Észak-Magyarország, 1981. augusztus (37. évfolyam, 179-203. szám)

1981-08-29 / 202. szám

T981. augusztus 29., szombat ESZAK-MAGYARORSZAG 3 A késztermék értékesebb Egy új üzem tervei Közeledik az átadás Ismeretes, hogy ebben az esztendőben - több más városhoz ha­sonlóan — Miskolcon is lesz garzonhoz, ahol kétszáz fiatal kap átmenetileg korszerű, minden igényt kieiégitó új otthont. A gar­zonház, amelyet a Tanácsköztársaság városrészéé építenek, ifjú lakói a tervek szerint az 1981-es karácsonyt mór új otthonukban ünnepelhetik. Képünk a gyors ütemben épülő lakásokról készült. Szabolcsi tanulmányúton Az ötödik gép raktárpolcon A drágább az olcsóbb? r A hazai beruházási gya­korlatot tekintve, az encsi Erdő- és Fafeldolgozó Gaz­dasági Társaság új üzeme meglepő gyorsasággal épült fel. Nyolc kedvezőtlen adott­ságú termelőszövetkezet ha­tározta el valamivel több mint másfél esztendővel ez­előtt, hogy a tsz-ek erdeiben rendelkezésre álló elég te­kintélyes mennyiségű . fa­anyag gazdaságos feldolgozá­sára és további értékesítésé­re egy fafeldolgozó üzemet létesít. A hitelkérelmet 1979 végén nyújtották be elbírá­lásra. A kérelem jóváhagyá­sa után 1980 márciusában kezdődött meg az üzem épí­tése, amelynek költségére mintegy 26 millió forintot terveztek. Az imént a gyor­saságot említettük, nos, ab­ban, hogy az üzem rendkívül rövid idő alatt épült fel, nagy részt vállaltak magukra a termelőszövetkezetek is, hi­szen egynémelyik szövetke­zetben igen erőteljes és jól funkcionáló építési mellék­üzemági tevékenység léte­zik; s az már csak termé­szetes. hogy a rendelkezésre álló építőkapacitás egy ré­szét az új üzem építésénél foglalkoztatták. A gyorsaság tehát ennek köszönhető el­sősorban. Az ünnepélyes üzemavató- ra nemrégiben került sor, s a beruházók ugyancsak el­ismerő szavakkal szóltak a kivitelezők jó munkájáról; és méltán, mert a hivatalos és ünnepi üzemavató előtt tulajdonképpen már megkez­dődhetett a fafeldolgozó gé­pek próbaüzemeltetése. És a próbaüzemeltetés már bizo­nyította, hogy az üzem ma­radéktalanul képes arra, amiért tulajdonképpen léte­sítették. A beruházási költ­ség is kedvezően alakult, hi­szen pontosan 20 millió 600 ezer forintból valósult meg az új üzemcsarnok, de ebben már benne foglaltatik a fa- feldolgozó gépek beszerzésé­re fordított pénz is. Mint­egy 5 millió forintra tehető az úgynevezett forgóeszköz­költség. Túl a hivatalos íizemava- tón, a napokban, arról ér­deklődtünk: tulajdonképpen mit is készítenek majd a fa- feldolgozó üzemben, gazdasá­gosabb-e a rendelkezésre álló faanyag feldolgozása, mert az erdő kincsét termé­szetesen lehet másképpen is értékesíteni, hasznosítani. — A szövetkezetek erdei­ben évenként, mintegy 20 ezer köbméter faanyag ki­termelésére van lehetőség — mondja Sunyik IAszló. gé­pészeti ágazatvezető. F,bből a mennviségből mintegy 12 ezer köbmétert dolgoz majd fel az üzem. A telepített géppark minden tekintetben alkalmas jó minőségű termé­X Szerencsi Állami Gaz­daság teher- és személygép­kocsi-köpeny újrafutózására alkalmas üzemet létesített Abaújszántón. A 40 millió forint költséggel felépített üzem műszaki átadására Évek óta nagy gondot for­dít a miskolci December 4. Drótművek szakszervezeti Bizottsága, a