Észak-Magyarország, 1981. augusztus (37. évfolyam, 179-203. szám)

1981-08-13 / 189. szám

1981. augusztus 13u,-csütörtök ESZAK.KACTÄRORSZAG 3 ............. H arc a mázsákért Kohósalak a talajba Hektáronként negyvenöt- ezer kupát számoltak az emődi Szabadságharcos Ter­melőszövetkezet növényter­mesztői. De ebben az adat­ban nem a mennyiség a meglepő, hanem csak méret, amely miatt legalább két­szer körbejártuk — a főag- ronómus nagy gyönyörűségé­re — a lelőhelyet. Azt a táb­lát, amelyben a francia szár­mazású napraforgóhibrid ha­talmas tányérokat produkált. Koncz István elégedetten dörzsölte a kezét: — Legalább 25 mázsa van benne. Szó, ami szó, ez a nagy hozam ránk is fér. A kalászosok ugyanis nem hoz­tak annyit, mint az elmúlt évben. A borsó hozamáról pedig jobb nem is beszélni. ' Pár perces beszélgetés után kiderült, hogy nem is olyan rossz a helyzet. A bú­za 44 mázsát adott hektá­ronként — amely ugyan el­marad a tavalyi hozamtól, de az idei időjárási viszo­nyok között ez jó eredmény. Az őszi árpa 39 mázsája, a tavaszi árpa 36 mázsája is önmagáért beszél. Az ön­költség mind a három nö­vény esetében belül maradt a mázsánkénti kétszáz fo­rinton, vagyis a hatékony­sággal, s a jövedelemmel sincs baj. Akkor? — Inkább a gazda elége­detlensége, a több is lehe­tett volna reménye mondat­ja a panaszt velünk... Na­gyon őszintén: eddig elége­dettek lehetünk az évvel, még akkor is, ha a száraz­ság most már a kapásainkat is sújtja. És ez az időjárás, a napsütés, a meleg elősegí­tette, hogy az utóbbi évek leggyorsabb, óraműszerűen szervezett betakarítását el­végezhessük. Kissé fellengzősen hatott az utóbbi mondat. Koncz István, a főagronómus észre­vehette ezt, mert szinte men­tegetőzve — vagy nehezmé­nyezve — megjegyezte: — Soha nem tudtunk mun­kát annyira pontosan szer­vezni, mint az idén. Még mi is meglepődtünk, hiszen úgy tűnt, hogy a tálajművelő traktorok kergetik a kom­bájnokat. Két nappal azután, ahogy levonultak a kombáj­nok, már mélyre volt forgat­va a tarló. Minden táblánk várhatja az őszi, tavaszi ve­téseket. Hozzátette még: a talaj­munkákra, a tápanyag-után­pótlásra, az eltömörödött ta­lajok szerkezetének megja­vítására optimális az idő. Alig aratták le a búzát, a talajművelő eszközök sora jelent meg azokban a táb­lákban, ahová a hónap vé­gén a repcét vetik, hogy a kedvező magágyat kialakít­sák.­— Mert végső soron ez a célunk. A hozamok nagysá­gát a kellő időben, jó minő­ségben elvégzett talajmunka határozza meg. Például ezért injekciózzuk tábláinkat. Tűnek, tű az injektáló gépsor eszköze, amely a ta­lajba juttatja a folyékony nitrogént, bár azonnal hoz­zá kell tenni, az orvosi esz­közhöz csak a hangzása ha­sonlatos. Itt elsősorban a ta­lajok tápanyag-utánpótlásá­nak a biztosítása a feladata, amelynek eredményeként veszteségmentes, jó hatásfo­kú visszapótlás biztosítható. Erre az alapra szórják még ki a szilárd műtrágyákat, s a szerves trágyát'. — Hagyományosan jó a kapcsolatunk a polgári ta­lajvédelmi társulással, amelynek szórókocsijai terí­tik szét az istállókban kép­ződő tízezer tonnányi szer­ves anyagot. A hatékonyság, a minél kisebb termelési költségek érdekében, a jö­vőben a tápanyag-visszapót­lásnak ezt a módszerét kell fejlesztenünk. Viszonylag közismert: a mezőgazdasági alaptevékenység hatékonysá­ga a nyersanyag, a gépek, s alkatrészek árunak emel­kedésével csökkent. Ezt csak úgy lehet kivédeni, ha a ho­zamokat továbbra is növel­jük. Ilyen magas termelési szintnél a