Észak-Magyarország, 1981. augusztus (37. évfolyam, 179-203. szám)

1981-08-12 / 188. szám

ESZAK-MAGYARORSZAG 2 iftmwrejgwwwBMWi 1981. augusztus T2.f szerda panyol nyár 9 helyzet változatlan A lapok sietve és bősége­sen számoltak be Spanyol- országban a miniszterel­nök nagyszabású évadzáró logadásáról, amelyre — s ez volt éppen a feltűnő — nerfí jöttek el az ellenzéki pártok meghívott vezetői. Ezzel mintegy előre jelez­ték, hogy a madridi cent­rista kormányzat aligha számíthat békességre az ősszel kezdődő új politikai idényben. Legalábbis erre utal, hogy a baloldal nagy pártjai a bel- és a külpo­litika égető kérdéseiben nagy csatákra készülnek. De melyek is ezek? Ez a kép februárban megdöbbentette az egész világot. Tejero alezredes pisztollyal a kezében a spanyol parla­ment szónoki emelvényén. Mintegy 150 csendőrből álló csoport élén a parlament ülését megszakítva, elfoglalta az épületét és 350 képviselőt túszként tartott fogva. ségre vonást sejtetné Tisztek vannak — tudjuk, nagyon is enyhe — őrizetben, mi­közben a hadsereg és a rendőri-csendöri erők jelentős része minden módon szoli­daritását és tiszteletét fejezi ki a nyilvá­nosság előtt a puccsisták iránt. A vizsgá­lat viszont nem kap nagy nyilvánosságot. Például mindmáig szinte semmit nem tudni arról, hogy miféle kapcsolatok fűz­ték az érintett főtiszteket civil politikai körökhöz, esetleg vezető személyiségek­hez. így aztán Spanyolországban a leg­többen kételkednek abban, hogy a kor­mányzat ősszel valóban képes lesz a vád­lottak padjára ültetni Tejero alezredes irányítóit, a tekintélyes tábornokokat. In­kább úgy tűnik, hogy Calvo Sotelo kabi­netje fél ujjat húzni a fegyveres erőkkel. NATO-TAGSAG: UTOLAP Ez is közrejátszik: abban, hogy Madrid február óta annyira sietteti az ország csat­lakoztatását a NATO-hoz. A centrista kor­mány — ha már nem érez kellő erőt ma­gában és a fiatal spányol demokráciában ahhoz, hogy ellenálljon a szélsőjobb eset­leges fegyveres hatalomra törésének —, úgy véli: a NATO segít majd megóvni a mai rendet Spanyolországban. Egészen bi­zonyos, hogy ennek lehet is hatása a tá­bornokokra, de automatikus és abszolút védelmet egy puccs ellen persze nem je­lenthet. Erre hozzák a NATO-belépés el­lenfelei a kézenfekvő példákat ©örögor- szágról és Törökországról. Calvo Sotelóék emellett úgy érzik, hogy az atlanti csatlakozás ütőlapokat ad a kor­mány kezébe a politikai és gazdasági csa­tározásokhoz is. A NATO-ból nyilván könnyebb lenne már bejutni a Közös Pi­acba, ami sok hátránya mellett némi se­gítséget is nyújthatna az ország súlyos gazdasági helyzetében. Ez utóbbi egyébként szintén nem ígér szebb kilátásokat: az infláció és a mun­kanélküliség nem csökken. A létbizony­talanságot és az antidemokratikus kísér­leteket kiegészíti a mindent és mindenkit mételyező terrorizmus, amely ugyancsak nem csökkent az elmúlt hetekben. Spanyolországban tehát a helyzet „vál­tozatlan”, ami egyáltalán nem ad okot elégedett nyugalomra. A. K. PUCCS-RÉMKÉPEK Elsősorban a nyugtalankodó jobboldal állandósuló fenyegetése okozhat állandó főfájást Calvo Sotelo, a még fél éve sem kormányzó miniszterelnök csapatának. Az emlékezetes február 23-i puccskísérlet nemcsak páratlan félelmet és ellenérzést váltott ki az ország közvéleményében, ha­nem valami olyasmit is, amit bizony na­gyon nehéz lesz leküzdeni. Nevezetesen azt, hogy a demokráciához hű politikai