án ért a külszínre.” És közel az idő, amikor harmadszor is újjászületik a putnoki szénbánya. A folyamatban levő mintegy 600 millió ■ forint értékű beruházás eredményeként Építik a kazánházat. *-----—— — ——— u gyanis megyénk, illetve az ország egyik legnagyobb, legkorszerűbb aknáját alakítják - ki a térségben. A munkaiatok 1977-ben kezdődtek, s befejezésük 1984- ben várható. Meskó László, a Borsodi Szénbányák Vállalat létesítményi főmérnökéé — A Putnok—Sajómercse szánva gyonpótló beruházás nagyjából a félidejéhez erkezefct Az eddig végzett munkálatok kettős célt szolgáltak : bővíteni a lefejtendő szánvagvont, s megteremteni a feltételeket a jelenleginél jóval nagyobb termelés bánvabeli, illetve külszíni elszállításához. Az ezekből a tennivalókból eredő feladatokat keil befejeznünk. Miután ez megtörtént, évente egymillió tonna szén küldhető felszínre a putnoki aknából. Emlékeztetőül végjük sorra, melyek voltak a nagyarányú, a vállalat és a népgazdaság számára egyaránt fontos beruházás főbb munkálatai. Először is a bánya saját erőből kihajtott egy lejtős aknát, s ehhez 1977. október 6-án kezdett hozzá Bartók T. Béla elővájó szocialista brigádja. Ugyancsak ez a csapat készítette el az említett lejtős aknához kapcsolódó bányato- lyosót, majd elkezdett építeni egy gerincvágatot Királd irányába. A bányászokkal szemben haladlak az aknamélyítők, akik korábban lemélyitettek egy