gyermeküket egyedül nevelő, valamint a nagycsaládos szülők támoga­tására és figyelemmel kísé­rik volt dolgozóik életének alakulását is. Ebben az esz­tendőben — az eddigiekhez hasonlóan — anyagi támoga­tásban részesítik az őszi beis­kolázás alkalmából a nagy­családosokat és a gyermekü­kéit gyártására. A gyümölcs­tároló ládáktól kezdve az építőipari célra szánt fűrész­árukig sokféle terméket gyárthatunk, de jó lehetősé­get kínál a BUBIV 10-es szá­mú Encsi Gyárával . vaió együttműködés is, ahová a tervek szerint évenként 10 millió forint értékű bütoral- katrészt, fotel- és heverőke- releket, fiókokat és számos, a bútoriparban nélkülözhe­tetlen terméket szállítha- lu«k, gondolom, mindkét fél megelégedésére, mert az együttműködésnek csakis akkor van értelme, ha mind­két partner számára elő­nyös, ha haszna van. Éves szinten mintegy 50—53 mil­lió forint termelési érték el­érését tervezzük. A gépek kezeléséhez, mű­ködtetéséhez elengedhetetlen a szakértelem. Van-e ele­gendő szakmunkás? — A fakitermelésnek már hagyománya van a termelő- szövetkezetekben, ám a szak­értelmet egy tanfolyam szer­vezésével is igyekeztünk gyarapítani. Motorfűrész-ke­zelőink, fakitermelőink hat­hetes tanfolyamon vettek részt Heves megyében, egy ottani erdőgazdaságban. Egyelőre az üzem csak 110 embernek biztosit munkale­hetőséget, de a számítások szerint a későbbiekben en­nek duplájára növekszik majd a létszám. A minden kezdet nehéz szólás-mondás természetesen érvényes erre az üzemre is, de úgy gondo­lom, ahogy múlik majd az idő, gyarapodunk majd tu­dásban és természetesen eredményekben is. Éppenséggel az eredmény a fontos. Az nevezetesen, hogy a társult termelőszö­vetkezetek szándéka való­sággá váljon, hogy az üzem működtetésével többletbevé­telhez jussanak. Lévai Gábor megbízott főmérnök szerint erre jó esély van. — Korábban az erdő fa­anyagát rönkfaként értéke­sítették, és nem volt lehető­ség a korszerű, nagy teljesít­ményű fakitermelő géppark kihasználására — mondja. — Az üzem rendeltetése az, hogy magasabb feldolgozott­sági fokú készterméket állít­son elő, s ezzel megteremtse a jó áron való értékesítés le­hetőségét. A fafeldolgozó üzemekre általában nem jel­lemző a kitermelt faanyag­ból való késztermékei; gyár­tása. Üzemünk e tekintetben rendhagyó, hiszen mi nem­csak fűrészárukat értékesí­tünk. hanem mint már em­lítettem. jó minőségű kész­termékeket is. Ez utóbbi pe­dig mindenképpen előnyös, hiszen nagyobb nyereséget •biztosít. Szerencsen a napokban került sor. A kor­szerű, Olaszországból és az USA-ból vásárolt gépekkel évenként 36 ezer teher-, és 12 ezer személygépkocsi le­futott köpenyeinek újrafutó­zására nyílik lehetőség. két egyedül nevelő dolgozói­kat. Közel nyolcvannégyezer forintot fizettek ki, hogy könnyítsenek az iskolasze­rek bevásárlásában. Volt dol­gozóiknak pedig háromszáz forintos vásárlási utalvány­nyal kedveskedtek. Nyugdí­jasaikkal egyébként rend­szeres kapcsolatuk van. Időn­ként vendégül látják őket, műsoros összejöveteleket, ki­rándulásokat szerveznek ré­szükre gyáregységenként. A miskolci Barim József és Kocsis Pál mezőgazdasá­gi szakkörök tagjai — negy­venötén — a városi műve­lődési központ anyagi támo­gatásával háromnapos ta­pasztalatcserén