Észak-Magyarország, 1981. augusztus (37. évfolyam, 179-203. szám)
1981-08-12 / 188. szám
1981. augusztus 12., szerda ESZAC-MAGYARORSZÄG 3 r Nehéz év Ozdon is ül ÍMMCÍÖ Sokat beszélünk mostanában a tudományos-technikai haladásról, az innovációról. Felidézünk magyar feltalálókait és találmányokat: „nehéz embereket”, akiknek nem sikerült elfogadtatni elképzeléseiket, találmányokat, amelyek Magyarországon nem valósultak meg. Beszélünk a tehetségekről és a tehetségek elkallodásának veszélyéről. Talán érzékenyebben reagálunk ezekre a problémákra, mint korábban. És ez így természetes. Hiszen valamennyien tudjuk: gazdasági fejlődésünk lehetőségei beszűkültek. A nemzetközi gazdasági feltételek szigorúbbá váltak, gazdaságunk növekedésének eddigi forrásai kimerültek. A megváltozott külső és belső feltételekhez alkalmazkodni kell, ez az alkalmazkodás pedig a gazdaság egészének megújulását teszi szükségessé. Ez a megújulás' a tudomány és technika uj eredményeinek elsajátítása, a gazdasági innováció kiterjedése nélkül nem valósulhat meg. Gazdasági problémáink megoldásában sokat vár runk a tudománytól, a technikától. De azt is tudjuk, hogy a tudomány és technika fejlesztése nem csodaszer, nem megoldás önmagában. A tudományos és technikai újdonságoknak a termelésbe való bevezetése ugyanis a társadalmi viszonyok jellegétől függ. Van olyan társadalmi közeg, amely kedvez a tudományostechnikai haladásnak, igényli azt, és van olyan, amely nem képes befogadni, ösztönözni. Az tehát, hogy a magyar gazdaság milyen mértékben képes magába szívni a tudomány és technika eredményeit, amelyek nélkül nem valósulhat meg a további fejlődés, a magyar gazdaság társadalmi viszonyaitól függ: a tudományos- technikai haladást a társadalmi viszonyok határozzák BwR. Gazdasági fejlődésünk újbóli viszonylagos felgyorsítása a tudományos-technikai haladás révén így társadalmi viszonyaink alakulásától függ. Ez a felismerés az alapja azoknak a tudományos kutatásoknak, amelyek a tudományos-technikai haladás és az innováció társadalmi összefüggéseit vizsgálják. A közelmúltban két folyóiratunk is hagy teret szentelt e problémának. A Társadalomtudományi Közlemények 1981/1-es száma közli az MSZMP KB Agitációs és Propagandaosztálya és az MSZMP Szolnok megyei Bizottságának Oktatási Igazgatósága által szervezett tudományos tanácskozás anyagai „A tudományos-technikai haladás társadalmi-gazdasági összefüggései” címmel. A Magyar Tudomány pedig 1981/4-es számában tárgyalja az innováció és a társadalom összefüggéseit. A leTegnap, augusztus * 11-én, kedden, a megyei pártbizottság székházában aktívaér- tekezleten beszélték meg a soron levő tennivalókat megyénk szövetkezeti mozgalmának képviselői. A tanácskozást, amelyen jelen volt ár. Nyíri Béla, a TOT főtitkárhelyettese, Fejes László, a megyei tanács elnökhelyettese nyitotta meg, majd ár. Havasi Béla, a megyei pártbizottság titkára tartott előadást a szövetkezeti mozgalom helyzetéről, a szövetkezetek ősszel sorra kerülő kongresszusai előkészítésével kapcsolatos feladatokról. A szövetkezetek szocialista társadalmi rendszerünk szerves részeként működnek. Jelentős a súlyuk a mezőgazdaságban, az ipari termelés és szolgáltatás több ágazatában; az áruellátásban, a lakásállomány fenntartásában, gyarapításában. írtakból emelünk ki néhány gondolatot. Először is: többször használtuk az innováció fogalmát. Mit