Észak-Magyarország, 1981. augusztus (37. évfolyam, 179-203. szám)

1981-08-04 / 181. szám

¥931. augusztus 4., kedd ESZAK-MAGYARORSZAG 3 Gazdaságtechnika és társadalompolitika E vek óta az az ember ér­zése, hogy a világ nem áll másból, mint olaj­ból és cserearányból, terme­lésből és ráfordításból, egyen­súlyból és spórolásból, ex­portnövelésből és importkor­látozásból. Mintha mindent rideg gazdaságtechnikai szem­pontok uralnának, mindent a gazdasági számítások szaoá- lyoznának. Amikor a gazda­ság nehéz helyzetben van, természetes dolog, hogy a gazdasági adottságokból, a lehetőségekből indulunk ki. Sokszor úgy tűnik, hogy a gazdasági értékrendszer min­den közfigyelmet magára von. Most azonban újra erőre kapnak a társadalmi, politi­kai elvele, az általánosabb értékek — anélkül, hogy a gazdaságiakat elnyomnák. A politika számára persze ed­dig is a teljes foglalkoztatás, a munka szerinti elosztás, a szükségletek mind teljesebb kielégítése, az egyensúlyi helyzet javítás?, a vállalati önállóság növelése csak első közelítésben volt gazdasági követelmény. A politikai esz­merendszer és a közvéle­mény nem hagyja magát ki­szorítani, sőt mindjobban áthatják a rideg gazdasági megfontolásokat is. Az, hogy hazánk külgaz­dasági egyensúlyát rendbe kell hozni, rideg gazdaság­technikai gond. De az a tény, hogy nemcsak külső egyensúly van, hanem belső is, nemcsak államháztartási egyensúly van, hanem magánháztar­tási is, nemcsak gazdasá­gi .egyensúly van, hanem po­litikai-hangulati egyensúly is, már a gazdasági értékrend­szert a társadalmi-pojitikai értékrendszernek rendeli alá. Amikor a VI. ötéves terv készült, alapjául rideg szá­mítások szolgáltak. A számok szinte csak azt mondták, hogy mire lehet számítani a kö­vetkező öt évben, ha a hely­zet tovább nem romlik. De mire elkészült, már határo­zott célokat tartalmazott a hozzá rendelt eszközökkel. Akarattal, politikával telitett társadalomfejlesztési terv lett, amelynek számai nena egyszerűen a jövő statiszti­kái, hanem számszerűsített célok. Amikor napirendre került a gazdasá’gtalan termelés szűkítése, az teljes mérték­ben struktúrapolitikai meg­fontolásokon, számításokon alapult. De rövid időn belül már magában foglalt olyan követelményt, hogy a szer­kezetváltoztatás ne rontsa se a lakossági ellátást, se a ter­melőeszköz-ellátást. Ma már állítjuk, hogy a „gazdaságos­ságnak” két kritériuma van: a jövedelmezőség és a szük­ségesség. Az, hogy valamire szükség van, az bizonyos te­vékenységeknek pozitív gaz­daságossági megítélést köl­csönöz. És az a legdrágább, ami nincs. Ez már társada­lompolitika. akárcsak az, hogy megfontoljuk, mi a na­gyobb kár: megtartani falun egy nem túl jövedelmező üzemet, vagy újra ingázásra szorítani száz embert, elvin­ni a faluból az ipari mun­kahelyet. A fogyasztói árak rende­zése formailag gazdaságteeh- nikai kérdés. A legutóbbi „benzináremelés” óta jelen­tősen emelkedtek az energia­hordozó-árak, vagyis előbb- utóbb a villamos energia fo­gyasztói árát is emelni kell. \ Amikor kiderült, hogy már nem kifizetődő a háztájiban a saját fogyasztásra szánt termelés bővítése baromfi­ból, sertésből, akkor bárho­gyan osztottunk, szoroztunk, fel kellett emelni a hús és a hentesáruk fogyasztói árát. De közben azt is meg kell határozni — és ez már tár­sadalompolitika —. hogy en­nek mi a hatása az életszín­vonalra. hogyan járnak a fix fizetésűéit, a nyugdíjasok, a sokgyermekesek. Pontosan kiszámítható, hogy a