Észak-Magyarország, 1981. augusztus (37. évfolyam, 179-203. szám)

1981-08-04 / 181. szám

¥931. augusztus 4., kedd

ESZAK-MAGYARORSZAG 3

Gazdaságtechnika és társadalompolitika

E

vek óta az az ember érzése, hogy a világ nem áll másból, mint olajból és cserearányból, termelésből és ráfordításból, egyensúlyból és spórolásból, exportnövelésből és importkorlátozásból. Mintha mindent rideg gazdaságtechnikai szempontok uralnának, mindent a gazdasági számítások szaoá- lyoznának. Amikor a gazdaság nehéz helyzetben van, természetes dolog, hogy a gazdasági adottságokból, a lehetőségekből indulunk ki. Sokszor úgy tűnik, hogy a gazdasági értékrendszer minden közfigyelmet magára von.

Most azonban újra erőre kapnak a társadalmi, politikai elvele, az általánosabb értékek — anélkül, hogy a gazdaságiakat elnyomnák. A politika számára persze eddig is a teljes foglalkoztatás, a munka szerinti elosztás, a szükségletek mind teljesebb kielégítése, az egyensúlyi helyzet javítás?, a vállalati önállóság növelése csak első közelítésben volt gazdasági követelmény. A politikai eszmerendszer és a közvélemény nem hagyja magát kiszorítani, sőt mindjobban áthatják a rideg gazdasági megfontolásokat is.

Az, hogy hazánk külgazdasági egyensúlyát rendbe kell hozni, rideg gazdaságtechnikai gond. De az a tény, hogy nemcsak külső egyensúly van, hanem belső is, nemcsak államháztartási egyensúly van, hanem magánháztartási is, nemcsak gazdasági .egyensúly van, hanem politikai-hangulati egyensúly is, már a gazdasági értékrendszert a társadalmi-pojitikai

értékrendszernek rendeli alá.

Amikor a VI. ötéves terv készült, alapjául rideg számítások szolgáltak. A számok szinte csak azt mondták, hogy mire lehet számítani a következő öt évben, ha a helyzet tovább nem romlik. De mire elkészült, már határozott célokat tartalmazott a hozzá rendelt eszközökkel. Akarattal, politikával telitett társadalomfejlesztési terv lett, amelynek számai nena egyszerűen a jövő statisztikái, hanem számszerűsített célok.

Amikor napirendre került a gazdasá’gtalan termelés szűkítése, az teljes mértékben struktúrapolitikai megfontolásokon, számításokon alapult. De rövid időn belül már magában foglalt olyan követelményt, hogy a szerkezetváltoztatás ne rontsa se a lakossági ellátást, se a termelőeszköz-ellátást. Ma már állítjuk, hogy a „gazdaságosságnak” két kritériuma van: a jövedelmezőség és a szükségesség. Az, hogy valamire szükség van, az bizonyos tevékenységeknek pozitív gazdaságossági megítélést kölcsönöz. És az a legdrágább, ami nincs. Ez már társadalompolitika. akárcsak az, hogy megfontoljuk, mi a nagyobb kár: megtartani falun egy nem túl jövedelmező üzemet, vagy újra ingázásra szorítani száz embert, elvinni a faluból az ipari munkahelyet.

A fogyasztói árak rendezése formailag gazdaságteeh- nikai kérdés. A legutóbbi „benzináremelés” óta jelentősen emelkedtek az energiahordozó-árak, vagyis előbb- utóbb a villamos energia fogyasztói árát is emelni kell.

\

Amikor kiderült, hogy már nem kifizetődő a háztájiban a saját fogyasztásra szánt termelés bővítése baromfiból, sertésből, akkor bárhogyan osztottunk, szoroztunk, fel kellett emelni a hús és a hentesáruk fogyasztói árát. De közben azt is meg kell határozni — és ez már társadalompolitika —. hogy ennek mi a hatása az életszínvonalra. hogyan járnak a fix fizetésűéit, a nyugdíjasok, a sokgyermekesek.