fejlődés nehéz fel­adatnak tűnik. Már csak azért is, mert valahogy úgy fogalmazódott meg, hogy 100 forintos befektetéssel 110 forint árbevételt kell ter­melni, különben a ráfordí­tással nincs arányban a jö­vedelem. Ezt több, vagy kor­szerűbb géppel, magasabb eszközfelhasználással elér­ni a számítások szerint le­hetetlen. Egyetlen út ma­rad számukra, a termőtala­jok jobb feltöltése. Már megkezdődött annak a szervestrágya-kezelő telep­nek az építése, amelyről a későbbiekben, több mint 12 ezer tonna minőségileg ki­váló istóllótrágyát nyerhet­nek. A kedvező feltételek között szinte előkészíthetik a szerves anyagot a termés- többlet „kiharcolására”. A Felnémetiből származó mész­kőpor segítségével a sava­nyú talajaik javítását, a ko­hósalak igénybevételével több foszfor hatóanyagot nyújthatnak a növényeknek. A telepen kezelt trágyában elkerülhető a hagyományos módszer 20—40 százalékos hatóanyag-vesztesége. Ugyan­akkor egy rendkívül kedve­ző humuszképző, talajjavító anyagot nyernek, amely szó­rásával, mélybeforgatásával a hozamok arányosan növeked­hetnek. És ez a tápanyag egyike a legolcsóbbaknak. — Ugyanez vonatkozhatna a többi talajvédelmi elkép­zelésünkre is. Pár évvel ez­előtt készítettünk egy 16 millió forintot igénylő javí­tási tervet (amelyet el is fogadtak, s papíron 700 ezer forintba került!), de ennek megvalósítására idén nena adtak állami támogatást. Saját pénzügyi eszközünk ilyen méretre kevés, s tel­jesen leköti a hasonló célt szolgáló szervestrágya-kezelő telep kialakítása. ígéretünk van, hogy jövőre a dotációt megkapjuk, s akkor a mun­kákat folytathatjuk, bár meg kell jegyeznem, a tervhez képest két évet vesztettünk. Anélkül, hogy a szűkös állami támogatás elosztását bírálnám — mert éppen elég területünk van a me­gyében, a Bodrogközben, Taktaközben, ahová fonto­sabb a pertr. —, meg sze­retném jegyezni, a meliorá­ciós terveknél elsősorban a talajok termőbbé tétele ten­ne a cél. Viszont a tervek szerint az úthálózat, táblá- sitás kialakítása a talajvé­delem égjük feltétele. Nos. egy altalajlazítás, meszezés után, amely magasabb ho­zamokat jelent, az innen származó haszonból, önerő­ből kepes fedezni a szövet­kezet • ezeket a másodlagos munkálatokat. Az elsődleges munkáknak a nyereség ér­dekében nem a komplexi­tást, hanem a hatékonyságot kellene tekinteni, még akkor is, ha a terv mást ír elő. Mert a népgazdaság érdeke a hozamok növelésében, a költségek csökkentésében merül ki, s elnézést a szó­ért : nem egy-egy fasor ki­vágásában, s az út áthelye­zésében, amelyre a jövede­lem növelése után is ráér a szövetkezet. — kármán — agrar szánén A Borsod-Abaúj-Zemplén megyei fiatal agrár szakem­berek tanácsának munkabi­zottsága soron következő ren­dezvényét a Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Tájkiál- litás alkalmával Mezőköves­den. a Matyó Termelőszö­vetkezetben tartja augusztus 23-án (vasárnap) délelőtt 10 órai kezdettel. A kiállítás Második éve. hogy a TESCO révén Etiópiába szerződött Sárospatakról dr. Obzsut József és felesége, dr. Trus- kovszky Erzsébet. Mindket­ten mezőgazdászok, a bor­kombinátban. illetve a Bőd- v rogközi állami Gazdaságban dolgoztak. A kelet-afrikai országban a Mezőgazdasági Miniszté­riumban tevékenykednek, el­méleti és gyakorlati munká­jukkal segítve az ottani szocialista jellegű mezőgaz­daság fejlesztését. Munka juk során mintegy húszezer k' lométert téve meg. bejár­ták már a hatalmas ország­nak mind a 14 tartományát, s a helyszínen