Észak-Magyarország, 1981. augusztus (37. évfolyam, 179-203. szám)
1981-08-08 / 185. szám
1981. augusztus 8., szombat ESZAK-MAGYARORSZAG 5 Wsági parlamentek el A Minisztertanács határozata értelmében 1981 szeptember eleje és 1982 április vége között ismét megrendezésre kerülnek az ifjúsági parlamentek, a szocialista demokrácia sajátos fórumai. Az ifjúsági parlamenteket eddig három alkalommal — 1974-ben, 1976-ban és 1978- ban — hívták össze. A leg- ■ utóbbi munkahelyi-oktatási intézményi parlamenteken az érintett ifjúsági korosztályok mintegy kétharmada vett részt és számos fiatal fejtette ki véleményét, mondta el javaslatait. A parlamentek jelentőségét az eddigi tanácskozások alapján nagyra értékelhetjük. Ha arra keressük a választ, hogy hol helyezkedik el az ifjúsági parlament a szocialista demokráciában, elsőként a tanácskozások tájékoztató szerepét említhetjük, ami azt jelenti, hogy az állami, gazdasági vezetők a parlamenten közvetlenül ismertetik az éves. valamint az ötéves terv vállalati, intézményi céljait. A tájékoztatás kölcsönös, hiszen a vezetők — ugyancsak közvetlen formában — ezen a fórumon tudomást szerezhetnek a fiatalok elképzeléseiről is. Másodjára a parlamentek döntést-elökészítő funkciójáról kell megemlékeznünk, a vezetők ugyanis kötelesek ismertetni a fiatalok tanácskozásán a következő esztendőkre tervezett, ifjúságot érintő intézkedéseket. A fiatalok javaslatai, észrevételei majdnem minden esetben, szükségszerűen módosítják a döntéseket. Az így hozott döntések végrehajtását folyamatosan ellenőrzik, továbbá ön- maguktól is számon kérik a fiatalok, a következő parlamenten pedig a vezető beszámolójának egyik lényeges része lesz a fiatalok sorsát befolyásoló határozatok eredményeinek a számbavétele. A munkahelyi, az intézményi és a tanintézeti tanácskozások sajátossága a közvetlen képviseleti, a közép- és felső szintűeké pedig a közvetett képviseleti forma. Más szóval: az ifjúsági parlamenteken a demokratikus véleménynyilvánítás, a beleszólás közvetlen és közvetett formája egyaránt érvényesül. E kettősséget a parlamentek felmenő rendszerű szervezése indokolja. A tapasztalatok azt bizonyítják, hogy mind a közvetlen, mind a közvetett képviselet lehetővé teszi a felelősségteljes véleménynyilvánítást, a közösségi gondolkodást. Ezért rendkívül fontos az is, hogy hányán maradtak csak hallgatók és hányán vállalkoztak a tanácskozásokon kérdezésre, hozzászólásra. A felszólalók puszta száma természetesen keveset árul el ebből a szempontból. Jól előkészített parlamenteken egy- egy vélemény tucatnyi észrevételt tartalmazhat, máskor a pezsgő vita árról árulkodik, hogy a résztvevők a tanácskozás céljáról, feladatáról csak igen keveset tudnak. A fiatalok parlamentjei a felnőtt közvéleményre nagymértékben hatással vannak, hiszen a leggyakrabban vitatott' kérdések — a lakáshelyzet, a bérek, a tanulás stb. — nemcsak az ifjú nemzedéket foglalkoztatják. A javaslatokból, kívánságokból, felajánlásokból kirajzolódik a fiatal nemzedék arculata, a parlamentek visszhangjából pedig kiolvashatjuk a felnőtt társadalomnak az ifjúságról alkotott véleményét. Az ifjúsági parlamenteket nem szabad környezetükből kiragadva szemlélni. Pontosabban szólva: lehet, ha csupán a csupasz vázra, a me- ■ chanizmusára vagyunk kíváncsiak. Akkor leírhatjuk róla, hogy közvetlen és közvetett képviseleti rendszerrel „működik”, hogy felfelé és'lefelé áramoltat információkat. hogy a jogos igények reális kielégítését szolgálja, hogy egy bizonyos korosztály érdekeit fejezi ki, s hogy a társadalomnak a tizen-huszonéve- sekkel szemben támasztott követelményeit közli. Elemezhetjük az ifjúságpolitikai határozat, az ifjúsági törvény, valamint az ifjúsági parlament kölcsönös összefüggéseit. Megállapíthatjuk, hogy