erők és a francoista diktatúrához hasonló rendszer visszatérésétől rettegő emberek február óta mindinkább úgy látják: a ha­talomnak nincs igazi programja, eszköze • az erőszakkal kacérkodó, jobboldali beál­lítottságú fegyveres erők féken tartására Hiszen lassan fél év telt el az állam­csínykísérlet óta, s mindeddig alig történt ' valami, ami az átfogó és szigorú felelős­Caivo Sotelo miniszterelnök a képviselőház­ban a kormány terrorizmusellenes program­járól beszél. Nyílt tengeri halászat Először csak a szomszédos vizekre, a Keleti- és az Kszaki-tengerre merészked­jek ki a lengyel halászflot­ták, majd a gazdag zsák­mány reményében egyre tá­volabbra hajóztak. 1947-ben meghódították a Barents- tengert, eljutottak Izland és Grönland partjai közelébe, a hatvanas években pedig már a korszerű, lengyel gyárt­mányú hajókkal nyugat- afrikai, új-fundlandi vize­ken próbáltak szerencsét. 'Megfordultak a kanadai és az amerikai partok közelében, az Atlanti-óceánon is. A hetvenes években a flotta felfedezte a namíbiai és ar­gentínai halászterületeket, i najd elhajózott a Csendes­óceánra, az Indiai-óceánra. és végül a sarki vizekre is. Ez utóbbi területről 1979- ben 63 ezer tonna hallal tér­tek vissza. A flotta 1980-ban 820 ezer tonna halat fogott. A lengyel halászhajók a ávöli vizeken kihalászott halmennyiségnek mintegy a felét tudják hazaszállítani, a zsákmány többi részét béreit hajókkal továbbítják. Ez az üzemanyag- és egyéb költ­ségek jelentős drágulása miatt napjainkban jókora többletkiadást jelent, a becslések szerint évente 25 millió dollárt. Emellett azok az államok, amelyek régeb­ben megengedték felségvi­zeiken a halászatot, ma ugyanezért komoly összeget követelnek. Szenegál példá­ul 1981-től a korábbi díj kétszeresét kéri a halászati jogért. Ilyen helyzetben a közeli vizek jelentősége ismét meg­növekszik. Jelenleg a ha­lász-zsákmány egyharmada származik a Keleti-tenger­ről. A kötelező tilalmi sza­bályok betartásával Is éven­te 200 ezer tonna tőkehalat, heringet, sprotnit fognak a Keleti-tengeren. Ez a meny- nyiség 150 ezer tonna hús értékével ' egyenlő, s ezért jelentős szerepet kap a len­gyel élelmiszeriparban. BVT-küliiöttség Libanonban . A Beke-világ tanács teljes mértekben szolidáris azzal a harccal, amelyet Libanon né­pe folytat az ország függet­lenségének és szuverenitásá­nak védelmében. Ugyancsak szolidáris a palesztin nép képviselőinek nemzeti jo­gaikért vívott küzdelmével. Erről a BVT Libanonban járt küldöttsége biztosította az ( - szág haladó erőinek és a Pa­lesztin Felszabadítási Mozga­lomnak a képviselőit. A Béke-világtanács küldöt­teinek alkalmuk volt talál­kozni számos politikai cso­port, párt képviselőivel. Romesh Chandrát, a BVT elnökét fogadta Szárkisz köz- társasági' elnök is. A delegá­tusok megbeszélést folytat­tak Arafattal, a PFSZ veze- . tőjével, megtekintették az ország déli felén a hazafias erők és a palesztin mene­külttáborok ellen intézett iz­raeli támadások okozta pusz­tításokat. A VEM? KB ülése Varsóban (Folytatás az 1. oldalról) akadályozására hivatott, ter­vezett intézkedésekről. Rá­mutatott, hogy ez év júliusá­ban a termelés 17 százalék­kal maradt el a tavaly jú­liusitól. A miniszterelnök első he­lyettese kifejtette: a mező- gazdasági termelés fellendí­tése érdekében meg kell szüntetni a felvásárlási és a fogyasztói árak közötti aránytalanságot. A kataszt­rofális