látják el ta­náccsal az állami gazdasá­gokat és a falusi agrár szö­vetkezeteket. megtekintése után a bizott­ság tagjai a megyei K1SZ- bizottság 1981. május 13-i ülésén — a mezőgazdaság­ban dolgozó fiatalok mun­kájának, élet- és munkakö­rülményeiről, illetve a me­zőgazdaságban dolgozó KISZ-szeivezetek tevékeny­ségének továbbfejlesztéséről — hozott határozatát vitatják meg. A gyakorlati munkájuk mellett mindketten szakta­nulmányokat is írnak, s eze­ket a legnagyobb etiópiai napilap, az angol nyelven mégjelenő The Ethiojnan Herald folytatásokban közli. Nagyobb lélegzetű tanulmá­nyaikban a magyar termelő­szövetkezeti mozgalom ta­pasztalatairól, az állami gaz­daságaink, téeszeink s álta­lában a magyarv mezőgazda­ság fejlődéséről, magas szín­vonaláról tájékoztatják az etióp lakosságot. Ezenkívül beszámolnak ot­tani munkájuk eddigi ered­ményeiről. a tudománynak és a gyakorlatnak a mező- gazdaság szempontjából rendkívül fontos összhang­járól, az etióp mezőgazdaság növényvédelmi tennivalói­ról. _ leszerelési ünnepség Nyiívánosao búcsúztak el bajtársaiktól, parancsnokaik­tól, a varos es Somogy me­gye lakóitól szerdán a ka­posvári helyőrség leszerelő katonái. A zászlodíszbe öl­tözött Kossuth térén meg­rendezett ünnepségen a Himnusz elhangzása «tan felolvasták a honvédelmi miniszter diszparancsát a sorkatonai időt letöltöttek tartalékállományba helyezé­séről, majd Kovács Pál al­tábornagy, honvédelmi mi­niszterhelyettes' mondott be­szédet. A leszereiők nevében Ka­nizsai is ír rín őrmester mon­dott köszönetét alakulatá­nak. s tett ígéretet arra. hogy a polgári életben is be­csülettel helytállnak. hasz­nosítják mindazt, amit a hadseregben tanultak. Végül a Hazafias Nép­front Országos Tanácsa ne­vében Polinszky Károly akadémikus. a Hazafias Népfront Országos Tanácsá­nak alelnöke köszöntötte a leszerelőket. Kérte őket. hogy fejlesszék tovább elméleti, gyakorlati ismereteiket, tu­dások legjavát adva vegye­nek részt építő munkánkban, a béke í megőrzéséért vívott harr ham Szerelik az új függőleges akna gépházát. „Milliomos” lesz a putnoki akna r»i r ii függőleges aknát a Királd- hoz tartozó Mocsolyás tér­ségében. A nagy esemény­re, a két vágat egybenyi- tására, a két brigád föld alatti találkozására ez év június 9-én került sor. — A függőleges aknán szállítják ki majd az ég­hetetlen anyagot, a med­dőt. s ugyanitt szállítják le a bányába a különböző gé­pi berendezéseket, vas- és faanyagokat A lejtős akna a szén felszínre juttatását szolgálja, s napjainkban itt közlekednek a bányászok. Az akna vágatokkal meg­kutatott, leművelhető szén- vagyona 10,5 millió tonná­val növekedett, a korábbi helyzethez képest — ma­gyarázza Meskó László. Napjainkban gumi szala­gon érkezik fel a szén a banya mélyéről, s túlnyo­mó többsége kötélpályán folytatja útját az. osztályo­zó ra, illetve a vasúti pá­lyaudvarra. Azt a mennyi­séget, amit a kötélpálya nem bír elszállítani, teher­gépkocsival fuvarozzák el, de ez nagyon kevés. Mivel távlatokban ez a szállítási rendszer valószínűleg nem felel meg majd az igények­nek, tervezik a további kor­szerűsí tését. A függőleges aknához kapcsolódó munkálatok a finishez, érkeztek, s határ­időre való befejezésük kü­lönösen körültekintő szer­vezést tesz. szükségessé. Szerelik az aknában a bel­ső szerelvényeket, s hozzá­láttak már az ideiglenes aknatorony lebontásához. Közben alapozzák az ak- naházat. majd felállítják az új aknatornyot. Sietni kell, hogy a mocsolyási függő­leges akna a