Észak-Magyarország, 1981. augusztus (37. évfolyam, 179-203. szám)
1981-08-13 / 189. szám
ÉSZAK-MAGYARORSZAG 4 1981. augusztus 13., csütörtök Sarkod) Imre Jelenet Sarkadi Imre: Elveszett paradicsom című színművéből, a Madách Színház Kamaraszínházának előadásában. A képen: Váradi Hédi, Horváth Jenő és Gábor Miklós. Kortársunk: Sarkadi Imre Hatvarvéve született a Körhinta írója Rejtélyesen halt meg, zaklatottan élt. két végén égette a gyertyát. Szinte már 1961. április 12-e hajnalán, halálakor, új legenda született. Sarkadi Imre legendája. Azóta húsz esztendő telt el, megjelentek összegyűjtött írásai, könyvek, tanulmányok tártak fel életét, életművének értékeit. A legenda széjjel- oszlott, egy jelentős szocialista ihletésű íré maradt a helyén. Hatvan évvel ezelőtt, 1921. augusztus 13-án született viszonylag jómódú debreceni cíviscsaládban. Leérettségizett, jogi egyetemre járt, aztán felcsapott újságírónak egy debreceni kormánypárti laphoz. 1945- ben a Nemzeti Parasztpárt tagja lett, mint annyi más népi mozgalomhoz köze.álló értelmiségi, s a párt lapjának újságírója — Darvas József hívására. Illyés Gyula is rátalált: „Irodalmi fölfedezettem volt; kedves, folyton dorgálás alatt álló vidéki édes öcsém, __rem énységem, hogy nem gyöngül a magyar irodalom”. Ekkor lett igazi újságíró: hol a Tiszántúlon, hol a Dunántúlon bukkant fel, s lelt rá mindig a falu legégetőob kérdéseire. A polgári-értelmiségi származású fiatalember a parasztság életének egyik legjobb ismerője. Cikkei ekkortájt mindig a falu változásairól szólnak, elbeszélései azonban még egy ideig, körülbelül 1948-ig, értelmiségi gondolatkörben mozognak. A fordulat éve számára is változást hoz, ekkor válik szépíróként a parasztság ábrázolójává. Monográfiájának szerzője azzal magyarázza, hogy Magyarországon a felszabadulás után a paraszti élet sűrítette magába a legnagyobb változásokat. Hozzátehetnénk egyéb okokat is, a lényeg ugyanaz: Sarkadi számára a magyar falu átalakulása jelenti azt az élményt, amely öt az elkötelezett, szocialista szemléletű, realista elbeszélések, kisregények, drámák felé hajtja. 1949—1955-ös korszakának legjobb műve a Gél János útja. Az előszóban ő maga fogalmazza meg, hogy Móricz Zsi gmond Boldog emberének folytatásául szánta. A születő új embert ábrázolta: a cselédből a maga gazdájává, termelőszövetkezeti taggá váló nincstelent. A regény 1950-ben jelent meg e^y sematikus áradatban, amelyből szenvedélyessége, át- éltsége, hitelessége messze kiemelt^. Másik nevezetes alkotása ebből az időből az új magyar filmművészet egyik legnagyobb büszkeségének, a Körhintának a forgatókönyve. (A K útban című elbeszéléséből kereki- tette.) A Tanyasi dúvad című regénye szintén ekkori. Méltó párja a Gál János útjának. Első színre vitt drámái is e tájt születnek: az Üt a tanyáról, s a Szeptember. Mind-mind, kivétel nélkül a paraszti élet tükre. Igaz, néha torzít a tükör. Sarkadi Imre sem kerülhette ki a sematizmus buktatóit. Talán éppen ezért talált magára nehezen 1956 után. Pedig egy pillanatra sem vállalt közösséget az ellen- forradalommal. József-Atti- ia-díjas, Kossutb-díjas író volt, egészen fiatalon, körülményei mégis mostohára fordultak, az irodalmi élet szélére került. Ráadásul megbetegedett, súlyos műtéten esett át. Tovább alkotott, de már nem a parasztság érdekli, nem járja az országot, irodalmi életet él a fővárosban, arról ír, amit legjobban ismer, s ami talán akkor izgalmasabb is volt: az értelmiségről. A vergődő értelmiség izgatja, azaz önmaga. Négy jelentős mű zárja le emberi és alkotói életútját: A gyáva, a Bolond és szörnyeteg című kisregények, s az Elveszett paradicsom, és az Oszlopos Simeon című drámák. Sötét képekkel küszködik bennük, küzdelme „az élet értelmét, társadalmi helyét elvesztett, de azt szüntelen kereső, visz- szaperlő ember tragikus küzdelme”. S ezzel a szakasszal csukódik be Sarkadi Imre életműve. Halála véletlen volt és korai. Nem szabad anarchikus hőseihez hasonlítani. A teljes Sarkadi Imréhez hitelesen hozzátartozik a Gál János útja, a Körhinta, s természetesen A gyáva is. Egyszer a szocialista realizmus mibenléte felől elmélkedett. Az ő „ legjobb művei kétségtelenül beletartoznak. Híven, lelkesen szolgálta a felszabadulás után