Pontosan kiszámítható, hogy a megnövekedett terheket meddig képes viselni az állami költségvetés, mikor kell a terhek egy részét áthárítani a vállalatokra, s végül hogyan és milyen mértékben lehet teherviselésre bírni a lakosságot. Ezek könyörtelen dolgok. De azt fontolóra venni, hogy könnyebb a lakosság számára a terheket termelőként, dolgozóként, mintsem fogyasztóként viselni — már társadalompolitika. Megdönthetetlen igazság, hogy könnyebb az eddiginél többet, jobban dolgozni, mint az eddiginél kevesebbet fogyasztani. Az embereknek általában semmi kedvük nincs lassítani. Inkább többet akarnak nyújtani és többet akarnak keresné

A tömegek értékelései, ideológiánk tételei éppen olyan erős meghatározói a gazdaságpolitikának, mint az, hogy mennyi anyagunk, emberünk, pénzünk, versenyképes termékünk vari. A politikának is megvannak az egyensúlyi feltételei. Bővítésük, erősítésük éppen olyan fontos, mint a gazdasági egyensúlyé.

P. O.

Érdekességek a világ mezőgazdaságából

Ű.r FEHÉRJEFORRÁS segíti már hét éve a bolgár mezőgazdaságot. A perko nevű növény ez, ami az őszi repce és a kínai kelkáposzta keresztezéséből jött létre. Ez a fehérjében és olajban egyaránt gazdag növény biológiai és gazdasági adottságai révén az egyik legmegbízhatóbb takarmány. Ha augusztus közepe és szeptember közepe közti időszakban elvetik, a perko már késő őszszel zöld takaróként borítja a talajt, a következő évben pedig a legelső zöldtakarmányt adja, két-három héttel előbb lehet betakarítani, mint a lucernát. A perko főleg nagy (19—21 százalékos) nyersfehérje — cukor, karóim — és más tápanyagtartalmával tűnik ki, és tavasz elején nagy segítséget nyújt az állatok fehérjehiányának megelőzésében. A fejőstehenek szempontjából a legelőnyösebb: számos bulgáriai tapasztalat szerint 15—20 százalékkal növeli a tejhozamot. Friss állapotban történő takarmányozáson kívül silótakarmányként . (például szalmával keverve), vagy zöldliszt gyártásához is felhasználható. Előnye, hogy fagytűrő, s tarlónövényként, vagy köztesként is termelhető. A perko vetésterülete már közel 100 ezer hektár Bulgáriában.

*

KŐTELEZŐ AZ ENERGIATAKARÉKOSSÁG Francia- országban is, ahol a napenergia és a biomassza hasznosítása után megkezdik a metángáz gyártását állati hulladékokból. Szakemberek elképzelése szerint Francia- országban mintegy 10 ezer, közepes méretű (30—40 szarvasmarha, vagy 500—600

sertés tartásával foglalkozó) mezőgazdasági üzemet lehetne felszerelni metángázt fejlesztő készülékkel. Az első ilyen már üzemelő készülék egy sertéstelep trágyájából fejleszt metángázt, majd ezzel turbinákat hajtanak meg, amelyek megtisztítják a létesítmény eddig sok gondot okozó szennyvizét A metángáz motort hajt meg, az villamos energiát termel, amely turbinát, működtet. A metángázt, illetve a segítségével fejlesztett áramot persze nemcsak szennyvízderí- tésre lehet felhasználni. A Franciaországban rendelkezésre álló szarvasmarha- és sertéstrágya mintegy 2 mil- ~lió tonna olajjal egyenértékű energia előállítását tenné lehetővé.- *

