Észak-Magyarország, 1981. augusztus (37. évfolyam, 179-203. szám)
1981-08-09 / 186. szám
„ ÉSZAK-MAGYARQR5ZAG 4 1981. augusztus 9,, vasárnap Múltba nyíló ablakok Gondosan emelik ki a föld alól a leleteket. Ötödik alkalommal dolgoznak a Herman Ottó Múzeum munkatársai Gádor Judit vezetésével a Sály-Latoruton talált Árpád-kori települések, illetve földvámyomok feltárásán. Gádor Judit 1979-ben kezdte a Lator-hegyen a nemzetségfői székhely földvár, Űrsúr nemzetségvára sáncának ásatását. A földvár honfoglaláskori, a lakótorony, amely a magas hegycsúcsról vigyázza az elnyúló mai települést, Árpád-kori. A minap felkerestük a sá- üyi ásatásokat, hogy a több éves munka helyzetéről, és esetleges újabb eredményeiről tájékozódjunk. A magas hegyen levő háromszögű földvárban Gádor Judit és munkatársai társaságában népes televíziós munkacsoportot találtunk, akik Trogma- yer Ottó Csongrád megyei múzeumigazgató, régész, valamint Szalcály István rendező irányításával felvételeket készítettek Örsúr vára sáncának átvágásáról. — Múltba nyíló ablakok címmel tervezünk egy hosz- szabb távra szóló televíziós 1 sorozatot, amely első alkalommal ez év decemberében, karácsony és újév között fog jelentkezni — tájékoztatott Trogma- yer Ottó. — Valójában egy közművelődési ismeretterjesztő sorozat lesz, amely kevéssé vagy csak felszínesen ismert történelmi eseményeket, mozzanatokat - kíván megvilágítani és címének megfelelően ablakot nyitni az érdeklődő néző számára múltunk jobb megismeréséhez. Például az ispánsógi meg nemzetségfői várakról viszonylag keveset tud a nagyközönség, és Anonymus sem írta le, hogy Örsúr hogyan építette a Kács-forrás fölött a várát. Csak azt írta meg, hogy megépítette. A nagyközönség a vár fogalmához általában a hatalmas erődítményeket, a lovagvárakat asszociálja. Ritkábban gondol például a földvárakra, amelyeknek jelentős volt a szerepük, s amilyen ez a Gádor Judit, az ásatás vezetője. sályi vár is, amelyben most állunk. Azt kívánjuk bemutatni' a sorozatban, hogyan épültek ezek a várak, milyen rendszerrel, amennyire lehet, és azt, milyen technikával, egyáltalán milyen volt a földvár, mi volt a történelmi szerepe. Ehhez viszont nekünk a régészeti ásatások kellenek, jelen esetben a Gádor Judit vezette, most folyó ásatás eddigi és újabb eredményei. Tizenegy helyszínen forgatunk, mindenhol ásatás közben, igen kevés lesz a múzeumi felvétel. Sopron, Velem, Tác. Zamár- di, Somogyvár, Nemesvámos, Gorzsa, Herpály, Csákvár, Szekszárd és Sály-Lator a helyszínek, és a film öt korszakot érint: az új kőkort, a kora vaskort, a római kort, az avar kort és a X—XIII. század korát. Az ásatás vezetőjével járjuk be a most „vallatott” sáncrészeket. (Két évvel ezelőtt, az első átvágást Gádor a vár másik oldalán végezte.) A tévéfelvétel az 1980- ban kezdett és most folytatódó átvágásban folyik. Re- keszesen rakott gerendák, közeik döngölt földdel kitöltve, a külső oldalon kővel és földdel erősítve képezik a sáncot, amelynek belső függőleges oldalán fagerendasorok nyomai láthatók és a középső falmag vörösre égetett. E vörösség eredete még nem pontosan meghatározott, az archeológusok még yrtáz- nak rajta. A vár háromszög alakú sáncán kívül további külső földsáncok nyomai láthatók, amelyek őskori erődítés nyomainak tűnnek. A legalsó sáncon Gádor Judit ásatást végzett, és annak eredménye is ezt a feltevést, azaz az őskori erődítést látszik igazolni. Örsúr várának sáncán hely. beliek és környékbeliek egyaránt szorgoskodnak. Az ásók és csákányok nyomán előkerülnek a sok száz évvel ezelőtt oda felhordott kövek. szikladarabok. Övatos kézzel bontják ki a földből, finom ecsettel tisztogatják, kis lapátokkal emelgetik ki, nehogy valami sérülést szenvedjen, hiszen minden egyes kiemelt kődarab, vagy egyéb lelet egy-egy adalék ahhoz a „vallomáshoz”, amely majdan az ásatás befejeztével a régészeti leletek értékelésekor rakódik össze. A