létrejött új rendet, még bizonytalanságai, útkeresései ellenére is a miénk. Az érdeklődő olvasóknak Hajdú Ráfis és Kónya Judit Sarkadi-könyveit ajánljuk, s természetesen az író nagy példányszámban megjelenő, gazdag könyvtermését. Friss és tanulságos olvasmányok. Gy. L. Nézőtéri meditáció Zsarolás, művészpálya, nyomozás Nyári csengetések Általános után, középiskola elolt A televízió korábbi Angyal-sorozataiból jól ismert Roger Moore főszereplésével készült Andrew V. McLag- len rendezésében a 25 millió fontos váltságdíj című angol kalandfilrp, amely — a főszereplő televízióbeli filmjeitől eltérően — kitűnően szórakoztat, izgalmas fordulataival, nagyfokú mesterségbeli tudással készült képsoraival másfél órányi remek szórakozást kínál. Roger Moore itt is valamiféle szu permen, bizonyos Ffolkes nevű személyiséget alakít, akinek kisded csapata kitűnően képzett, könnyűbúvár, de egyéb feladatokra is vállalkozik. A filmbeli esetben egy rablóbanda foglyul ejti az Esther nevű hajót és személyzetét, s azzal zsarolja az olajtársaságot, hogy , felrobbantja a hajót, valamint a Ruth és Jennifer nevű mesterséges olajkutatószigeteket az Északi-tengeren, ha nem kapja meg a címbeli váltságdíjat. Az angol kormány kénytelen Ffolkeshoz fordulni segítségért, s ő mindent megold, persze nem könnyen, sok-sok izgalom árán, igén fordulatos kalandok közben. Azt talán szükségtelen elbeszélni előre, milyen kalandok követik egymást, illetlen is lenne így ^csökkenteni a majdani néző szórakozásának izgalmassá- gát, de arra érdemes felfigyelni, hogy a főhős ábrázolása — nőgyűlölő, kimért angol úr, sok macskával, másfél évtizede hímzett kézimunkával, ugyanakkor hihetetlenül kemény katonaként —, valamint az angol kormány veszélyhelyzetben megmutatkozó magatartásának érzékeltetése (még hasonlít is kicsit a filmbeli miniszterelnöknő az igazira), valami sajátosan groteszk tónust is ad a 25 millió fontos váltságdíjnak, amelyben természetesen sikerrel jár Ffolkes akciója, a zsarolók elnyerik büntetésüket. A maga műfajában külön figyelmet érdemlő mű. * A hét további filmjei között látható az NDK-ból való Solo Sunny, amelyet a közönség kis része már láthatott a május, elején megrendezett szocialista filmek fesztiválja során. A Konrad Wolf rendezte filmben egv szövőnőből lett popénekes életútjában kapunk képet ennek a könnyűnek ítélt pályának tüskéiről, nehezen járhatóságáról, küzdelmeiről, s a történet során Ingrid Sommerből Solo Sunnyvá változó főszereplő esetének háttérében a társkeresés, a megértésre vágyás NDK-ban sem ismeretlen gondjairól, a haknibrigádok felemás életéről. — A kis rendőr nagy napjai címmel szovjet bűnügyi film is látható a héten. Rendezője Vlagyimir Fokin, s egy fiatal, álmodozó hajlamú nyomozó első nagy- kalandos akcióját mutatja be, a bűnüldözés mellett a nyomozók életéből és világából is többet mutatva fel a szokásos krímiknél. E film is természetesen a nyomozás sikerévéi zárul. * Nem új bemutató ugyan, de itt említendő meg, hogy a filmmúzeumi sorozatban Pasolini nagy hírű filmje, a Dekameron látható, s azt a szokásos filmmúzeumi előadásokon felül a miskolci Kossuth mozi hétfőig minden este vetíti. Bizonyára sokakat érdekel. (benedek) Tárva-nyitva a sárospataki Rákóczi Gimnázium bejárati ajtaja. Az udvaron betonozok, a hűs lépcsőházban kislány ballag felfelé. — Hová? — Most lesz a kicsengetés. Két perc múlva diákok özönlenek a folyosóra, kirajzanak az udvarra. Akárcsak iskolaidőben. A tízperc itt és most is csak tíz perc, azután újra megszólal a csengő, amely a megye különböző kis településeiről érkezett fiataloknak, most, nyáridőben is a tanítás kezdetét és végét jelenti. Pontosabban: jelezte, mert a hagyományos, középiskolára előkészítő tanfolyam tegnap, — szerdán véget ért. Augusztus másodikén érkeztek meg a fiúk és a lányok, az első oroszórát augusztus 3- án tartották. Naponta hat tanóra, délután szilencium- mal, hiszen itt házi feladatokat is kaptak, olykor nem is keveset. A .hatból négyet az orosz nyelv tanulására fordítottak, egy-egy jutott a magyar nyelvre és irodalomra, illetve a matematikára. — Hányadszor is rendezik meg ezt a nyári tanfoiya- mot? ■ — Huszadszor. Kovács István általános iskolai megyei orosz szakfelügyelő, a tábor