Észak-Magyarország, 1981. augusztus (37. évfolyam, 179-203. szám)
1981-08-08 / 185. szám
ESZAK-MAGYARORSZAG 4 .1981. augusztus 8., szombat Ritka pillanat a semmittevés Molnár Pali már ifjúmunkás Bern Gabit a képzőművészet érdekli A Szőnyi-teremben Erdős Péter festményei Hódmezővásárhelyen él, s ez a tény erőteljesen befolyásolja művészetét. Erdős Péter előbb rajztanári diplomát szerzett, azután a Képzőművészeti Főiskolán tanult. Kiállító művészként 1960 óta tartják számon, több egyéni kiállítása mellett a vásárhelyi művésztelep szovjetunióbeli és franciaországi bemutatkozásain is szerepelt müveivel. Ennyit az életrajzhoz^ bár a vásárhelyi kötődéshez, annak népi-realista hagyományaihoz kapcsolódásához aligha van szüksége bárkinek is az életrajz ismeretére. Témaválasztása önmagáért beszél. Az alföldi tanyavilág, a kemény munkát követelő, kinyújtózó sík vidék, a paraszti életmód adja leginkább képeinek témáját. S bár nem mentes az érzelmi kötődésektől, ebben a szigorúan szerkesztett művészetben nincs helye semmiféle nosztalgiának, álromantikának. Tényként fogadja el e táj szigorú törvényeit, paraszti szűkszavúságát, amelybe tiszta derűt a természetes szeretete hoz be. A miskolci Szőnyi István- teremben alig negyedszáz képpel mutatkozik be, jobbára tájképekkel és csendéletekkel. Csendéleteiben is a természetből és a népi életmódból tükröződik vissza az, amit fontosnak és szépnek tart. Talán ezekben a képekben enged valamit művészetének szűkszavúságából, szigorúságából is, amikor „belop” a képre egy-egy szépen faragott tárgyat a mázas kancsóba állított napraforgó vagy bogáncsvirág mellé. De nyilván természetéből adódóan,. itt is szűkén, mértékkel méri ezt a lágyabb, talán személyesebb érzelmi kötődést. Visszafogottsága segíti abban is, hogy bátran nyúlhat olyan témákhoz, mint a naplemente, amely önmagában hordozza az érzel messég veszélyeit. Erdős Péter szereti ezt a tájat, kötődik hozzá, de nem fon romantikus illúziókat köré. Az életet, a kemény munkára késztető életet látja meg benne, s ezt is mutatja fel képein, amelyeknek meleg barnái szinte nyugtatóan hatnak. A Szőnyi-teremben minden különösebb megnyitó nélkül mutatja be Erdős Péter képeit a Képcsarnok Vállalat. Alig egy hétig láthatóak munkái, amelyek — úgy tűnik a képek mellé kitett kis cédulákból — megnyerték a miskolciak tetszését. (cs. a.) „Itt még sosem unatkoztam...” Kékmezői nyár Behunyt szemmel próbálnak „kapcsolatot” teremteni egymással a gyerekek. Csalni tilos, meg beszélni is. Értelme sem lenne, hiszen egyelőre fogalmuk sincs, mire megy ki a játék. De akárhányszor megismételhetik, a végeredmény ugyanaz; mire elhangzik az „állj!” vezényszó, ott vannak egy kupacban mind, fogják egymás kezét, haját, trikóját... Az előbb még színházról beszélgettek, régiekről meg az újabb kísérletekről. Lipták Jutka, a kiscsoport vezetője utána javaslatokat szeretett volna hallani a majdan előadandó kis dramatizált játékhoz, de nem sikerült témát találni. így jött elő ez a hu- nyócskajáték, s utá. a a bizalom kérdése. A gyerekek is rájöttek, meg is fogalmazták; másodszorra, harmadszorra már sokkal jobban mertek támaszkodni társukra... Később még kiderült, az egyik * kislány általános iskolás korában verselt a színjátszócsoportban. Tulajdonképpen azért is. jött el az olvasótáborba, mert úgy gondolta, valami köze lesz az irodalomhoz, a régen olyannyira kedvelt elfoglaltsághoz. Az osztályukból egyébként hárman jöttek el, mindhárman fonónők lesznek, ha befejezik a szakmunkásképzőt. A negyedik barátnőjük nem jött; nekik bizony rövid a nyári szünidejük, sajnálta