ellátási helyzet szük­ségessé teszi az élelmiszerek — így a kenyér, a liszt — fogyasztói árainak emelését. Obodowski rámutatott, hogy a gazdasági reform bevezeté­se stratégiai feladat, és be­jelentette, hogy a megkezdé­sére — a megfelelő előkészü­letek- után — 1982. január 1-én kerülhet sor. A Szoli­daritással folytatott tárgyalá­sok kérdésére visszatérve hangsúlyozta, hogy a kor­mány kész megvitatni min­den, az országot á válságból kivezető kezdeményezést. A LEMP KB piénumának második napirendi pontját Kazimierz Barcikowski, a Po­litikai Bizottság tagja, a KB titkára terjesztette elő. A LEMP IX., rendkívüli kong­resszusán <elért legnagyobb eredményként jelölte meg az új pártvezetőség demokra­tikus úton történt megválasz­tását, a párt munkaprogram­jának elfogadását, és az új szervezeti szabályzat létrejöt­tét. Barcikowski hangsúlyoz­ta: nem engedhető meg a párton belül csoportosulások szervezése, a frakciózást pe­dig — ha arra sor kerül — kategorikusan vissza kell uta­sítani. Kiemelte, hogy a párt­nak a politikai feladatok alá­becsülése nélkül kell hozzá­látnia a gazdasági problémák megoldásához. Ezt figyelembe véve a párt politikai és szer­vező tevékenységét három, különösen fontos területre kell összpontosítani: — a nyersanyagkitermelés, — az élelmiszergazdaság, — a lakásépítés. A LEMP KB titkára elmon­dotta: a társadalom két út között választhat: vagy min­den változatlanul mai ad, vagy pedig a gazdasági reform, és így az árak változtatásának útjára lép az ország, ami fo­kozatosan azt eredményezi, hogy ismét rendelkezésre áll­nak majd a szükséges áru­cikkek. — Mindezzel párhuzamo­san folyik a küzdelem állam­rendünkért, a szocializmus épitését vezető pártunk és a szocializmust ellenző eszmék, valamint cselekedetek között — mondotta, majd rámuta­tott,' hogy a megegyezések po­litikai irányvonala a társa­dalmi konfliktusok megoldá­sának fő eszköze. Aláhúzta, hogy a Szolidaritás agresz- szív körei által a IX. párt- kongresszus után teremtett helyzet alapos értékelést, és a következtetések legszéle­sebb körű levonását teszi szükségessé. * A chorzowi Kosciuszko Fémkohászati Gyár Szolidari­tás szakszervezete üzemi bi­zottságának elnöksége az alábbi határozatot juttatta el a lengyel kormány szakszer­vezeti kérdésekkel foglalkozó bizottságához: „A gyár üzemi bizottsága —• tekintettel arra. hogy a kor­mánybizottság és a Szolida­ritás közötti tárgyalások megszakadása miatt az or­szágban rendkívül feszült a politikai helyzet — több mint ötezer tagja nevében felhív­ja a feleket, hogy a sem az állam, sem a dolgozók érde­keit nem szolgáló konfliktus rendezése érdekében folytas­sák a tárgyalásokat”. A levél kapcsán Mieczis- law Rakowski miniszterel­nök-helyettes a PAP útján az alábbi választ adta: „Felhívásuk az országban tapasztalható jogos aggodal­mat tükrözi. Szeretném azon­ban felhívni a figyelmüket, hogy a tárgyalásokat maga a kormány kezdeményezte, mi­vel úgy vélekedett, hogy az utcai tüntetések és sztrájkok megsemmisüléshez vezethetik az országot, meghiúsíthatják a szocialista megújhodást. Az augusztus 6-i tárgyalásokon a kormány éppen az ország érdekében és abban a mély ■meggyőződésben törekedett következetesen a megállapo­dásra, hogy a gazdasági és társadalmi válságból való ki­út fő biztosítéka az együtt­működés. nem pedig a harc a szakszervezetekkel. Szeretném még egyszer meg­ismételni : a megállapodás