vagy mondjuk inkább előkészítő tanfolyam vezetője persze bővebb felvilágosítással is szolgált. Az első évtizedben olyan fiatalokat hívtak be, akik falujukban, az általános iskolában nem tanulták az orosz nyelvet. Nem tanulták, mert nem volt nyelvtanár az iskolában. A középiskolai tanulmányokhoz viszont szükségük volt legalább alapfokú ismeretekre. A nyelvtanítás most is perdöntő, legfeljebb az ideke- rülés okai mások. Az utolsó három diák, aki ezen az előkészítőn ismerkedett az orosz nyelvvel, 1979-ben volt náluk. Egyikük Encsen, ketten pedig Miskolcon jártak utána középiskolába. Utánaérdeklődtek: félévkor közepest kaptak oroszból. — Fizikai dolgozók tehetséges, középiskolába jelentkező és felvételt nyert gyerekeit hívtuk be — mondta a tanfolyam vezetője. — Olyanokat, akik valamilyen ok miatt hátrányban voltak a nyelvtanulásban. Például nem szaktanár tanította őket, képesítés nélküli helyettesítette a gyes-en levő orosz szakost. Vagy, mert ilyen is előfordul azért, s a szakfelügyelet jelezte, hogy az iskolában nem tartja elégségesnek a nyelvtanítás színvonalát. Itt, a legjobb orosz szakos pedagógusok közreműködésével, tulajdonképpen intenzív formában próbáljuk meg felzárkóztatni őket. — Sikerrel? N-— Többnyire igen. Magyarból és matematikából az első órán íratunk felmérőt A két hét alatt az általánosan tapasztalt hiányosságokat próbáljuk pótolni. Oroszból négy óra bemelegítés után van a felmérő. Közepes erősségű. Eredménye alapján osztjuk be csoportokba őket. A legjobbak 12 —14-en, a leggyengébbek pedig 7-en, 8-an vannak egv csoportban. Kedden jeles szirtihez igazítva írtuk meg az ellenőrző felmérést. Így is sokkal jobbak az eredmények. Ha keményen akarnék fogalmazni, azt mondanám: az általános iskolás érdemjegyüket most már „takarja” a nyelvtudásuk. Az előkészítés nem üdülés. Még ha egy-egy strando- lásra volt is alkalom. Vagy idő arra, hogy roppant kedvezményesen elmenjenek a Szirtes-estre. Igaz, a térítés mindössze 70 forint. Szemkó Erzsébet György- tarlóról érkezett. Szeptemberben a sátoraljaújhelyi közgazdasági szakközépiskolában tanul majd. — Te hogy kerülhettél ide? — Az osztályban 11 -en voltunk, hárman készültürfk ' középiskolába. Szóltak, hogy jöhetek. Anyuék is azt mondták, nem lehet káromra. Két- i tőnket jelölték, de azután az igazgató néni írt, hadd jöhessen el a harmadik is. Azután ő is kapott levelet, hogy jöhet. — Megérte? — Nekem igen. Nálunk nem vették olyan szigorúan az oroszt, a követelmények sem voltak nagyok. Meg azután azt hiszem, itt jobban meg tudták magyarázni. — Mit? — Például * a kiejtést. Mutatták például a középisko-' lás könyvet. Abban nemcsak leírták, le is rajzolták a kiejtést. Ilyen a mi könyveinkben nem volt. A bükkzsérci Papp Sanyi egri iskolába készül. De ő is a megye gyereke. Tőlük hárman jöhettek volna. De már más táborba fizettek be, nem akarták lempndani. Rudolf tel épről sem jött el-a harmadik kislány, nem volt kedve hozzá. Csernyák Kati viszont eljött, s bár maga is érzi, a két hét alatt bizony elég sok mindent megtanult, alighanem még nem tudja felfogni, mennyit! Kovács István szerint — az első, nem is olyan nehéz felmérő eredményei alapján — 10—15 százaléka a gyerekeknek szinte automatikusan megbukhatott volna a középiskolában a nyelvből. Az általános iskola egyenetlenségei, különböző színvonala leginkább itt érezteti hatását. Az előkészítés egyfajta felzárkóztatás, amire szükség van. S amire a múltban is és a jövőben is, ráépül még a' . középiskolai megkülönböztetett figyelem. A hátrányról ugyanis, az esetek többségében nem a gyerek tehet. A szakfelügyelő szerint, talán még növelni is kellene a létszámot. Ügy százötven gyerek mindenképpen rászorulna az előkészítőre. A 120 meghívottból 100 jött el. Lehet, a véletlen hozta, de beszélgetőpartnereim egyébként sem dobták sarokba a tankönyveket. Azt mondták: azért bele-belené- zegettek. Mert nyáron felejtenek. Szeptemberben pedig szeretnének jól rajtolni. Csutorák Annamária A borsodsziróki „Bartók Béla” Mg. Ip. Termelőszövetkezet Miskolc, József Attila utca 20. alatti szolgáltató ágazata takarítási, ablaktisztítási, valamint rovar- és rágcsálóirtási munkálatokat vállal közüietek és egyéni megrendelők részére. Telefon: 38-979 /