megnövekedett ter­heket meddig képes viselni az állami költségvetés, mi­kor kell a terhek egy részét áthárítani a vállalatokra, s végül hogyan és milyen mér­tékben lehet teherviselésre bírni a lakosságot. Ezek kö­nyörtelen dolgok. De azt fon­tolóra venni, hogy könnyebb a lakosság számára a terhe­ket termelőként, dolgozóként, mintsem fogyasztóként visel­ni — már társadalompoliti­ka. Megdönthetetlen igazság, hogy könnyebb az eddiginél többet, jobban dolgozni, mint az eddiginél kevesebbet fogyasztani. Az embereknek általában semmi kedvük nincs lassítani. Inkább töb­bet akarnak nyújtani és töb­bet akarnak keresné A tömegek értékelései, ideológiánk tételei ép­pen olyan erős megha­tározói a gazdaságpolitiká­nak, mint az, hogy mennyi anyagunk, emberünk, pén­zünk, versenyképes termé­künk vari. A politikának is megvannak az egyensúlyi feltételei. Bővítésük, erősíté­sük éppen olyan fontos, mint a gazdasági egyensúlyé. P. O. Érdekességek a világ mezőgazdaságából Ű.r FEHÉRJEFORRÁS se­gíti már hét éve a bolgár mezőgazdaságot. A perko ne­vű növény ez, ami az őszi repce és a kínai kelkáposzta keresztezéséből jött létre. Ez a fehérjében és olajban egy­aránt gazdag növény bioló­giai és gazdasági adottságai révén az egyik legmegbíz­hatóbb takarmány. Ha au­gusztus közepe és szeptember közepe közti időszakban el­vetik, a perko már késő ősz­szel zöld takaróként borítja a talajt, a következő évben pedig a legelső zöldtakar­mányt adja, két-három hét­tel előbb lehet betakarítani, mint a lucernát. A perko fő­leg nagy (19—21 százalékos) nyersfehérje — cukor, karó­im — és más tápanyagtar­talmával tűnik ki, és tavasz elején nagy segítséget nyújt az állatok fehérjehiányának megelőzésében. A fejőstehe­nek szempontjából a legelő­nyösebb: számos bulgáriai tapasztalat szerint 15—20 szá­zalékkal növeli a tejhoza­mot. Friss állapotban törté­nő takarmányozáson kívül silótakarmányként . (például szalmával keverve), vagy zöldliszt gyártásához is fel­használható. Előnye, hogy fagytűrő, s tarlónövényként, vagy köztesként is termelhe­tő. A perko vetésterülete már közel 100 ezer hektár Bulgáriában. * KŐTELEZŐ AZ ENERGIA­TAKARÉKOSSÁG Francia- országban is, ahol a nap­energia és a biomassza hasz­nosítása után megkezdik a metángáz gyártását állati hulladékokból. Szakemberek elképzelése szerint Francia- országban mintegy 10 ezer, közepes méretű (30—40 szarvasmarha, vagy 500—600 sertés tartásával foglalkozó) mezőgazdasági üzemet lehet­ne felszerelni metángázt fej­lesztő készülékkel. Az első ilyen már üzemelő készülék egy sertéstelep trágyájából fejleszt metángázt, majd ez­zel turbinákat hajtanak meg, amelyek megtisztítják a létesítmény eddig sok gon­dot okozó szennyvizét A metángáz motort hajt meg, az villamos energiát termel, amely turbinát, működtet. A metángázt, illetve a segítsé­gével fejlesztett áramot per­sze nemcsak szennyvízderí- tésre lehet felhasználni. A Franciaországban rendelke­zésre álló szarvasmarha- és sertéstrágya mintegy 2 mil- ~lió tonna olajjal egyenérté­kű energia előállítását tenné lehetővé.