e fórum megfelel-e a demokratikus véleménynyilvánítás normáinak, vagy sem, végül a statisztikai adatokból következtethetünk a parlamentek hatására, megítélésére. Csakhogy a vélemények, vagy akár a részvétel is attól függ, hogy milyen egyéb lehetőségeket kínálunk, s hogy menynyire megszokott jelenség a demokratikus döntéselőkészítés, más szóval: az ifjúsági parlament nem értékelhető anélkül, hogy az üzemi, a szocialista demokrácia fejlettségét, mint meghatározó tényezőt figyelembe ne .vennénk. A fiatalok demokratikus fóruma ugyanis a szocialista demokrácia intézményrendszerének szerves része. Mégpedig alapvetően rétegérdekeket szolgáló része. Ha az ösz- szes többi fórum is létezik, működik," akkor az. ifjúsági parlament feladata nem egyéb, mint az, hogy az adott nemzedék sajátos helyzetéről képet adjon, az igényeket a felszínre hozza, a korosztály üzeméről, iskolájáról, munkahelyéről alkotott véleményét megismertesse, politikai-társadalmi törekvései kritikáját, megítélését kiváltsa, s végezetül a különféle határozatok, jogi és egyéb szabályozók végrehajtását ellenőrizze. Ha a szocialista demokrácia valamennyi intézménye, fóruma betölti hivatását, akkor nem kellene mást tennünk, mint az ifjúsági parlamentektől a felsorolt ismérveket egyszerűen számom kérni. Az ifjúsági parlamentek „minősége” mindenkor a-szo- cialista demokrácia általános fejlettségétől függ'. Ezért nem valószínű, hogy ott szervezik a legjobb, legsikerültebb ifjúsági parlamenteket, ahol a véleménynyilvánítást egyébként sem tűrik, ahol a jogos bírálatot üldözik, ahol a vezetők nem kíváncsiak a beosztottak észrevételeire stb. és fordítva: a demokratikus légkörű munkahelyen, iskolában aligha érik be formális beszámolóval, álvitával a fiatalok fórumán. Az ifjúsági parlamentek és a szocialista demokrácia más fórumai között nyilvánvaló a kölcsönhatás: az ifjúsági parlamentek fejlődése egyik serkentője a demokratizmus kibontakozásának. Soós Roland, a B.-A.-Z. megyei Tanács ifjúsági titkára bjra Kis Jankó ieri házáról Amikor legutóbb Mezőkövesden Kis Jankó Bori emlékházában jártunk, még nem tartozott a Borsod megyei Múzeumi Igazgatósághoz, és nem volt benne kapható tájékoztató kiadvány. Augusztus 6-i számunkban ezt egy képes tudósításban szóvá iá tettük. Mint a mezőkövesdi Matyó Múzeum vezetője, augusztus 6-án kelt levelében tájékoztatott, látogatásunk óta, de még a cikk megjelenését megelőzően, augusztus elsejétől a Kis Jankó Bori «mJékház is a megyei múzeumi szervezet része — a korábbi fenntartókkal kötött szerződés alapján, s azóta a látogatók rendelkezésére áll Balassa M. Iván tájékoztató könyvecskéje. Talán hibáztunk. hogy júliusi információnkat augusztus első napjaiban nem kontrolláltuk, de a múzeum is elmulasztotta, hogy e változásról tájékoztatást adjon. A lényeg azonban, hogy jó írásos tájékoztató már van az emlékházban. (b) Változatost az élrend A lakosság tömegétkeztetésének helyzetéről készítettek vizsgálatot a mezőkövesdi járás területén is, amelynek tapasztalatait a napokban vitatták meg a Mezőkövesd járási-városi Népi Ellenőrzési Bizottság ülésén. A vizsgálat során — amely az 1981-es esztendő első negyedévére, Illetőleg április és május hónapra terjedt ki —, az volt a cél, hogy megállapítsák, milyen intézkedéseket tettek az oktatási intézményekben, a vendéglátóipari vállalatoknál a feltárt hiányosságok megszüntetése érdekében. A vizsgálat hét egységet érintett. Az I. László Gimnáziumot Mezőkövesden, a Matyó Mezőgazdasági Termelőszövetkezetet ugyancsak Mezőkövesden, a Rákóczi Mező- gazdasági Termelőszövetkezetet Tibolddarócon, a Mező- nagymihályi Állami Gazdaságot, a mezőkövesdi Kismotor - és Gépgyárat, a MEZŐGÉP Vállalat Mezőkövesdi Gyáregységét és az áfész mezőkeresztesi