jártak Sza- bolcs-Szatmár megyében. Üt­jük első állomásaként a nyírteleki faiskolát tekintet­ték meg, ahol a gyümölcs­fák szaporításával ismerked­tek. Ezután Nyíregyházán a városi kertbarátokkal ta­lálkoztak. E találkozó kereté­ben több nyíregyházi kert­barát kertjét felkeresték, szerezve ott sok értékes szakmai tapasztalatot. A miskolci kertbarátok jártak a mezőgazdasági főiskola tangazdaságában is, ahol az almatermesztós technológiá­járól kaptak tájékoztatót. El­ső napi programjuk sóstói fürdőzéssel ért véget. Útjuk Nem csekély népgazdasági gond a vas- és acéltermékeit korrózióvédelme — állapítot­ták meg az NDK szakértői. Az országnak jelenleg évi ötmilliárd márkába kerül a korrózió okozta károk meg­szüntetése, illetve megaka­dályozása. Ma, amikor a Német De­mokratikus Köztársaságban fokozott figyelmet fordítanak az anyagtakarékosságra, ért­hetően sokat tesznek azért, hogy új módszereket, eljá­rásokat kísérletezzenek ki a vasipari termékek állagának megóvására. Megállapították ugyanis, hogy szerte a vilá­gon a jelen században ké­szült vas- és acélgyártmá­nyok egyharmadát emésztette el a rozsda. Az NDK-ban jelenleg évente 350 ezer ton­nára becsülik azt az acél­mennyiséget, amelyet (a hen­gerelt acélfelhasználás öt százalékát) a korrodált ké­szítmények pótlására fordí­tanak. Ez a népgazdaság számára kétmilliárd márka kárt jelent. Az eddig alkalmazott el­járások nem kielégítőek. mert a rozsdaálló festék, a galvanizálás és a műanyag bevonat csak részleges vé­delmet biztosít, és meglehe­tősen költséges is. Ezért — a kombinátok karbantartó résziegein kívül — ma már irrásrxfVk napján eW5W> Nyír­egyházával ismerkedtek, majd Záhonyba utaztak, ahol a határállomást tekin­tették meg. Tuzséron az al­maexport mechanizmusát ta­nulmányozták. Ugyanezen a napon Kisvárdán a telepü­lés műemlékeit keresték fel. Vásárosnaményban pedig a helybéli kertbarátokkal ta­lálkoztak. Harmadik napi programjukban a vajai Rá­kóczi-vár és múzeum, a tó- kosi és csarodai műemlék templom, a tarjai kuruc em­lékek, a tu ris ívánái vízima­lom megtekintése szerepeit. Szatmárcsekén felkeresték az országban egyedülálló köp- jafás temetőt és Kölcsey Fe­renc sírját. Hazafelé j^veí Fehérgyarmat, Mátészalka és Nyírbátor településekkel is- j merkedtek a miskolci kert-! barátok. országszerte százharminc üzem és gazdasági egység foglalkozik új rozsdaálló anyagok előállításával, es korszerűbb korrózióvédelmi eljárások kifejlesztésével. A dollárnak, mint Panama hivatalos fizetőeszközének kiiktatásáról és saját nemzeti valuta létrehozásáról nyúj­tott be törvénytervezetet az egyik panamai parlamenti képviselő. A közép-amerikai ország­nak nincs saját papírpénze. A nemzeti valuta szerepét az USA-dollár tölti be. Saját pénz, a balboa csak érmék tormájában van forgalom­ban, ezek név értéke 1-től 50 centesimóig terjed. A most létrehozandó papírpénz, az 1—100 balboás bankjegyeket a javaslat szerint a nemzeti hősök arcképével díszítenék. A nemzeti papírpénz létre­hozása szimbolikus jelentő­séggel is bír: mint Alberto Santis képviselő elmondta, a saját pénznek a nemzet teljes szuverenitását, függet­lenségét kell jelképeznie, azt. hogy Panama már nemcsak mint csatorna, hanem mint ország is létezik.