- * A JÖVÖ NÖVÉNYVÉDEL­MÉBEN hatékony fegyver­nek ^bizonyulhat. az elektro­mos eljárás. Olasz kutatók folytatnak ilyen irányú kí­sérleteket szántóföldeken, gyümölcsösökben. Az elektro­mos növényvédő berendezést egy közönséges permetező­hordóra szerelik, a hordót tiszta vízzel töltik fel. A so­rok között haladó traktor szórja a vizet a növények­re. Az ágakon és leveleken lerakódó vékony vízréteg szolgál a villamosság vezető- jéál. A villamosság két pó­lus között sül ki. az áram elpusztítja a növény felüle­tén megtelepedett parazitá­kat. Tehát nincs szó a le­veleken megtapadó mérgező vegyületekről, a kezelés és a betakarítás között nem kell bizonyos időnek eltel­nie. Az áramgenerátor, amely lehet önálló is, de szolgálhat generátor gyanánt a traktor motorja is, két biztonsági megszakítóval rendelkezik. Az egyiket a traktor ülése alatt helyezik el, és az ak­kor szakítja meg az áram­szolgáltatást, amikor a trak­tor kezelője felkel a helyé­ről. A másik ugyancsak ki­kapcsol abban az esetben, ha a szivattyú bármilyen oknál fogva megszünteti működé­sét. A Lea elnevezésű új módszer alkalmazható erké­lyek növényeinek védelmére is, mégpedig egy mini kivi­telű készülék segítségével. * A CUKORRÉPA KÉNTRÁ­GYÁZAsANAK nagy elő­nyeit bizonyítják az Angliá­ban folytatott kísérletek. Az angol kutatók megállapítot­ták, hogy a cukorrépa és a takarmányrépa növényvédel­mében a lisztharmat elleni védekezést gyakran elhanya­golják, s ez káros következ­ményekkel jár. Amikor a növények 1—2 százaléka már fertőzött a lisztharmattal, a táblát hektáronként 10 kilós dózisban, kéntartalmú ké­szítményekkel kell kezelni. Ha a védekezéssel addig várnak, amíg a növényállo­mány 10 százaléka fertőzött, akkor a kártétel már olyan nagy, hogy a védekezési rá­fordítások nem kifizetődőek. De az olyan üzemekben, ahol nincs szükség a liszt­harmat elleni védekezésre, ott is igen fontos a cukor­répa időben történő kéntrá- gyázása. Több éves kísérle­tek bizonyítják, hogy a kén­kezelések hatáséra a 10 szá­zalékot is eléri a többlet cu­korhozam. A kén tehát nem­csak mint fontos növényvé­dő szer jön számításba, ha­nem mint értékes növényi tápelem is jelentős szerepel játszik. Beóllítjók a daragépeket. Ezek a masinák a dara fajsúly és szemnagyság szerinti elkülönítés黫 szolgálnak. Jövő októberben próbaüzemelés . Maionnézíta... Felvétetünk a ízftapadlóson készült A rendszerből itt szitálják majd ki, iDetve osztályozzak a lisztet. A hatalmas átmérőjű, ösz- szesen 20 ezer torma termény befogadására, alkalmas gabo­nasilók magasan kiemelked­nek a tájból, szinte uralják Miskoicnak ezt a városrészét. Mindenki előtt köztudott: az új malomhoz tartoznak ezek az óriás vasbeton tartályok. Ahhoz az új malomhoz, amelynek építésében voltak buktatók, de amelynek át­adása és üzembe helyezése most már elérhető közelség­be került. — Csaknem egy évtizeddel ezelőtt, egészen pontosan: 1972. február 8-án égett le a régi malom — idézi visz- sza a tragikus eseményt Menner Iván, a Borsod me­gyei Gabonaforgalmi és Ma­lomipari Vállalat műszaki igazgatóhelyettese. — Ezzel kiesett egy fontos fogaskerék vállalatunk gépezetéből. Az eddigi 11 malomról a meg­maradt 10 malomra kellett átcsoportosítanunk a mun­kát, mindenütt háromműsza­kos munkarendre tértünk át, hogy fokozzuk a kapacitást. Ennek ellenére is mindmáig szükség van liszt; behozásá­ra a társmegyékből, hogy biztosítsuk Borsod és hazánk második legnagyobb városá­nak, Miskoicnak az ellátá­sát. Mivel a létesítményre nagy szükség van, ezért a megyei pártbizottság első tit­kára, a megyei tanács elnö­ke, a mezőgazdasági és élel­mezésügyi miniszter, vala­mint a Gabona Tröszt vezér- igazgatója együttesen úgy döntött, hogy űj malmot kell építeni megyénk székhe­lyén. Bencsik István, a vállalat beruházási osztályának veze­tője fellapoz egy terjedelmes jelentést, s így tájékoztat: — A malom