Észak-Magyarország, 1981. augusztus (37. évfolyam, 179-203. szám)

1981-08-04 / 181. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZAG 4 T981. augusztus 4., kedd A képernyő előtt Gyermeki tragédiák sorjáztak előttünk az elmúlt hét két egymást követő estjén. Kisebbek és nagyobbak, végzetesek, mint a miskolci hármas gyermekgyilkosság áldozatainak sor­sa. Mert tragédiák húzódtak meg a szegedi körzeti stúdió kedd esti — szombaton megismételt — Szülők nélkül? című műso­rában is. „A gyerek úgy került hozzánk, hogy megírattam a tanácsnál” — hallottuk egyik nevelőszülőtől, s a nézőnek eszé­be jut, hogy ugyanaz a felnőtt esetleg hasonló módon „íratja meg” a szerződéses hizlalásra vállalt-bikát, vagy az OTP-nél az új autót, s majd hozzákerül a gyerek, mert „egy másik he­lyen visszaadtákHazánkban 30 ezernél több gyerek van ál­lami gondozásba», kisebb részük nevelőszülőknél kihelyezve, ami mégiscsak valami családérzetet biztosít. A film ebben az égető társadalmi témában' kevés új adalékkal szolgált. Alko­tói ugyan többször megszólaltattak szakembert, hogy annak érveivel, józan, okos adataival hassanak a nézőkre, a társa­dalomra. ám a műsor, egésze mégis elcsúszott az érzelmes je­lenetek felé az ártatlan gyermekek, mint riportalanyok könny­fakasztó eseteinek bemutatásával. Pedig ez ma már nem elég. Napjainkban a mozivásznon és a képernyőn olyan gyakran találkozunk a nevelőintézetek gyermekeivel, hogy a néző ki­csit telítve is van ezzel a témával. A Vasárnapi szülők és do­kumentumfilmek sora, különböző tévériportok, más témájú művek gyermekekhez kapcsolódó vonatkozásai mind-mir.d igen sokoldalúan érintik ezt a témát és az esetek többségében valóban csak érintik — a kitiinő Vasárnapi szülők egészen más kategóriába tartozik e tekintetben —•’ megállnak az ér­zelmi hatásoknál. A Szülők nélkül? érdeme, hogy a nevelő­szülői rendszer kiszélesítésére kívánja a társadalmat biztatni, de akkor többet kellett volna ennek korábbi vadhajtásairól, illetve azok lenyesegetéséről és teljes megszüntetéséről is szól­ni. mert rossz mellékízekkel is jár a nevelőszülő fogalma, nem­csak jól öltözött kislányok leckefelmondásszerű vallomásával. * A súlyos és helyrehozhatatlan gyermektragédia a Kék fény adásában állt előttünk, a miskolci Kohányi-gyermekek eseté­ben. Ezt a riportot már nem lehetett és nem is kellett kom­mentálni. Ügy tűnik azonban, hogy nemcsak c szülők nélkül nevelkedő gyermekek élnek tragédia-árnyékban. A három Kohányi-gyereknek volt apja és anyja. Alighanem hosszú idők legfelháborítóbb esetét mutatta be ez a Kék fény-riport, s elgondolkoztat, hogy a 30 ezer állami gondozott gyerek mel­lett mennyi lehet a családban élő olyan is, akire ugyancsak vigyáznunk kellene. A Kék fény másik témaköre egyébként a visszaeső bűnözés volt. A megszólaló bűnözők szinte egy­öntetűen mindent és mindenkit okoltak magukon kívül. Mostanában ezzel a témával is több fórumon foglalkoztak: kisfilmek, tévé-dokumentumfilmek járták körül a társadalom­ba való visszatérés problémáját, azzal a céllal, hogy a bünte­tését letöltött ember visszataláljon a tisztességes dolgozók kő-, 7é. Nagyon fontosnak tartom a szakértőként megszólaltatott rendőrtiszt véleményét, amely szerint nemcsak a társadalom, a közösség felelős érte, hogy emberek újra bűnöznek, először az vizsgálandó: ők maguk mit tettek magukért? * Másodszor jelentkezett az Előttem az utódom című össze­állítás, amely most — az alkotók akaratától függetlenül — kicsit emlékműsorrá is vált: Bilicsi Tivadar utolsó szereplését láthattuk — a felvétel és az adás között örökre eltávozott —, s miközben figyelmünkbe ajánlotta vígszínházbeli ifjú pálya­társát, Szombathy Gyulát, még egyszer hallhattuk tőle Strauss Fiáker-dalát, a híres Tóbiás-kocsist, s mikor fájdalommal bú­csúztunk az egykor miskolci színész Bilicsitől, őszinte érdek­lődéssel és örömmel hallhattuk az utódot. A műsor egésze egyébként bántóan lapos, monoton volt, a műsorvezető köz­hely-kérdéseire begyakorolt válaszok hangzottak, „kész, jöhet a következő” módon. * Elhangzott az első tizenkét dal a tánc- és popdalfesztivál első elődöntőjén. Nem kell különösebb zenei Szakértelem an­nak megállapításához, hogy a négyéves kiesés nem sokat hasz­onéit, s a csillogó külsőségek nem telültek azonos értékű mű­vészi alkalommal minden esetben. A zsűritagok pontszámai közötti eltérések is a megoszló fogadtatásra utalnak. Várjuk meg a végét.(?) * Örömmel nyugtázhatjuk, hogy Jobba Gabi Ez lett a vesztünk című népszínházi műsorát sugározta a televízió. Tavaly Mis­kolcon láthattuk és méltathattuk a politizáló művészei ma­gasiskoláját jelentő produkciót, amelyben az előadó nem Ka- rády-nosztalgiákat akar táplálni, hanem éppen a tiszta logi­ka, a’történelem megidézésével szétzúzza azokat, „detronizál- ja” a nosztalgia jegyében születő nimbuszt. Benedek Miklós Olvaséiálsor Kékmezőn Az országban is az elsők között szervezett olvasótá­bort a miskolci Ady Művelő­dési Ház. Előbb Rejteken, majd a festői környezetű Kékmezőn táboroztatták a fiatalokat. Az első évek után, amikor is általános iskolá­soknak szervezték a tábort, szakmunkástanuló fiatalok­kal próbálták megkedveltet - ni az irodalmat, a zenét, a képzőművészeteket. Idén im­máron tizedik alkalommal nyílt meg az olvasótábor, amelyet a kezdetektől fogva Kovácsné Ládi Katalin szer­vez, s amelyet — az össze­vonások óta — a városi mű­velődési központ működtet. Tegnap délelőtt 33 szak­munkástanuló fiatal utazott fel a bükki Kékmezőre, ahol augusztus 15-ig tölthetik nemcsak kellemesen, hanem hasznosán is a vakáció nap­jait. Idén egyébként a koráb­biakhoz képest kicsit változ­tattak a programon. Igaz, to­vábbra is foglalkoznak a fia­talok a különböző képzőmű­vészetekkel, rajzolnak, feste­nek, formáznak, sőt az ipar­művészetekkel is; az iroda­lommal való barátkozásuk pedig természetes. Ezen a nyáron egyébként az erdélyi magyar irodalomról hallhat­nák, s' ehhez kapcsolódnak a „kötelező olvasmányok” is. A zenei és néprajzi isme­retek mellett azonban első ízben kísérlik meg, hogy ter­mészettudományos témákkal is foglalkozzanak. Többek kö­zött matematikával is — per­sze játék06 formában, azaz, nem tananyagszerűen. A négy kiscsoportvezető egyike — civilben matematika—fi­zika szakos tanár — szeretné ugyanis ráébreszteni a fiata­lokat a matematika szépsé­geire, hihetetlen logikájára. A tábor vezetője elmond­ta egyébként, hogy idén is beiktatnak a programba ki­rándulásokat, . sőt tapolcai fürdőzést is. Kihasználva a környezetet, szó lesz a tábor­ban a Bükki Nemzeti Park értékeiről, a természetvéde­lemről is. Vendégeket is vár­nak. Áron László színművész Örkény István