-*• A Toyota-cég közölte; a Jú­lius 30-án befejeződött pénz­ügyi évben 8 százalékkal csökkentak bevételei, annak A címben szereplő kérdés­re — úgy tűnik —, igen a felelet, legalábbis az encsi Zója Termelőszövetkezetben, ahol a silókukorica betaka­rítását megnyugtatóan csak „így” tudják megoldani. Tá- borfi Tibor, a szövetkezet el­nöke: — Papíron négy sílókom- bájnúnk van. Kettőnél többet viszont csak ritkán tudunk üzemeltetni, szinte állandó­sult az alkatrészhiány. Per­sze ezt sejtettük. Még a be­takarítás előtt megvettünk, egy motorhibás. E—280 típu­sú silókombájnt, amely az után szétbontva, alkatrészek­ként válogatva, raktárunk polcaira került. Tettük ezt azért, mert előre tudtuk, hogy az NDK gyártmányú gépek alkatrészellátása — más szó­val nem is tudnám jelle­mezni — katasztrofális. Nap­jainkban ott tartunk, hogy egy helyett két gépet kell megvásárolni ahhoz, hogy az egyiket szétbontva, s abból alkatrészt felhasználva, leg­alább a másik zavartalanul üzemeljen. Drága mulatság­nak tartjuk a három-öt éves gépek szétszedését. De ha a helyzet tovább romlik, nem lesz más választásunk, mint alkatrészként felhasználni közülük még egyet. A Zója Termelőszövetke­zetben hétezer állat téli ta­karmányáról kell gondos­kodni. Vagyis a tízezer ton­na silókukorica nélkül, amelynek betakarítása tíz napja keadődött, nem lehet elképzelni a takarmányo­zást. Négy géppel húsz-hu­szonöt nap alatt meg tudnák oldani a silózást, így viszont negyven nap kell hozzá. A következtetés nyilvánvaló: a terményt gyengébb minőség­ben tömöríthetik be. Nem tudják megvárni a viasz- érést, azt a fokot, amikor a növény béltartalma a leg­jobb, hanem jóval előtte meg­kell kezdeni a betakarítást, hiszen a nagy tömeget moz­gató silózás. más fontos munkák idejébe is belecsúsz­na. Így lényegében az állat- tenyésztés rovására, sőt egye­nesen kárára tudják csak ezt a fontos munkát megszer­vezni. — Sokat gondolkodtunk, de más választásunk nem le­het; jövőre meg kell vásá­rolnunk egy nagy teljesítmé­nyű ' Hesston-silózógépet. Négyszer többe kerül, mint a különben jó „E"-jelzésű ellenére, hogy a szóban for­gó időszakban rekordmennyi­ségű, az előző évihez képest 6 százalékkal több gépkocsit értékesítettek. A bevétel csökkenését az alapanyagárak növekedésé­vel és az elektromos áram drágulásával magyarázták. A cég elnöke szerint az eladá­sok az elkövetkező évben tovább növekednek, míg a profit az elmúlt évi szinten marad. A japán gépkocsiipar kilá- tásai#nem problémamentesek, tekintve, hogy az amerikai es nyugat-európai export- korlátozások, valamint a Ja­pánban október 1-től életbe lépő tehergépkocsi-adó nö­velés következtében a belső piacon éleződik majd a ver­sengés. * Az andizsani (Üzbegisztán) pamutfeldolgozó kombinát­ban két új szövőüzemet ad­tak át rendeltetésének. Tel­jesítményük egyenként 20 millió négyzetméter szövet évente. Ez csak egy példa a sok közül, amely a szovjet textilipar teljesítményének állandó és tervszerű bővíté­sére irányul. Az iparág terve feszített. Míg az elmúlt évben vala­mennyi szövetféleséget fi­gyelembe véve 10,7 milliárd négyzetméter szövetet gyár­gépek, de alkat reszproblér mái nincsenek. Így mérsé­keljük azt a kockázatot is, hogy lényegében egyetlen gépre