tervezett idő­ben. jövő júniusban meg­kezdhesse az üzemelést. Fürdőt-öltözőt. műhelye­ket, irodákat is építenek az aknaudvaron. Ezzel párhu­zamosan dolgoznak a föld mélyében a termelés bein­dításához. elengedhetetlen vágatok kiképzésén, végle­gesítésén. — A putnoki aknának 1985-ben már egymillió ton­na szenet kell adnia — közli Magyart Nándor, a vallalat beruházási osztá­lyának vezetője. — A beru­házás befejezése további 362 millió forintot igényel, s ebből 298 millió forintot államkölcsön bői akarunk biztosítani. Hitelkérelmün­ket az erre illetékes orszá­gos zsűri augusztus 3-án jogosnak, megalapozottnak Ítélte, de pénzt nem kap­tunk. mert az erre az évre előirányzott egymilliárd fo­rintos fejlesztési keret ki­merült. Októberben újra­tárgyalják a kérelmünket, s bízunk benne, megkapjuk a kért összeget. Addig is vál­laljuk ,a kockázatot, foly­tatjuk a beruházást hiszen a viszonylag olcsó hazai szénre szüksége van az or­szágnak. Kolaj László Fotó: Temcsi László A Bányászati és Koliásza- ti Lapok — Bányászát 109. évfolyam, 1976., 6. számá­ban olvasható: „A Rima (Rimamurány— Salgótarjáni Vasmű Rt.) jelenléte miatt a MÁK (Ma­gyar Általános Kőszénbá­nya Rt) Királdtól csak É—ÉK-i irányban terjesz­kedhetett. A Sajó jobb ol­dalán 1912—22. között le- mélyitett 17 fúrólyuk alap­ján 1922. február 1-én Sajó- velezd határában — a közel­múltban bezárt Jenő új lej- tósakna közelében — nyitot­ták meg az első putnoki ba­nyát A ma is működő lej­tős- és függőleges aknát 50 évvel ezelőtt, 1926-ban mé­lyítették (vagyis már 55 éve — a szerk.). A Sajóból származó dinamikus víz- utánpótlódás okozta nehéz­ségek, a szén viszonylag alacsony fűtöértéke és a vasútállomástól való elég nagy távolság miatt na­gyobb aranyu bányaműve­lés kezdetben nem tudott kifejlődni, sót az 1930, kö­rüli dekonjunktúra idején a termelés szünetek is, A bá­nya újranyitasa — a mai külszíni létesítmények épí­tésével együtt — 1941-ben kezdődött és a második születését .jelképező első csille szén 1943. június 3- án ért a külszínre.” És közel az idő, amikor harmadszor is újjászületik a putnoki szénbánya. A fo­lyamatban levő mintegy 600 millió ■ forint értékű beru­házás eredményeként Építik a kazánházat. *-----—— — ——— u gyanis megyénk, illetve az ország egyik legnagyobb, legkorszerűbb aknáját ala­kítják - ki a térségben. A munkaiatok 1977-ben kez­dődtek, s befejezésük 1984- ben várható. Meskó László, a Borsodi Szénbányák Vál­lalat létesítményi főmérnö­kéé — A Putnok—Sajómercse szánva gyonpótló beruhá­zás nagyjából a félidejéhez erkezefct Az eddig végzett munkálatok kettős célt szol­gáltak : bővíteni a lefejten­dő szánvagvont, s megte­remteni a feltételeket a je­lenleginél jóval nagyobb termelés bánvabeli, illetve külszíni elszállításához. Az ezekből a tennivalókból eredő feladatokat keil be­fejeznünk. Miután ez meg­történt, évente egymillió tonna szén küldhető fel­színre a putnoki aknából. Emlékeztetőül végjük sor­ra, melyek voltak a nagy­arányú, a vállalat és a nép­gazdaság számára egyaránt fontos beruházás főbb mun­kálatai. Először is a bánya saját erőből kihajtott egy lejtős aknát, s ehhez 1977. október 6-án kezdett hozzá Bartók T. Béla elővájó szo­cialista brigádja. Ugyan­csak ez a csapat készítet­te el az említett lejtős ak­nához kapcsolódó bányato- lyosót, majd elkezdett épí­teni egy gerincvágatot Királd irányába. A bányá­szokkal szemben haladlak az aknamélyítők, akik ko­rábban lemélyitettek egy

Next

/
Thumbnails
Contents