műveiből ösz- szeállított válogatással ven­dégeskedik Kékmezőn. De terveznek távcsöves bemu­tatót, filmvetítéssel össze­kötve, amelyen a Budapesti Csillagvizsgáló munkatársa beszél a fiataloknak a világ- egyetem titkairóL Voiogdai vendégek a fonodában Vasárnap kedves vendégek érkeztek Vologdából, a Len­kombinátból a Miskolci Pa­mutfonodába: Karabickaja Galina Vasziljevna, a kom­binát párttitkára, Rumo Ka- pitalina Ivanovna, a „Voiog­dai Lenkombinát XXV. kong­resszus” elnevezésű brigád­jának tagja, Vilkov Juri j Vasziljevics, a fonoda veze­tője. Kedves találkozásra ke­rült sor hétfőn ebéd után, amikar a szovjet vendégeket a miskolci fonoda vezetősé­ge és a Vologda elnevezésű szocialista brigád köszöntöt­te. E/t a kollektíva kezde­ményezte 1974-ben a Len­kombináttal ' a kapcsolatfel­vételt. A brigád az 1980. évi mun­kája alapján a Szakma Ki­váló Brigádja címet érdemel­te ki, a kongresszusi verseny­ben pedig az MSZMP Köz­ponti Bizottságának kong­resszusi oklevelét kapta meg. A tegnapi találkozón kölcsö­nösen kicserélték egymás ta­pasztalatait, a szovjet vendé­gek ellátogattak a munkahe­lyekre is, hogy megismerked­jenek a Vologda brigád tevé­kenységével. Örömmel hallot­tuk a szovjet vendégek beszá­molójából, hogy a lenkombi- náti brigád kiváló termelési eredményeket ért el. Az elkö­vetkező napokban változatos program keretén belül is­merkednek Miskolccal, me­gyénkkel voiogdai vendége­ink. r Újhelyi feljegyzések ' Művelődési ház és környéke A művelődési ház főutca felől megközelíthető főbejárata. Néhány éve csuk az építők járták erre, a homlokzati részen nagyon jól lát­hatók az építkezési „sebek". A képen látható alak ne tévesszen meg senkit: szobor ... > A főutcával párhuzamos mellékutcából közelíthető meg az új épü­letrész, majdan itt kapnak helyet a különböző szakkörök, tanfolya­mok, klubok. Jelenleg éz a népművelők „hadiszállása”, innen szer­vezik a „házon kívüli" közművelődési életet __ S átoraljaújhely főutcája a mai időkben ugyancsak „megfogja" az arra járót; le­gyen az idegen vagy helybé­li. Van mit látni, nézni, s.fő­leg kerülgetni. Bontás és épí­tés nyomai mindenütt. Ebbe a környezetbe-látványba a lehető „legharmonikusabban” illik bele a művelődési ház főutcáról megközelíthető épü­letrésze. Persze nem is köze­lítik meg a helybéliek, hisz tudják: jó ideje már — s még egy jó ideig — hiába jönnek ide: az építőké a terep. Itt is építenek :.. Találkoztunk persze olyan véleménnyel is, hogy épül- getés, építgetés ez csak. Egy ismerősömnek kénytelen vol­tam aztán pontos leírással bizonygatni, hogy a helyszí­nen járva, magam láttam a munkálkodást. A ház előtt épp betonkeverő járta a ma­ga sajátos pályáját, s az aláb­bi, elkapott párbeszéd-részlet fogadott: — Híg ez a beton embe­rek, ne sajnálják a beleva­lót... — Mirajtunk nem múlik, csak szólni kell... * Az élet nem all meg — leg­feljebb mellékutcába költö­zik: Képletesen szólva. Meg olykor valóságosan is. Sátor­aljaújhelyen így van most ez a kulturális programok . egy részével. S így találhatók meg a művelődési ház dol­gozói is, .abban az új épü­letrészben, ami a régi felújí­tásának -.Kezdetével épült meg, s majd azzal alkot együttest, Akkor majd az itt található helyiségek egy ré­sze szakkörök, tanfolyamok, klubok működésének helyéül szolgál; más részük pedig „kiszolgál”. Ezek