bízzuk a silókukorica betakarítását. Viszont nem fognak a tehergépkocsijaink a határban vesztegelni, mint ahogy sajnos most is előfor­dul, mert a silózók gyakran elromlanák. A Hesston nagy teljesítménye lehetővé fogja tenni, hogy a betakarítás idejét meggyorsítsuk, s így a termény minőségét javítsuk, A drágábból így lesz ol­csóbb, hiszen az a biztonság nő, amelyre a tömegtakar- mány-betakarítás olajozot- tabb szervezését, kisebb költségfelhasználását lehet alapozni. Mert ez az utóbH’ nagyon lényeges. Nem vé­letlen, hogy Encsen — az elmúlt év kísérlete után — a szemes kukorica nagy ré­szét nem akarják szárítani. Mázsánként mintegy ötven forintot lehet megtakarítani azzal, hogy a kukoricát ned­vesen, fóliával letakarva, földdel sajtolva tárolják. Az elnök ki is hangsúlyozta: . — Ezt a módszer mi „biz­tonsági szelepnek” neveztük el, és lényegében az is. Nagy a kukorica-termőterületünk, Az abraknövényt hétszáz hektáron termeljük, és ha az időjárás kedvezőtlen, csak nagy erőfeszítéssel, kínlódva tudjuk a termést betakarí­tani. A szárítókapacitásunfc — a nagy teljesítményű DTS- berendezés ellenére — szű­kös. Három Claas Dominátor kombájn bőségesen elég ah­hoz. hogy zavartalanul ellás­sa. Így, ha jönnek a csapa­dékos napok, könnyen bajba, kerülhetünk, s meg kell vár­ni a fagyot ahhoz, hogy is­mét a határba tudjuk kül­deni a kombájnokat. Viszont, ha nyolcvan vagon terményt nedvesen, fólia alatt táro­lunk, akkor a betakarítást felgyorsíthatjuk. Hiszen bár­mikor újabb kombájnokat szerelhetünk fel adapterrel, mert azok tel j es í ím énye nem a szárítóberendezést terheli, hanem annak a pár munkás­nak ad feladatot, aki a kon - bájnoktól érkező — majd megroppan tott — kukoricát fólia alatt elhelyezi. így a kukoricatermesztést a mi környékünkön is biztonsá­gossá lehet tenni, ugyanak- ' kor az állattenyésztés olcsó, jó beltarlalmú abrakot kap. — kármán — toriak, addig az idén a ter­vek szerint 11,35 milliárd, 1985-ben pedig már 12,7 mil­liárd métert. A szovjet textilipar 1100 hatalmas termelési egyesü­lést és vállalatot foglal ma­gába. Az elkövetkező évek­ben az iparág előtt álló fel­adatok bonyolultsága abban áll, hogy nemcsak a szövet- gyártást kell növelni, hanem azoknak a szövetféleségek­nek a gyártását is, amelyek iránt növekvő igény mutat­kozik. ★ A 64 kilométer hosszúság­ban épülő Duna—Fekete-ten­ger csatorna munkálatainál több mint 40 kilométeres sza­kaszon katonák dolgoznak. A 23-as kilométernél a hadsereg tagjai 365 nap alatt erődre emlékeztető sziklavo­nulatot bontottak el, 400 ezer köbméter kőzetet emeltek ki,' s kétmillió tonnát szállítot­tak el. Ugyancsak nagy mun­kát végeznek Medgidiánál is, ahol mocsaras, terméketlen területeket „temettek be” a csatorna készítésénél kikerü­lő földdel. Tízhektárnyi egykori mocsaras területen az idén már mezőgazdasági termelést folytathattak. A hadsereg tagjainak a ké-i szülő mederből még 2.2 mil­lió köbméter földet kell ki­termelniük. A katonák ezen­kívül mintegy 4,f> millió ton­na sziklát és más anyagot mozgatnak meg, szállítanak el a nagyarányú akció során,' Szarvas Dezső Ujrafutózés Segítik dolgozóikat, nyugdíjasaikat A világgazdaság hírei

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents