Észak-Magyarország, 1981. augusztus (37. évfolyam, 179-203. szám)
1981-08-12 / 188. szám
ÉSZAK-MAGYARORSZÄG 4 1981. augusztus 12., szerda Munkakönyv — felnőtt módon Kétszer is be kellett mutatkoznia Viszokai Tordának, amíg megértettem a nevét. A félreértések elkerülése végett: e szép régi magyar keresztnév tulajdonosa egy 17 éves, nyurga, szőke fiatalember, aki a miskolci Herman Ottó Gimnáziumban tanul, szeptembertől már a negyedik osztályban. — Nagyon otthonosan mozogsz itt, mindenkihez van egy kedves szavad. Mióta dolgozol a csónakháznál? — Ma kezdtem, de -tavaly is jártam ide. Az itt dolgozó nyugdíjas bácsinak segítettem — akit már régóta ismerek —r akkor még fizetés nélkül. Jól érzem itt magam, mert emberek között vagyok. A munka nem nehéz, 1500 forintot kapok érte. — Mire költöd majd? — Azt hiszem, a felét a szüleimnek adom. Tőlük mindent megkapok, de be szeretném bizonyítani, hogy érek valamit. Ez a munka ■ nekem emiatt is fontos. A munka- közvetítőnél... Szeretettel várják a diákokat, akik munkát keresnek nyáron, ezt tapasztaltam már a Miskolci városi Tanács munkaközvetítő irodájában is. — Milyen munkalehetőségek közül választhattak, illetve választhatnak a gyerekek? Polónjri' Gyuláné válaszképpen egy összesítést tesz elém. — Harminchat különböző vállalat ad Miskolcon munkát az általános iskolát idén végzett, közép- és felsőfokú intézményekben tanuló fiataloknak ezen a nyáron. Most valahogy kevesebben jelentkeztek itt, mint a korábbi években, de ennek az is lehet az oka, hogy a szülők ajánlják be inkább a gyermekeiket a munkahelyükön, s van olyan diák, aki a barátja, vagy ismerőse javaslatára helyezkedik el. — Ha én most történetesen munkába szeretnék állni, hova menjek, mit tanácsol ? — A MÁV Miskolci Igazgatóságánál, a Lenin Kohászati Művekben, vagy az „Üj Élet” Termelőszövetkezetnél Görömbölyön próbálkozzon. — Milyen munkakörökben foglalkoztatják általában a gyerekeket? — Segédmunkásokként, raktárakban, a Postánál kézbesítőkként, vagy éppen adminisztratív munkakörben dolgoznak. Természetesen mindenütt koruknak, erejüknek megfelelően kapnak munkát. Unatkozásra itt nincs idő... — „Otthon csak unatkoznánk délelőtt, így meg pénzt is keresünk” — mondta Kovács Pista a. többiek helyett is, amikor arról érdeklőd tem, miért dolgoznak a nyáron. Vele és még hat társával — mindannyian közép- iskolások, vagy csak lesznek szeptembertől — a Gömöri pályaudvaron találkoztam — munka közben. Birkás Imre, munkaügyi ■ csoportvezető, aki először, a gyerekek felvételekor találkozott velük, csak jót mondott a munkájukról és róluk. Ugyanígy Harangi József, a pályaudvar főpályamesteri szakaszának a vezetője: — Sok olyan munkát bízhatunk a fiúkra, ami másodlagosnak tűnik, de nagyon fontosak és ezek elvégzésére a felnőtt dolgozóinkat kellene más, sürgősebb és nehezebb munkából elvonni. Ilyen a sínek, pályatestek tisztítása, már nem használt vasalkatrészek pakolása, selejtezése. A srácok fegyelmezettek, jól dolgoznak, de erről ők tudnak a legjobban beszélni. — Van elég munkátok, fiúk? — A nyolc órát mindig végigdolgozzuk, nem panaszkodhatunk — válaszol megint Pista. — A fizetéseteknek van már helye? — A Balatonra megyek üdülni, kell a zsebpénz — mondja Zakity Zoltán, vegyipari szakközépiskolás Kazincbarcikán. — Én ősszel kollégiumba költözök, egy-két fontosabb dolgot ebből a pénzből veszek meg. Kozsil Lacihoz hasonlóan még néhányan erre használják majd a közel kétezer forintot. — Munka után van még erőtök focizni, csavarogni? — Hát persze — felelnek szinte egyszerre a fiúk —, nem olyan nehéz ez a munka. Szeretjük csinálni. — Én például már június , 14-e óta itt vagyok — szól közbe Kovács Pisti újból. — Bizony volt olyan gyerek, aki már a nyári szünet első napján jelentkezett nálam, sőt akadt olyan is, aki még nem töltötte be a 14. évét, de szeretett volna már dolgozni. Neki várnia kellett, de jövőre szívesen látjuk. — Hány diákot foglalkoztatnak most? — 162 középiskolást vettünk fel a nyár elején, s jelenleg is dolgozik 131 fiú a Miskolci Vasúti Igazgatósághoz tartozó pályafenntartási területeken, pályaudvarokon. A jovo mezőgazdásza — a vasiparban... Nem vártam, hogy fehér köpenyben jelenik meg előttem. mégis meglepődtem egy kicsit. Olajfoltos munkásruhájában jött be az irodába — egyenesen a csavargyárból — Guba Jóska, aki a gyöngyösi Mezőgazdasági Főiskola végzős hallgatója. Húszéves, de én többnek véltem. Talán a munka teszi ? — Dolgoztál régebben is az LKM-ben? — Most vagyok itt negyedszer. Voltam már az irodaházban liftkezelő, a nyolcadik általános elvégzése után. Érettségit követően jöttem újra, akkor a durva- hengerdében, a kemencekö- művesek mellett dolgoztam, tavaly pedig a téglagyárban. — Miért éppen a nagyüzembe jöttél, hisz ez, amit végzel, egyáltalán njncs kapcsolatban a leendő szakmáddal. — A szüleim itt dolgoznak, először ők javasolták. — Hogyan fogadtak a munkatársaid? — Jól kijövök velük, rendesek hozzám. Persze akadtak eleinte problémák is, de ezek aztán megoldódtak. — Fogsz még nyaralni valahol ? — Igen. Bulgáriába készülök a barátaimmal. Ezért kell a pénz, de egyébként szeretek itt dolgozni. Nemcsak a zsebpénzért... A diákok többsége — legyenek közép-, vagy főiskolások — azért dolgozik nyaranta, hogy a szülei válláról vegyen le némi terhet. A.zt hiszem, sokan érezték már azt a büszkeséget, amit az első, saját fizetés kéz- nezvéteie jelentett, s amikor ezt a pénzt a szülők elé tehette. Mindenkepp tiszteletre méltó a diákok munkája, akarata .., Az LKM- ben mondta egy vezető: „ .... ezeknek a' gyerekeknek a munkához való hozzáállása évről évre jobb, becsülendő. Elsősorban persze nem is az a célunk, hogy minél többet dolgozzanak, hanem az, hogy ők kapjanak s*kal a vállalattól, ismerjék meg, s talán így meg is szeretik.- Az pedig nagyon sokat ér, ha a munkát megszeretik és becsülettel elvégzik a rájuk bízott feladatokat”. Ezekhez a gondolatokhoz — azt hiszem — nem keli hozzáfűzni semmit. Kegyes Csilla Gräber Margit és Banga Ferenc Két újabb kismonográfiát adott közre a Képzőművészeti Alap Kiadó Vállalata. A Mai magyar művészet sorozatban jelent meg Ury Ibolya Gráber Margitot bemutató kötete. A ma 86 évés Gráber Margit festőművész végigélte és végigfestette csaknem az egész XX. század eddigi évtizedeit, tehát pályaképe sok szempontból tanulságom lehet. Azok közé a jó festők közé tartozik, akik mindig hittel és hivatástudattal végezték munkájukat tehetségük birtokában. A magyar művészek derékhadához tartozott és tartozik ma is. A kezdetben maga választotta természetelvű festészet mellett tartott ki a mai napig konzekvensen. A kötet — a sorozat hagyományaihoz híven — 62 fekete—fehér és 16 színes reprodukcióval egészíti ki a tanulmányt. Egészen fiatal művész viszont Banga Ferenc, akit a másik kismonográfiában Németh ' Lajos mutat be. A fiatal grafikus műveit a miskolci közönség is ismerheti több itteni kiállításról. A hetvenes évek elején tűnt fel, viszonylag gyorsan szerzett magának komoly nevet a művészeti életben. A gyermekrajzok naivitására emlékeztető stílusa az idők sarán groteszk, irorlikus felhangot kapott. Az utóbbi években szobrászattal is kísérletezik és illusztrációkat is készít. .Ezt a kötetet is kiegészíti 16 fekete—fehér és 8 színes reprodukció. Pihenésként tudományos munkák nálunk levő Sályból való a 18. század . elejéről. Ezt mutatom be „Egy 17. századi méhészkönyv kéziratos variánsa” címmel. A „Tájak, korok, múzeumok” című sorozat részére elkészítettem a lillafüredi Herman Ottó-emlékház ismertetőjét. Ez most kiadásra vár. Most postáztam Debrecenbe, a Déri Múzeum Évkönyvében való közlésre a „Vándorárusok Nádudvaron” című munkámat. Sajtó alatt van a Corvina Kiadónál A népművészet mesterei sorozatban a „Fazekas István és a nádudvari Fazekas család” című kötetem. A Corvinával szerződést kötöttem egy újabb kötetre a fekete kerámiáról, a Gondolat Kiadóval pedig a Zemplénihegységről.-r- Hát ez nem éppen pihenés . .. — Nagyjából be is fejeztem a felsorolást. Legfeljebb még azt említem, hogy a Herman Ottó Múzeum képviseletében Viga Gyula néprajzkutatóval együtt, készítünk a Tankönyvkiadónak egy monografikus tanulmánygyűjteményt Répáshutáról, előreláthatólag 18 tanulmánnyal. — És a kikapcsolódás? — A családommal voltunk egy rövid szlovákiai körúton, s a közeli «napokban készülünk hasonló hazai körútra. (bm—1J) Lesz-e elég tanterem? Hajrá az iskolaépítéseken Az idei tanévben lép általános iskolás korba az egyik legnépesebb korosztály. A korábbiaknál több első osztályost várngk szinte mindenütt, pedig egynéhány városi iskolában már eddig ír meglehetősen nagy gondokat okozott a zsúfoltság, a túlságosan magas osztálylét-• szám. Ez pedig — köztudomású — nemcsak a pedagógiai munkát nehezíti, túlzottan megterheli magukat a gyerekeket is. A mostani ötéves tervben nem véletlenül fordul a megkülönböztetett figyelem az iskolahálózat fejlesztésere. Az oktatásügy változatlanul elsőbbséget élvez, s ennek egyik bizonyítéka, hogy az 1981—82-es tanévben is több helyen új iskolákban. új tantermekben kezdhetik meg a tanítást. Augusztusban, már-már hagyományszámba megy, hogy megszaporodnak az iskolaátadásokról szóló híradások. De vajon mindenütt elké- szüinek-e ezek a létesítmények, s gond nélkül beköltözhetnek-e a pedagógusok és a diákok az új intézményekbe? A körkérdésünkre kapóit válaszok sajnos nem teljesen megnyugtatóak. Sátoraljaújhelyen egészen bizonyosan nem lesz akadálya annak, hogy a szlovák nyelvű általános iskola tanévnyitó ünnepélyét már az új iskolaépületben tartsák meg szeptember 1-én. Időben elkészültek az építkezéssel, megtörtént az üzembe helyezés, lassan túl vannak már a berendezkedésen is. Legfeljebb a környék rendezése várat magára, viszont az udvaron folynak a kollégium építési munkái. A tanítást nem zavarja az épitkr-zt-s, legfeljebb nagyobb fegyelemre lesz szükség az óraközi szünetekben. Minden bizonnyal négy tanteremmel bővül az új tanévre a tarcali iskola is. Megszüntették az elmúlt esztendőben a diákotthont, helyiségeit tanteremmé alakították át. Hangonyban és Tiszalúcon tavalyról húzódott át négy-négy tanterem megépítése, s ugyancsak négy tanteremmel bővül az idei tanévben a sajószentpé- teri általános iskola. Már az elmúlt tanév végére elkészült Novajidrány- ban és Tiszakesziben a négy-- négy tanterem. Az építkezések teljes befejezését viszont csak majd a most kezdődő tanévben jeienthetik be. Jó ütemben kezdődött meg a