a termek- szobák most a népművelők hadiszállása. Innen szervezik a „ház nélküli” közművelő­dési életet. Mert ugye, az élet nem áll meg ... Nyáron sem. Az egyik szobából a folyosó­ra kihangzó beszéd becsalo­gat; a Hegyaija Néptánc­együttes egyilc tagja mesél. Van miről: kéthetes francia- országi útról jöttek haza. Marseille. Cannes . . . fellépé­sek, utazások, sikerek ... Míg ők kint voltak, utanpótlás- csapatuk a Csanyikban tábo­rozott. És mi jutott a hely­bélieknek? Nyár kezdetén például egy nagyon jól si­került, egész napos népmű- ‘vészeti vásár nonstop műsor­ral : megszervezték a zenei esték sorozatot, előadóestek kínálnak hasznos kikapcsoló­dást. Az építés idejére a gimnázium zárt udvarán ta­lálnak helyet e programok, s csináltak egy szabadtéri „színpadot” a • már meglevő új épületrész előtti kis té­ren ... * De térjünk vissza a főut­cára. Az. első látogatás után magam is ezt tettem néhány nap múlva — most már fo­tós kollégám társaságában —, újabb megerősítésért; épül azért ez a művelődési ház. Most, éppen ottlétünkkor pi­henőidőt tartottak a városi tanács költségvetési üzemé­nek itt dolgozó emberei, de munkavezetőjük elmondta: betonozási munkát végeznek, ö ugyan pontosan nem tud­ja, mikorra lesz itt minden kész, hiszen utánuk még sok munka marad, de úgy látja, hogy két-három év múlva rendben lesz a ház... A helybéliek, akik látják az építést, körülbelül hasonló véleményen vannak. És mit mondanak az illetékesek? A városi tanács művelődésügyi osztályán így látják a hely­zetet: igaz, hogy egyszer-két- szer módosítani kellett már az átadás határidejét — az első dátum még 1979. decem­ber 31-e volt >—, de a-jelen­legi állás szerint a jövő év, tehát 1982 szeptemberében át lehet adni — s birtokba, lehet venni — az új műve­lődési intézményt. Bíznak benne. Bízzunk mi is. (fónagy—fojtán) Augusztus 8-án és 9-én Matyéfeldi négtánclalálkozó Harmadik alkalommal ren­dezi meg Mezőkövesden a városi-járási művelődési köz­pont és az ipari szövetkeze­tek megyei szövetsége a „Ma­tyóföldi néptánctalálkozót”. A kétévenként sorra kerülő rendezvénynek ma már híre van, az ország számos terü­letéről érkeznek csoportok a szakmai bemutatókra és ta­lálkozóra. Az augusztus 8-án és 9-én (szombaton és vasár­nap) rendezendő harmadik néptánctalálkozóra Tardosbé- nya, Hódmezővásárhely, Nóg- rádmegyer, Hajdúböször­mény, Nyíregyháza, Nagy- kálló, Eger és Miskolc tán­cosai mellett természetesen ott lesznek a hazaiak, és vár­nak a rendezők két csehszlo­vákiai csoportot is. A kétnapos program szom­baton délelőtt 10 órakor a mezőkövesdi művelődési köz­pontban a táncegyüttesek szakmai bemutatójával kez­dődik, ugyané napon este útra kelnek a táncosok, hogy bemutatkozzanak Szentistván, Négyes, Mezőnagvmihály és Encs néptáncot szerető kö­zönségének is. Mezőkövesden pedig a külföldi vendépek mutatkoznak be. A találkozó vasárnap délután fél 5 óra­kor menettánccal, majd ezt követően a művelődési köz­pont színháztermében gála­műsorral fejeződik be. A néptánctalálkozóval egyZ időben 15 népművész rész­vételével népművészeti vá­sárt is rendeznek Mezőkö­vesden. Virágvásár Miskolcon! A Miskolci Kertészeti Vállalat és a Szombathelyi Kertész Mgtsz 1981. augusztus 7-én és 8-án a Centrum Aruház előtt kedvezményes virágvásárt rendez. Árengedmény 30—40%

Next

/
Thumbnails
Contents