tervezete kész, csak alá kell írni. De kész a Szolidaritás egyeztető bizottsága elé ter­jesztett problémák és kérdé- ' sek listája is, amelyre ne­künk (a kormánynak) választ kell kapnunk.” Szeptember Mól Emelkednek a nzeizi postai diák Gromiko levele Waldheimliez A Szovjetunió nemzetközi szerződést javasol arról, hogy i tiltsák be mindenfajta fegy­ver eljuttatását a világűrbe. Andrej Gromiko szovjet kül­ügyminiszter levelet intézett Kurt Waldheim ENSZ-főtit- kárhoz, s ebben kéri: tűzzék a szovjet javaslatot a világ- szervezet közgyűlése legköze­lebbi ülésszakának napi­rendjére. A levél emlékeztet arts, hogy jövőre lesz a világűr meghódítása kezdetének, az első szovjet mesterséges hold elindításának 25. évforduló­ja. „A világűr hasznosítása ma is nagy hasznot hoz az emberiségnek — írja a szov­jet külügyminiszter, hangsú­lyozva: tiltsák meg a világ­űr katonai célokra történő felhasználását „Megelégedéssel állapít­hatjuk rfieg, hogy ennek ér­dekében már nem keveset tettek” — hangoztatja Gro­miko levele. A fennálló meg­állapodások azonban nem zár­ják ki, hogy a világűrbe olyan fegyvereket juttassa­nak, amelyek nem tartoznak a tömegpusztító fegyverek kategóriájába. „Ennek követ­keztében fennáll, az utóbbi időben pedig növekszik a vi­lágűr militarizálásának ve­szélye” — állapítja meg a le­vél. „A Szovjetunió véleménye szerint ezit nem szabad meg­engedni. A Szovjetunió amel­lett van, hogy a világűr min­dig tiszta maradjon, mentes legyen mindenfajta fegyver­től, ne váljék a fegyverke­zési verseny új színterévé, az államok közötti kapcsolatok­ban a feszültség .forrásává. A Szovjetunió véleménye sze­rint ezt a célt szolgálná, ha nemzetközi szerződést kötné­nek arról, hogy megtiltják mindenfajta fegyvernek a vi­lágűrbe történő juttatását” — hangoztatja a szovjet kül­ügyminiszter, aki mellékelte leveléhez a Szovjetunió szer­ződéstervezetét. A nemzetközi egyetemes posta egyesület kongresszu­sának határozata alapján a világszervezethez tartozó posták 1981. július 1-től fo­lyamatosan felemelik a nem­zetközi postai küldemények díját. Hazánkban 1981. szep­tember 1-töI emelkednek a nemzetközi postai díjak. A díjemelés egyaránt érinti a levélpostai és a csomagkül­deményeket. Az emelkedés mértéke átlagosan 123 szá­zalék. Ezen belül például a 20 grammnál nem súlyo­sabb levelek díja 100 száza­lékkal — 4 forintról 8 fo­rintra — a nyomtatványoké 250-től 500 grammig több mint 200 százalékkal — 10 forintról 32 forintra, a le­velezőlapok díja pedig 67 százalékkal — 3 forintról 5 forintra — emelkedik. Nem változnak a külföld­re szóló pénzesutalványok és utánvételes küldemények, to­vábbá a szocialista orszá­gokba küldött 20 grammnál nem súlyosabb levelek, va­lamint levelezőlapok és ké­pes levelezőlapok díjai. Egyszerűsödnek és általá­ban csökkennek a légipos­tái pótdíjak, mert az addigi ötféle pótdíj helyett csak két­féle les?,; Európába 1 fo­rint, Európán kívül pedig 2 forint. A megváltozott dijakról és feltételekről a postahivata­lok adnak részletes tájékoz­tatást. Gépújdonság A szekszárdi MEZŐGÉP Vállalat gépújdonságát, az önja-' cukor- répa-betakarító gépet a napokban működés közben ismemettÓK meg a szakemberek. Az új gép óránként négy-hat kilométeres sebességgel haladva csaknem egy hektáron végez a munkával és különféle adapterekkel fölszerelve más mezőgazdasági munkákra is alkalmas.

Next

/
Thumbnails
Contents