erre áldozni a napokat, ök nem csalódtak, lehet, hogy jövőre is feljönnek. A barátok csalták el Bérn Gábort, aki az építőipari szakközépiskola tanulója. Mert különben szakmunkás- tanulóknak szervezi a kékmezéi olvasótábort a városi művelődési központ. Pontosabban ott is Kovácsné Ládi Katalin, aki. ha jól számoltuk össze, mert különben egyáltalán nem az évszámok' a fontosak, már tizedszer gondoskodik arról, hogy érdekesen, lasznosan tölthessék a nyár ■ néhány napját a fiatalok. Tábor azt mpndta: itt még ■?y percet sem unatkozott, s , ez az, amiért jól érzi magát. A népművelő már precízebb: szerinte nemcsak mondani kell, hogy ez a réteg a leghátrányosabb helyzetű. Mert mondani édeskevés. S igaz, egy-egy tábor szervezése sokkal több gonddal, izgalommal jár, miqt akár tucatnyi ismeretterjesztő előadás előadójának meghívása, de több örömet is jelent. Például, amikor a tóborozók visszajönnek. A következő nyarakon ... * így jött vissza már szakmunkásként Kálna Jancsi, most pedig Molnár Pali. Egy éve kenyérkereső, most fizetés nélküli szabadságot vett ki, s fizet a részvételért. Miért? — Nekem ez a tábor (negyedszer van itt!) sokat adott. Olyan dolgokról hallottam, amiről azelőtt fogalmam sem volt. Azóta rájöttem, érdekelnek ... És azt hiszem, ennek a tábornak köszönhetem azt is, hogy ifjúsági klubot bíznak rám ... Szeretném átadni, továbbadni amit én tanultam. Gondolom ez másokat is érdekelne, s másokat is foglalkoztat. A munkahelyén egyébként különösebben nem szóltak semmit arra, hogy ide készül. Igaz, ő mondta így, szerencsés fickó, fiatalok a munkatársai, akiket időnként sikerrel csal el egy-egy klubrendezvényre is. Kékmezőh szép a nyár. Ott, nem messze az erdészházban van telefon, kapcsolat a világgal. A fiúk részére felállított sátorban katonás rend, az ebéd, a vacsora a diósgyőri Diófából „autózik fel”. A reggelikészítés az itteni technikai segítők dolga, s az ö gondjuk a zsíros kenyér is, pecsenyezsírból, ami itt mindig sláger ... Sürgetik is, hogy mikor jön meg... Este kiülnek hullócsillagot nézni. Negyvenet számoltak össze a minap,'gyönyörű tiszta volt az égbolt. Rendbontás ritkán akad, olyankor az egész tábor véleményt mond. A kötetlenség nem rendetlenség. A tábort szervező népművelő azt mondta: tartózkodóak, de ahogy megismerik egymást, a vezetőiket, őszintén megnyilatkoznak. Kristóf Mária, aki a képzőművészeti foglalkozásokat vezeti, így summázta véleményét: „Kötéllel sem lehet elvonszolni őket az asztaltól. Pedig csak annyi volt a feladata, rajzoljanak valamit, ami eszükbe jut. Tetszés szerint.” Külön tanulmányt érdemelne, ki mit rajzolt, festett, s miért. Jobbára a 101-es tanulói jöttek el, azelőtt is így volt. Ez kicsit a pedagógusokon, az igazgatón is múlik, de ezt már csak úgy halkan jegyeztük meg, amikor a jövőről is szót ejtve arról beszélgettünk, hogy több gyerek is élvezhetné a kékmezői nyarat. Csutorás Annamária Fotó: Fojtán László Az irodalmárok kiscsoportos foglalkozáson. Téma az erdélyi magyar irodalom. j A színész arca ! Mai Éva | Szinte hihetetlen: Ruttkai ‘ Éva 50 esztendeje szerepel | színpadon. Egész pici gyer- i mekként kezdte Lakner bá- j esi nagy hírű gyermekszín- i házában és immár fél év- j százada hangzott el ajkai- j ról az a mondat, amely i most önálló műsorának cí- J me is: „Parancsolj velem, i Tündérkirálynő”. i A színész arca című, a i MOKÉP által kiadott soro- J zatban jelent most meg Ab- i lonczy László szerkesztésé- | ben egy Ruttkai Éva-össze- i állítás, több más forrás ' mellett onnan való a fenti J adat. (Nem érdektelen talán ' megjegyezni, hogy a Film- I barátok kiskönyvtára soro- i zatban a közelmúltban je- | leni meg Kelecsényi László i Latinovits Zoltán-rnonográ- | liája es Deák Attila hason- ! ló könyve Ruttkai Éváról. • Most pedig a MOKÉP ad j közre egy Ruttkai-füzetet s Akkor, amikor éppen a mo- 1 zivásznon látjuk ritkán e i kivételes művészt.) Ruttkai ' Éva 52 magyar filmben sze- ! repcit, de ebből az utolsó i tíz évre mindössze négy jut. J így' nem véletlen hát, hogy i a művészetét, személyiségét 1 bemutatni kívánó füzet el- ! sősorban a színpadi színész ; Ruttkait mutatja meg. J A füzetben nagyobb írái sokkal Horvai István, a 1 Vígszínház igazgató-főren- , dezője, Máriassy Judit, Ab- i lonczy László, újságíró-kri- J tikus, a pályatárs Darvas i Iván, a filmrendező Kézdi j Kovács Zsolt, Nyerges Má- i ria újságíró, kisebb írások- 1 kai Illyés Gyula és Pilinsz- i ky János, versékkel Huszá- i rik Zoltán és Apáti Miklós [ ad egy-egy erőteljes vonást i a Ruttkai Éva-portréhoz. ! Különösen figyelmet ér- i demlő Horvai István és Dar- 1 vas Iván több évtiz,edes , közvetlen munkatársi ta• pásztóiatokra épülő tanul- [ mánya és Ablonczy László- i nak az egész Ruttkai-élet- ] pályát átfogó montázsa. A füzetet természetesen i igen sok fénykép teszi tel- ] jesebbé, és az igényesebb i olvasó érdeklődésére is jog- ' gal tarthat számot. i (benedek) # Borsodi kismonográfiák 12. A miskolci Herman Ottó Múzeum Borsodi kismonográfiák című sorozata 12. köteteként jelent meg Viga Gyula néprajzkutató-muzeológus tanulmánya: a Népi kecsketartás Magyarországon. A szerző a kötet bevezetőjében utal rá, hogy a hazai etnográfia eddigi története során áz állattartás és pásztorkodás az egyik legtöbbet kutatott téma, ugyanakkor a kisállatok tartása nem egyforma súllyal került feldolgozásra. Igen keveset tudunk a sertéstartásról és szinte semmit a kecske tartásáról. Kötetében ennek részbeni pótlására vállalkozott. A tanulmány első fejezetében történeti-néprajzi problémákat tekint át. megemlítve. hogy a kecske a legkorábban háziasított állatok egyike és már az i. e. VIII. évezredben Délnyugat-Ázsiá- ban igazolható a domesztiká- ciója. Ezt követően a magyar kecsketartás történetét vázolja fel. majd annak törté-- neti típusait, a következőkben pedig az állatfajtákat, a tartás technikáját mutatja be igen részletesen; később pásztorok és gondozók életmódját, majd a kecsketartás hasznosságát. Viga Gyula tanulmányának szakmai elemzésére nem a napilapbeli feljegyzés hivatott. azt részben már a lektorok elvégezték, részben bizonyára elvégzi a szaksajtó.' Annyi azonban nálunk is feljegyzendő, hogy az említett fejezetekben számos adalék található, amely nemcsak az egyetemes magyar állattartásra, hanem a magyar népéletre való következtetésekhez szolgálhat alapul, s ezért nemcsak az állattartás, vagy az etnográfia iránt intenzívebben érdeklődők, hanem sokkal szélesebb' olvasórétegek figyelmére számíthat a kötet, amelyet igen sok fotó tesz teljesebbé. (Írni) „Kedves hazug” A Szentesíti, ei Miniatűr Színpadon, a Nosztalgio Kávéház kertjében mutatták be Jerome Kilty: „Kedves hazug” cimü színmüvét, amelyet a szerző G. B. Shaw és Miss Campbell levelezéséből dramatizált. A szerepeket Tolnay Klári és Mensáros László játszották. Rendező: Huszti Péter. í Augusztus 10-től FESTÉKVflSflR a UM OlSPO-ban Miskolc, Bajcsy-Zsilinszky út 12. sz. alatt (a volt BVK mintaboltunk helyén) Nyitva: 8—16 óráig Szombaton: 8—12 óráig ASLA, Wallkyd, Durol, Astralin, Pavolin, Neoiux zománcfestékek és festési segédeszközök, parkettlakkok, autóápolási cikkek 20-50%-os ÁRENGEDMÉNNYEL amíg a készlet tart.