A JÖVÖ NÖVÉNYVÉDELMÉBEN hatékony fegyvernek ^bizonyulhat. az elektromos eljárás. Olasz kutatók folytatnak ilyen irányú kísérleteket szántóföldeken, gyümölcsösökben. Az elektromos növényvédő berendezést egy közönséges permetezőhordóra szerelik, a hordót tiszta vízzel töltik fel. A sorok között haladó traktor szórja a vizet a növényekre. Az ágakon és leveleken lerakódó vékony vízréteg szolgál a villamosság vezető- jéál. A villamosság két pólus között sül ki. az áram elpusztítja a növény felületén megtelepedett parazitákat. Tehát nincs szó a leveleken megtapadó mérgező vegyületekről, a kezelés és a betakarítás között nem kell bizonyos időnek eltelnie. Az áramgenerátor, amely lehet önálló is, de szolgálhat generátor gyanánt a traktor motorja is, két biztonsági

megszakítóval rendelkezik. Az egyiket a traktor ülése alatt helyezik el, és az akkor szakítja meg az áramszolgáltatást, amikor a traktor kezelője felkel a helyéről. A másik ugyancsak kikapcsol abban az esetben, ha a szivattyú bármilyen oknál fogva megszünteti működését. A Lea elnevezésű új módszer alkalmazható erkélyek növényeinek védelmére is, mégpedig egy mini kivitelű készülék segítségével.

*

A CUKORRÉPA KÉNTRÁGYÁZAsANAK nagy előnyeit bizonyítják az Angliában folytatott kísérletek. Az angol kutatók megállapították, hogy a cukorrépa és a takarmányrépa növényvédelmében a lisztharmat elleni védekezést gyakran elhanyagolják, s ez káros következményekkel jár. Amikor a növények 1—2 százaléka már fertőzött a lisztharmattal, a táblát hektáronként 10 kilós dózisban, kéntartalmú készítményekkel kell kezelni. Ha a védekezéssel addig várnak, amíg a növényállomány 10 százaléka fertőzött, akkor a kártétel már olyan nagy, hogy a védekezési ráfordítások nem kifizetődőek. De az olyan üzemekben, ahol nincs szükség a lisztharmat elleni védekezésre, ott is igen fontos a cukorrépa időben történő kéntrá- gyázása. Több éves kísérletek bizonyítják, hogy a kénkezelések hatáséra a 10 százalékot is eléri a többlet cukorhozam. A kén tehát nemcsak mint fontos növényvédő szer jön számításba, hanem mint értékes növényi tápelem is jelentős szerepel játszik.

Beóllítjók a daragépeket. Ezek a masinák a dara fajsúly és szemnagyság szerinti elkülönítés黫 szolgálnak.

Jövő októberben próbaüzemelés .

Maionnézíta...

Felvétetünk a ízftapadlóson készült A rendszerből itt szitálják majd

ki, iDetve osztályozzak a lisztet.

A hatalmas átmérőjű, ösz- szesen 20 ezer torma termény befogadására, alkalmas gabonasilók magasan kiemelkednek a tájból, szinte uralják Miskoicnak ezt a városrészét. Mindenki előtt köztudott: az új malomhoz tartoznak ezek az óriás vasbeton tartályok. Ahhoz az új malomhoz, amelynek építésében voltak buktatók, de amelynek átadása és üzembe helyezése most már elérhető közelségbe került.

— Csaknem egy évtizeddel ezelőtt, egészen pontosan: 1972. február 8-án égett le a régi malom — idézi visz- sza a tragikus eseményt Menner Iván, a Borsod megyei Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalat műszaki igazgatóhelyettese. — Ezzel kiesett egy fontos fogaskerék vállalatunk gépezetéből. Az eddigi 11 malomról a megmaradt 10 malomra kellett átcsoportosítanunk a munkát, mindenütt háromműszakos munkarendre tértünk át, hogy fokozzuk a kapacitást. Ennek ellenére is mindmáig szükség van liszt; behozására a társmegyékből, hogy biztosítsuk Borsod és hazánk második legnagyobb városának, Miskoicnak az ellátását. Mivel a létesítményre nagy szükség van, ezért a megyei pártbizottság első titkára, a megyei tanács elnöke, a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter, valamint a Gabona Tröszt vezér- igazgatója együttesen úgy döntött, hogy űj malmot kell építeni megyénk székhelyén.