Herman Ottó Múzeum, ameddig az idő engedi, folytatja Sáiy-Latorhegyen az ásatást, és minden bizonynyal folytatódik ez a munka az elkövetkező években is, csakúgy, mint a hegy alatt az Árpád-kori templom, és mellette levő település nyomainak már korábban megkezdett kutatása, és a környékbeli . hegyeken feltételezett, hasonló nemzetségfői székhelyek, vagy egyéb földvámyomok megkeresése és feltárása. A régészek és televíziósok közös munkája viszont már most ablakot nyit a múltra, s a filmből százezrek tájékozódhatnak majd, milyen is volt a Latorhegyen Örsúr földvára. Benedek Miklós Fotó: Laczó József Czabarka György operatőr kamerája elé kerülnek a sánc titkai. Az átvágott sánc egyik darabja. Bal oldalon még a kutatóárkot mélyítik. Tegnap és ma Nem hivatalos források szerint tegnap délelőtt 10 órakor a mezőkövesdi Zsűri fürdőben és környékén 12 ezren kerestek védelmet a nyár heve ellen. A meleghez képest azok száma sem volt lebecsülendő, akik. ebben az időben a mezőkövesdi városi-járási művelődési központ előtt (és benn a házban) gyülekeztek, nézelődtek. A téren — a fák árnyékában — fúvószene szólt, oldalt népművészeti tárgyakat kínáló sátrak sorakoztak, benn a házban innen is, onnan is zene hangjai hallatszottak, táncos jókedvű- ség gyülekezett... Tegnap, szombaton délelőtt kezdődött és ma este ér véget Mezőkövesden a harmadik alkalommal megrendezett „Matyóíöidi néptánctalálkozó”, melyre az ország legkülönbözőbb részeiről érkeztek csoportok, s jött kettő Csehszlovákiából is, hogy részese legyen e kétnapos találkozónak, táncos baratkozásnak és megmutatkozásnak. A program tegnap délelőtt a szakmai bemutatókkal kezdődött meg, a művelődési központ színháztermében mutatkoztak be az együttesek a közönségnek ts a szakmai zsűrinek. (Az utóbbi tagjai: dr. Varga Gyula koreográfus, Oitsvay Imre népzenekutató, Gyapjas litván koreográfus ó?. Salamon Attüa, az OKiS'/l műveszsíi tanácsadója). Az ipari szövetkezetek megyei szövetsége és a városi-járási műve • iődési központ áitai közösen rendezett néptánctalálkozó jó alkalmat ad a csoportoknak arra, hogy megismerkedjenek egymás munkájával és a szakma: ér lékel éseken a saját fejlődésükről, a maguk tevékenységéről is tanácsul szolgáló bírálatot kapjanak. Ezt szolgálták a tegnapi szakmai bemutatók és tanácskozások, majd kis pihenő után felkerekedtek az együtteseit, hogy vendégszerető településeken is fellépjenek, így hát a rnatyőföldi nép- tánctaláiközóról egyfajta képet kaphattak Szentistván, Négyes, Mezőnagymihály, íSncs néptáncot szerető lakói is, míg Mezőkövesden a két Csehszlovákiából érkezeit vendégcsoport mutatkozott be. A ma délelőtti program egy kis „szusszanásnyi” időt ad a táncosoknak a pihenésre és a várossal meg a környékével való ismerkedésre. Délután Mezőkövesd vezetői köszöntik a résztvevőket, találkoznak az együttesek vezetőivel és a táncosokkal. Fél ötkor kezdődik a minden bizonnyal látványos menettánc a város főutcáján, végül ismét visszatérnek a résztvevők a művelődési központ színháztermébe; este ugyanis itt rendezik meg a kétnapos találkozó gálaműsorát, s ekkor adják át a különböző díjakat is' az arra érdemes csoportoknak. Először 1977-ben rendezték meg Mezőkövesden ezt a néptánctalálkozót, azóta kétévenként jönnek el Mezőkö- j vesdre a néptáncosok. A1 mostani, harmadik „összejövetel” első napján a meleg (a forróság) ellenére is szép számú érdeklődő előtt, jó hangulatban mutatkoztak be a táncosok Mezőkövesden. Jó hangulatban — bizonyos — ma sem lesz hiány... (t. n. j.) Készülődés a III. matyóíöidi néptánctalálkozó előtt.., Színpadon a tardosbányai táncosok..: Fotó: Fojtán László A borsodsziráki „Bartók Béla” Mg. Ip. Termelőszövetkezet Miskolc, József Attila utca 20. alatti szolgáltató ágazata takarítási, ablaktisztításig valamint rovar- és rágcsálóirtási TI \ munkálatokat vállal közületek és egyéni megrendelők részére. Telefon; 38-979