Aranysas éttermét. Az utóvizsgálat anyagából egyértelművé vált, hogy javult a tömegétkeztetés helyzete és színvonala a járásban. A gazdasági egységek — saját lehetőségeik figyelembevételével —, olyan intézkedéseket vezettek be, amelyek az eddigieknél lényegesen eredményesebbnek bizonyultak. Igv például több konyhán — Tibolddarócon, Mezőnagymi- hályon —, már az anyagbeszerzésnél a korszerűbo táplálkozást tartják szem előtt. Szorgalmazták a zöldség-gyümölcsfélék, — a marha, a baromfi és a birka félkész ételek alkalmazását az étrendekben. Az étrend változatosabbá tétele mellett, természetesen gondot fordítottak és fordítanak' a konyhák és kiszolgáló helyiségek felszereltségének javítására is, továbbá a megfelelő tárolóhelyiségek kialakítására, mint például az I. László Gimnáziumban. Persze, akadnak problémák is: a mezőkövesdi Matyó Termelő- szövetkezet nem tudta biztosítani a konyha üzemeltetéséhez szükséges feltételeket, így ezt, 1981. február elsejétől a Bükkvidéki Vendéglátó Vállalatnak adta át Ezáltal változatosabb és korszerűbb is lett az ottani étkeztetés. A Bükkvidéki Vendéglátó Vállalat eredményes munkáját dicsérik egyébként a Kismotor és Gépgyár konyháján is. Á tokaji kempingben A kemping határán, közvetlenül a Tisza partján Miként híre van Tokajnak, feltehetőleg híre van kempingjének is. Igaz ugyan, hogy a „megtelt” táblát még az idén nem tehették volna a bejárat fölé, vendégek azonban a nyitástól kezdve mindig is szép szómmal jöttek, vannak most is. Külországbeli-' ek is — főként az NSZK- ból — és belföldiek is. Itt, a hegyvidék és az alföld találkozásánál bizonyára kellemesen tölthető az idő, sok a látnivaló, meg itt a Tisza, a Bodrog, a Nagykopasz, azonkívül néhány hűvös pince is a közelben. Ámbár ez a kemping most nem éppen valami vidám l^épet mutat. A kiadós eső, zivatar nyomai nagyon is látszanak még, a sátrak nagy része is hevenyészve áthelyezett, mert kiöntötte lakóit a víz. Mellesleg íde- hogyis mellesleg!) nem lehetne valami megoldást találni, hogy ez a kiöntés ne ismétlődjék meg minden esőzéskor''' Valamiféle fel- töltés, vagy legyalulás, vágy- árkok ásása nem segíthetne? Kár ezért a szép kempingért! A Tisza mossa a kemping partját-határát Valamikor csónakkikötőt tervezlek Fgr Ms Atrendeziredfa <R esi trión, most már melegítő napsütésben Me, de nem épfltt meg. »őt, úgy hírlik, most már nem szabad kikötni a partszegélyen semmiféle vízi alkalmatosságnak. Nehéz lesz ezt megértetni azokkal, akik netán éppen azért jöttek ide, mert csónakázhatni is szeretnek. Az időt pcrsnc lehet múlatni így is. A nap is kisütött, szárad a sár, a víztócsa. a büféből pedig sült keszeg illata árad, keveredve a vegyespálinka szagával. A tokaji borra inkább a külországbeliek kíváncsiak. a hazaiak pedig az égetett szeszes ital fogyasztásában keservesen kivívott világszintű harmadik helyünket erősítik. (priska—fojtás) Ellenőrzés — fürdőruhában Ha végre itt a nyár, és el- , jön a szabadság ideje, mindenki azt szeretné, hogy gondtalan, kellemes pihenésben legyen része. Várnak a strandok, a kirándulóhelyek, idegen városok, erdei turistaházak. Ám két hét szabadság ide, két hét szabadság oda, — az ember ez idő alatt is fogyasztó. S bizony, sokan tapasztalhatták már, hogy épp a várva várt pihenést zavarták meg a vásárlással járó kisebb-nagyobb bosszúságok. A Borsod megyei Kereskedelmi Felügyelőség évről évre megszervezi a nyári hónapokban az idegenforgalmi helyek ellenőrzését. Az éttermekben. az ilyenkor még forgalmasabb boltokban, büfékben szemügyre veszik a választékot, s vigyázzák a fogyasztói érdekeket. Az idén megyénk strandjaira kísértük el a felügyelőket: mit kínálnak az itteni önkiszolgáló éttermek. pecsenyesütők, zöldséges pavilonok, üdítő italt, sört