alapozását 1978. február 6-án kezdte meg az Észak-magyarországi Állami Építőipari Vállalat. Anélkül, hogy a további dá­tumokat sorolnám: az acél­szerkezetet a 22. sz. ÁÉV szerelte össze, a betonozási munkálatokat az első szint­től fölfelé a BÁÉV végezte el. A mélyépítési munkála­tokat a Miskolci Mélyépítő Vállalat vállalta, s ugyanez a cég oldotta meg a gázel­látást. A lisztsiló építésének gazdája a DÉLÉP volt, míg a lisztraktár kivitelezésére a BÁÉV vállalkozott. A malom beruházása krónikájának je­lentős dátuma 1978. május 18-a: ezen a napon kezdett hozzá az Élelmiszeripari Gép­gyár 6. számú gyáregysége a gépi berendezések szerelésé­hez, melyen a szakemberek jelenleg is dolgoznak. Nos, ez a hír hozott el bennünket, is malomnezőbe Balga Károllyal, az energia­gazdálkodási csoport vezető­jével, a vállalat párttitkárá- val indulunk a rögtönzött bejárásra. Az ötszintes ma­lom három szintjén szerel a 25 főnyi kis csapat, csupa fiatalember. — A felszabadulás óta épí­tett székesfehérvári és nyír­egyházi malmokkal együtt ez lesz hazánk legkorszerűbb ilyen létesítménye — közli Hétfőn megnyílt a fővá­rosban a közgazdasági nyári egyetem. A TIT Budapesti Szervezete által immár 9. al­kalommal megrendezett kur­zuson két hétig ismerkednek a hallgatók a magyar gazda­ság jellegzetességeivel, Ma­gyarország gazdaságpolitiká­jának és irányítási rendsze­rének fő kérdéseivel. Előadá­sok hangzanak el kereske­delmünkről, foglalkoztatási Tóth Miklós, az ÉLGÉP mű­vezetője. — Az ide bekerülő gépi berendezések kilenc ti­zedét a mi gyárunk gyártot­tá. a többit a Szovjetunió­ból, az NDK-ból. az NSZK- ból és Ausztriából importál-' ják. A malom napi 120 ton­na gabona megőrlésére )esz képes. Brigádunk 18 hónap­ra vállalta a technológiai szerelést, de szeretnénk „le­csípni” a kivitelezési időből.' Különösebb gondunk nincs,' tartani tudjuk a határidőt.' Felkerestük alkalmi irodá­jában Nagy Józsefet, a BÁÉV művezetőjét is. Tőle ezeket hallottuk: — Pillanatnyilag 36-an doi- gozunlt, korábban csaknem kétszer ennyien voltunk. A lisztsilót augusztus 15-re kell átadnunk, ezzel nem is lesz baj, bár addigra a belső cementsimítást aligha tudjuk befejezni. A jelentéktelen le­maradás viszont nem hátrál­tatja majd a belső szerelést! A lisztraktár végében kiala­kítandó transzformátorház a határidőben rögzített negye­dik negyedév elejére elké­szül, így az ÉMÁSZ hozzá­láthat feladatának teljesíté­séhez. Egyetlen megválaszolatlan kérdés maradt már csak hát­ra: mikor fogadhat őrlésre gabonát a 240 millió forint, költséggel épülő miskolci új malom? Menner Iván mű­szaki igazgatóhelyettes fele­lete: •— A jogi szerződésben rög­zített időpont 1982. december vége. Ennél azonban rövi- debbre szeretnénk szabni a határidőt. Szocialista szerző­dést kötöttünk a kivitelezés­ben érdekeltekkel, s a végre­hajtás ellenőrzésére negyed­évenként tartunk igazgatói szintű koordinációs értekez­letet. A szerződésben úgy rögzítettük, hogy a malom­ban jövő októberben meg­kezdődhet a próbaüzemelés,' s ez a határidő tartható. Remélhetően így is lesz. 11 és életszín vonal-politikánk­ról, pénzügyi és árrendszer rünkről. A kurzuson a délelőtt hal-? lottakat délután szakmai lá-í togatások egészítik ki. Á résztvevők ellátogatnak az Országos Tervhivatalba, a Chinoin Gyógyszer- és Ve­gyészeti Termékek Gyárába és a csepeli Duna Termelő-' szövetkezetbe is. Kolaj László Fotó: Fojtán László j Közgazdasági nyári egyelem

Next

/
Thumbnails
Contents