is értünk ezen? Olyan új szellemi terméket jelent — ötleteket, gondolatokat, találmányokat, új tudományos eredményeket —, amely a termelésbe behatolva gazdasági hasznot hozó minőségi fejlesztést eredményez. Az innováció tehát egy egész láncolatot foglal magába: az ötlettől a megvalósulásig, a kutatástól a fejlesztésen, termelésen, értékesítésen át a fogyasziá- sig. Gazdasági hasznot hoz, mert a termelési költségeket csökkenti, növeli a termelés hatékonyságát. Ez a hatása persze korlátozott ideig érvényesül: az innováció kiöregedik, s ekkor újabb innováció váltja fel. Az egyes innovációk tehát elavulnak, de ugyanakkor egymásra is épülnek. Más szóval: az elavult'innováció nem vészel, éppen azért, mert a továbblépés alapját képezi. A gazdasági fejlődésben ezért csak azok az országok tudják állni a versenyt, amelyek folyamatos innovatív tevékenységet folytatnak. Innovációs folyamatok természetesen a magyar gazdaságban is vannak. Ezek hatékonysága azonban alacsony fokú, terjedési sebességé lassú. Mindez a gazdaság egészének működési zavaraira utal, e zavarok tüneteként tekinthető. Az innovációs folyamatok fel- gyorsítása tehát a gazdasag egészének megújulásával párhuzamosan mehet csak végbe. A gazdaság megújulása pedig a társadalmi viszonyok fejlődésének függvénye: a gazdaság megújulása számos szociológiai problémát vet fel. így például nyilvánvaló, hogy a gazdaság megújítása, eg.v adott helyzetből való elmozdulása — noha lényegében a társadalom egészének az érdekét szolgálja — sértheti, kedvezőtlenül befolyásolhatja számos társadalmi csoport érdekeit, s így olyan érdektörekvésekbe ütközhet, amelyek objektíve a fennálló helyzet konzerválására irányulnak. Nézzünk egy példát. A vállalatok gazdasági feltételrendszerének szigorítása természetes módon ütközik a vállalati érdekekkel. 11a a vállalatok ezt az érdekütközést úgy oldjak fel, hogy fokozottabb mértékben támaszkodnak az innovációra, akkor ezzel az egész társadalom jól jár. De a vállalatok csak akkor választják ezt az utat, ha pozitív érdekeltségük fűződik hozzá, illetve - ha nem képesek a korábbi kedvező feltételeket „visszaalkudni”, s ezzel a fennálló helyzetet konzerválni. Már az eddigiekből is látszik: a gazdaság megújulási folyamata érdekütközésekhez, konfliktusokhoz vezet. Az innováció folyamatát konfliktusok kísérik, ante Vonatkozik ez megyénkre is, ahol a szövetkezetek az elmúlt években továbbfejlődtek, alapvető feladatuknak jól megfelellek. Olyan gazdasági, társadalmi erőt képviselnek, amelyre biztonsággal lehet építeni, hosszabb távon is — mondotta, majd így folytatta: — Megyénk mezőgazdasági termelőszövetkezetei sokat fejlődtek. Az üzemi termelési érték az elmúlt ötéves terv alatt közel 53 százalékkal nőtt. Felgyorsult a természeti adottságokhoz lyek lehetnek e folyamat kihordásának mozzanatai, de lehetnek gátjai, akadályai is. Az, hogy melyik eset következik be, attól függ, mennyire képes társadalmunk megbirkózni a konfliktusokkal. Más szavakkal: mennyire rendelkezik társadalmunk a konfliktustűrés, konfiiktusfeloldás képességével. A konfliktusok kezelésének mechanizmusait a társadalom alakítja, mi magunk formáljuk ezeket. Gazdaságunk megújulásának, az innovációs folyamatok fel- gyorsulásának élői éli étele annak a társadalmi-gazdasági környezetnek a megteremtése, amelynek segítségével kezelhetők és feloldhatók a szükségszerűen jelentkező konfliktusok. Fontos szerepe van ebben a politikai rendszer továbbfejlesztésének. A gazdasági megújulás által érintett érdekek politikai érdekként is megjelennek, politikai akarattá valnak, amely azután gazdasági döntésekben ölt testet. Ezért igen lényeges, hogy a politikai rendszer képes legyen a különböző érdekek kifejezésére, ütköztetésére, az érdekkonfliktusok feloldására. Az is nagyon fontos, hogy a politika tegye lehetővé a gazdálkodó vállalatok kockázatvállalását, s ugyanakkor részesítse őket a sikeres vállalkozás gyümölcseiből, ne a hatékonyan termelők rovására tartsa fenn az alkalmazkodni nem tudókat. A konfliktusok törésének képességére nemcsak a gazdaság egészében, hanem az egyes gazdálkodó egységekben is szükség van. Hiszen az Innováció a vállalatok belső eletében is érdekütközéseket eredményez, konfliktusokat szül. Természetesen igaz az, hogy a vállalatok csak akkor szívják fel az innovációt, lw fennmaradásuk, továbbfejlődésük ettől függ, vagy ennek révén lehetséges Ebben az esetben alakit iák csak ki belső szerkezetüket oly módon, hogy kezeljék az innovációs konfliktusokat, vállalják, nem pedig visszaszorítsák azokat. Az innovációs folyamatok kihordására aikahnas társadalmi környezet, vállalati szervezet lehet azután a szülőhelye azoknak a folyamathoz nélkülözhetetlen kreatív személyiségeknek, akik felvállalják az innovációs tevékenységet, s a siker reményében az ezzel járó konfliktusokat. Ezért olyan fontos és nélkülözhetetlen az a társadalmi intézményrendszerünket formáló reformtevékenység, amely a gazdasag társadalmi feltételéit alakítva az innováció, a tudományos-technikai haladás folyamatának kibontakozását teszi lehetővé. Ez a tevékenység maga is a megújulás részé: társa- I dalmi innováció. ' jobban igazodó termelési szerkezet kialakítása. Az ipari szövetkezetek termelése 34 százalékkal emelkedett, Meghatározóvá vált a ruházati ipar. A fogyasztási szövetkezetek tevékenysége elsősorban a falusi életviszonyok javításához kapcsolódik és itt értek el igazán jó eredményeket. A szövetkezetek előző kongresszusaik óta a nehezebbé vált gazdálkodási feltételek, a szigorúbb hazai követelmények ellenére jelentős eredményeket értek el. Hatékonyabba» használ Iák ki termelő lészil a betonpillér i Készül a betonpillér acélváza a BVM Miskolci Gyára bod- (ogkeresztúri üzemében. Sátoraljaújhelyen nem fejeződött be a július elején átadott déli pavilon használatbavételével a század elején épített városi kórház rekonstrukciója- Több mint tíz éve folynak már a munkál átok, és előreláthatólag további évekbe telik, míg befejeződnek a tervezett bővítések, átépítések. A déli pavilonban a szülészet-nőgyógyászat es a gyermekosztály nyert elhelyezést, s a kcrházbövítés legjelentősebb VI. ötéves tervi beruházása az úgynevezett északi pavilon építése. Ebben fog működni a se- bésaet 80 ággyal, továbbá a baleseti ambulanciát, a központi sterilizálót és az mv tesizív osztályt is itt helyezik el. Az északi pavilon építésére a VI. üteves tervben 73 millió forintot irányoztak elő, de ennél többe fog kerülni. mert a befejezése áthúzódik a következő tervidőszakra. Jó ütemben halad a III. sz„ épület felújítása. bővítése, s remény van rá, hogy további kilencmillió forint ráfordításával a jelenlegi tervidőszak közepére elkészül. Korszerű Db berendezésekkel, az eddiginél kedvezőbb körülmények között működhet majd itt a szemészet és az orr-fül-gé- gészeti osztály. alapjaikat, növelték erőforrásaikat, nagymértékben hozzájárultak a termelés, a sz.olgáltatás és az áruellátás bővítéséhez. Javították tagjaik, alkalmazottaik élet- és munkakörülményeit. Erősítették a szövetkezetek szocialista vonásait. A fejlődés néhány területen elmaradt a lehetőségektől. A szövetkezetek egy részének eredménye rosszabb, mint amit adottságaik igazolnak: a mennyiség növekedése nem tartott lépést a minőségi fejlődéssel, ugyanakkor a szövetkezetek demokratikus fórumainak működése sok helyütt továbbra is formális. A vitaindító előadásban a résztvevők áttekintést kaptak a megye szövetkezeti mozgalmának egészéről; a Politikai Bizottság irányelveiben körvonalazott követelményekről. A kedvezőtlen világpiaci helyzet, a kohászati termékek iránt mutatkozó kereslet mérséklődése leginkább a kohászati vállalatokat érinti.. Ez alól nem kivétel az Ózdi Kohászati Üzemek sem, s hogy a termékek iránt, mutatkozó kereslet visszaesése milyen problémákat okozott Ozdon, arról tanúskodnak az esztendő első felének termelését alátámasztó statisztikai adatok. A nagy múltú kohászati vállalat a termékek 30—35 százalékát az exportpiacokon értékesíti, legalábbis értékesítette az elmúlt években. A rendelésállomány hiánya a termelés visszafogására kényszerítette a gyár vezetőit, csaknem valamennyi termelőegységben kevesebb terméket állítottak elő. mintáz elmúlt év azonos időszakában. A közelmúltban megtartott: műszaki konferencián is elhangzott, hogy tartósan kell berendezkedni a termelés visszafogására, s ez az új helyzet új feladatok elé állítja a termelés irányítóit, a kohászati üzemek valamennyi dolgozóját. Méhész Dezső termelési /fxasztá 1 yvezető-hel y elles a 'következőkkel érzékelteti a kohászai, ezen belül az ÓKÜ gondjait: — A kedvezőtlen körülmények leginkább a hengersorok termelésének visszafogásában mutatkoznak. A meglevő kaoocitás kihasználását nem tette lehetővé a rendelésállomány hiánya, bár a számok szerint a hengersorokon 103,2 százalékra teljesítettük az első félévi tervet. A bázishoz képest azonban ez a teljesítés csak 88.4 százalék. Ebben a számadatban úgymond benne van a hengersorok termelésének visszafogása, hiszen a meny- nyiséget tekintve, jelentős különbség van az elmúlt félévi teljesítés és az idei első félévi eredmény között. A hazai vállalatokkal való szállítási kötelezettsegeinknek maradéktalanul eleget tettünk, pontosan és határidőre szállítottunk. Ám ez az úgynevezett kooperációs kötelezettség is kisebb volt, mint korábban, hiszen kevesebb . árut szállítottunk Csepelre és a Lenin Kohászai Művekbe is, mivel ez a két vállalat mérsékeltebb igényeket jelentett be termékeink iránt. A raktárakban, ideiglenes tárolóhelyeken jelentős meny- nyiségű termék vár elszállításra. A felhalmozott termékek láttán gyakorta hallani olyan véleményeket is, hogy: minek termelünk, ha nem tudjuk eladni? Valójában mi az igazság? Eladatlan készletek ezek, vagy csak elszállításra várnak? — A durvahengerműben 1800, a finomhengerműben 1800. a rúd-dróthengermű- ben 4000. a három hengerműben összességében mintegy 4 ezer 400 tonna anyag- féleség fekszik a földön. Ezeket a termékeket az exportáló vállalatok értékesítettek, tehát ez megkötött üzlet, csupán a beviteli engedélyre várunk. . így az NSZK részere 3250. Indiának 540. Szíriának 1300 tonna rúd-dróthengerművi terméket gyártottunk, de a szállításhoz szükséges a beviteli engedély is. Persze semmiképpen nem jó dolog ilyen nagy mennyiségű terméket raktározni, hiszen erre nem vagyunk berendezkedve! s ez a kényszertárolás nincs jó hatással sem a termelésre, sém a dolgozók hangulatára. Ha nagy erőfeszítések árán k, de > kohászati gyáregység teljesítette kötelezettségeit. Az első fél évben 97,8 százalékos tervteljesitésröl adhattak számot, ami több volt, mint az elmúlt esztendő azonos időszakában. A nyersvasgyártós mennyisége az acélmű igényeihez igazodott, s ennek a kohászati, gyáregység eleget tett, A gyáregység sem tudott folyamatosan termelni az esztendő első felében, s ebben különböző okok játszottak közre. Ilyenek például a kokszkészlet csökkenése, az úgynevezett BÉM-zsugoritvanv minősége, de gyakorta adódott üzemzavar különféle szerelvények meghibásodása miatt. A termelés egyenetlensége miatt nem volt egyenletes a nyersvas minősége, s ez nem kis gondot okozott a feldolgozó hengersoroknál. Elmondható, hogy ezt a minőségváltozást jól védték ki a hengerészek. Nem volt baj a termékek minőségével, s ez napjaink-; ban, amikor oly nagy suly- lyal esik latba a minőség, a piac megváltozott értékítélete figyelemre méltó ereri- ménynek számit. Erről a megváltozott ér ték rtistetrő!. s a gyáron belüli megváltó-: zott követelményekről a teö-j vetkezőket mondja a f&oaa-j Uíly vezető - helye ttes: — Ebben az eszterxfőbeai 200 millió forint nyereség el-j érését terveztük. Ez mim-j malis program, s ez a kétszázmillió forint csupán aa úgynevezett szinten tartanra elegendő. Mondanom sen» kell, ha nyereségrészesedest akarunk fizetni, akkor több nyereséget kell elérni. Az ismert és prognosztizálható rendelésállományt tekintve a 200 millió forint reális lehetőségnek látszik, de énnél többet elsősorban az árbevétel növelésével lehet, biztosítani. A piaci helyzet tehát meghatározó, s ezért a kisebb lehetőségeket is meg kell ragadnunk. Olyan igényeket is ki kell elégítenünk, ami korábban semmiképpen nem fért bele profilunkba. Arról van ugyanis szó, hogy nem válogathatunk. mindent le kell gyártanunk. ami árbevételt eredményez. Az esztendő első felében is ezt tettük. Ezzel elértük. hogy ha kisebb teljesítménnyel is, de üzemeltetni tudtuk a hengersorokat. Arbi a piacot illeti, érvényre jutott egy olyan alapelv, amely szerint a vevőkkel szembeni garancia érvényesítése kapott nagyobb hangsúlyt a termelőmunkában. Az nevezetesen, hogy ami Ózdról a piacra kikerül. az legyen kiváló minőségű termék. A piac számunkra létkérdés. — A többletnyereség elérésének természetesen más lehetősége is van. Például az anyagokkal és az energiával való takarékosság, a költségek csökkentése. — E tekintetben az első fél évben szép eredményeket értünk el, hiszen több mint 53 millió forinttal mérsékeltük a termelés költségeit. Lehetőség van a költségek további mérséklésere is. Az ezzel kapcsolatos intézkedési terv egyebek között a fajlagos kokszfogyasztás mérséklését, a martin- acél-gyártás során a fémbetét-felhasználás csökkentését irányozza elő. A műszaki feltételek adottak, de a rendelkezésre álló technikát le-' hét jól és lehet rosszul is kihasználni. A munkaszervezésben. a technológiai fe-' gyeleni' megszilárdításában is vannak még tartalékaink. Szarvas Dezső { Gedeon Péter Szövetkezeti pártaktíva Miskoieett