kesznyéteni négy tanterem építése is. Az osztály- termeket azonban várhatóan nem vehetik birtokukba a gyerekek. A központi fűtés ugyanis nem készült el, csak 1982-re igazolták vissza. Befejeződött a szomolyai tornaterem építése, s az elmúlt évben megépült iskolákhoz átadják a tornatermeket Le- ninvárosban és Mezőkövesden. Beköltözhetnek a diákok az encsi 150 helyes diákotthonba is. Hetvenöt általános iskolás és ugyaneny- nyi középiskolás részére teremtenek elfogadható, jó. kényelmes élet- és munkafeltételeket. S ha már a munkafeltételeknél tartunk: Szikszón az elmúlt tanévben adták át az általános iskola új épületét Szeptemberben a régi általános iskolai épületben működik a gimnázium. A gim názium régi épületének négy tantermét megkapta az általános iskola. így megszűnik a közöskodés. ko. ao- ban ugyanis a gimnázium az általános iskolától bérelt termeket. Az idén már realizálódó fakultáoió belépésével viszont már nagy szükség volt a „státusok” végleges rendezésére. A szokásosnál nagyobb hajrára és az erők koncentrálására lesz viszont szükség Miskolcon, ahol jószerével csak a 101 -es Szakmunkás- képző Intézet építkezési üteme megnyugtató. A 24 tantermes' szakmunkásképző intézetbe már beköltöztek, s elkészül a kollégium is. A műhelyrész teljes befejezése azonban belenyúlik a tanévbe. A városban két általános iskola belépése elodázhatatlan szükség! A Tanács- köztársaság lakótelepen és az Avas-délen már eddig is csak nehezen tudták tartani az iskolákban a túlzsúfoltságból adódó labilis egyensúlyt. A belvárosban 24 tantermes, az Aj'as-délen 16 tantermes általános iskola épül. A tegnapi, augusztus 11-i bejárások eredménye: 15-én az Avason, 17-én a belvárosban kerülhet sor a műszaki átadásokra. így a -ta- nuljrj'ányi-szárnyakban szeptember 1-én megkezdődhet a tanítás. Sajnos, a tornatermi rész befejezése már belenyúlik majd a tanévbe. Tekintve, hogy néhány nappal ezelőtt még a tantermi rész átadásának időpontja is bizonytalan volt. valóban az utolsó napok teljes erőbevetésére lesz szükség. Különösen az Avason, ahol az iskola biztonságos megközelítését egy ideiglenes, a forgalomtól leválasztott járdával biztosítják majd. Csutorán Annamária Éár a múzeumok # munkájában nincsen nyári szünet, mégis • érződflc valami kis lazítás a máskor annyira szoros életen. A régészek többnyire ásatásokon dolgoznak, egyéb területek munkáiéi is vagy kutatnak, gyűjtenek, vagy éppen szab'adságukat töltik. Mit csinál a nyáron dr. Szabadfalvi József kandidátus, a Herman Ottó Múzeum, illetve a Borsod megyei Múzeumi Igazgatóság igazgatója? — A nyári idő viszonylagosan -kevesebb hivatali ügyintézése mellett több időm jut a _tudományos munkával való foglalkozásra. — Láttuk, a közelmúltban jelent meg „A megyaszói festett asztalosmunkák 1735-ből” című kötete. — Igen. E kötet kapcsolódik a Borsod—miskolci Múzeumban most látható azonos című kiállításhoz. Korábban foglalkoztarő a népi méhészkedéssel és e témakörben néhány tanulmányt publikáltam is. Most az Etnographia című folyóirat számára egy újabb tanulmányt írtam. Múzeumunk anyagában leltem rá egy 1645-ös eredetű méhészkönyvre, amelynek írója Ilorhi Miklós, II. Rákóczi György fejedelem főmé- hész-mestere. E könyv néhány kéziratos variáns példányban maradt fenn. A MÉHÉSZEK! MISKOLCON, 1981. AUGUSZTUS 15-EN, ISMÉT VEGYSZERES Gondoskodjanak a méhcsaládok szakszerű és biztonságos elzárásáról 1981. augusztus 14-én 19 órától augusztus 16-án 10 óráig! EGYETÉRTÉS MGTSZ, PUTNOK