Bencsik István, a vállalat beruházási osztályának vezetője fellapoz egy terjedelmes jelentést, s így tájékoztat:

— A malom alapozását 1978. február 6-án kezdte meg az Észak-magyarországi Állami Építőipari Vállalat. Anélkül, hogy a további dátumokat sorolnám: az acélszerkezetet a 22. sz. ÁÉV szerelte össze, a betonozási munkálatokat az első szinttől fölfelé a BÁÉV végezte el. A mélyépítési munkálatokat a Miskolci Mélyépítő Vállalat vállalta, s ugyanez a cég oldotta meg a gázellátást. A lisztsiló építésének gazdája a DÉLÉP volt, míg a lisztraktár kivitelezésére a BÁÉV vállalkozott. A malom beruházása krónikájának jelentős dátuma 1978. május 18-a: ezen a napon kezdett hozzá az Élelmiszeripari Gépgyár 6. számú gyáregysége a gépi berendezések szereléséhez, melyen a szakemberek jelenleg is dolgoznak.

Nos, ez a hír hozott el bennünket, is malomnezőbe Balga Károllyal, az energiagazdálkodási csoport vezetőjével, a vállalat párttitkárá- val indulunk a rögtönzött bejárásra. Az ötszintes malom három szintjén szerel a 25 főnyi kis csapat, csupa fiatalember.

— A felszabadulás óta épített székesfehérvári és nyíregyházi malmokkal együtt ez lesz hazánk legkorszerűbb ilyen létesítménye — közli

Hétfőn megnyílt a fővárosban a közgazdasági nyári egyetem. A TIT Budapesti Szervezete által immár 9. alkalommal megrendezett kurzuson két hétig ismerkednek a hallgatók a magyar gazdaság jellegzetességeivel, Magyarország gazdaságpolitikájának és irányítási rendszerének fő kérdéseivel. Előadások hangzanak el kereskedelmünkről, foglalkoztatási

Tóth Miklós, az ÉLGÉP művezetője. — Az ide bekerülő gépi berendezések kilenc tizedét a mi gyárunk gyártottá. a többit a Szovjetunióból, az NDK-ból. az NSZK- ból és Ausztriából importál-' ják. A malom napi 120 tonna gabona megőrlésére )esz képes. Brigádunk 18 hónapra vállalta a technológiai szerelést, de szeretnénk „lecsípni” a kivitelezési időből.' Különösebb gondunk nincs,' tartani tudjuk a határidőt.'

Felkerestük alkalmi irodájában Nagy Józsefet, a BÁÉV művezetőjét is. Tőle ezeket hallottuk:

— Pillanatnyilag 36-an doi- gozunlt, korábban csaknem kétszer ennyien voltunk. A lisztsilót augusztus 15-re kell átadnunk, ezzel nem is lesz baj, bár addigra a belső cementsimítást aligha tudjuk befejezni. A jelentéktelen lemaradás viszont nem hátráltatja majd a belső szerelést! A lisztraktár végében kialakítandó transzformátorház a határidőben rögzített negyedik negyedév elejére elkészül, így az ÉMÁSZ hozzáláthat feladatának teljesítéséhez.

Egyetlen megválaszolatlan kérdés maradt már csak hátra: mikor fogadhat őrlésre gabonát a 240 millió forint, költséggel épülő miskolci új malom? Menner Iván műszaki igazgatóhelyettes felelete:

•— A jogi szerződésben rögzített időpont 1982. december vége. Ennél azonban rövi- debbre szeretnénk szabni a határidőt. Szocialista szerződést kötöttünk a kivitelezésben érdekeltekkel, s a végrehajtás ellenőrzésére negyedévenként tartunk igazgatói szintű koordinációs értekezletet. A szerződésben úgy rögzítettük, hogy a malomban jövő októberben megkezdődhet a próbaüzemelés,' s ez a határidő tartható.

Remélhetően így is lesz. 11

és életszín vonal-politikánkról, pénzügyi és árrendszer rünkről.

A kurzuson a délelőtt hal-? lottakat délután szakmai lá-í togatások egészítik ki. Á résztvevők ellátogatnak az Országos Tervhivatalba, a Chinoin Gyógyszer- és Vegyészeti Termékek Gyárába és a csepeli Duna Termelő-' szövetkezetbe is.

Kolaj László Fotó: Fojtán László j

Közgazdasági nyári egyelem