árusító büfék? Nem utolsósorban arra is kíváncsiak voltunk, milyen a kereskedelmi fegyelem, azt kapja-e a vevő a pénzéért, amit joggal elvár. Bogács. Hétköznap délelőtt is sok a fürdöző. Családok, táborozó iskolás gyerekek. Vásárlók a pavilonok előtt, az önkiszolgáló étterem szabadtéri asztalainál sörrel hűsítik magukat a strandolok. A próbavásárlás során két üveg Kinizsi sört, konyakot, kávét kérnek a felügyelők. A mérés, a számolás pontos. Ám, az nem kerülhette el a szigorú szakemberek figyelmét, hogy a palackozott borok, röviditalok ára nincs feltüntetve. Az önkiszolgáló étterem pultján tányérokon őszibarack; paradicsom. Mennyibe kerül egy adag? Nos, még maga az üzletvezető sem tudta pontosan megmondani. Hát, igen, a kalkulációval e téren nem volt minden rendben ... Ám, kukkantsunk be a konyhába is. A tejhűtőben a túró és a tejföl között fazék gyümölcsleves. füstölt csülök, — nem nehéz kitalálni: teljesen szabálytalanul. A másik hűtőben előző napról maradt rakott kel. A darált húsból, tejföllel készült étel, ebben a nagy melegben nem épp veszélytelen, ha nem friss. Mese nincs, azonnal ki kell, hogy öntsék. A Mezőkövesd és Vidéke Afész 158-as számú büféje, ugyancsak a bogácsi strandon. Többféle italt kérnek a felügyelők, az eladó 59 forint 80 fillért kér. Már a pult túlsó oldalán derül ki, az ellenőrzéskor, hogy 4 forint 50 fillérrel kellett többet fizetniük a helyes árnál. A vizsgálódás arra is fényt derít: a hamis mérés miatt összesen 8 forint 10 fillérrel károsították meg a vevőt. Persze, nem lehet csodálkozni azon, hogy a „féldeci” jóval kevesebb, mint fél deci egy olyan büfében, ahol nem hiteles poharakba öntik az italt. Ebben a büfében egyébként más szabálytalanságra is bukkantak a felügyelők: a mosogatóban több műanyag poharat találtak, amelyet kimosva, újra felhasználnak. A baj csak ott van, hogy a pohár árát minden esetben felszámolják a vevőknek. Sok kicsi sokra megy. S ha meggondoljuk, hány vendég fordul meg naponta a bogácsi strandon, kiderül, nem is olyan „rossz üzlet” az ilyen ügyeskedés. Rekkenő hőség, délidö. A mezőkövesdi hőfürdőn tízezrek töltik szabad idejüket. A Zsóri nem véletlenül közkedvelt. Gyógyvize, hullámmedencéje messze földön híres, emellett a mezőkövesdi Borsod legjobban ellátott strandja. Pavilonsorok kínálják a laeipecsenyét, kolbászt, hurkát, van elég jégbe hűtött üdítő, sör. Déltájt mégis az önkiszolgáló étteremben van ^nagyüzem”. Hosszú sorok kígyóznak az ételpultnál, épp hogy üres asztalt találni a sátor alatt. Fogy a sok sült, savanyúság. De nézzünk csak a „kulisszák mögé”! A Hőfürdő étterem hatalmas konyhájában tálcatszám sorakoznak a rántani-, sütnivaló nyers hússzeletek. Előírás szerint, egyenként hatdekásnak kellene lenniük; ám a lemért sertéskarajok átlagsúlya csak 5,2 dekagramm, a sertéscomboké 5,4 dekagramm volt. Gyors számolás: kilenc adag sültnél már 9 forint 60 fillér az árkülönbség — a vevő kárára. Gondatlanság? Sürgős munka? Tény, hogy mindenképp jogtalan haszonszerzés. S ha sorozatosan előfordul az ilyen, nem is olyan kevés. Mint ahogy fillérekből lesznek a forintok akkor is, ha a napi kétszáz adag csontleveshez rendszeresen kalkulálnak zellert az' étteremben, holott, egész hónapban nem rendelkeztek e nyersanyaggal. A vizsgálat napjáig pontosan 188 forint „haszon” származott a kis ügyeskedésből... A szabálytalanságok, természetesen, nem maradnak büntetlenül. A vizsgálatokon — kisebb vétség esetén — helyszíni bírságot kell fizetniük az „ügyeskedőknek", s ha súlyos a vétség, szabálysértési tárgyalás következik. A kereskedelmi felügyelők, a társadalmi ellenőrökkel karöltve, évek óta nyesegetik a vadhajtásokat. Vajon mikor riaszt a számonkérő példa, mikor teljesedik ki egészen a kereskedői etika? Mikes Márt»
